Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CSATORNAMÉRETEZÉS HEFOP 3.3.1.  Egy adott vízhozam (Q) szállításához szükséges keresztszelvény meghatározása a cél, műszaki és gazdaságossági szempontok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CSATORNAMÉRETEZÉS HEFOP 3.3.1.  Egy adott vízhozam (Q) szállításához szükséges keresztszelvény meghatározása a cél, műszaki és gazdaságossági szempontok."— Előadás másolata:

1 CSATORNAMÉRETEZÉS HEFOP  Egy adott vízhozam (Q) szállításához szükséges keresztszelvény meghatározása a cél, műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembevételével, illetve maximális hosszat és szivárgási veszteséget is meg kell határozni.  Két módszer van: 1. segédletekkel (pl. Szily vagy Lenkey féle táblázat)  2. számítással  Több féle keresztszelvény lehet → leggyakoribb a trapéz  Minimális földmunkára törekszünk: lehető legkisebb szelvény → azaz félkör, de földmedrű csatornáknál ez nehézkes → ezért trapéz

2 A keresztszelvény meghatározása HEFOP  A csatornák keresztszelvénye többféle lehet. Az öntöző és levezető csatornák esetében a leggyakoribb a trapéz szelvény, de gyakori a csésze és az összetett szelvény is.  A minimális földmunka érdekében a méretezésnél arra törekszünk, hogy a csatorna az adott vízhozamot a lehető legkisebb szelvény mellett szállítsa.  Tekintettel arra, hogy a keresztszelvények közül, területéhez viszonyítva a legkisebb kerületű a kör, a nyíltfelszínű csatornák esetében a hidraulikailag legkedvezőbb keresztszelvény a félkör.  A földmedrű csatornák esetében a félkörszelvény kialakítása gyakorlatilag nem lehetséges, ezért a csatornákat legtöbb esetben trapéz szelvényűre alakítják ki.

3 A csatorna keresztszelvény méretének meghatározása  először a nyomvonalat határozzuk meg  ezután a fenéklejtést (fenékesés) határozzuk meg, ennek lehetőleg igazodnia kell a terep természetes eséséhez.  Minimális esés: 0,2-0,4 ‰ (20-40 cm/km)  Maximális esés: ne legyenek káros kimosódások  Az esés meghatározza a vízsebességet: az alsó határsebesség és a első határsebesség közé essen → azaz elkerüljük a feliszapolódást és a káros mértékű kimosódást. A megengedett határsebességek a mederanyagtól függőek.

4 A fenékesés:  h: a csatorna két végpontja közötti szintkülönbség (m)  L: a csatorna hossza (m)  I: fenékesés (% vagy ‰) HEFOP

5 Ismerni kell a mértékadó vízmennyiséget (Qm) HEFOP  levezetendővízszükséglet (öntözésnél)  Qm = q * F (m 3 /s)  F: vízgyűjtő terület nagysága  q: fajlagos vízhozam (csapadékból, öntözővízből, talajvízből, fakadó vízből, folyók árvizéből származó rész) – Salamin táblázat

6 Vízhozam HEFOP  A vízgyűjtőterületet a szintvonalas térképen a terület esésviszonyai alapján planimetrálással határozzuk meg.  A mértékadó vízhozamot a  Qm = q * F [l/s*ha vagy m3/s]  szorzat alapján számítjuk,  aholq = fajlagos vízhozam,  F = vízgyűjtőterület nagysága.  A fajlagos vízhozam meghatározása:  q = qc+qö+qt+qf+qa[l/s*ha vagy l/s*km2]  aholqc = a csapadékból közvetlen származó lefolyó víz;  qö = az öntözővízből származó rész;  qt = a talajvízből származó rész;  qf = a fakadó vízből származó rész;  qa = a folyók árvizéből származó rész.

7 HEFOP  a rézsűhajlást (  )  1:1 kötött talajon  1:1,5 középkötött talajon  1:2 laza talajon  a biztonság értékét (B)  a vízhozamtól függ  a mederérdességi tényezőt (n)

8 Trapézszelvényű csatorna HEFOP

9 Számítás: visszafele indulunk ki Q = Vk * F HEFOP  Chézy- képlet  C: sebességi tényező  R: hidraulikus sugár  F = a * m +  * m 2

10 A fokozatos közelítéssel történő számítás menete  Adott: Q, az I és a ρ.  Felvesszük: m1 és a1 értékét.  Számítjuk:  A jellemző méreteket: F1; K1; R1. HEFOP

11 A fokozatos közelítéssel történő számítás menete  Az így kialakuló sebességet v1 és vízhozamot HEFOP Ha a számított Q1 = v1 * F1 < Q, akkor m1 értékét megnöveljük m1 Q, akkor m1 értékét csökkenteni kell m2

12 C számítása Bazin szerint:  n: mederérdességi tényező  R: hidraulikus sugár HEFOP

13 Feladat: Milyen csatornaméretre van szükség, ha HEFOP  Q = 2 m 3 /s  I = 0,2 ‰   = 1,5  n = 1,3

14 Grafikus ábrázolás  Koordináta-rendszerben felrakjuk m1 Q1 és m2 Q2 értékpárokat, majd meghatározzuk a Q-hoz tartozó m-et HEFOP

15 SEGÉDLETEKKEL TÖRTÉNŐ CSATORNAMÉRETEZÉS HEFOP gyorsabban, egyszerűbben  nomogramok  Szily-féle segédlet  Szesztay-féle segédlet  Lenkey-féle segédlet  Schewior-féle segédlet  Pálfai-féle méretező léc

16 A CSATORNÁK MEGENGEDHETŐ HOSSZÚSÁGÁNAK KISZÁMÍTÁSA, A SZIVÁRGÁSI VESZTESÉG ALAPJÁN  Veszteségek: szivárgás, párolgás, elfolyás  Függ: csatorna anyagának vízáteresztő képességétől, a víz sebességétől, a víz mélységétől, a víz hőmérsékletétől, a csatorna életkorától.  szivárgási intenzitás (i):  a nedvesített csatornafelület egységnyi területén 24 óra alatt elszivárgó vízmennyiség literben. l/nap/m 2  szivárgási veszteség (s):  Echemery-képlet  L: csatorna hossza HEFOP

17 A CSATORNÁK MEGENGEDHETŐ HOSSZÚSÁGÁNAK KISZÁMÍTÁSA HEFOP  A csatornák megengedhető hosszának kiszámítása azért szükséges, mert a szivárgási és párolgási veszteségek miatt bizonyos csatornahosszúságon a Q vízhozam teljes egészében elfogyhat, vagyis ezen túl nem is jut el a víz. Ezt a kritikus hosszúságot persze meg sem szabad közelíteni, hanem azt a megengedhető hosszat számítjuk ki, amelynél éppen egy általunk még megengedett százalékos szivárgási veszteség áll elő. Ha ezt a százalékos veszteséget az egész öntözőtelepünkre legfeljebb p%-ban írjuk elő, akkor minden párhuzamosan működő csatornának a kiszámított megengedhető hosszúságon belül kell maradni. Ha pedig különböző vízhozamok szállítására tervezett csatornaszakaszok folyamatosan csatlakoznak egymás után (a soros kapcsolásnak megfelelően), akkor a megengedett p% veszteség, csak az utolsó szakasz végéig állhat elő, tehát a megengedhető hosszúságot a különböző vízhozamú szakaszokra külön- külön számítjuk: p% helyett annak p1, p2 %-a hányadaiban megállapított maximális értékeire, amelyek az egyes szakaszok Q1, Q2…Qn vízhozamaival arányosak és összegük p%-ot tesz ki.

18 Példa HEFOP  i = 200 l/nap/ m 2  L = 1,5 km  Q = 100 l/s  Vk = 3 dm/s  Ez alapján a csatorna maximális hossza (Lm)  Megengedett veszteség P% (20-30 %)  S0 : S 1 km-re  S0 = (i * 1)/400 * (Q/Vk)1/2   = (S0/Q) * 100 a vízhozam hány %-a veszteség  Lm = P% /   Q = 400 l/s P = 30%S0 = 10 l/s  i = 400 l/nap/ m 2 Vk = 4 dm/s  = 2,5 % Lm = 12 km

19 Feladat: HEFOP  a = 1  m = 1  F1 = 1*1 + 1,5*1 = 1 + 1,5 = 2,5 m 2  K1 = 1 + 2*(1 + 1,52)1/2 = 1 + 2*3,251/2 = 1 + 2*1,8 = 4,6 m  R1 = 2,5 / 4,6 = 0,54  C1 = 87 / (1 + 1,3 / 0,54 ½ ) = 87 / (1 + 1,3 / 0,73) = 87 / 2,78 = 31,29 m/s  Vk1 = 31,29 * (0,54 * 0,002) 1/2 = 31,29 * 0, /2 = 31,29 * 0,01039 = 0,325 m/s  Q1 = 0,325 * 2,5 = 0,8125 m 3 /s  F2 = 1 *2 + 1,5*4 = 8 m 2  K2 = * (1 + 2,25) 1/2 = 1 +7,2 = 8,2 m  R2 = 8 / 8,2 = 0,975  C2 = 87 / (1 + 1,3 / 0,98 ½ ) = 87 / (1 + 1,31) = 87 / 2,31 = 37,66 m/s  Vk2 = 37,66 * (0,598 * 0,002) 1/2 = 37,66 * 0, ½ = 37,66 * 0,014 = 0,53 m/s  Q2 = 0,53 * 8 = 4,24 m 3 /s

20 ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA HEFOP A csatornák méretezése kétirányú feladat megoldását jelenti:  az adott vízhozam szállítására alkalmas csatorna méreteinek meghatározása  a max. hossz meghatározása a szivárgási veszteségek figyelembevételével


Letölteni ppt "CSATORNAMÉRETEZÉS HEFOP 3.3.1.  Egy adott vízhozam (Q) szállításához szükséges keresztszelvény meghatározása a cél, műszaki és gazdaságossági szempontok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések