Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Törvényi változások a gyermekvédelemben Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ És Családok Átmeneti Otthona jelzőrendszeri megbeszélése Előadó:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Törvényi változások a gyermekvédelemben Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ És Családok Átmeneti Otthona jelzőrendszeri megbeszélése Előadó:"— Előadás másolata:

1 Törvényi változások a gyermekvédelemben Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ És Családok Átmeneti Otthona jelzőrendszeri megbeszélése Előadó: Dr.Purda Zsuzsánna Veszprém, október 19. Veszprém, október 19.

2 Értelmező rendelkezések  Fogyatékos gyermek fogalma,  Pénzbeni és természetbeni ellátásoknál – magasabb összegű csp-hez igazodik  Személyes gondoskodáshoz tartozó ellátásoknál, gyermekétkeztetésnél a Közoktatási tv-beli (121§(1) bek. 29.a.) pontja) irányadó  Veszélyeztetettség fogalma – „olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás, körülmény következtében kialakult állapot”  Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kérte a veszélyeztetettség tartalmának meghatározását  Jelen álláspont szerint a bántalmazás, elhanyagolás beleértendő a veszélyeztetettség fogalmába, illetve gyermek magatartásával saját magát is veszélyeztetheti.  Sokan szerették volna látni a veszélyeztetettség fogalmának kibővítését a szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekekre.  ügyeket mindig egyéni módon kell megvizsgálni, és megállapítani a tényleges veszélyeztetettség fennállását,  ab ovo a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett gyermek nem válik veszélyeztetetté - nem helyes a gyermek magatartása, de nem biztos, hogy veszélyeztetett

3 A törvény személyi hatályának változása   A törvény személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgárságú gyermekekre, fiatal felnőttekre és szüleikre, a bevándorolt, menekült gyermekekre, ami kiegészül az oltalmazott gyermek körével.   A házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003.EK rendelet alapján a Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő uniós állampolgárokra és a gyermekeire is kiterjed a Gyermekvédelmi törvény személyi hatálya.

4  Változik az ideiglenes intézkedések köre is. Ezek olyan hatósági intézkedéseket jelentenek, amelyek külföldi állampolgárságú gyermekekre is alkalmazhatók. A külföldi gyermekek alatt a nem az Európai Unió államaiból származó gyermeket kell érteni, hanem 3. országbeli gyermeket.

5 Gyermekjogi képviselő szerepének bővülése: A gyermekjogi képviselő eddig is folyamatosan kapott feladatot, legutóbb a gyámügyi eljárást szabályozó kormányrendelet módosításában azt, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésekről a határozat egy példányával tájékoztatni kell. A gyermekjogi képviselő eddig is folyamatosan kapott feladatot, legutóbb a gyámügyi eljárást szabályozó kormányrendelet módosításában azt, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésekről a határozat egy példányával tájékoztatni kell. A Gyermekvédelmi törvény bevezeti a amelynek több célcsoportja és több indoka is van. A Gyermekvédelmi törvény bevezeti a gyermekvédelmi igazgatási bírságot, amelynek több célcsoportja és több indoka is van. (2010-től) A gyermekjogi képviselő feladata azzal bővülne, hogy a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására. A gyermekjogi képviselő feladata azzal bővülne, hogy ő is javaslatot tehet a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására.

6 A Gyermekvédelmi törvénybe új, 17.§ (4)-(5) került IX. 1-től A Gyermekvédelmi törvénybe új, 17.§ (4)-(5) került IX. 1-től A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai sok esetben A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai sok esetben nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, amely mulasztás szankció nélkül marad. Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség megszegéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerezzen, a törvény lehetővé teszi, hogy a szociális és gyámhivatal Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség megszegéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerezzen, a törvény lehetővé teszi, hogy a szociális és gyámhivatal jelezze a kötelezettségszegést  a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, és javasolja a fegyelmi felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását,  bűncselekmény gyanúja esetén a szociális és gyámhivatalnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását.  egyidejűleg esetegyeztető megbeszélést kezdeményez (Nem esetmegbeszélés!) szakértők bevonásával  javasolhatja esetmegbeszélés tartását is

7 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról  Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül  a) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység,  b) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás (a továbbiakban együtt: hozzátartozók közötti erőszak).

8 Távoltartás fogalma, fajtái  Átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.  A távoltartás hatálya alatt köteles  a) magát távol tartani a bántalmazottól,  b) a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,  c) a határozatban megjelölt más személytől, és  d) tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.  Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani ingatlantól,  ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik,  vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli.  Ideiglenes megelőző távolságtartás – 72 óra  Megelőző távolságtartás – 30 nap Nem peres eljárás

9  A családvédelmi koordinációért felelős szerv kezdeményezi a jelzőrendszer alkalmazottjának fegyelmi felelősségre vonását, ha a jelzési és együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.  Eljárás Családvédelmi koordinációért felelős szerv– városi gyámhivatal

10 Pénzbeni, természetbeni ellátások

11 A jövedelemküszöb emelése a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél  A kedvezményekre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg.  Ez a mérték szeptember 1-jével 5%-kal emelkedett a Gyermekvédelmi törvény módosulása kapcsán, ami nagymértékben érinti az ingyenes étkezésben, ingyenes tankönyvben részesülő gyerekeket. - csp miatt!! (130, 135%)  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők július és november hónapban 5800–5800 Ft összegben kapnak pénzbeli támogatást. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok 8 400–8400 Ft összegű támogatásban részesülnek szintén minden év július és november hónapjában –8400 Ft összegű támogatásban részesülnek szintén minden év július és november hónapjában.

12 Óvodáztatási támogatás  A évi XXXI. törvény vezette be az óvodáztatási támogatást. Az óvodáztatási támogatás a Gyermekvédelmi törvény értelmében két elemből áll.  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a szülője, aki gyermekét az óvodaköteles kor előtt beíratta az óvodába,  és a gyermek legalább három hónapig rendszeresen jár óvodába,  első alkalommal egy magasabb összegű (2009. évben Ft) óvodáztatási támogatásban részesül.  A gyermek beíratását követően – feltéve, hogy a gyermek rendszeresen jár óvodába – a szülőt a tárgyév június, illetve december hónapjában egy alacsonyabb összegű támogatás (2009. évben Ft) illeti meg.  A gyámügyi eljárást szabályozó 149/1997 (IX. 10.) Korm. rendelet az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat állapítja meg. Óvodáztatási támogatás iránti kérelmet január 1-jétől lehet előterjeszteni.

13 Természetbeni ellátások  A természetbeni ellátásoknál várhatóan a 7. osztályosokra is kiterjeszti a törvény az ingyenes étkezést összhangban a „Legyen jobb a gyerekeknek!” nemzeti stratégiával.  A fogyatékos személyek nappali ellátását nyújtó intézményben az ellátást igénybe vevő gyermekek esetében a Gyvt. szerinti, kedvezményes étkezésre vonatkozó szabályok érvényesülnek.  évben mintegy 124 ezer gyermek részesült nyári étkeztetésben

14 A gyermekjóléti szolgálatok új feladata  A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel kezdeményezése során vagy a védelembe vétel fennállása alatt tehet majd javaslatot a családi pótlék természetbeni megállapítására, de csak akkor, ha a gyermek elhanyagolása másképpen nem szüntethető meg. Ez tehát egy lépcsőzetes – fokozatos – lehetőség, hiszen előbb a szociális munka eszközeivel kell megpróbálni az elhanyagolt gyermek helyzetén változtatni, és csak ennek eredménytelensége esetén alkalmazhatják a védelembe vételt, és ennek keretében a családi pótlék természetbeni nyújtásának elrendelését.

15 A gyermektartásdíj ismételt megelőlegezésénél volt egy olyan feltétel, ami az állam nemtevése miatt, azaz az adók módjára való behajtás elmaradása miatt sújtotta az ügyfelet. Előfordult, hogy maga a jogosult fizetett be valamennyi összeget, hogy megkapja az ismételt megelőlegezést, de nem tartható, hogy vétlen állampolgároknak írja elő feltételként a törvény egy állami feladat teljesítését. A gyermektartásdíj ismételt megelőlegezésénél volt egy olyan feltétel, ami az állam nemtevése miatt, azaz az adók módjára való behajtás elmaradása miatt sújtotta az ügyfelet. Előfordult, hogy maga a jogosult fizetett be valamennyi összeget, hogy megkapja az ismételt megelőlegezést, de nem tartható, hogy vétlen állampolgároknak írja elő feltételként a törvény egy állami feladat teljesítését. Ez most nem lesz feltétele az ismételt elrendelésnek. Ez most nem lesz feltétele az ismételt elrendelésnek. Gyermektartásdíj megelőlegezése

16 Otthonteremtési támogatás  Az otthonteremtési támogatásnál két esetben lesz lehetőség a részletekben való kifizetésre.  A bérlakás bérleti díjának kifizetésére havi utalásokra lesz lehet részetekben fizetni.  A lakás-előtakarékossági programban való részvétel esetén is.  A kifizetéskori nyugdíjminimum alapján kell kiszámítani az otthonteremtési támogatás összegét, noha ez volt a gyámhivatalok gyakorlata.

17 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

18 Egységes óvoda-bölcsőde  A évi XXXI. Törvény szeptember 1- jével vezette be az egységes óvoda-bölcsődét, mint új intézményi formát.  Azokon a településeken, ahol az önkormányzatnak nem kötelező biztosítania a bölcsődei nevelés megszervezését, fenntartását, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön- külön történő működtetését, lehetővé válik az intézmény létesítése.  5 gyermek lehet 2-3 év közötti

19 Gyermekek átmeneti gondozása és a szükségszerinti ellátásuk. A Gyermekvédelmi törvény módosítása a gondozás ideje alatt a szülői feladatokat, a szülő-gyermek közötti kapcsolat megerősítését kívánja hangsúlyozni azzal, hogy kimondja, ha a gyermek szüleivel együtt a családok átmeneti otthonában nyer elhelyezést, akkor a szülőnek részt kell vállalnia gyermeke ellátásában, gondozásában, ruházattal való ellátásában. Ezért ebben az esetben a gondozási helyen (a családok átmeneti otthonában) a gyermeknek szükség szerinti ellátást kell biztosítani.

20 Hatósági intézkedések

21 Védelembe vétel  A most elfogadott törvényi változás hangsúlyossá teszi, hogy a védelembe vétellel egyidejűleg a jegyzőnek a veszélyeztetettség okához igazodó intézkedést kell megtennie  Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az iskolai erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjenek meg az iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a  Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az iskolai erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjenek meg az iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.  (A szolgáltatás egyik formája lehet a pedagógiai-szakmai szolgáltatás )  A védelembe vétel során a gyermek átmeneti gondozását, stb. is el lehet rendelni 1-2 hónapos gondozásra hétvégi hazalátogatással és hétközi kapcsolattartással, ha van arra remény, hogy egy rövidebb átmeneti időszak alatt rendeződnek a családi viszonyok. Ha már két éve fennáll a védelembe vétel, akkor egy helyzetértékeléssel egybekötött értesítési kötelezettsége van a jegyzőnek a gyámhivatal felé. Cél, hogy a gyámhivatal időben tudomást szerezzen a védelembe vétel eredménytelenségéről. Ez azonban automatikusan nem eredményezheti a gyermek kiemelését a családból.

22 Iskolai erőszak Dr. Gyurkó Szilvi – Dr. Virág György: Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és az oktatási intézményrendszerben Kutatási zárótanulmány Mayer József-Nádor Judit-Vígh Sára: Kis könyv a felelősségről Adalékok az iskolai agresszió természetrajzához

23 Családi pótlék természetbeni felhasználásával kapcsolatos jegyzői feladatok   A települési önkormányzat jegyzője – akár a védelembe vétellel egyidejűleg, akár a védelembe vétel fennállása során –elrendelheti a családi pótlék legfeljebb 50%-ának természetbeni formában történő nyújtását.   A korlátozás időtartama egy év, az intézkedés szükségességét azonban legalább félévenként felül kell vizsgálni.

24 A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást  hivatalból megindítja, ha hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról, ha a jelzőrendszeri tagoktól érkezik jelzés a gyermek elhanyagolásáról,  ha gyermekjóléti szolgálat erre – a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges személyének megjelölésével – javaslatot tesz.

25  Eseti gondnokul  a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját,  a polgármesteri hivatal – nem gyermekvédelmi és gyámhatósági feladatokat ellátó –ügyintézőjét,  az óvodai-iskolai gyermekvédelmi felelőst,  a védőnőt,  a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját lehet kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot.  Egy eseti gondnokra 10 gyermek juthat.  Az eseti gondnoknak különösen ruházat, tanszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök (játékok) természetbeni biztosításáról kell gondoskodnia.  Eseti gondnok havonta köteles elszámolni

26 Ideiglenes elhelyezés Az id. elhelyezés speciális esetei az örökbefogadás esetén Az id. elhelyezés speciális esetei az örökbefogadás esetén  nyíltnál az öf. szülő gyámul kirendelése  Csjt. 48. szerintinél hivatásos gyám kirendelése Külföldi gyermek gondozási helyét indokoltan meg lehet változtatni (akár minisztériumi gyermekotthonba)

27 Átmeneti nevelés Az átmeneti nevelt gyermekek esetén is lesz lehetőség arra, hogy a szülő vagy szülők, akik az átmeneti nevelésbe vétel előtt gyakorolták szülői felügyeleti jogukat, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki őket családba fogadja. Az átmeneti nevelt gyermekek esetén is lesz lehetőség arra, hogy a szülő vagy szülők, akik az átmeneti nevelésbe vétel előtt gyakorolták szülői felügyeleti jogukat, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki őket családba fogadja. Így nemcsak családba fogadásból kerülhet gyermek átmeneti nevelésbe, hanem onnan családba fogadó szülőhöz is. Így nemcsak családba fogadásból kerülhet gyermek átmeneti nevelésbe, hanem onnan családba fogadó szülőhöz is.

28  2010-től csökken a nevelőszülőnél élő gyermekek száma  A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek 56%-a él nevelőszülőknél. Mindemellett emelkedtek a nevelőszülők terhei is, mert több lett azoknak a száma, akik 3-4 gyermeket nevelnek  A Gyvt csökkenti egy-egy fővel a gyermekszámot, így  a hivatásos nevelőszülőknél 8-ról 7-re,  a hagyományosnál 5-ről 4-re csökkenne az ellátásban élő gyermekszám, (ez igaz a helyettes szülőre is)  a speciális hivatásos nevelőszülőknél nevelkedő gyermekszám 2 fővel csökken  Ez nem jelenti azt, hogy emiatt minden gyermek helyzetét felül kell vizsgálni, és máshová kell helyezni az ún. létszám feletti gyermeket. Nevelőszülőkre vonatkozó szabályok változása Nevelőszülőkre vonatkozó szabályok változása

29 Nevelési felügyelet  Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, akkor a speciális gyermekotthon vezetője – és kizárólagosan ő – személyes szabadságában – 36 óráig – korlátozhatja a gyermeket.  Ha jelentős veszély vagy közvetlen súlyos veszély áll fenn, a gyermekjogi képviselő értesítése mellett a gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el.  Új: már az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket is érinthetik ezek az intézkedések.

30 Az adatkezelési szabályok változása révén az iratbetekintési jog megilleti az ügyfelet nemcsak az iratokba, hanem a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű nyilvántartási lapokba is. Az iratbetekintési tilalom azonban továbbra is fennáll a gyermek sérelmére bűncselekményt elkövető vagy távolságtartással érintett személy vonatkozásában, azaz nem lehet kiadni a szülő vagy a gyermek tartózkodási helyét. A másik szülőre, hozzátartozóra vonatkozó különleges adatokat csak akkor lehet megtekinteni, ha erre a szülő felhatalmazást ad. Három kivétel: ha a másik szülő adatait azért akarja megismerni a szülő, mert   gyermekelhelyezési pert akar indítani, • védelembe vételi eljárást, • átmeneti nevelésbe vételi eljárást akar kezdeményezni, mert a gyermek nincs jó helyen a gondozó szülőnél. Adatkezelés

31 Szakértői névjegyzék  Törvény rendezi az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék adatainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.  Tekintettel arra, hogy mind a gyermekvédelmi, mind a szociálpolitikai szakértőkre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, célszerű volt egységesen a Gyermekvédelmi törvényben meghatározni a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.  A továbbiakban nem lesz pályázati kiírás, mivel a névjegyzékbe történő felvétel tulajdonképpen egy hatósági döntés.

32 Ket. miatti változások  Azon eljárások körét, ahol a személyes megjelenés kötelező, Gyvt. mondja ki (128.§(3))  A kapcsolattartással,  a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,  az örökbefogadással,  a családi jogállással,  a szülői ház elhagyásával,  a családba fogadással  a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat  Elektronikus kapcsolattartásra az ügyfélnek lehetősége nyílik minden olyan ügyben, ahol nincs előírva a személyes jelenlét és részvétel.  Igazgatási bírság bevezetése  Nyilvános tárgyalások

33 Kivéve: Kivéve: soron kívüli döntéshozatal A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot. Ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni, és a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható. Ügyintézési határidő 22 munkanap

34 Egyéb kivétel: ideiglenes elhelyezés  A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor - annak elrendelésétől számított  22 munkanapon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy  27 munkanapon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy  45 munkanapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

35 Iratok formái A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Belföldi jogsegélyt – végzésben - akkor lehet kérni, ha   az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni …, (10 munkanap)   az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy - ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy rendelkezik. (5 munkanap) Igazgatási bírság – meg kell jelölni a határidő túllépésének okát

36 Gyermekvédelmi igazgatási bírság 2010-től  A gyermekvédelmi igazgatási bírság részben érintheti a fenntartókat, az intézményvezetőket, a szolgáltatókat és más jogsértő személyeket a gyermeki jogok súlyos sérelme esetén.  A gyermeki jogok sérelme, panaszok kivizsgálása, érdekvédelmi fórumokkal kapcsolatos bejelentések, működési engedélyekkel kapcsolatos nemtevés stb, esetén a szociális és gyámhivatalnak a szakmai irányítási jogkörében is van kezdeményezési joga. (működési engedélyt kiadónak)  Ugyanezt teheti természetesen a jegyző is a maga működési területén a maga jogkörében.  Törvényben meghatározott, a szolgáltatások, intézmények engedélyezésével, működtetésével összefüggő jogsértések esetén legfeljebb 200 ezer forint gyermekvédelmi igazgatási bírság szabható ki.  A Gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi azt is, hogy a működést engedélyező szerv a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett a fenntartót, működtetőt kötelezhesse, hogy a jogsértő személyt küldje továbbképzésre, illetve a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet.  Továbbképzés alatt az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzéseket kell érteni.

37 Köszönöm a figyelmüket


Letölteni ppt "Törvényi változások a gyermekvédelemben Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ És Családok Átmeneti Otthona jelzőrendszeri megbeszélése Előadó:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések