Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia Kerékpáros Tárcaközi Bizottság 2010. április 7. Bozzay Andrásné főosztályvezető Turisztikai Stratégai és Fejlesztési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia Kerékpáros Tárcaközi Bizottság 2010. április 7. Bozzay Andrásné főosztályvezető Turisztikai Stratégai és Fejlesztési."— Előadás másolata:

1 A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia Kerékpáros Tárcaközi Bizottság április 7. Bozzay Andrásné főosztályvezető Turisztikai Stratégai és Fejlesztési Programok Főosztály

2 A stratégiakészítés előzményei 1.Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia – kiemelt termékek 2.A megbízás célja - a kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása az ország egészére vonatkozóan a kereslet és kínálat helyzetének, várható alakulásának, valamint a nemzetközi trendek vizsgálata alapján. 3.Tartalmi elvárások  konkrét célok, irányok  a megvalósítást célzó feladatok, eszközök  időbeli ütemezés és felelősök  hozzávetőleges költségvetés  a monitorozásra vonatkozó javaslatok

3 A stratégiakészítés folyamata  Helyzetfeltárás (hazai és nemzetközi keresleti-kínálati trendek, best practice példák)  Partnerség a helyzetértékelés és a stratégiaalkotás folyamatában:  Szakértői interjúk hazai és nemzetközi kerékpáros civil szervezetek képviselőivel, kerékpáros és kapcsolódó szakterületek szakértőivel, kerékpárosbarát szálláshelyekkel  Szakértői workshopok (Budapesten és vidéken), 30 szakértő részvételével  Online kérdőíves felmérés (866 beérkezett kérdőív)  Fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása  Egyeztetések, konzultációk

4  Fenntartható turizmusfejlesztés  A zöld gazdaság szélesítése: a környezetbarát közlekedési módok elterjedése a természet-közeli turisztikai ágazatokban  A kerékpáros turizmus a világturizmus 5-10%-ára tehető  A kerékpáros turizmus fő nemzetközi trendjei:  Folyamatos növekedés  Elmozdulás a magas minőségű szolgáltatás irányába  Rövidebb és egyre gyakoribb kerékpáros utazások, kirándulások  Fokozódó verseny a kerékpáros szolgáltatók, desztinációk között  Egységes információs és szolgáltatási rendszer kialakulása egyre több országban  Határokon átívelő kerékpáros útvonalak, utazások iránti érdeklődés növekedése  Tematikus utak (komplex kerékpár-turisztikai rendszerek) terjedése Nemzetközi trendek

5  Európában évente megközelítőleg 2,8 milliárd kerékpáros turisztikai utazás, kirándulás - 54 milliárd €-ra becsülhető  Az egynapos kiránduló utakon az átlagos költés 16 €, a többnapos utazásoké fejenként 350 € körül alakul (EuroVelo jelentés)  A tipikus európai kerékpáros turista:  éves illetve éves  Magasabb iskolai végzettségű  Párban vagy kisebb csoporttal utazik  3-4 vendégéjszakát tölt el utazása alatt  Utazásait egyénileg szervezi  Legalább annyit – de gyakran többet – költ, mint a hagyományos turista  Költése sokkal inkább az útvonal mentén található helyi szolgáltatók termékeire, szolgáltatásaira irányul, mint a más motivációjú utazók esetében  Fő motivációja az egészséges életmód, a relaxáció és az attraktív vidéki környezet élvezete Nemzetközi trendek

6 A kerékpáros turista definiálása  Helyváltoztatás – lakóhelyen kívüli kerékpározás  Motiváció – a kerékpározás célja a kikapcsolódás, szabadidő-eltöltés, illetve az ezekhez az élményekhez való hozzájutás  Látnivaló megtekintése, programon való részvétel – valamilyen természeti vagy épített látnivaló megtekintése, élvezete, valamely programon való részvétel a kerékpáros út során  Szolgáltatások igénybevétele, infrastruktúraigény – használ valamilyen háttér- illetve turisztikai infrastruktúrát  Tartózkodási idő hossza – legalább néhány órás időtöltés  Költés – az utazáshoz, kerékpározáshoz kapcsolódóan költ (nem kizáró szempont a költés hiánya, vagy alacsony szintje!)

7 A kerékpáros turizmus jövőképe Legalább mintarégiók szintjén komplex turisztikai termékké váljon  kerékpárosbarát infrastruktúra és szolgáltatások,  az érintett szereplők koordinált, partneri együttműködése és  proaktív marketingtevékenység Mérhető részarány az ország turistaforgalmában:  nagyszámú belföldi kirándulóforgalom,  növekvő belföldi és érzékelhető nagyságú külföldi turistaforgalom Növekszik a kerékpározás jelentősége Erős kapocs a térség más turisztikai termékeinek összefogására, A kevésbé látogatott attrakciók bekapcsolása a turizmusba és Hozzájárulás a fenntartható turizmusfejlesztéshez.

8 A kerékpáros turizmus célcsoportjai

9 Főbb fejlesztési javaslatok I.  I. Szervezetfejlesztés  Összehangolt szervezeti együttműködés  Folyamatos kommunikáció és kooperáció kialakítása az érintett szervezetek között a kerékpáros turizmus megalapozott fejlesztésének és zökkenőmentes működésének érdekében  II. Kínálatfejlesztés  II. 1. Kerékpárosbarát útvonalak fejlesztése (kitáblázott, attrakciókat és kerékpárosbarát szolgáltatásokat felfűző, biztonságos és lehetőség szerint akadálymentes, nem kizárólag önálló, gépjárműforgalomtól elkülönített kerékpárutakat vagy kerékpársávokat magában foglaló útvonalak hálózatba szervezése)  II. 2. Útirányjelző és információs táblarendszerek  II. 3. Kerékpáros attrakciók fejlesztése (attrakciók, programok, események, termékcsomagok fejlesztése)

10 Főbb fejlesztési javaslatok II.  II. 4. Kerékpárosbarát szolgáltatási rendszer kialakítása • kerékpározás integrációja más közlekedési rendszerekbe, • kerékpáros szolgáltatások (tárolók, forgalomszámláló rendszerek, kölcsönzés, szervíz, szálláshelyek, programszervezés, csomagajánlatok, túravezetői és szolgáltatói képzések) • minősítési rendszerek kidolgozása és bevezetése • információszolgáltatás (térképek, kiadványok kiadása, helyi információs pontok kialakítása, interaktív turisztikai portál stb.)  II.5. Kerékpáros turizmus kapcsolása más turizmuságakhoz • k özös termék- és útvonalfejlesztés • közös marketingtevékenység, információszolgáltatás, • kerékpárosbarát infrastruktúra fejlesztése meglévő tematikus útvonalak mentén, • együttműködések fejlesztése az érintett területek között)  II.6. Kínálatfejlesztés területi differenciálása – kerékpáros desztinációk, magterületek kijelölése, fejlesztése

11 Főbb fejlesztési javaslatok III.  III. Marketingtevékenység fejlesztése • proaktív marketingtevékenység végzése • marketingstratégia kidolgozása  IV. Monitoring feladatok • marketing információs rendszer kialakítása • bypad audit bevezetése • monitoring tevékenység • fejlesztési források felhasználására vonatkozó szempontrendszer kialakítása

12 Horizontális szempontok  Környezeti és egészségügyi szempontok • kerékpározás, mint közlekedési eszköz környezetkímélő hatása • kerékpárosbarát infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés: környezeti és egészségtudatos szempontok érvényesítése • szemléletformálás  Kohéziós szempontok • térségek megközelítése fenntartható közlekedési módokkal • széles körű helyi partneri részvétel a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában • fejlesztések összehangolása (indokolatlan párhuzamosságok elkerülése) • kapcsolódás más turisztikai és közlekedési fejlesztésekhez  Szinergiahatások • közösségi hozzáférésű területek, turisztikai attrakciók fenntartható és környezetbarát megközelíthetőségének javítása, ezáltal a természet-közeli területek megőrzése • az egyéni motorizált közlekedés arányának csökkenése • helyi vagy kistérségi természeti és kulturális értékek megőrzése

13 Intézkedési terv Az intézkedési terv  szorosan a turizmusirányításhoz tartozó feladatok: az ÖM TSZÁT-nak szervezeti, működési és finanszírozási keretei között, illetve később a nemzeti turisztikai desztinációmenedzsment szervezet által megvalósítható intézkedések,  egyéb kapcsolódó feladatok: egyidejű megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy tényleges előrelépés történhessen az ország kerékpáros turizmusában (ezen intézkedéseket a Kerékpáros Tárcaközi Bizottság készíti elő és koordinálja).

14 A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei I. ÉSZREVÉTELEKKÉSZÍTŐK MEGJEGYZÉSE általános formai észrevételeklehetőség szerint megtörtént munkamegbeszélések a fogalmak definiálásáig és a helyzetfeltárás alapkérdéseiig jutottak el, a fejlesztési irányok, további teendők nem széleskörű egyeztetések végeredményei, hanem a készítők véleménye a kerékpáros turizmussal foglalkozó szakemberekkel folytatott munkamegbeszéléseken és interjúkon kitértek a helyzetfeltárás és a stratégia kérdéseire is elnagyolt keresletelemzés, reprezentatív felmérés hiánya online felmérés és szakmai interjúk, széleskörű szekunder kutatást folytattak a készítők

15 A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei II. ÉSZREVÉTELEKKÉSZÍTŐK MEGJEGYZÉSE nincsenek feltárva a határon átnyúló infrastrukturális és egyéb kapcsolatok a nemzetközi jelentőségű kerékpáros útvonalak (EuroVelo) bemutatásra kerültek, a regionális, térségi kerékpáros infrastruktúra részletes feltárása és értékelése a regionális, térségi kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiák feladata nem tartalmazza az anyag, hogy milyen feltételek, felhatalmazás biztosítása szükséges a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez, esetenként irreális eszközöket nevez meg (pl. kerékpáros turizmusért felelős kormánybiztos) A kerékpáros biztos kinevezésének javaslata a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez szükséges igen szerteágazó feltételrendszer összefogására és koordinált fejlesztésére utal. Az intézkedési terv feladatai/felelősei a Megbízóval egyeztetve alakult ki.

16 A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei III. ÉSZREVÉTELEKKÉSZÍTŐK MEGJEGYZÉSE az anyagban zavart okoz, hogy a kerékpáros közlekedés és infrastruktúrafejlesztés olyan részletkérdéseit taglalja, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a kerékpáros turizmushoz A kerékpáros turizmus alapfeltételei közé tartozik a megfelelő infrastruktúra biztosítása, ezért nem lett volna teljes az anyag ezen terület legalább érintőleges vizsgálata nélkül regionális, kistérségi szinten jelentős kerékpáros turisztikai fejlesztési tapasztalat, gyakorlat áll Magyarországon is rendelkezésre, ezek összegyűjtése, összehasonlítása hiányzik, ezek alapján ajánlás összeállítása is szükséges lett volna az ajánlat és a felhívás szerint A regionális, kistérségi tapasztalatok a workshopokon és interjúkon keresztül bevonásra és szintetizálásra kerültek és beépültek a stratégia releváns fejezeteibe. A stratégiát az ajánlatunkban rögzített struktúra és tartalom szerint készítettük el. hiányzik a javaslatból a szolgáltatók, szponzorok kapcsolatainak elemzése, bevonásuk, ösztönzésük lehetséges módja. Ezen kérdések részletezése a kerékpáros turizmus marketingstratégiájának feladata, amelynek javasolták a kidolgozását, mint kiemelten fontos további feladatot.

17 A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei IV. ÉSZREVÉTELEKKÉSZÍTŐK MEGJEGYZÉSE nem foglalkozik a stratégia a képzés kérdéseivel, ezen belül alapvetően a turisztika szempontjából leglényegesebb túravezető képzéssel Figyelembe vették területi elemzés teljesen hiányzik az anyagból, illetve a területi információk írásakor keverednek a regionális, térségi szintek A regionális, térségi jellemzők ennél részletesebb elemzése és stratégia kidolgozása a regionális, térségi kerékpáros turizmusfejlesztési stratégiák feladata. A tanulmányban a régiók bemutatása mellett, a kiemelt magterületeket külön is értékelték, amely nem jelenti a "rész-egész viszony" megsértését, de a könnyebb érthetőség kedvéért másként szerkesztjük ezt a részt. tételes észrevételeklehetőség szerint módosították az anyagot

18 Köszönöm a figyelmet! A stratégia letölthető a honlapról (Turizmus/Dokumentumtár/ Stratégiák/Termékstratégiák)


Letölteni ppt "A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia Kerékpáros Tárcaközi Bizottság 2010. április 7. Bozzay Andrásné főosztályvezető Turisztikai Stratégai és Fejlesztési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések