Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gondolatok a felszámolói gyakorlatból és a jövő kihívásai a készülő csődtörvény módosítással kapcsolatban Somogyi Ferenc dr. Andris Ildikó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gondolatok a felszámolói gyakorlatból és a jövő kihívásai a készülő csődtörvény módosítással kapcsolatban Somogyi Ferenc dr. Andris Ildikó."— Előadás másolata:

1 Gondolatok a felszámolói gyakorlatból és a jövő kihívásai a készülő csődtörvény módosítással kapcsolatban Somogyi Ferenc dr. Andris Ildikó

2 „ Minden üzleti kapcsolat alapja a bizalom. Az embernek a kereskedelmi és üzleti világban elfoglalt helyét a bizalomnak az a foka határozza meg, amellyel ő van mások iránt, és amit azok tanúsítanak vele szemben. „ / William J.H. Boetcker /

3 A gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alatt alakult / megszűnt cégek A gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alatt alakult / megszűnt cégek  rendszerváltást követően megalkotott Gt. hatálya alatt között társaság alakult  a társaságok majd fele szűnt meg, valamely, a törvény által szabályozott megszűnési formában, csődeljárással, felszámolási eljárással vagy végelszámolás keretében  a statisztika szerint a gyakorisági sorrend a következő: 1.) felszámolási eljárások 2.) végelszámolások 3.) csődeljárások száma a vizsgált időszakban és 2008-ban is mindössze néhány

4 A közzétett új csődök, fel- és végelszámolási eljárások száma között

5 A közzétett új felszámolási eljárások száma között

6 A Csődtörvény 2009-es módosításának fő irányai  csődeljárás teljes újraszabályozása  felszámolási eljárás szabályainak változása  a tervezet a fentieken kívül számos ponton kisebb mértékben módosítja a Cstv-t  egyrészt az időközben megváltozott jogszabályi környezethez igazítás érdekében  másrészt az eljárási határidők rövidítése céljából  szövegpontosításokat is eszközöl a belső koherencia megteremtése érdekében

7 Néhány ponton rövidíti a felszámolási eljárás határidőit :  egyik legfontosabb változás : hitelezők igény bejelentési határideje rövidül: követeléseiket jelentsék be a közzétételtől számított 30 napon belül (eddig 40 nap) jogvesztő határidő: 180 nap (eddig 1 év)  felszámoló kizárási ok esetén jelentse be azt 5 napon belül (eddig 8 nap ) a bíróságnak  hitelezői választmány alakítás : hitelezők összehívása közzétételtől számított 60 napon belül kerüljön sor (eddig 90 nap volt)  bíróság a kifogásról soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz (eddig csak a „ soron kívül „ szerepelt)  megállapítási per után marasztalási kereset beadás határideje: felszámolási eljárás lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül kérheti a hitelező (eddig 90 nap volt)

8 Konklúzió a hatályos szabályozás alapján Konklúzió a hatályos szabályozás alapján  a hatályos jogrendszerünkben a csődeljárás a gyakorlatban nem kerül alkalmazásra  sokkal nagyobb igény lenne hitelezői oldalról a csődeljárásra, mint amennyi a valóságban megindul  a gazdasági- jogi környezet sem megfelelő: jelenleg a reorganizáció alatt lévő társaság mindenből ki van zárva

9 Az Egyesült Államokban, és Nyugat- Európában közismert fogalom a cégekkel kapcsolatban, hogy „csődbe menekül”. Magyarországon ezt a fogalmat nem használjuk, hiszen maga a jogintézmény sincs elterjedve. Jelenleg van néhány, a köz- véleményt is foglalkoztató, csődvédelmet kérő cég: Egy nagy autókereskedő- cég:

10 Országos szinten egészségügyi intézményeket működtető cégcsoport:

11 A csődeljárás céljai  csődeljárás vonzóbbá váljon mind az adós, mind a hitelezők részére  teremtse meg a vállalkozás vagyonának védelmét  biztosítsa a munkahelyek legalább részbeni megtartását  erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját  csődegyezség megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen  a hitelezőkkel való egyezségkötés pedig a hitelezők számára is biztosítja követelésük biztonságosabb, a felszámolási eljáráshoz képest jóval nagyobb arányú kielégítését

12 Csődeljárás főbb módosításai: - a csőd mindent előz (még a felszámolási eljárás iránti kérelmet is) Ideiglenes fizetési haladék (moratórium) jellemzői: - bíróság által automatikusan engedélyezett - bíróság általi közzétételétől kezdve érvényesül Változnak még: - egyezségkötés szabályai (eddigi lejárt/ nem lejárt követelések helyett különbségtétel: biztosított/ nem biztosított követelés) - vagyonfelügyelő szerepe, jogköre növekszik (aktívan részt vesz a hitelezői igények visszaigazolásában, minősítésében )

13 A csődmoratóriumról: - a csődeljárás elrendelésétől csődvédelmet jelent az adósnak a hitelezők követelés-érvényesítésével szemben - főszabály: tilos a hitelezők számára moratórium előtti kifizetéseket teljesíteni, az adós ellen igényeket érvényesíteni, azonnali beszedési megbízásokat teljesíteni stb. Célja, ha van esély a megegyezésre: időtartama alatt az adós és a hitelezők kidolgozzák az adósságrendezés részletes feltételeit – meghosszabbítható a hitelezők konszenzusa esetén - a meghosszabbítás végső határideje egy év

14 Célja, ha nincs esély a megegyezésre: - az esetek többségében a csődszakasz jóval rövidebb lehet, (okai: a hitelezők kevesebb haladékot adnak az adósnak, /rögtön az eljárás elején kiderül: a vállalkozásnak olyan nagy adósságállománya van, hogy nincs esély a megegyezésre.) Ekkor a csődszakasz célja: - az adós meglévő vagyonának megőrzése - a veszteségforrások csökkentése - az adós és egyes hitelezők csalárd vagyonkimentési technikáinak megakadályozása - a felszámolási eljárásba való átmenet biztosítása

15 Vagyonfelügyelő szerepe és jogköre: - szerepe és jogköre nagyobb lesz, mint a hatályos szabályozásban - aktív szerepe lesz a hitelezői igények besorolásában - hitelezők a fizetési moratórium meghosszabbítását ahhoz is köthetik, hogy a vagyonfelügyelő teljes jogkörű ellenőrzést kapjon az adós kötelezettségvállalásaira - az adós gazdálkodását sajátos szabályok szerint a vagyonfelügyelő ellenőrzi, kötelezettségvállalásait jóváhagyja

16 Hitelezői választmány: - a hitelezői választmányra - vezető testületére, létrehozatalára, megszüntetésére - a tagokat képviselő jogosítványaira vonatkozó szabályok is pontosításra kerültek, mind a csődeljárásban, mind pedig a felszámolási eljárásban

17 Az egyezségkötés szabályai Sikeres az egyezség: - ha az adós sikeres tárgyalásokat folytat a hitelezőkkel - egyezség keretében állapodik meg velük: - az adósság rendezésének feltételeiről - az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről - esetleg a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről - kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról - az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról - továbbá mindarról, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ide értve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is

18 Sikertelen egyezség esetén: - a tárgyalásokat le kell zárni, a bíróságot értesíteni kell - bíróság hivatalból dönt a csődeljárás megszüntetéséről, - a felfüggesztett felszámolási eljárások folytatatásáról, illetve az adós felszámolásának elrendeléséről

19 Csődegyezség kötésének feltételei jelenleg Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha - a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, - és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, - feltéve, ha ezen hitelezőknek az összes követelése eléri az mérlegben szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát

20 Egyezségkötés szabályai változnak Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező, aki - határidőben bejelentette hitelezői igényét, és - a nyilvántartásba vételi díjat megfizette, valamint - követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba A szavazatok számítása: - a minden forint elismert/nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy szavazat - a forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek

21 Negyedakkora mértékben kell figyelembe venni azokat a követeléseket, amelyek jogosultja: - gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, - természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, - gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, - azon követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb, mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, akire az adós a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal valamely követelését engedményezte.

22 Egyezség akkor köthető, - ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban - a szavazatok többségét külön-külön megkapta. Az egyezségkötés egyszerűbb lesz, mert: - összességében: ellenőrzöttebb és dokumentáltabb lesz a folyamat, mind a vagyonfelügyelő, mind a hitelezők, mind pedig a bíróság által - az egyes hitelezői osztályokban a követelésarányosan számított többség már elegendő a szabályszerű egyezséghez - a hatályos garanciális szabály megtartása: az egyezségből kimaradó/ nem támogató hitelezők számára sem lehet az egyezség diszkriminatív - a törvényes feltételek megléte esetén az egyezséget a bíróság hagyja jóvá - jóváhagyás esetén befejeződik a csődeljárás - a jogerős végzés közzétételével szűnik meg a fizetési haladék, kezdődik meg a csődegyezség végrehajtása - ha az egyezség nem felel meg a törvényes feltételeknek vagy a szükséges arányú hitelezői jóváhagyás hiányzik: a csődeljárás sikertelenül fejeződik be

23 A felszámolási eljárás  felszámoló eljárása részletesebb lesz, és felelősségi szabályai szigorodnak. Véletlenszerű, elektronikus kijelölés, felszámolásban nem járhat el a kijelölő bíró, stb.  a felszámoló kiválasztásakor figyelembe veendő szempontok:  felszámolók arányos munkaterhelése  az adós szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelem, végrehajtó apparátus  az adós és a felszámoló székhelyének fióktelepeinek földrajzi távolságát, stb.

24 Az egyszerűsített felszámolási eljárás változásai Az egyszerűsített felszámolási eljárás változásai - a differenciáltabb szabályrendszer célja: a vagyontalan, már nem működő cégek gyorsított eljárásban kerüljenek megszüntetésre, jelentősen csökkentve ezáltal az eljárás lefolytatásából keletkező állami költségeket Az egyszerűsített felszámolási eljárásokban különbség lesz aszerint, hogy: - az adós cég vagyona az eljárás időtartama alatt változik - vagy egy tevékenységet már nem folytató, kiüresített, vagyontalan cég felszámolására kerül sor - cégvezető, többségi tulajdonos anyagi felelősségét is megteremti abban az esetben: - ha a cég iratanyaga hiányos, rendezetlen, emiatt a felszámolási eljárás lefolytatása gyakorlatilag ellehetetlenül

25 További módosítások  néhány ponton rövidíti a felszámolási eljárás határidőit  részletesebbé teszi a volt vezetők kötelezettségeit az iratok, vagyon felszámolónak való átadása során, előírja a felszámolóval való együttműködést. Ezek megszegése esetén szigorúbb szankciókat vezet be  javaslat a felszámolói díjak minimális emelésére is. Cél: a felszámoló méginkább érdekeltté váljon a minél nagyobb értékesítési bevételben, az eljárás gyorsabb lefolytatásában, a hitelezők érdekeit sértő, vagyonkimentő cselekmények elleni fellépésben, eljárások indításában  lehetővé teszi a felszámolási eljárás megszüntetését, ha az adós valamennyi tartozását rendezi, és kifizeti az eljárás költségeit is

26 A felszámolási eljárás lehetséges változatai Reorganizációs eljárás Egyezség a tulajdonosok kezdeményezésével A felszámoló általi működő üzemkénti értékesítés Tevékenység megszűntetés Teljes felszámolás (pl.: uránbánya) Egyszerűsített felszámolás

27 Reorganizációs eljárás feltételei A társaság még működőképes legyen - Fizetőképesség biztosítása - Szállítói bizalom Közüzemi szolgáltatások Humán erőforrást biztosítani Felszámoló átmeneti manager tevékenysége

28 Mit kell tenni? Bemutatni mit jelent a termelés folytatása és leállítása (új vagyonmérleg készítése azonnali likviditási értékkel) Új üzleti terv Jövedelemtermelő képesség bemutatása: költségelemzés, termékszerkezet jövedelemtermelő képességének, életgörbéinek, az árképzés módjának bemutatása Likviditási helyzet: Beszerzési, értékesítési piacok bemutatása, a társaság kereskedelmi csatornában betöltött helye

29 –Szervezet: munkaerő ellátottság, bérszínvonal, vezetési, döntési rendszer, információ áramlás –Gyártási folyamat: technikai, technológiai műszaki színvonala, költséghatékonyság a, logisztika

30 Tevékenység folytatásához a hitelezői választmány egyetértése szükséges A felszámolótól csodát várnak - Ami a felszámolás előtt nem sikerült, azt mind tőle várják el A különböző hitelezők érdekeit kell figyelembe venni. Hitelező és szállító Felszámolás alatti kényszerhitelező Sikeres reorganizációs felszámolás a tevékenység folytatása mellett a működő üzem értékesítésére

31 Álláspontunk a tervezett módosításokkal kapcsolatban  javasoljuk megőrizni a hatályos Cstv. eljárási és felelősségi egyensúlyát:  maradjon az eljárás szereplőinek (bíróság- felszámoló, hitelezők- adós) a „fékek és ellensúlyok” elvének megfelelően kialakult feladat és hatáskörmegosztása, felelősségi rendszere  támogatandó a hitelezői kontroll erősítése, de csak a bírósági felügyelet fenntartásával, a felszámoló döntési kompetenciájával arányos felelősségre vonás.  a javaslat továbbra sem rendezi a felszámolók, vagyonfelügyelők jogállását: jelenleg egyesületbe tömörülnek, cél a kamarává alakulás a hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében  továbbra sem teremti meg a közhitelű nyilvántartásokhoz (ingatlan, szgk., MOKK, lakcím, stb.) való térítésmentes hozzáférés lehetőségét, az eljárás során felmerült költségek teljes körű elszámolhatóságát, stb. )  a hitelezői érdekek elsődlegességének elve a felszámoló tevékenysége során nem az egyes hitelezői érdekek előtérbe helyezését jelenti, hanem a törvényalkotó szándékának megfelelően- az összhitelezői érdekek érvényesítését, ami a gyakorlatban egyes hitelezők (hitelezői csoportok) érdekeit sértheti, ezt tudomásul kell venni.

32 Konkrét javaslatok a Cstv. jövőbeni módosítására vonatkozóan  munkahely-teremtési és munkahely-megtartó támogatásokat is igénybe vehessen (javaslat: az állam a munkanélküli segély helyett annak 60 %-át támogatás formájában adja a csőd alatt álló cégnek)  bérgarancia jelenleg: az elbocsátandó dolgozók munkabérének és egyéb járandóságainak kiegyenlítésére-azaz a munkahely megszüntetésre szolgál- (javaslat: a bérgarancia is a munkahelymegtartást segítse)  a fejlesztési támogatásoknál ne rögtön kizárás legyen a jogkövetkezmény, hanem lehessen felfüggeszteni az igénybevételt  közbeszerzési eljárásoknál: ne legyen kizáró ok a pályázatban, hogy a pályázó csődeljárás hatálya alatt áll

33 „ Az akadályok azok a félelmetes dolgok, amikre csak akkor figyelsz, ha leveszed a szemed a célról „ / Hannah Moore / Köszönjük a figyelmet! Készítette: Somogyi Ferenc dr. Andris Ildikó


Letölteni ppt "Gondolatok a felszámolói gyakorlatból és a jövő kihívásai a készülő csődtörvény módosítással kapcsolatban Somogyi Ferenc dr. Andris Ildikó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések