Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia céljai, alapelvei Kerékpáros Tárcaközi Bizottság 2010. január 28. DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia céljai, alapelvei Kerékpáros Tárcaközi Bizottság 2010. január 28. DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár."— Előadás másolata:

1 A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia céljai, alapelvei Kerékpáros Tárcaközi Bizottság január 28. DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár

2 A stratégiakészítés előzményei  ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága a turizmus fejlesztési irányait 2013-ig meghatározó Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában (NTS) meghatározott feladatok alapján felhívást tett közzé a Kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia készítésére  A megbízás célja: a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával és az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel mind tartalmi, mind időbeli összhangban lévő kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia és a kiíróval egyeztetett intézkedési terv kidolgozása az ország egészére vonatkozóan a kereslet és kínálat helyzetének, várható alakulásának, valamint a nemzetközi trendek vizsgálata alapján.  A stratégiának tartalmaznia kell: a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló konkrét célokat, irányokat, ezek megvalósítását célzó feladatokat, eszközöket, hozzávetőleges költségvetést, időbeli ütemezést és felelősöket, valamint a monitorozásra vonatkozó javaslatokat. A stratégia térjen ki a turizmus és a kerékpározás kapcsolódási pontjaira, a kerékpáros turizmusra vonatkozóan megfogalmazott célok és irányvonalak más ágazatokhoz (pl. sport, egészségmegőrzés, környezetvédelem, területfejlesztés stb.) való kapcsolódására.

3 A stratégiakészítés folyamata  Kiterjedt helyzetfeltárás (hazai és nemzetközi keresleti-kínálati trendek, best practice példák)  Széles körű partnerség a helyzetértékelés és a stratégiaalkotás folyamatában:  Szakértői interjúk hazai és nemzetközi kerékpáros civil szervezetek képviselőivel, kerékpáros és kapcsolódó szakterületek szakértőivel, kerékpárosbarát szálláshelyekkel  Szakértői workshopok (Budapesten és vidéken), 30 szakértő részvételével  Online kérdőíves felmérés (866 beérkezett kérdőív)  Fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása  Belső egyeztetések, konzultációk – még folyamatban vannak

4 A kerékpáros turizmus jövőképe A kerékpáros turizmus jövőképe, hogy legalább mintarégiók szintjén olyan komplex turisztikai termékké váljon, amely  kerékpárosbarát infrastruktúrájának és szolgáltatásainak,  az érintett szereplők koordinált, partneri együttműködésének és  proaktív marketingtevékenységének köszönhetően nagyszámú belföldi kirándulóforgalmat, emellett növekvő belföldi és érzékelhető nagyságú külföldi turistaforgalmat bonyolít, ezáltal mérhető részarányt képvisel az ország turistaforgalmában. A kerékpározás jelentősége – mint aktív szabadidő-eltöltési lehetőség és fenntartható közlekedési mód – növekszik, hozzájárul, sőt, erős kapcsot jelent adott térség más turisztikai termékeinek összefogására, ezáltal erősíti a desztináció versenyképességét, elősegíti a kevésbé látogatott attrakciók bekapcsolását a turizmusba és hozzájárul a fenntartható turizmusfejlesztéshez.

5 A kerékpáros turista definiálása  Helyváltoztatás – lakóhelyen kívüli kerékpározás  Motiváció – a kerékpározás célja a kikapcsolódás, szabadidő-eltöltés, illetve az ezekhez az élményekhez való hozzájutás  Látnivaló megtekintése, programon való részvétel – valamilyen természeti vagy épített látnivaló megtekintése, élvezete, valamely programon való részvétel a kerékpáros út során  Szolgáltatások igénybevétele, infrastruktúraigény – használ valamilyen háttér- illetve turisztikai infrastruktúrát  Tartózkodási idő hossza – legalább néhány órás időtöltés  Költés – az utazáshoz, kerékpározáshoz kapcsolódóan költ (nem kizáró szempont a költés hiánya, vagy alacsony szintje!)

6 A kerékpáros turizmus célcsoportjai

7 A kerékpáros turizmus célcsoportjai 2. Jelenlegi hely a piramisbanCél Elsődleges célcsoportok Lakóhely rekreációs övezetében kerékpározó  Napi kirándulóvá váljon Napi kiránduló  Kirándulás gyakoriságának növelése  Rövidebb (1-2 éjszakás) utazóvá váljon Másodlagos célcsoportok Rövidebb utazásokat tevő  Rövidebb utazások gyakoriságának növelése  Hosszabb utazásokon részt vevő legyen Hosszabb utazásokon részt vevő  Hosszabb utazások gyakoriságának növelése Harmadlagos célcsoportok Nem turisztikai/rekreációs céllal kerékpározó  Lakóhely rekreációs övezetében kerékpározóvá váljon  Nyaralás alatti kerékpározóvá váljon Nem kerékpározó  Napi kerékpározóvá váljon  Lakóhely rekreációs övezetében kerékpározóvá váljon  Nyaralás alatti kerékpározóvá váljon

8 Fejlesztési irányvonalak  Elsődleges fejlesztési prioritások:  Kerékpáros útvonalak kiépítettsége  Kerékpáros útvonalak nehézsége, vonalvezetése  Információk rendelkezésre állása (térkép, online, tábla)  Másodlagos fejlesztési prioritások:  Kerékpárosbarát vendéglátás  Kerékpáros szolgáltatások (tároló, szerviz, szállítás)  Kommunikálandó értékek  Kerékpáros útvonal környezete  Látnivalók, programok  Szinten tartás: árak, árszínvonal Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága és a Magyar Turizmus Zrt. a felelős a turisztikai szolgáltatások fejlesztéséért, a turisztikai marketing- tevékenységért, míg a többi feladat megvalósítása (pl. támogatási rendszer működtetése, kerékpáros útvonalhálózat, háttérinfrastruktúra fejlesztése, célterületek elérhetőségének javítása, közösségi közlekedésfejlesztés, széles tárcaközi együttműködésen kell, hogy alapuljon.

9 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia céljai, alapelvei Kerékpáros Tárcaközi Bizottság 2010. január 28. DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések