Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról MÁRKUS MIKLÓS zaj- és rezgésvédelmi szakértő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról MÁRKUS MIKLÓS zaj- és rezgésvédelmi szakértő."— Előadás másolata:

1 Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról MÁRKUS MIKLÓS zaj- és rezgésvédelmi szakértő

2 MI A HATÁSTERÜLET CÉLJA?  Nem derül ki a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletből…  Szakértői célok:  a vizsgálatra kijelölt terület meghatározása (pl. zajtérkép készítésénél)  annak körülhatárolása, ahol a zaj hatása kimutatható  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a hatásvizsgálatokról  Hatósági célok:  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a hatásvizsgálatokról  93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megáll…  zajkibocsátási határérték meghatározásának szükségessége (?)  K N érték meghatározása  Közigazgatási célok:  az érintett ügyfelek (automatikus) meghatározása (KET 15.§)

3 A HATÁSTERÜLET 5. § (1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. (2) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni a) – e) különböző eljárásokban, f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja. (3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

4 A HATÁSTERÜLET (4) A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elő a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a (3) bekezdésben meghatározott, vélelmezett hatásterület. (5) Ha a (2) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás előzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni. (6) A környezetvédelmi hatóságnak - a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül - a 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja.

5 MEGJEGYZÉSEK  nincs definiálva a mérési, számítási eljárás módszere  így utólag néha azt mondjuk „hál’ Istennek nincs definiálva”  a hatóság előírhatja a hatásterület meghatározását  de ha egyszer előírta már azt kell alkalmaznia, hiába derül ki, hogy jóval kisebb, mint a vélelmezett 100 méteres hatásterület  a vélelmezett 100 méter egyébként maradvány az MSZ :1985 szabványból  a környezetvédelmi felügyelőséggel kapcsolatos tapasztalat:  olyan esetben is kérik a hatásterület meghatározását, amikor a rendelet szerint nem kellene (nem lesz nagyobb, mint a vélelmezett 100 méter)  ha azonban kiderül, hogy ennek eredményeként a hatásterületen nincs védendő létesítmény, inkább elfelejtenék a meghatározottakat  nagyon erős motivációs tényező a felügyelőség részéről a zajkibocsátási határérték megállapításával kapcsolatos eljárás díja

6 A HATÁSTERÜLET MEGHATÁROZÁSA 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

7 A HATÁSTERÜLET MEGHATÁROZÁSA d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00- 22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB.

8 A MEGHATÁROZÁS MÓDSZERE  Mérés  zajforrás környezeti zajterhelésének mérése  mérési bizonytalanság becslése  környezeti alapzaj vizsgálata  azonos „típusú” (azonos megítélés alá tartozó) zajforrások vizsgálata  háttérterhelés mérése  a hatásterület meghatározása méréssel a helyszínen  Számítás  vizsgált létesítmény forráselemezése  egyedi zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása  geodéziai alapmodell és háromdimenziós digitális alaptérkép készítése  terjedési modell készítése és zajtérkép készítése  háttérterhelés meghatározása a fenti folyamattal a többi zajforrásra is  isophon görbék alapján a hatásterület meghatározása

9 ALAPZAJ „Olyan, a mérést zavaró zaj, melyet a mérés helyén, a mérési idő alatt nem a vizsgált zajforrás okoz, és zavaró hatása mérés- technikailag nem kiküszöbölhető.„ (MSZ :1998 szabvány )  alapvetően méréstechnikai fogalom  alkalmazásának célja, hogy a mérési idő alatt a vizsgálatot zavaró körülmények ne befolyásolják a vizsgálati eredményt  vagyis akkor „érdemes” a zajforrás terhelését mérni, amikor az alapzaj alacsony  a mérési időtartamban van értelmezve  meghatározása az MSZ :1998 szabvány pontja szerint

10 HÁTTÉRTERHELÉS „A környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés” (284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet)  és ha nincs a forrás „típusának” megfelelő zajterhelés?  a tyúk, vagy a tojás esete:  a hatásterületen értelmezzük, de előbb meg kell határozni a háttérterhelést a hatásterület meghatározásához  melyikkel kezdjük, a hatásterület meghatározásával, vagy a háttérterhelés meghatározásával?  ez egy logikai paradoxon  meghatározására vonatkozóan nem ír elő semmit a rendelet…

11 HÁTTÉRTERHELÉS „A környezeti zajforrás terhelési területén, a forrás működése nélkül, de a terhelési követelmény tekintetében vele azonos megítélés alá tartozó forrásoktól származó zajterhelés.” ( MSZ :1998 szabvány )  nem méréstechnikai fogalom  a környezetben jelen levő összes zajterhelés része  zajterhelés, vagyis környezetterhelési tényező  azt mondja meg, hogy a vizsgált zajforrástól származó zajon kívüli összes többi zaj a vonatkoztatási időben mekkora zajterhelést okoz  meghatározása az MSZ :1998 szabvány 6. pontja szerint

12 MEGJEGYZÉSEK  a mérési és számítási eljárással kapcsolatos kérdések:  a számítási eljárásnál az alapzajt hogy lehet figyelembe venni?  a mérési eljárás milyen raszterpontossággal történjen?  összeköthetők-e a mérési eljárás során felvett pontok isophon görbékkel?  a mérési eljárás egyáltalán nem kivitelezhető  ha magas a háttérterhelés  ha nem leállítható a vizsgált vagy a többi (azonos típusú) zajforrás  stb.  a háttérterhelés meghatározása bizonytalan  a háttérterhelés bármikor megváltozhat:  a környezeti/meteorológiai körülmények hatására  a meglevő zajforrások üzemállapotának megváltozása következtében  a zajforrások számának megváltozása eredményeként

13 A KÖLTSÉGTÉNYEZŐ  egyszerű vállalkozó (asztalos, lakatos, kisiparos, stb.) számára egy apró változás miatt is akár közel félmillió forintos költségek jelenhetnek meg  a zajtérkép készítés a geodéziai felmérések és a zajforrás elemzés költségei miatt igen drága mulatság, a költségek az egymillió forintot is meghaladhatják  több üzemi zajforrás együttes hatása esetén több hatásterület meghatározás szükséges, gyakorlatilag minden zajforrásra külön- külön, ennek költségei a csillagos égig érhetnek...  egy vonalas közlekedési létesítmény hatásterület meghatározásánál foglalkozni kell a többi közlekedési létesítmény hatásával is (mérés, forgalomszámlálás, modellezés), így a határ ugyancsak a csillagos ég...

14 PROBLÉMÁK/KÉRDÉSEK  zajkibocsátási kérelem: kinek a feladata a „többi” zajforrás hatásterületének meghatározása?  egy ipari park esetén ezek száma igen magas lehet  a zajkibocsátási határérték megállapításának a költségei tetemesek  (alapvetően a szakértő feladata ezek meghatározása)  változik a hatásterület: kinek a feladata a megváltozott hatásterület felmérése?  bővül az azonos „típusú” zajforrások száma  megváltozik az üzem üzemállapota  megváltozik a környező zajforrások üzemállapota  változik az övezeti besorolás, szabályozási terv, településszerkezeti terv

15 PROBLÉMÁK/KÉRDÉSEK  zajkibocsátási kérelem: a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek és területek adatai (hrsz, cím, besorolás, stb.)?  egy nagyobb létesítmény (pl. versenypálya) esetén a hatásterület akár több négyzetkilométer is lehet  a védendő létesítmények száma a több ezret is elérheti, mivel ilyen esetekben a rendelet szerinti hatásterület egész falvakat foglal magába  hatásterület zajtól nem védendő környezetben: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték?  zajtól nem védendő környezetben mi a célja a hatásterületnek?  miért szigorúbb az előírás, mint a zajtól védendő környezetben?  amint változik a területi besorolás, változik a hatásterület is?

16

17

18

19

20

21 KONKLÚZIÓ  a zajkibocsátási határérték megállapítását nem lehet a hatásterületek megállapítására alapozni  a hatásterület nem határozható meg olyan biztonsággal, hogy az alapján szabályozható legyen egy létesítmény zajkibocsátása  a hatásterület több tényező függvényében folyamatosan változhat (akár naponta is, vagy időszakosan)  több kibocsátó esetén:  a hatásterületek átfedéséből nem következik a zajterhelési határérték túllépése együttes működéskor  azonban átfedésben nem lévő hatásterületek esetén is előállhat az előírt zajkibocsátási (!) határérték túllépése együttes működéskor  háromnál több kibocsátó esetén a zajkibocsátási határérték teljesülése nem biztosítja a zajterhelési határérték betartását  valamely kibocsátó hatásterületének megváltozása befolyásolja az átfedést, és ezzel a másik kibocsátó határértékét is módosítani kell

22 JAVASLATOK/FELVETÉSEK  az előadás elején felsorolt szakértői, hatósági, közigazgatási célok más-más megközelítést igényelnek  a szakértői szemlélet alapvetően a zajterhelés vizsgálatán alapul  a megítélési pontokon történő vizsgálat nem igényel területi szemléletet  a költségtényező jóval kisebb egy ilyen eljárás esetén  a hatásterület határát esetleg a zajterhelési határértékhez (és nem a háttérterheléshez) viszonyítva lehet rögzíteni  a zajterhelési határérték kevésbé változik (területi besorolás függvénye)  a hatóság számára a hatásterület meghatározás egyszerűbb feladat  a költségtényező jóval kisebb egy ilyen eljárás esetén

23 JAVASLATOK/FELVETÉSEK  a kérelmek elbírálása olyan bürokratikus teherrel jár, mely nagy energiát von el a valós problémáktól  korlátozni lehetne a zajkibocsátási határérték előírását  több zajkibocsátó együttesen zajterhelési határérték túllépést okoz  a védendő terület nagy távolsága miatt a megítélés bizonytalan  indokolt a kibocsátóhoz közelebbi ponton a zajkibocsátási határérték  szórakozóhelyek és építkezések zaja nem ítélhető meg a jelenlegi szabályozás szerint  a zajforrás jellege eltérő az általános üzemi zajforrásoktól  a mérés nem reprodukálható  az igazságérzet jobban tolerálja az értékteremtő tevékenység zajhatását  a kapcsolódó környezetszennyezés nem elkülöníthető pszichikai hatás  mire intézkedés történne, az eljárás okafogyottá válik

24 JAVASLATOK/FELVETÉSEK  a Környezetvédelmi Törvény szemlélete nem került át teljes mértékben a Korm. rendeletbe, miszerint:  a környezetvédelem legfontosabb célja „a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása”  a Kvt. értelmezésében a környezetkárosodás: „a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás…”  e kedvezőtlen változás megítélése független a környezetterhelésre vonatkozó határértékektől, az irányadó minden esetben a környezet eredeti állapota, melynek értelmezése: „a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be”

25 Köszönöm a figyelmet! Márkus Miklós


Letölteni ppt "Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról MÁRKUS MIKLÓS zaj- és rezgésvédelmi szakértő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések