Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A zajtérkép szerepe a munkavédelem eszköztárában Márkus Miklós RICHTER GEDEON zajtérkép tanfolyam 2009 Dorog.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A zajtérkép szerepe a munkavédelem eszköztárában Márkus Miklós RICHTER GEDEON zajtérkép tanfolyam 2009 Dorog."— Előadás másolata:

1 A zajtérkép szerepe a munkavédelem eszköztárában Márkus Miklós RICHTER GEDEON zajtérkép tanfolyam 2009 Dorog

2 A ZAJVÉDELEM ESZKÖZEI  Előzetes akusztikai tervezés (prevenció/predikció)  Munkahelyi zajtérkép készítése a várható kockázatok becslésére  Nem létező vagy összetett helyzetek modellezése és elemzése  Munkahelyi kockázatok kezelése  Jogszabályi, hatósági és munkavédelmi elvárások teljesítése  Munkahelyi zajexpozíció vizsgálata és értékelése (66/2005)  Egyéni védőeszközök kiválasztása (munkavédelmi szakértői feladat)  Kockázatértékelés  Intézkedési terv készítés  Hosszú távú zajvédelmi stratégia készítése  Munkahelyi zajcsökkentés tervezése (modellezés/méretezés)  Munkahelyi zajtérkép készítése a megoldások modellezésére  Összetett helyzetek és megoldások elemzése

3 Munkahelyi zajtérkép elméleti alapjai és forrásadatai Márkus Miklós RICHTER GEDEON zajtérkép tanfolyam 2009 Dorog

4 A FOLYAMAT  Célok meghatározása  munkavédelem/zajcsökkentés/méretezés  tervezés/prevenció/predikció  Vizsgálandó üzemhelyiség kiválasztása  Munkahelyi zajexpozíció vizsgálata/becslése és értékelése  Utózengési idő vizsgálata/becslése  Geometriai paraméterek rögzítése  Egyedi zajforrások (forrástípusok) meghatározása  Hangteljesítményszintek vizsgálata/becslése  Szoftveres szabadtéri és zengőtéri terjedési modell elkészítése  Munkahelyi zajtérkép készítése  Ellenőrzés

5 ALAPFOGALMAK (ISMÉTLÉS) LÉNYEGES AKUSZTIKAI ALAPFOGALMAK:  hangnyomás és hangnyomásszint  hangteljesítmény és hangteljesítményszint  decibel és szint  szintekkel végezhető műveletek  A-súlyozó szűrő  munkahelyi zajexpozíció és vizsgálata  integráló zajszintmérő műszer

6 ALAPFOGALMAK (ISMÉTLÉS) HANGNYOMÁS  hangforrások az őket körülvevő közegben nyomásingadozást okoznak, tehát hangot keltenek  jele: p, mértékegysége: Pascal [Pa]  a normál légköri nyomás: p lég = 10 5 Pa  az éppen meghallható hangnyomás: p 0 = 2×10 -5 Pa HANGNYOMÁSSZINT  jele: L p, mértékegysége: decibel [dB]

7 ALAPFOGALMAK (ISMÉTLÉS) HANGTELJESÍTMÉNY  a hangforrások energiát, vagyis teljesítményt adnak át a környező közegnek  jele: P, mértékegysége: Watt [W]  az éppen meghallható hangteljesítmény: P 0 = W HANGTELJESÍTMÉNYSZINT  jele: L W, mértékegysége: decibel [dB]

8 HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN SZABAD TÉR  a hullámterjedést nem befolyásolja semmilyen elnyelő vagy visszaverő felület, azaz a hanghullám a forrásból a tér minden irányában elhajlás, törés és visszaverődés nélkül terjed HANGFORRÁSOK ELEMI TÍPUSAI  pontszerű hangforrás  vonalsugárzó  felületi sugárzó

9 HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN PONTSZERŰ HANGFORRÁS  kiterjedésük elvileg mindhárom irányban végtelen kicsi, és minden irányban azonos teljesítményt adnak le  ha nincs akadály a térben, akkor a hanghullámok koncentrikus gömbként terjednek  pontszerűnek tekintjük a hangforrást:  ha a forrás legnagyobb méretétől (d) legalább 2-szeres távolságra rögzítjük a vizsgálati (megítélési) pontot  amely a hangforrás által kisugárzott hang hullámhosszának kétszeresénél is távolabb van

10 HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN PONTSZERŰ HANGFORRÁS  a hangnyomás a felületen megoszlik  a hangforrástól távolodva növekszik a hanghullám felülete  csökken az egységnyi felületre eső hangnyomás  a csökkenés mértéke attól függ, milyen mértékben nő a felület  a hangnyomás csökkenése a gömbfelület sugarával arányos  ahol:  Dirányítási tényező  ra vizsgálati pont távolsága a zajforrástól [m]

11 HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐ  jele: D, dimenziója nincs a) gömbsugárzó esetén: D=1 b) félgömbsugárzó esetén: D = 2 c) negyed térbe sugárzó esetén: D = 4 d) nyolcad térbe sugárzó esetén: D = 8

12 HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN VONALSUGÁRZÓ  végtelen hosszú vonal minden eleme hangforrás  koherens (pl. áramlási zaj csővezetékben)  inkoherens (pl. közúti útszakasz) FELÜLETI SUGÁRZÓ  a felület egyenletesen elosztott, független zajforrásokból áll  a források a hangenergiát véletlenszerű fázisban  félgömbszerűen sugározzák szét

13

14 HANGTERJEDÉS ZÁRT TÉRBEN  vegyük az előbbiekben felvázoltak szerinti pontszerű hangforrást  helyezzük a zajforrást a talajra szabad hangtérben  vegyük körül a zajforrást teljes hangelnyelő falakkal  a kibocsátott hangenergia teljes egészében elnyelődik  csökkentsük a helyiség falainak elnyelését  a kibocsátott hangenergia egy része visszaverődik  csökkentsük tovább a helyiség falainak elnyelését  a kibocsátott hangenergia teljes egészében visszaverődik  a hangnyomásszintet a következő tényezők befolyásolják:  a zajforrás által kibocsátott hangenergia (hangteljesítményszint)  a tér mérete (térfogata, felülete)  a határoló felületek hangvisszaverő és hangelnyelő tulajdonságai

15 HANGTERJEDÉS ZÁRT TÉRBEN  a hangforrás energiaforrás  a kibocsátott hangenergia  részben a helyiségben marad  részben átjut a falon  kerülőutakon terjed  elnyelődik  egyensúlyi helyzet alakul ki  annyi hangteljesítmény nyelődik el  amennyit a hangforrás kisugároz  diffúz tér:  visszavert/szórt/zengő hangtér  a hanghullámok által megtett szabad úthossz  és az átlagos hangelnyelési tényező függvénye

16 HANGTERJEDÉS ZÁRT TÉRBEN  együttesen érzékelhető:  diffúz hangtér hatása  szabadtéri terjedésű (közvetlen) hangtér hatása  a két hangtér energiatartalma összeadódik  energiaegyensúlyi sugár: az a zajforrástól számított elméleti r e távolság, ahol a szabadtéri terjedésű hangtérből és a visszavert diffúz hangtérből származó hangenergia egyenlő

17 HANGELNYELÉS ÁTLAGOS HANGELNYELÉSI TÉNYEZŐ  a falra eső E hangenergia  ·E hányada elnyelődik  jele: , dimenziója nincs  a hangelnyelési tényező az időben állandó  független a beeső hanghullámok irányától  független a hangforrás hangteljesítményétől  csak a fal anyagától és a hang frekvenciájától függ

18 HANGELNYELÉS EGYENÉRTÉKŰ ELNYELÉSI FELÜLET  a tér hangelnyelő képességét fejezi ki  jele: A, mértékegysége [m 2 ] TEREMÁLLANDÓ  ugyancsak a tér hangelnyelő képességét fejezi ki  jele: R T, mértékegysége [m 2 ]

19

20 UTÓZENGÉSI IDŐ UTÓZENGÉS (LECSENGÉS)  állandósult egyensúlyi állapot  a hangforrást kikapcsoljuk  a bevitt energia fokozatosan csökken  a tér hangelnyelő képességétől függ  minél kisebb az elnyelési felület  annál hosszabb idő alatt hal el a hang  vö. mélygarázs és lakószoba  a tapasztalati úton igazolt Sabine-képlet UTÓZENGÉSI IDŐ  időtartam, amely alatt a hangforrás kikapcsolása után  az energiasűrűség egymilliomod részére  a hangnyomásszint 60 decibellel csökken

21 ForrásadatMeghatározás módjaPontosság Geometriai paraméterek r (m) méréssel1 cm Hangteljesítményszintek L W (dB) hangnyomásszint méréssel és számítással/becsléssel 0,1 dB Zajforrások darabszáma n (db) helyszíni bejárás során tapasztaltak alapján- Hangnyomásszintek L Aeq (dB) hangnyomásszint méréssel0,1 dB Utózengési idő T (s) méréssel0,01 s KIINDULÁSI PARAMÉTEREK

22 GEOMETRIAI PARAMÉTEREK  időigényes és nagyfokú precizitást megkövetelő feladat  helyiség  zajforrások  rendeltetésszerűen található hangterjedést befolyásoló objektumok  geometriai paraméterek  szélesség  hosszúság  magasság  egymástól való távolság  átmérő

23 GEOMETRIAI PARAMÉTEREK  egyszerűsítések  rácspontok távolságához képest fele-negyed akkora objektumok nem befolyásolják számottevően a helyiségen belüli zajterjedést  összetett gépsorok, berendezések modellezésére amúgy sem alkalmas a zajtérképező szoftver  csak hasábokkal és hengerekkel tudunk operálni, érdemes egyszerűsíteni a felmérés során a vizsgált objektumokat  a kb. 0,25 m 2 -nél kisebb felületeket figyelmen kívül lehet hagyni  célszerű  lézeres távmérőt alkalmazni  a rendelkezésre álló AutoCAD rajzot felhasználni/kiegészíteni  figyelmet kell fordítani  az állványon álló objektumok mérésére  a plafonmagasság meghatározására

24 UTÓZENGÉSI IDŐ MÉRÉSE  MSZ EN ISO 354:2003 szabvány  műszeres vizsgálat a) feltöltjük a teret az egyensúlyi állapotig b) hangimpulzussal gerjesztjük a teret  korszerű digitális zaj-analizátorral  Brüel & Kjær 2260 precíziós analizátor  BZ 7220 típusú utózengési idő-mérő szoftver  minden esetben több mérés szükséges  eredmény  a vizsgálati eredmények átlaga tercsávonként  az egyenértékű elnyelési felület  a Sabine-képlet segítségével

25 HANGTELJESÍTMÉNYSZINT A MEGHATÁROZÁS MÓDSZERE  gyártói adatlap/katalógus alapján  alapvetően A-súlyozott értékek  általában sorozatgyártásban forgalmazott berendezések esetén  hangnyomásszint méréssel és szabadtéri terjedési számítással  HA a zajforrás térbeli elhelyezkedése ezt lehetővé teszi  HA a környező zajforrások zajhatása ezt lehetővé teszi  hangnyomásszint méréssel és szabványos számítási eljárással  MSZ EN ISO 3746:1999 szabvány szerint

26 HANGTELJESÍTMÉNYSZINT A HANGTELJESÍTMÉNYSZINT-MÉRÉS ALAPELVEI  csak a domináns szerepet játszó forrásokat vizsgáljuk  lehetőleg minden zajforrást külön-külön üzemeljünk be  lehetőleg egymástól elkülönítve vizsgáljunk  a környező zajforrások miatt figyeljünk az alapzajra  korrigáljuk a vizsgálati eredményeket az alapzaj és a visszaverődések miatt  elemi sugárzók középpontja a berendezés geometriai középpontja  csak az általános üzemállapotnak megfelelően vizsgálódjunk  küszöböljük ki a mérési eredményeket befolyásoló zajhatásokat (beszédet)  az összetett berendezéseket elemi típusú sugárzókra kell bontani  ha ez nem lehetséges az MSZ EN ISO 3746:1999 szabvány szerint kell vizsgálni  diffúz térben a teremállandóval is lehet számolni  azonos típusú zajforrásoknál kontrollmérésekkel ellenőrizzük az azonosságot  javasolt a sugárzási karakterisztika/irányítási tényező meghatározása is

27 HANGTELJESÍTMÉNYSZINT HANGTELJESÍTMÉNYSZINTEK ÖSSZEGZÉSE SZINTEK TÖBBSZÖRÖSE  minden szint azonos jellegű és súlyozású  együttesen, egy időben üzemelő zajforrások  összegzendő két szint különbsége kisebb, mint 10 dB

28 HANGTELJESÍTMÉNYSZINT SZABADTÉRI TERJEDÉSI SZÁMÍTÁSSAL  módszer:  pontszerű hangforrás az energiaegyensúlyi sugarán „belül”  a szabad hangterjedésű térben (2-szeres távolság!)  egyszerű hangnyomásszint méréssel  kis alapzaj mellett (< 10 dB)  figyelem:  a közeli visszaverő felületek befolyásolják a vizsgálati eredményt!  1,5-2 méterre vegyük fel a vizsgálati pontot a visszaverő felülettől  több irányból, több mérést javasolt végezni  a zajforrás sugárzási iránykarakterisztikájának meghatározása

29 HANGTELJESÍTMÉNYSZINT MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY SZERINT Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás méréssel. Tájékoztató módszer visszaverő sík feletti burkoló mérőfelület alkalmazásával A szabvány alkalmazhatóságának okai/feltételei:  a pontossági fokozat csak tájékoztató  nincs különleges vizsgálati környezet (süketszoba/zengőszoba)  a helyszín épületen belüli, visszaverő sík feletti közelítőleg szabad térben  a hangforrás méretére nincs korlátozás, csak a vizsgálati környezet korlátozza  a zaj jellege bármilyen lehet  az alapzaj legalább 3 decibellel kisebb, mint a vizsgált zaj  az alkalmazott mérőműszerek 1. vagy 2. pontossági osztálynak felelnek meg  a mért szintértékek (egyenértékű) A-hangnyomásszint értékek  a meghatározott értékek (egyenértékű) A-hangteljesítményszint értékek  a vizsgálati eredmények megbízhatósága (reprodukálhatósági szórás) 3 dB

30 MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY 1. A zajforrást egy képzeletbeli befoglaló hasábbal kell körülvenni

31 MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY 2. A befoglaló hasáb méreteit rögzíteni kell (l 1, l 2, l 3 ) 3. A mérési pontokat S mérőfelületen kell elhelyezni

32 MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY 4. A mérőfelület mindig a visszaverő síkon kezdődik (azon áll) 5. A mérőfelületet javasolt derékszögű hasábnak választani, melynek oldalai párhuzamosak a befoglaló hasáb oldalaival 6. A d mérési távolság a mérőfelület és a befoglaló hasáb közötti távolság (javasolt 1 méter) 7. Az egyes mérési pontokat az S i négyzet alakú részfelületek középpontjában kell rögzíteni

33

34 MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY 8. A mérési pontokon meg kell határozni az L'pA egyenértékű A- hangnyomásszintet 9. A vizsgálatokat a zajforrás szokásos üzemszerű működése mellett kell elvégezni 10. Meg kell határozni a helyiségre jellemző L”pA alapzaj mértékét 11. Átlagolni kell a mérőfelületen mért A-hangnyomásszinteket 12. Meg kell határozni a K 1A alapzaj korrekciót

35 MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY 13. Meg kell határozni a K2A környezeti korrekciót 14. A korrekciók alkalmazásával kell meghatározni az átlagos felületi A-hangnyomásszintet 15. A mérőfelület alkalmazásával kell meghatározni az A- hangteljesítményszintet

36 Köszönöm a figyelmet! Márkus Miklós


Letölteni ppt "A zajtérkép szerepe a munkavédelem eszköztárában Márkus Miklós RICHTER GEDEON zajtérkép tanfolyam 2009 Dorog."

Hasonló előadás


Google Hirdetések