Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alanyi alrendszer A turista = idegenforgalom alanya -személyes elhatározástól -társadalmi -gazdasági helyzettől függő -alrendszer A turisták összetétele.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alanyi alrendszer A turista = idegenforgalom alanya -személyes elhatározástól -társadalmi -gazdasági helyzettől függő -alrendszer A turisták összetétele."— Előadás másolata:

1 Alanyi alrendszer A turista = idegenforgalom alanya -személyes elhatározástól -társadalmi -gazdasági helyzettől függő -alrendszer A turisták összetétele heterogén Igényeik, elvárásaik, keresletük megismerése fontos. Kínálatunk kialakítása, „termékeink”, termék elemeink összeállítása szempontjából. Viselkedése, kapcsolatai, viszonyai a turizmusban eltöltött idő alatt.

2 Fontos megismerni: Milyen tényezők befolyásolják utazási döntéseinket? Hogyan határozzák el magukat egy-egy útra? Mit igényel az utazás alatt? Változnak-e az igényei az utazás, üdülés, tartózkodás alatt? Mennyit költ? Mit vásárol? Mire költ? Mitől függ, hogy meddig marad?

3 A turista magatartás formáinak elemzése és a társadalmi, ökonómia és demográfiai jellemzők Kérdések: üdülés gyakorisága uticél utazási formák közlekedési eszközök megválasztása utazás időpontja utazás időtartama utazás módja választott szállás és ellátás tevékenység az üdülőhelyen kiadások a nyaralással kapcsolatban

4 Turista társadalmi, gazdasági és demográfiai jellemzői nem kor (14-18, 19-25, 26-35, 36-55, 55-) iskolázottság (műveltség) (Ø, 8 ált., érettségi, főiskola-egyetem) háztartási bevétel sávok ( Ft/hó) foglalkozás (fizikai, szellemi, nyugdíjas, tanuló, egyéb) lakóhely (világváros, város, falu, lakószám)

5 Eddigi kutatások bírálata Kutatók gyakran tudatosan vagy öntudatlanul saját értelmiségi szituációjukról neveik el mértékeiket és fogalmaikat, saját üdülési elképzeléseiket érdekeiket és igényeiket ruházzák át más társadalmi rétegere mikor elemzik vagy kritizálják. Identitási módszerek, empirikus. A turisták kívánságai és igényei nehezen tapinthatók jobb híján a turisták a saját maguk által valószínűsített motívumok keretében válaszolják meg az utazási motívumra vonatkozó direkt kérdést. pl. státusz szempontok.

6 Üdüléssel való megelégedettség az előzetes elvárások és kívánságok teljesülésétől függ! Elvárások dinamikus változásai az üdülés alatt. Az üdüléssel szembeni igény (motívum) nem statikus hanem üdülés folyamán változik, változhat, befolyásolható (állandó piacfigyelés, kutatás) Fontos lenne alaposabban megismerni a turista üdülésre vonatkozó speciális elképzeléseit, elvárásait, mindezt amit az üdülőhelyen tesz, tenne stb.

7 Szabadidő fogalma Mindazon elfoglaltságok összességét, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat, legyen az pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés, amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy ezáltal munkahelyi, családi és társadalmi kötelezettségektől mentesül.

8 Opaschowski a szabadidő felhasználásának három szakaszát különbözteti meg: az ötvenes években is a pihenés-orientált szabadidő dominált a hatvanas és a hetvenes éveket a fogyasztásorientált szabadidő jellemezte a nyolcvanas években betör az élményorientált szabadidőfázis

9 Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági környezetében Tendenciák Következmények a szabadidőre Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett a fiataloknak szóló szabadidő-kínálat csökkenő jelentősége egyre több a „szabadidő-aktív” idős ember Növekvő motorizációaz autós szabadidő- és pihenő forgalom újabb áradatai bevásárlás mint szabadidő-élmény =növekvő bevásárló forgalom „zöld mező” (kirakodóvásárok, Szedd magad árusítási formák, biotermékek stb.) irányába a mobilitáshoz kötött szabadidő-tevékenységek, mint szörfözés, golf, hosszútávfutás stb. elterjedése erős tendencia a rövid utazással összekapcsolt hosszú hétvége irányába Az együttélés formáinak változása növekvő potenciális kereslet a szabadidő-áruk és szolgáltatások iránt a család, mint szabadidő környezet kizárólagosságának elvesztése, jelentőségének csökkenése több egyszemélyes háztartás (több kifelé orientált életstílusú fiatal; több egyedül maradt és elzárkózott idős ember

10 Növekvő képzettségi szint a szabadidő-magatartásban kritikusabb gondolkodás és választás az aktív sporttevékenység és kulturális aktivitás fokozódása a szabadidő, mint képzésre fordított idő, jelentőségnek növekedése Fokozott városiasodása lakás- és szabadidő-értéket az ingázó és bevásárló közlekedés fokozottan befolyásolja a városok kihalása a hétvégeken, közlekedési dugók miatti problémával A második lakhelyek elterjedése a turisztikai területeken fokozódó környezeti és esztétikai terhelés ingatlanárak emelkedése a pihenő területeken a mezőgazdaság változása – veszteség a kulturális ás tájképi sokoldalúság tekintetében Gazdasági növekedés a termelékenység növekedése mellett a kilencvenes évek gazdasági növekedési klímájának kedvező hatása a szabadidő-piacra a jövedelem és munkaidő alakulásának mozgástere a termelékenység növekedése alapján

11 A hagyományos munkaidő struktúrák felbomlása a rövidebb munkaidő és a kereső tevékenységen belüli és kívüli nagyobb idő-autonómia felé mutató tendencia tendencia új vállalkozási formák irányába, új munka(idő)etikával a közlekedési áramlatok időbeli kiegyenlítődése A saját munka jelentőségének növekedése barkácstevékenység terjedése fokozott igény a szabadidő-autonómia iránt a munka és szabadidő határának elmosódása A munka és a szabadidő újraértékelése élvhajhász életstílus = jó táptalaj a szabadidő-ipar számára az olyan életterek és értékek felértékelődése, mint szabadidő, család, ill. barátok, képzés, kultúra olyan szabadidő-értékek átvitele a hivatásra és munkára, mint életöröm, önmegvalósítás, társaságkedvelés A nemekről alkotott kép változása hivatás és háztartás / gyerekek = a nők kettős terhelése munkamegosztást kíván a férfiak / nők között a háztartásban, nevelésben és hivatásban Fokozott környezetérzékenység az ökokritika kiterjed a szabadidő-területre kevés önkéntes lemondási képesség a szabadidő-élvhajhászok esetében a szabadidő a politika nagyon kényes cselekvési területe

12 Az idegenforgalom alanyát befolyásoló tényezők Szabad rendelkezésű jövedelem Családi viszonyok A képzettség foka A települési szerkezet Az életkor befolyásoló szerepe Az egészségi állapot A foglalkozás

13 Motívumok egyik csoportosítása Endogén Fizikai motivációk Pszichikai motivációk Az emberi kapcsolatokból eredő motivációk Kulturális motivációk Státusz, ill. presztízs motivációk Exogén Táj szépsége és különlegessége Erős marketing Divat Programok különlegessége Ár-akciós árak

14 Hivatás turizmus üzleti utazás kongresszuson való részvétel kiállításokon, vásárokon való részvétel tanulmányút diplomáciai út sportolók, művészek „vendégszereplése” incentív

15 Üzleti turizmus Célja az állandó lakhelyen, illetve munkahelyen kívüli személyes üzletkötés, egyes esetekben konkrét piackutatás Kongresszusi turizmus Ebbe a kategóriába soroljuk a kongresszusok, konferenciák, szimpóziumok, ülések azon résztvevőit, akiknek állandó lakhelye nem a rendezvény helyén van. Kiállítások, vásárok meglátogatása Abban különbözik az üzleti turizmustól, hogy meghatározott rendezvények alkalmával történik az utazás

16 Diplomáciai utazások Ide soroljuk a diplomáciai missziót végzőkön kívül az újságírók és a hasonló foglalkozású személyek tartózkodását is. Sportolók és művészek turizmusa Mindazok, akik egyes alkalmi sport- és művészeti rendezvényeken vagy rendezvénysorozatokon való aktív részvétel érdekében utaznak. Tanulmányi turizmus Ebbe a kategóriába csak a rövid idejű tanulmányutakat soroljuk.

17 Vakáció, üdülő turizmus Üdülőturizmus Körutazó turizmus Látogató turizmus Rokonlátogatás (Egyéb)látogató turizmus Gyógyidegenforgalom Gyógyfürdő (gyógyvíz) Klimatikus gyógyturizmus Kneipp-kúra Termálturizmus Vallási motívumú turizmus Sportturizmus Sportolás mint motívum Sportrendezvények látogatása Safari Hobby turizmus Kaland turizmus City turizmus

18 Üdülőturizmus Azt értjük, amikor egy helyen vagy egy kisebb régión belül hosszabb ideig tartózkodik a turista Körutazó turizmus A turisták szabadságidejük alatt több területet, több országot látogatnak meg és egy-egy helyen csupán 2-3 napot tartózkodnak.

19 Rokonlátogatás A rokonlátogatás, mint nemzetközi turizmus motívuma, elsősorban azokban az országokban jelentkezik, ahonnan különböző gazdasági, politikai okokból nagy tömegek vándoroltak ki, vagy a történelmi fejlődés során a meglátogatott nemzet nagy etnikai csoportjai élnek külföldön. Látogató turizmus A turisták rokonaik, ismerőseik meglátogatása szabadságidejük alatt és rendszerint a meglátogatottakkal együtt való szállás, illetve időtöltés. Egyéb látogató turizmus A lebonyolítás módja határozza meg a látogató jelleget.

20 Gyógyidegenforgalom A turista alanya szabadidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása vagy megtartása érdekében olyan speciális természeti adottságokkal rendelkező helyet keres fel, amely ilyen célra alkalmas. Gyógyfürdő (gyógyvíz) A természetes gyógyvizekre alapított, egészségügyi intézmény igénybevételével kapcsolatos turizmus. Kneipp-kúra Az ember és környezete közti megzavart viszonyt helyreállítani kívánja fény, nap, levegő, hideg-meleg ingerek, nyugalom, mozgás, hidroterápiás beavatkozás és egyidejűleg diétás étkezéssel Klimatikus gyógyturizmus Speciális klimatikus viszonyok alkalmas egyes légzőszervi és már megbetegedések gyógyítására, illetve megelőzésére.

21 Termálturizmus A termálvizek medencékben fürdésre való felhasználását nevezhetjük termálturizmusnak. Vallási motívumú turizmus Egyes vallások hívei különböző kegyhelyeket látogatnak meg és ezzel vallásuk követelményeinek kívánnak eleget tenni.

22 Sportturizmus Egyrészt a testedzés, másrészt a sportversenyek népszerűsége alakította ki. Sportolás, mint motívum A testedzés széles körű elterjedése, egyes sportok űzésének divattá válása határozza meg az ilyen jellegű idegenforgalmat Sportrendezvények látogatása Nagy tömegek rövid idejű részvétele Safari Vadászkaraván

23 Hobby turizmus Amatőr szakmai túrák, utazások Kaland turizmus Az utazás célja kaland jellegű élmények gyűjtése City turizmus Nagyváros megtekintésére szervezett utazás

24 (Egynapos) kirándulás A turisták egy napra – éjszakázás nélkül – elhagyják lakóhelyüket és max. 1-1 ½ órás távolságra utaznak el. (Week-end) Hétvégi turizmus Az állandó lakhely elhagyásával, éjszakázással egybekötött kirándulás Kiránduló forgalom ( Egynapos) kirándulás (Week-end) Hétvégi turizmus

25 Maslow féle szükséglet Önmegvalós ítás Kreativitás- új teljesítmény Elismertettség Siker-önbizalom Értékeltség Emberi kapcsolatok Barátság-társaság-szeretet Biztonság – rend érzete Alapvető testi szükségletek (evés, ivás, alvás, sex, fűtés, légzés )

26 Az emberi léthez Eziránti igény = szükséglet

27 Turisták csoportosítása a szabadidő- és életcél szempontjából TípusRészesedés a keresletben Jellemzők A-típus Aktív élvhajhászok Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb %; Tendencia 2010-ig: még kissé növekvő, utána stagnálás. Élvezetre, testi jó közérzetre és szórakozásra orientált, igényes fogyasztói magatartás, sportosan aktív, „technikai csodabogár”, mérsékelten határozott környezeti tudat, életstílusának megfelelő helyiségekben jelenik meg, az utazás fontos életmegnyilvánulás. B-típus A tendencia érzékenyek Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 20%; Tendencia 2010-ig: erősen növekvő A szabadidő és szabadság eltöltése a személyes tudatbővülés módja, korszellemre orientált, fogyasztói magatartás, nagyon célratörő és kritikus, politikai és kulturális érdeklődésű, nagyon környezettudatos, ökológiailag tájékozott, spontán

28 C-típus A családiasak Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 20%; Tendencia 2010-ig: változatlan Szabadidő és szabadság családdal, rokonokkal, barátokkal (az időt együtt eltölteni), ár/szolgáltatás gondolkodásmód, fogyasztói magatartásban minőségi tudat, csoportélmény bizalmas helyzetekben (jókedv), hajlamos a környezeti tudatra, kifelé mérésékelten aktív. D-típus A csak pihenő Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 30%; Tendencia 2010-ig: erősen csökkenő Passzív pihenés szabadidő és szabadság alatt megszokásból, kevéssé kialakult fogyasztói magatartás, divat és társadalmi irányzatok iránti érdektelenség, környezeti tudat az enyhétől az erősig, kevés kísérletező-készség.

29 Új értékek és normák megjelenése Turista magatartás Kemény turizmus tömegturizmus kevés idő gyors közlekedési eszközök, fix útuterv, külső késztetés, importált életstílus, látványosságok, kényelmes, passzív, kevés intellektuális felkészülés ill. annak teljes mellőzése, képtelenség idegen nyelvre felsőbbrendűség érzése, vásárlás, emléktárgyak, olcsó tárgyak, postai levelezőlapok kíváncsiság hangoskodás Szelíd turizmus utazás egyedül barátokkal vagy a családdal sok idő alkalomhoz illő, esetleg lassú közlekedési eszközök, spontán elhatározás, belső késztetés, született, örökölt életstílus tapasztalatok tevékeny, aktív, a cél országot érintő megelőző kutatás, idegen nyelv tanulás tanulási hajlandóság, ajándékok vitele, emlékezés, napló vezetés, új távlatok, fényképek, rajzok, festmények, tapintatos viselkedés csendes magatartás

30 Új értékek a társadalom tagjai körében Egészségtudatosság Környezettudatosság Nem anyagi szempontok Az ismeretek és a társadalmi kapcsolatok bővítése Független, önálló életstílus felfogás, az önmegvalósításra Élmény- és élvezet orientáció Változatosság iránti igény Szabadidő tartalma eltöltése Helyi lakosságnak turizmusba való integrálódása, közös programok, a turisták aktív részvétele a „méretre szabott” programokon Biztonság iránti igény Minőség- és ártudatosság Időnek, mint verseny tényező Piaci polarizáció „méretre szabott” Tömegközlekedés nagyobb mértékű igénybevétele Individualizált tömegturizmus Nagyobb felelősségtudat

31 A jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtái IndítékokTurizmus fajták Fizikai indítékok közül: -egészségmegőrzés -Regenerálódás -gyógyturizmus, aktív testmozgással és egészséges táplálkozással egybekötött üdülőturizmus, falusi turizmus Pszichikai indítékok közül: -szórakozás -harmonikus viszony a környezettel -esemény-, rendezvényturizmus -kulturális turizmus, hobbi turizmus -„szelíd” turizmus (ÚJ) -falusi turizmus Társadalmi indítékok közül: - kölcsönösen cselekvő élménykeresés-klubturizmus, falusi turizmus Kulturális indítékok közül: -ismeretszerzés -történelem és „gyökerek” felkutatása -kulturális turizmus -örökség turizmus (ÚJ) Státusz-presztízs indítékok alapján: -nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolás -nemzetközi és hazai gazdasági kapcsolat építés -hivatás turizmus -gazdasági turizmus

32 A keresletet befolyásoló tényezők várható alakulása A turisztikai keresletet befolyásoló további tényezőknél az alábbiakat emeljük ki Az állami befolyás szerepe a vendégfogadási feltételek javítása érdekében tovább erősödik, pl. komplex regionális programok megvalósításának komplex feltételrendszer vagy a beutazási feltételek javítása területén. Társadalmi-demográfiai tekintetben -A szabadidő tovább emelkedése, -A turisztikai igénnyel, fizikai energiával és szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok számának növekedése -A fiatal és idősebb korosztály nagyobb számú és arányú turizmusba való bekapcsolódása -A fiatal korosztály jelentős részénél a „mindentől” való elmenekülés vágyának erősödése -A középkorosztálynál a gyerekek felnövekedését követően a rugalmasabb szabadidő gazdálkodás -A társadalom tagjai iskolázottsági szintjének emelkedése -A turizmus számára eddig feltáratlan területek iránti fokozottabb érdeklődés várható.

33 A környezeti hatások közül a természeti és az építészeti környezet vonzó hatása és a városiasodás taszító hatása erősödik A gazdasági hatásnál várható az életszínvonal javulása, a szabadon rendelkezésre álló jövedelemnek, az utazásokra fordítható pénzösszegnek – a nők munkavállalása által is alátámasztott – emelkedése és a technikai mobilitás további növekedése. A társadalom egyes rétegeinél azonban az életszínvonal várható javulása és a turizmushoz való viszony eltérő. A turisztikai szolgáltatások iránti szükséglet kielégítésében mutatkozó deficit leépítésének jelentős gazdasági-, diszkrecionális jövedelmi korlátai a társadalom egyes csoportjainál a jövőben is valószínűsíthetőek.

34 Az ajánlattevők tevékenységében várhatóan erősödik a piaci viszonyok, a potenciális turisták magatartása és a lehetőségek jobb megismerésére irányuló törekvés, a marketing szemlélet, az innovációs és vállalkozási, befektetési gondolkodásmód. Valószínűsíthető a vállalkozásoknak a környezeti érékek óvása iránti nagyobb érzékenysége. A környezeti problémák gyorsítják a „szelíd turizmus” formák és egyes túlterhelt térségekben a realizált kereslet limitált nagyságrendjének kialakítását.

35 Várható változások a potenciális turisták döntési magatartásában Figyelemreméltó változások várhatók a potenciális turisták döntési magatartásában is: Az utazási döntés időpontjánál várható, hogy a hosszú döntés- előkészítés helyett előtérbe kerül a rövid időtartamú, spontán, az utazás megkezdése előtti döntés, elhatározás; ezzel összefüggésben várhatóan emelkedik a későn megrendelők száma; a gyors döntés-előkészítés az elektronikus információs rendszerek, a szabd rendelkezésű jövedelem, a szabadidő és a közlekedéseszköz kultúra egyaránt alátámasztják; kielégítésének feltétele a fogadóhelyen rugalmasan igénybe vehető szabd kapacitás; Az utazás időpontja, az évszak tekintetében növekszik a téli utazások jelentősége; az időpont kiválasztást a rugalmas tervezés fogja jellemezni, várhatóan megszűnik a merev heti ritmusokhoz való ragaszkodás

36 Az időtartam, a tartózkodási idő tekintetében gyakoribbá válnak a rövidebb időtartamú utazások; Az úti cél kiválasztásában nagy szerepe lesz annak, hogy a fogadó országok kínálata mennyiben képes alkalmazkodni a kereslet változásához; a „napos úti célok” meghatározó szerepe a továbbiakban is érvényesül; Az utazás-szervezés módjánál egyrészt emelkedik az egyénileg utazók száma (itt nem szervezett keretek közötti egyéni utazásokra gondolunk) és aránya a „Do-it-yourself” szemlélet alapján, másrészt az utazási irodák által szervezett utazásokon belül az „átalány”-utazással szemben a „célcsoport”- turizmusra helyeződik a hangsúly (heterogén összetétellel szemben azonos érdeklődésűek homogén csoportja);

37 Az igénybevett közlekedési eszköz tekintetében a személygépkocsi aránya ugyan csökken, azonban nagyságrendjénél fogva továbbra is meghatározó lesz; a repülőgéppel és a vonattal utazók számának dinamikus emelkedése várható; A szállásfajtáknál a para-szállodaipar iránti érdeklődés erősödése várható; A programok tekintetében fokozódik az aktív időtöltés és az egyedi szolgáltatok iránti érdeklődés Az ismertetett várható változások – a turizmus motívumai és fajtái, a keresletet befolyásoló tényezők és a döntési magatartás tekintetében – országunk turisztikai kínálatának továbbfejlesztéséhez és a marketingkommunikációs tevékenységhez fontos információkat adnak.

38

39 Magánélet Szakmai tevékenység Társasági élet Politika Kultúra Üzleti élet Az élet, mint fogyasztó Szabadság, üdülés Az euro-turista életstílus - kutatás


Letölteni ppt "Alanyi alrendszer A turista = idegenforgalom alanya -személyes elhatározástól -társadalmi -gazdasági helyzettől függő -alrendszer A turisták összetétele."

Hasonló előadás


Google Hirdetések