Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hang és fény (Akusztika, fénytechnika) Híradástechnika c. könyv Akusztikai alapok: 43-55. oldal Fénytechnikai alapok: 57-67- oldal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hang és fény (Akusztika, fénytechnika) Híradástechnika c. könyv Akusztikai alapok: 43-55. oldal Fénytechnikai alapok: 57-67- oldal."— Előadás másolata:

1 Hang és fény (Akusztika, fénytechnika) Híradástechnika c. könyv Akusztikai alapok: oldal Fénytechnikai alapok: oldal

2 Akusztikai alapok Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék A hang fizikai jellemzői A hallás fiziológiája A hangvétel és hangvisszaadás eszközei

3 A hang fizikai leírása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Hang – rugalmas közeg mechanikai rezgései szilárd anyag – testhang cseppfolyós anyag – folyadékhang levegő – léghang (emberi hallás) Léghang – légnyomásingadozás hangnyomás

4 A hang fizikai leírása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Léghang – légnyomásingadozás Longitudinális hullámok

5 A hang fizikai leírása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Síkhullámok ν a részecskesebesség ρ o a levegő sűrűsége

6 Fogalmak: hangnyomás p 1 Pa.=1N/m 2 hangnyomásszint hangintenzitás intenzitásszint A hang fizikai leírása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

7 Fogalmak: hangnyomás hangnyomásszint hangintenzitás intenzitásszint A hang fizikai leírása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék átlagembernél 1000 Hz-es szinuszhang hallásküszöbje

8 Fogalmak: hangnyomás hangnyomásszint hangintenzitás intenzitásszint A hang fizikai leírása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék időegység alatt a felületegy- ségen áthaladó energia

9 Fogalmak: hangnyomás hangnyomásszint hangintenzitás intenzitásszint A hang fizikai leírása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék átlagembernél 1000 Hz-es szinuszhang hallásküszöbje

10 Síkhullámok HangElektromágneses HangintenzitásTeljesítmény sűrűség

11

12 Az emberi hallás fiziológiája Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Emberi hallás kvantált és logaritmikus jellegű két hang különböző erősségűnek hallható, ha 10% (1 dB) hangenergia eltérésűek különböző magasságúnak, ha 2-3% frekvencia eltérésűek amplitudó – kb. 120 szint frekvencia – kb. 840 szint

13 Az emberi hallás fiziológiája Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Fogalmak: hallásküszöb fájdalomküszöb hangerősség hangosság hangelfedés

14 Az emberi hallás korlátai Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

15 Az emberi hallás fiziológiája Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Szubjektív hangosságérzet – hangerősség tetszőleges frekvenciájú hang hangerőssége annyi phon, ahány dB a vele azonos hangosság- érzetet keltő 1000 Hz-es színuszhang hang- nyomásszintje Azonos hangerősségű pontokat a frekvencia függvényében összekötve – Fletcher-Munson görbék. Az így megállapított hangerősség L N

16 Fletcher-Munson Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

17

18 Az emberi hallás fiziológiája Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Szubjektív hangosságérzet – hangosság mértékegysége son Megmutatja, hogy két phon-ban mért hangosságérzet aránya mekkora Hangosságérzet son-ban összegződik Ha L N >40 phon

19 Hangelfedés Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

20 Az emberi hallás fiziológiája Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Hangforrás iránya oldalirány – alacsony frekvencián úthosszkülönbségből adódó fáziseltérés magas frekvencián fej árnyékolása miatti intenzitáskülönbség függőleges irány – fej mozgatása – fül iránykarakterisztikája

21 A hangtér mesterséges előállítása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Hangvétel Hangtér előállítása

22 A hangtér mesterséges előállítása Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

23 Az átvitel fajtái, minőségi követelmények Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Típusa Frekv. tart. S/Nk Áthallási csill. Távbeszélő Hz dB 5-10 % AM Hz 40 dB URH-FM50Hz-15kHz 60 dB <1% URH-FM-ST50Hz-15kHz <1% 40 dB Analóg hanglemez 40Hz-16kHz dB ≈1% dB Analóg mágneses 40Hz-16kHz 70 dB ≈1% CD(16 bites) 10Hz-20kHz 96 dB <0.005%

24 Digitális hangrögzítés Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék CD – digitális lézerlemez 16 bites kvantálás 44.1 kHz mintavételezés gyakorlatilag áthallásmentes sztereo R-DAT – digitális hangmagnetofon 12 v. 16 bites kvantálás 32, 44.1 vagy 48 kHz mintavételezés

25 Elektroakusztikai átalakítók Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Elemei : mechanikai rezgőrendszer membrán Típusok:Vezérlés elvű (szénmikrofon) Elektromágneses Elektrodinamikus Piezzoelektromos Elektrosztatikus Elektromechanikai

26 Elektroakusztikai átalakítók Szénmikrofon Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

27 Elektromágneses átalakítók Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

28 Elektromágneses átalakítók Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

29 Elektrodinamikus átalakítók Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

30 Elektrodinamikus átalakítók Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

31 Mikrofonok

32 Elektrodinamikus átalakítók Mikrofonkarakterisztikák Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

33 Fénytechnikai alapok Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Érzet, fizikai és pszichofizikai jellemzők szubjektív (pszicho-) pszichofizikai objektív (-fizikai)

34 Fénytechnikai alapok Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék CIE – Commission International de l’Éclairage szabványosított mérések a szubjektív tényezőket szabványosított karakterisztikával vesszük figyelembe

35 A látás fiziológiája Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Ideghártyában (retinán) idegvégződések Csapok – erős fényben Pálcikák – gyenge fényben

36 A látás fiziológiája Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Érzetjellemzők (mik a pszichofizikai megfelelőik?) világosság, színezet, telítettség Egy felület több v. kevesebb fényt bocsájt ki ill. reflektál Színek (kék, zöld...) A fehér és a telített (spektrális) szín között hol helyezkedik el (világoszöld, sötétvörös...)

37 Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Fotometriai mérések látószerv frekvenciafüggő érzékenységét is figyelembe veszik – műszem 1924 –ben szabvány CIE fénymérő fénysűrűség (a világosság pszichofizikai megfelelője)

38 Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Színmérés színérzeteket figyelembe veszik –1951–ben CIE szabvány λ R =700 nm, λ G =546.1 nm, λ B =435.8 nm izokrom színingerek – több RGB beállításban is létrejöhet azonos színinger

39 Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Színmérés – 3 koordináta Összehasonlító színmérések sorozata Színösszetevők X,Y,Z Színkoordináták x,y

40 Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Színdiagramok – 2 koordináta

41 Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Színdiagramok

42 CIE színdiagram Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

43 CIE színdiagram Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

44 CIE színdiagram Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék λ d domináns hullámhossz (színezet pszichofizikai jellemzője) p e =a/b színtartalom (telítettség pszichofizikai jellemzője)

45 A kép átvitele hírközlő csatornán Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Felbontás pixelekre Fényesség (szürke árnyalatú) Szinekre bontás A képet pixelekre bontva és definiált sorrendben kiolvasva időfüggvényt kapunk Kérdés: mekkora csatorna átviteli kapacitás szükséges a mozgó képek átviteléhez?

46 A kép átvitele hírközlő csatornán Híradástechnika előadás; Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Emberi szem függőleges felbontóképessége 2’ Optimális képnézőszög 20 o Jól bevált képméretarány 4:3 Így képelemek száma: függőlegesen 20 o /2’=600 vízszintesen 600*4/3=800

47 Szürkeárnyalatú kép képelemszáma Szürkeárnyalatú kép képelemszáma 600*800=4.8*10 5 Árnyalatok száma Árnyalatok száma 100 már élvezhető részletgazdaság A kép átvitele hírközlő csatornán

48 Fekete-fehér kép információtartalma Az s=100 szint információtartalma Az s=100 szint információtartalma I képelem =ld s=ld(100)=6.65 bit A teljes kép információtartalma A teljes kép információtartalma

49 Mozgókép továbbítás Emberi szem tehetetlensége miatt Emberi szem tehetetlensége miatt N=25-30 kép/sec Adatátviteli sebesség Adatátviteli sebesség

50

51

52

53

54 150 árnyalat

55 100 árnyalat

56 50 árnyalat

57 Színes kép információtartalma Színfelbontás szükséges mértéke Színfelbontás szükséges mértéke 20 szín szint Emberi szem színfelbontó képessége Emberi szem színfelbontó képessége  10’(5-ször rosszabb, mint fekete-fehérre) Minden színes pixelen 2 független adat, pl x,y Minden színes pixelen 2 független adat, pl x,y

58 Színes mozgókép továbbítás Színes kép össz információtartalma Színes kép össz információtartalma3.19Mbit+166kbit=3.36Mbit Adatátviteli sebesség Adatátviteli sebesség 25*3.36Mbit/s  84Mbit/s

59 Ernst W. Siemens was the first to describe the "dynamic" or moving-coil transducer, with a circular coil of wire in a magnetic field and supported so that it could move axially. He filed his U. S. patent application for a "magneto- electric apparatus" for "obtaining the mechanical movement of an electrical coil from electrical currents transmitted through it" on Jan. 20, 1874, and was granted patent No. 149,797 Apr. 14, However, he did not use his device for audible transmission, as did Alexander G. Bell who patented the telephone in After Bell's patent was granted, Siemens applied for German patent No. 2355, filed Dec. 14, 1877, for a nonmagnetic parchment diaphragm as the sound radiator of a moving-coil transducer. The diaphragm could take the form of a cone, with an exponentially flaring "morning glory" trumpet form. This is the first patent for the loudspeaker horn that would be used on most phonographs players in the acoustic era. His German patent was granted July 30, 1878 and his British patent No was granted Feb. 1, Ernst W. Siemens was the first to describe the "dynamic" or moving-coil transducer, with a circular coil of wire in a magnetic field and supported so that it could move axially. He filed his U. S. patent application for a "magneto- electric apparatus" for "obtaining the mechanical movement of an electrical coil from electrical currents transmitted through it" on Jan. 20, 1874, and was granted patent No. 149,797 Apr. 14, However, he did not use his device for audible transmission, as did Alexander G. Bell who patented the telephone in After Bell's patent was granted, Siemens applied for German patent No. 2355, filed Dec. 14, 1877, for a nonmagnetic parchment diaphragm as the sound radiator of a moving-coil transducer. The diaphragm could take the form of a cone, with an exponentially flaring "morning glory" trumpet form. This is the first patent for the loudspeaker horn that would be used on most phonographs players in the acoustic era. His German patent was granted July 30, 1878 and his British patent No was granted Feb. 1, 1878.

60 Ernst W. Siemens

61 Oliver Lodge filed for British patent No on Apr. 27, 1898, for an improved loudspeaker with nonmagnetic spacers to keep the air gap between the inner and outer poles of a moving coil transducer. This was the same year he applied for a patent on his famous radio tuner. A model of his loudspeaker is in the British Science Museum in South Kensington, and a photo was published in Wireless World Dec. 21, This improvement was later claimed by Pridham and Jensen in the Magnavox application for patent No. 1,448,279 filed Apr. 28, 1920, and granted Mar. 13, Oliver Lodge filed for British patent No on Apr. 27, 1898, for an improved loudspeaker with nonmagnetic spacers to keep the air gap between the inner and outer poles of a moving coil transducer. This was the same year he applied for a patent on his famous radio tuner. A model of his loudspeaker is in the British Science Museum in South Kensington, and a photo was published in Wireless World Dec. 21, This improvement was later claimed by Pridham and Jensen in the Magnavox application for patent No. 1,448,279 filed Apr. 28, 1920, and granted Mar. 13, 1923.

62 Oliver Lodge


Letölteni ppt "Hang és fény (Akusztika, fénytechnika) Híradástechnika c. könyv Akusztikai alapok: 43-55. oldal Fénytechnikai alapok: 57-67- oldal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések