Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A képviselő-testület működési kérdései 2013. április 10. Dr. Danka Ferenc főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A képviselő-testület működési kérdései 2013. április 10. Dr. Danka Ferenc főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 A képviselő-testület működési kérdései 2013. április 10. Dr. Danka Ferenc főosztályvezető

2 Mötv. - Ötv. • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) és az 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (Ötv.) rendelkezései párhuzamosan alkalmazandók; • A képviselő-testület működési körébe tartozó előírások már csak a Mötv.-ben – 43.§-56.§-ig

3 Hatálybaléptető rendelkezések – Ötv. 2012. január 1.2013. január 1. - önkormányzati jogok -feladatok és hatáskörök -települési önkormányzat feladata hatásköre szervei -képviselő-testület működése -települési képviselő -képviselő-testület bizottságai -polgármester, alpolgármester, jegyző -képviselő-testület hivatala -körjegyzőség -települési önkormányzatok társulásai -helyi népszavazás, népi kezdeményezés -község, város és területük -megyei jogú város -főváros -megyei önkormányzat feladat és hatásköre (változott) -megyei önkormányzat szervezete -önkormányzat bevételei -önkormányzat gazdálkodása--tervezés, számvitel, információ -ellenőrzés -központi állami szervek önkormányzatokkal kapcsolatos feladata, hatásköre -felterjesztési jog -helyi önkormányzatok érdekképviselete -záró rendelkezések. -települési képviselő -polgármester, alpolgármester -helyi népszavazás, népi kezdeményezés -megyei önkormányzat szervezete -önkormányzat gazdálkodása -záró rendelkezések.

4 A szervezeti és működési szabályzat tartalma  Mötv. záró rendelkezése – [143.§ (4) a)] 2013. január 1-jével ad felhatalmazást a rendeleti meghatározásra;  [Mötv. 53.§ (1)-(3)]: • önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye; • Kt. átruházott hatásköreinek felsorolása; • Kt. ülés összehívása, vezetése, tanácskozási rendje; • képviselői magatartási szabályok; ülés rendjének fenntartása, intézkedések; • nyilvánosság biztosítása, • döntéshozatali eljárás, szavazás módja, • rendeletalkotás, határozathozatal; • jegyzőkönyv; • közmeghallgatás; • szervek; jogállása és feladatai; • jegyző jelzési (szignalizációs) kötelezettsége – jogszabálysértő döntések, működés; • bizottságok.

5 A szervezeti és működési szabályzat tartalma  [Mötv. 138.§ (2)] – Hatály: 2012. január 1. az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok;  Hatály: 2013. január 1. • a korelnök hívja össze és vezeti a megyei közgyűlés (képviselő-testület!) alakuló ülését az SZMSZ szerinti megválasztásának időpontjáig; • Kt. ülések számának meghatározása; • polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére az ülés összehívásának, vezetésének módja; • mely esetben kötelező az érintett meghívása a zárt ülésre;

6 Kötelezettségvállalás, utalványozás • a polgármester akadályoztatása esetén az ülést – több alpolgármester esetén a polgármester által - kijelölt alpolgármester hívhatja össze és ő is vezetheti – [Mötv. 45.§] • Magyarázat polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére vonatkozó Kt. rendelkezés nem terjedhetett ki a kötelezettségvállalásra és utalványozásra, mert ebben nincs a Kt.-nek hatásköre. [1991. évi XX. tv. 139.§ (1) d) a polgármester vállalhat a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget, erre más személyt is felhatalmazhat.] A korelnök sem volt felhatalmazható pénzügyi kötelezettségvállalásra, utalványozásra. A Kt. még átmenetileg sem határozhatta meg pl. költségvetési rendeletében vagy az SZMSZ-ben a kötelezettséget vállaló személyét, vagy több személyt együttesen. (NGM állásfoglalás 2012 szeptember)

7 Kötelezettségvállalás, utalványozás 368/2011. (XII.31.) Korm. rend (Ávr.) 52.§ (6) 14/2013. (I.25.) Korm. rend 1.§ 74/2013. (III.11.) Korm. rend 27.§ 2013. évi XIV. tv. 1.§ [Mötv. 112.§-t kiegészíti (4) bekezdéssel] – (6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Ávr. 52.§ (6a) Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy, a képviselő-testület a polgármester és az általa kijelölt személy átmeneti vagy tartós akadályoztatása idejére egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. „(6a) Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő- testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.” „A kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala, illetve megyei önkormányzati hivatala alkalmazásában álló személyek közül a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosult személyt jelöl ki, ha a kormányhivatal illetékességi területén működő helyi önkormányzatnál tizenöt napot meghaladóan nincs kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy feladata ellátásában akadályoztatva van, és ez a helyi önkormányzat gazdálkodását akadályozza. A kormányhivatal vezetője általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.” Hatály: 2012. január 1.Hatály: 2013. január 26.Hatály: 2013. március 12.Hatály: 2013. május 1.

8 Kötelezettségvállalás, utalványozás [2013. évi XIV. tv. indokolása]. • A gyakorlati tapasztalatok alapján egyre többször fordul elő az a helyzet, hogy a helyi önkormányzat nevében történő kötelezettségvállalás a hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges, így a helyi önkormányzat számos feladata elláthatatlanná válik, amely az állampolgárok széles körét hátrányosan érintheti. • Amennyiben 15 napon túl akadályoztatva van vagy nincs kötelezettségvállalásra jogosult személy, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott meghatározott feltételek mellett jogosult lesz kötelezettségvállalásra jogosult személyt kijelölni. • Ha utóbb az általános szabályok szerint valamely személy kijelölés vagy jogszabály folytán kötelezettségvállalásra válik jogosulttá, a kormánymegbízott általi kijelölés ex lege megszűnik.

9 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • a nyílt szavazás módjának meghatározása; • a név szerinti szavazás esetei; a név szerinti szavazás módjának meghatározása; • titkos szavazás módjának meghatározása; • a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei; • minősített többséggel eldöntendő ügyek; • a jegyzőkönyv további tartalmi elemei; • a működés részletes szabályai; • bizottságok; tagjainak száma; feladat és hatásköre; működésük alapvető szabályai; • vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság; • azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Kt.-nek; • részönkormányzat létrehozása;

10 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét. [lásd. Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf. 5030/2012/9. határozatát is.] • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5003/2012/9. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5026/2012/9. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5030/2012/9. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5036/2012/6. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5055/2012/8. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5056/2012/5. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5067/2012/4. határozata

11 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

12 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • polgármester felhatalmazása döntéshozatalra – Mötv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével – (a Kt. határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést); • polgármester felhatalmazása döntéshozatalra – Mötv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével – két ülés között felmerülő, halaszthatatlan, Kt. hatáskörébe tartozó, az SZMSZ-ben meghatározott önkormányzati ügyekben; (Kt.-t utólag erről tájékoztatni kell) • polgármester felhatalmazása döntéshozatalra meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról („önkormányzati rendeletben” = költségvetési rendelet is)

13 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • jegyzői feladatok ellátásának módja; (a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra) • polgármesteri hivatal; közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése;  Hatály: 2014. évi általános önkormányzati választások napjától • a polgármester a lemondásáról szóló írásbeli nyilatkozatot az SZMSZ-ben kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el;

14 Jegyzői feladatok ellátásának módja • [Mötv. 82.§ (2)] • Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart. • (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. • A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 251.§ Összeférhetetlenség Másik jegyző helyettesítése céljából - a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője által történő kinevezés esetén – a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet. A helyettesítésre létesített jogviszony tekintetében a 6. § 1. pontban meghatározott alapvető munkáltatói jogokat a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármesterek megállapodásukban foglaltak szerint gyakorolják. E törvény alkalmazásában 1. alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, jogviszony megszüntetés, áthelyezés, fegyelmi és kártérítési eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása.

15 Jegyzői feladatok ellátásának módja • Mötv. arról rendelkezik, amikor a jegyzői tisztség betöltetlen. • 6 hónapos „türelmi időszak” • SZMSZ rendezi a feladatellátás módját • a jegyzőre irányadó képesítéssel nem kell rendelkeznie a helyettesítőnek (BM álláspont) A ME Közszolgálati Főosztálya szerint igen. • a jogalkotó célja a helyi önkormányzat önrendelkezési jogának biztosítása, saját maga rendelkezhessen a jegyzői feladatok ellátásának módjáról, ha egyidejűleg betöltetlen a két tisztség, illetve a jegyző és az aljegyző is tartósan akadályoztatott. • a Kttv. 251.§-ban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha a jegyzői tisztség betöltött, de a jegyző feladatai ellátásában tartósan akadályoztatott (pl. felmentési idejét tölti és munkát már nem végez) és helyettesítése az SZMSZ alapján nem megoldható. • itt nincs 6 hónapos „türelmi időszak” azonnal kinevezhető egy adott település jegyzője másik jegyző helyettesítése céljából.

16 Zárt ülés • a méltatlansági ügyet zárt ülésen kell tárgyalni; • vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás (zárt ülés) újraszabályozása – „Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás” cím alatt a 2014. évi általános önkormányzati választás napjától [Mötv. 39.§] • Magyarázat [Mötv. 46.§ (2) a)] már 2013. január 1-jétől hatályos, az új jogintézményre vonatkozó rendelkezések [Mötv. 38.§] csak a 2014. évi általános önkormányzati választás napjától lépnek hatályba [Mötv. 144.§ (4)]

17 Zárt ülés • Zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. (Döntés a határozat és a rendelet is![Mötv. 48.§ (1)]. • Álláspontunk szerint normatív tartalmú döntéstervezet, ideértve a normatív határozat- tervezetét is, nem tárgyalható zárt ülésen.

18 Fegyelmi büntetés kiszabása • fegyelmi büntetést zárt ülésen kell kiszabni • Magyarázat [Mötv. 46.§ (2) a)] a mérlegelés nélküli zárt ülésen tárgyalandó ügyek körében helyezi el – a fegyelmi eljárás megindítása ellenben továbbra is az érintett nyilatkozatától függően tárgyalható zárt ülésen

19 Résztvevők a zárt ülésen • zárt ülési részvétele jogosultság és egyúttal kötelezettség is: o a nem a Kt. tagjai közül választott alpolgármester; jegyző; aljegyző(k); nemzetiségi önkormányzat elnöke; o polgármesteri hivatali, közös önkormányzati hivatali ügyintéző • Magyarázat • kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor • polgármesteri meghívásra

20 Határozatképesség • a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni; • [Mötv. 47. § (2)] A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. • Magyarázat Ötv. nem tartalmazta, a polgármester és a jegyző feladata • Magyarázat Ha az igen szavazatok száma nem éri el a javaslat elfogadásához szükséges mértéket (egyszerű vagy minősített többség), az egyértelműen azt jelenti, hogy hozott döntést a Kt., csak az elutasító tartalmú. A megválasztott képviselők közé kell azt a képviselői helyet is számítani, amely a szavazáskor bármilyen ok miatt üres. A Kt. törvényből következő létszámát a Kt. a saját döntésével jogszerűen nem csökkentheti a betöltetlen helyek számával.

21 A szavazás módja • nyílt szavazás módjának meghatározásáról az SZMSZ rendelkezik • [Mötv. 48.§ (3)] A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el az SZMSZ-ben meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Név szerinti szavazás módjának meghatározásáról az SZMSZ rendelkezik. • Magyarázat új előírás pl. szavazógép igénybevételével vagy kézfelemeléssel • Magyarázat Ötv. csak az önfeloszlással összefüggésben rendelkezett erről; Nem lehet név szerinti szavazást tartani: o bizottság létszáma és összetétele; o ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

22 Titkos szavazás, a szavazás eredménye • A Kt. az SZMSZ-ben meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46.§ (2)-ben foglalt ügyekben • [Mötv. 48.§ (5)] Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. • Magyarázat Új elem az SZMSZ-re utalás megjelenése a Mötv.-ben. A zárt ülésen tárgyalható ügyekben lehet titkos szavazást tartani, de nyilvános ülésen is szavazhat a Kt. titkosan azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna. • Magyarázat Ez is új szabály. A Kt. üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: o a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; o a szavazás számszerű eredményét, o a hozott döntéseket.

23 Kizárás • [Mötv. 49.§] A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. • A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. • Magyarázat • Mötv. 49.§ két módosítással is változtat: o közeli hozzátartozói viszonyt vonja a szabályozási körébe (Ptk.) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő valamint a testvér. o bejelentési kötelezettség elmulasztása SZMSZ-ben szankcionált.

24 Minősített többség • Minősített többséggel meghozandó döntések • Magyarázat Mötv. 50.§-ban foglaltak nem tekinthetők taxatív felsorolásnak. A Mötv.-ben másutt is találni minősített többségű döntést igénylő kérdést (alpolgármester választás), másrészt egyéb törvények is előírhatnak ilyet. Pl. nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 8.§(10) a) és b) pontjai.

25 A helyi önkormányzat rendelete és annak kihirdetése • [Mötv. 51.§] o polgármester és a jegyző írja alá a megalkotott rendeletet; o a saját honlappal rendelkező önkormányzatnak a rendeletét a honlapján is közzé kell tennie; o a helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak. • Magyarázat o Ötv. még lehetővé tette, hogy a levezető elnök is aláírhassa a rendeletet akkor, ha a kormányhivatal hívta össze az ülést a 98.§ (2) f) pontja alapján.

26 Az önkormányzati rendelet helyesbítése • [Mötv. 51.§ 3)] o a rendelet a hatálybalépését megelőzően helyesbíthető, o legkésőbb a kihirdetést követő 6. munkanapon. feltétele: a kihirdetett rendelet szövegében legyen kimutatható az aláírt szövegtől való eltérés. • Magyarázat a helyesbítés nem jogalkotói aktus, nem veheti át a jogalkotási eljárás garanciális keretei között végzett módosítás szerepét. Ötv. a 10. munkanapig engedte Amennyiben a rendelet helyesbítésére van szükség, a jegyző a helyesbítés kihirdetését követően; de legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon megküldi a kormányhivatalnak a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást és a rendelet helyesbített változatát. A megküldés módjai: o papír alapon 2 eredeti példányban + elektronikus formában, elektronikus levél útján; vagy o elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva [2001. évi XXXV. tv. 2.§ 17. pont]: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. o [23/2012. (IV.25.) KIM rend.]

27 Az önkormányzati rendelet helyesbítése • További változások az önkormányzati rendeletek helyesbítésekor 2013. július 1-jétől: o a jegyző a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást, o az önkormányzati rendelet helyesbített változatát, valamint o annak valamennyi jövőbeli időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét, továbbá o ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz, az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét - legkésőbb a helyesbítés közzétételét követő munkanapon megküldi a kormányhivatalnak – hogyan? A Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül is. [51/2012. (XII.19.) KIM rend. 1.§ (3); (5)]

28 Önkormányzati rendeletek továbbítása • 2013. július 1-jétől: o a jegyző az önkormányzati rendeletet és annak valamennyi jövőbeni időállapota szerint egységes szerkezetű szövegét; o ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz, az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét – a kihirdetést követően, de legkésőbb a kihirdetést követő 3. munkanapon megküldi a kormányhivatalnak – a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül. [51/2012. (XII.19.) KIM rend. 1.§ (3)]

29 Önkormányzati rendelet továbbítása o a 2013. július 1. napját megelőzően hatályba lépett és 2013. június 30. napját követően megváltoztatott önkormányzati rendelet esetében a jegyző az első változás hatályba lépése szerinti egységes szerkezetű szöveget küldi meg a kormányhivatalnak; továbbá o valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét. [51/2012. (XII.19.) KIM rend. 1.§ (4)]

30 Nemzeti Jogszabálytár • 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet – már hatályban van 2012. január 1-től, de csak 2013. július 1-jétől lépnek hatályba az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos rendelkezései [4.§ (1)-(5); 7.§ (2)]

31 Nemzeti Jogszabálytár 4. § (1) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni valamennyi - 2013. június 30. után kihirdetett - még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét. Ha a Kúria önkormányzati tanácsa kimondja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba, az erről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követően a döntéssel érintett jogszabálynál erre haladéktalanul utalni kell. (2) A Nemzeti Jogszabálytárban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egységes szerkezetű szöveggel közzé kell tenni valamennyi, 2013. június 30. után kihirdetett és a lekérdezés napján hatályos, önkormányzati rendeletnek - ideértve a 2013. június 30. után kihirdetett önkormányzati rendelettel megváltoztatott önkormányzati rendeletet is - • a) a lekérdezés napján hatályos szövegét, és • b) a lekérdezés napját megelőző, illetve követő egy-egy időállapotát. (3) A 2013. július 1. napját megelőzően hatályba lépett, 2013. június 30. napját követően megváltoztatott és a lekérdezés napján hatályos önkormányzati rendelet esetében a Nemzeti Jogszabálytárban a rendelet lekérdezés napján hatályos egységes szerkezetű szövegét, és a lekérdezés napját követő egy időállapotát kell közzétenni. (4) A helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül továbbítja a részére megküldött önkormányzati rendeletet és annak valamennyi időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek. (5) Az egységes szerkezetű szöveget az önkormányzati rendeletnek vagy az önkormányzati rendeletet megváltoztató önkormányzati rendeletnek a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter általi kézhezvételét követő öt munkanapon belül kell közzétenni.

32 Nemzeti Jogszabálytár 7.§ (2) Az önkormányzati rendelet közzétételéről és ezzel kapcsolatban a Nemzeti Jogszabálytár szerkesztéséről - a 9. § szerinti közszolgáltatási szerződéssel - a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik.

33 A képviselő-testület határozata • [Mötv. 51.§ (6)] • Normatív határozat közzététele során az önkormányzati rendeletek kihirdetésekor és helyesbítésekor követendő szabályokat kell alkalmazni. • A normatív határozatot a hivatalos lapban vagy a helyben szokásos – SZMSZ-ben meghatározott – módon kell közzétenni. • A saját honlappal rendelkező önkormányzat a normatív határozatát a honlapján is közzéteszi, közzétételéről a jegyző gondoskodik, a helyi önkormányzat a közzétételt követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak. • Magyarázat • Az Ötv. is hasonlóan szabályozott. • új elem a honlapon történő közzétételre utalás. • (A hiteles kivonat továbbításáról van szó, mert e döntések a jegyzőkönyvtől másként nem különíthetők el.)

34 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve • Mötv. [52.§ (1)-(3)] • közokirat [1952. évi III. tv. 195.§ (1)] • testületi ülés helye; • időpontja; • megjelenés ténye, • javasolt, elfogadott napirendi pontok; • előterjesztések; • egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, az ülésen elhangzottak lényege; • szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma; • döntéshozatalban résztvevők száma; • döntésből kizárt képviselő neve és a kizárás indoka; • jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése; • SZMSZ-ben meghatározottakat • Magyarázat • Az Ötv. a közokirati jellegről nem tett említést, de annak minősült a Pp. hivatkozott paragrafusa alapján. • Ötv. szerinti jegyzőkönyvi tartalom: • képviselők neve; • meghívottak neve; • tárgyalt napirendi pontok; • tanácskozás lényege; • szavazás számszerű eredménye; • hozott döntések.

35 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve • Előírhatja-e a Kt. az SZMSZ-ben a szó szerinti jegyzőkönyv készítés kötelezettségét? Válasz: nem. • Magyarázata: Mötv. 51.§ (1) g) és n) pontjaiban • az ülésen elhangzottak lényegének jegyzőkönyvi rögzítését a taxáció elemeként vonja be a jogalkotó a szabályozásba; • A „szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakkal” való bővítést is a taxáció elemeként nevesíti. A g) és az n) pontokban foglalt előírások teljesíthetetlenné válnának és alapvető ellentmondás keletkezne közöttük.

36 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve  Előterjesztés – új szabálya a törvénynek a jogalkotói szándék az, hogy az előterjesztések a jegyzőkönyv szerves részét képezzék. Kétféle módon történhet az előterjesztés beillesztése a jegyzőkönyvbe, ezért a képviselő-testületek jogalkotói szabadságára van bízva, hogy ennek rendjét az SZMSZ-ben miként állapítják meg. 1. Pl. rövidebb terjedelmű írásos (szóbeli) előterjesztést a jegyzőkönyv szövegszerűen tartalmazza; 2. Írásos előterjesztést a jegyzőkönyv mellékleteként csatolják. Egyúttal utalás történik erre a jegyzőkönyvben. • Az előterjesztések betekinthetőségére vonatkozó szabályok azonosak a jegyzőkönyvre megállapított szabályokkal.

37 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének továbbítása • 23/2012. (IV.25.) KIM rend az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről - 2.§ • E szakasz 2013. május 1-jét követően sem módosul, ezért továbbra is küldeni kell a kormányhivatalnak: - a képviselő-testület, -a bizottságok, -részönkormányzat testülete jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül. -Módjai: -papír alapon 1 eredeti példányban és elektronikus formában, elektronikus levél útján, vagy -elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva.

38 A képviselő-testület feloszlása • [Mötv. 55.§ (1)-(3)] – itt új előírás, hogy a szabályszerűségére vonatkozóan be kell szerezni a kormányhivatal nyilatkozatát és csak ezt követően lehet intézkedni – 3 hónapon belüli időpontra – az időközi választás kitűzésére. • A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.

39 • Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A képviselő-testület működési kérdései 2013. április 10. Dr. Danka Ferenc főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések