Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A képviselő-testület működési kérdései 2013. április 10. Dr. Danka Ferenc főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A képviselő-testület működési kérdései 2013. április 10. Dr. Danka Ferenc főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 A képviselő-testület működési kérdései április 10. Dr. Danka Ferenc főosztályvezető

2 Mötv. - Ötv. • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) és az évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (Ötv.) rendelkezései párhuzamosan alkalmazandók; • A képviselő-testület működési körébe tartozó előírások már csak a Mötv.-ben – 43.§-56.§-ig

3 Hatálybaléptető rendelkezések – Ötv január január 1. - önkormányzati jogok -feladatok és hatáskörök -települési önkormányzat feladata hatásköre szervei -képviselő-testület működése -települési képviselő -képviselő-testület bizottságai -polgármester, alpolgármester, jegyző -képviselő-testület hivatala -körjegyzőség -települési önkormányzatok társulásai -helyi népszavazás, népi kezdeményezés -község, város és területük -megyei jogú város -főváros -megyei önkormányzat feladat és hatásköre (változott) -megyei önkormányzat szervezete -önkormányzat bevételei -önkormányzat gazdálkodása--tervezés, számvitel, információ -ellenőrzés -központi állami szervek önkormányzatokkal kapcsolatos feladata, hatásköre -felterjesztési jog -helyi önkormányzatok érdekképviselete -záró rendelkezések. -települési képviselő -polgármester, alpolgármester -helyi népszavazás, népi kezdeményezés -megyei önkormányzat szervezete -önkormányzat gazdálkodása -záró rendelkezések.

4 A szervezeti és működési szabályzat tartalma  Mötv. záró rendelkezése – [143.§ (4) a)] január 1-jével ad felhatalmazást a rendeleti meghatározásra;  [Mötv. 53.§ (1)-(3)]: • önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye; • Kt. átruházott hatásköreinek felsorolása; • Kt. ülés összehívása, vezetése, tanácskozási rendje; • képviselői magatartási szabályok; ülés rendjének fenntartása, intézkedések; • nyilvánosság biztosítása, • döntéshozatali eljárás, szavazás módja, • rendeletalkotás, határozathozatal; • jegyzőkönyv; • közmeghallgatás; • szervek; jogállása és feladatai; • jegyző jelzési (szignalizációs) kötelezettsége – jogszabálysértő döntések, működés; • bizottságok.

5 A szervezeti és működési szabályzat tartalma  [Mötv. 138.§ (2)] – Hatály: január 1. az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok;  Hatály: január 1. • a korelnök hívja össze és vezeti a megyei közgyűlés (képviselő-testület!) alakuló ülését az SZMSZ szerinti megválasztásának időpontjáig; • Kt. ülések számának meghatározása; • polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére az ülés összehívásának, vezetésének módja; • mely esetben kötelező az érintett meghívása a zárt ülésre;

6 Kötelezettségvállalás, utalványozás • a polgármester akadályoztatása esetén az ülést – több alpolgármester esetén a polgármester által - kijelölt alpolgármester hívhatja össze és ő is vezetheti – [Mötv. 45.§] • Magyarázat polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére vonatkozó Kt. rendelkezés nem terjedhetett ki a kötelezettségvállalásra és utalványozásra, mert ebben nincs a Kt.-nek hatásköre. [1991. évi XX. tv. 139.§ (1) d) a polgármester vállalhat a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget, erre más személyt is felhatalmazhat.] A korelnök sem volt felhatalmazható pénzügyi kötelezettségvállalásra, utalványozásra. A Kt. még átmenetileg sem határozhatta meg pl. költségvetési rendeletében vagy az SZMSZ-ben a kötelezettséget vállaló személyét, vagy több személyt együttesen. (NGM állásfoglalás 2012 szeptember)

7 Kötelezettségvállalás, utalványozás 368/2011. (XII.31.) Korm. rend (Ávr.) 52.§ (6) 14/2013. (I.25.) Korm. rend 1.§ 74/2013. (III.11.) Korm. rend 27.§ évi XIV. tv. 1.§ [Mötv. 112.§-t kiegészíti (4) bekezdéssel] – (6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Ávr. 52.§ (6a) Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy, a képviselő-testület a polgármester és az általa kijelölt személy átmeneti vagy tartós akadályoztatása idejére egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. „(6a) Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő- testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.” „A kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala, illetve megyei önkormányzati hivatala alkalmazásában álló személyek közül a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosult személyt jelöl ki, ha a kormányhivatal illetékességi területén működő helyi önkormányzatnál tizenöt napot meghaladóan nincs kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy feladata ellátásában akadályoztatva van, és ez a helyi önkormányzat gazdálkodását akadályozza. A kormányhivatal vezetője általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.” Hatály: január 1.Hatály: január 26.Hatály: március 12.Hatály: május 1.

8 Kötelezettségvállalás, utalványozás [2013. évi XIV. tv. indokolása]. • A gyakorlati tapasztalatok alapján egyre többször fordul elő az a helyzet, hogy a helyi önkormányzat nevében történő kötelezettségvállalás a hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges, így a helyi önkormányzat számos feladata elláthatatlanná válik, amely az állampolgárok széles körét hátrányosan érintheti. • Amennyiben 15 napon túl akadályoztatva van vagy nincs kötelezettségvállalásra jogosult személy, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott meghatározott feltételek mellett jogosult lesz kötelezettségvállalásra jogosult személyt kijelölni. • Ha utóbb az általános szabályok szerint valamely személy kijelölés vagy jogszabály folytán kötelezettségvállalásra válik jogosulttá, a kormánymegbízott általi kijelölés ex lege megszűnik.

9 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • a nyílt szavazás módjának meghatározása; • a név szerinti szavazás esetei; a név szerinti szavazás módjának meghatározása; • titkos szavazás módjának meghatározása; • a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei; • minősített többséggel eldöntendő ügyek; • a jegyzőkönyv további tartalmi elemei; • a működés részletes szabályai; • bizottságok; tagjainak száma; feladat és hatásköre; működésük alapvető szabályai; • vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság; • azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Kt.-nek; • részönkormányzat létrehozása;

10 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét. [lásd. Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf. 5030/2012/9. határozatát is.] • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5003/2012/9. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5026/2012/9. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5030/2012/9. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5036/2012/6. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5055/2012/8. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5056/2012/5. határozata; • Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5067/2012/4. határozata

11 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

12 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • polgármester felhatalmazása döntéshozatalra – Mötv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével – (a Kt. határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést); • polgármester felhatalmazása döntéshozatalra – Mötv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével – két ülés között felmerülő, halaszthatatlan, Kt. hatáskörébe tartozó, az SZMSZ-ben meghatározott önkormányzati ügyekben; (Kt.-t utólag erről tájékoztatni kell) • polgármester felhatalmazása döntéshozatalra meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról („önkormányzati rendeletben” = költségvetési rendelet is)

13 A szervezeti és működési szabályzat tartalma • jegyzői feladatok ellátásának módja; (a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra) • polgármesteri hivatal; közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése;  Hatály: évi általános önkormányzati választások napjától • a polgármester a lemondásáról szóló írásbeli nyilatkozatot az SZMSZ-ben kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el;

14 Jegyzői feladatok ellátásának módja • [Mötv. 82.§ (2)] • Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart. • (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. • A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. tv. (Kttv.) 251.§ Összeférhetetlenség Másik jegyző helyettesítése céljából - a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője által történő kinevezés esetén – a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet. A helyettesítésre létesített jogviszony tekintetében a 6. § 1. pontban meghatározott alapvető munkáltatói jogokat a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármesterek megállapodásukban foglaltak szerint gyakorolják. E törvény alkalmazásában 1. alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, jogviszony megszüntetés, áthelyezés, fegyelmi és kártérítési eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása.

15 Jegyzői feladatok ellátásának módja • Mötv. arról rendelkezik, amikor a jegyzői tisztség betöltetlen. • 6 hónapos „türelmi időszak” • SZMSZ rendezi a feladatellátás módját • a jegyzőre irányadó képesítéssel nem kell rendelkeznie a helyettesítőnek (BM álláspont) A ME Közszolgálati Főosztálya szerint igen. • a jogalkotó célja a helyi önkormányzat önrendelkezési jogának biztosítása, saját maga rendelkezhessen a jegyzői feladatok ellátásának módjáról, ha egyidejűleg betöltetlen a két tisztség, illetve a jegyző és az aljegyző is tartósan akadályoztatott. • a Kttv. 251.§-ban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha a jegyzői tisztség betöltött, de a jegyző feladatai ellátásában tartósan akadályoztatott (pl. felmentési idejét tölti és munkát már nem végez) és helyettesítése az SZMSZ alapján nem megoldható. • itt nincs 6 hónapos „türelmi időszak” azonnal kinevezhető egy adott település jegyzője másik jegyző helyettesítése céljából.

16 Zárt ülés • a méltatlansági ügyet zárt ülésen kell tárgyalni; • vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás (zárt ülés) újraszabályozása – „Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás” cím alatt a évi általános önkormányzati választás napjától [Mötv. 39.§] • Magyarázat [Mötv. 46.§ (2) a)] már január 1-jétől hatályos, az új jogintézményre vonatkozó rendelkezések [Mötv. 38.§] csak a évi általános önkormányzati választás napjától lépnek hatályba [Mötv. 144.§ (4)]

17 Zárt ülés • Zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. (Döntés a határozat és a rendelet is![Mötv. 48.§ (1)]. • Álláspontunk szerint normatív tartalmú döntéstervezet, ideértve a normatív határozat- tervezetét is, nem tárgyalható zárt ülésen.

18 Fegyelmi büntetés kiszabása • fegyelmi büntetést zárt ülésen kell kiszabni • Magyarázat [Mötv. 46.§ (2) a)] a mérlegelés nélküli zárt ülésen tárgyalandó ügyek körében helyezi el – a fegyelmi eljárás megindítása ellenben továbbra is az érintett nyilatkozatától függően tárgyalható zárt ülésen

19 Résztvevők a zárt ülésen • zárt ülési részvétele jogosultság és egyúttal kötelezettség is: o a nem a Kt. tagjai közül választott alpolgármester; jegyző; aljegyző(k); nemzetiségi önkormányzat elnöke; o polgármesteri hivatali, közös önkormányzati hivatali ügyintéző • Magyarázat • kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor • polgármesteri meghívásra

20 Határozatképesség • a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni; • [Mötv. 47. § (2)] A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. • Magyarázat Ötv. nem tartalmazta, a polgármester és a jegyző feladata • Magyarázat Ha az igen szavazatok száma nem éri el a javaslat elfogadásához szükséges mértéket (egyszerű vagy minősített többség), az egyértelműen azt jelenti, hogy hozott döntést a Kt., csak az elutasító tartalmú. A megválasztott képviselők közé kell azt a képviselői helyet is számítani, amely a szavazáskor bármilyen ok miatt üres. A Kt. törvényből következő létszámát a Kt. a saját döntésével jogszerűen nem csökkentheti a betöltetlen helyek számával.

21 A szavazás módja • nyílt szavazás módjának meghatározásáról az SZMSZ rendelkezik • [Mötv. 48.§ (3)] A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el az SZMSZ-ben meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Név szerinti szavazás módjának meghatározásáról az SZMSZ rendelkezik. • Magyarázat új előírás pl. szavazógép igénybevételével vagy kézfelemeléssel • Magyarázat Ötv. csak az önfeloszlással összefüggésben rendelkezett erről; Nem lehet név szerinti szavazást tartani: o bizottság létszáma és összetétele; o ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

22 Titkos szavazás, a szavazás eredménye • A Kt. az SZMSZ-ben meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46.§ (2)-ben foglalt ügyekben • [Mötv. 48.§ (5)] Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. • Magyarázat Új elem az SZMSZ-re utalás megjelenése a Mötv.-ben. A zárt ülésen tárgyalható ügyekben lehet titkos szavazást tartani, de nyilvános ülésen is szavazhat a Kt. titkosan azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna. • Magyarázat Ez is új szabály. A Kt. üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: o a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; o a szavazás számszerű eredményét, o a hozott döntéseket.

23 Kizárás • [Mötv. 49.§] A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. • A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. • Magyarázat • Mötv. 49.§ két módosítással is változtat: o közeli hozzátartozói viszonyt vonja a szabályozási körébe (Ptk.) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő valamint a testvér. o bejelentési kötelezettség elmulasztása SZMSZ-ben szankcionált.

24 Minősített többség • Minősített többséggel meghozandó döntések • Magyarázat Mötv. 50.§-ban foglaltak nem tekinthetők taxatív felsorolásnak. A Mötv.-ben másutt is találni minősített többségű döntést igénylő kérdést (alpolgármester választás), másrészt egyéb törvények is előírhatnak ilyet. Pl. nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. tv. 8.§(10) a) és b) pontjai.

25 A helyi önkormányzat rendelete és annak kihirdetése • [Mötv. 51.§] o polgármester és a jegyző írja alá a megalkotott rendeletet; o a saját honlappal rendelkező önkormányzatnak a rendeletét a honlapján is közzé kell tennie; o a helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak. • Magyarázat o Ötv. még lehetővé tette, hogy a levezető elnök is aláírhassa a rendeletet akkor, ha a kormányhivatal hívta össze az ülést a 98.§ (2) f) pontja alapján.

26 Az önkormányzati rendelet helyesbítése • [Mötv. 51.§ 3)] o a rendelet a hatálybalépését megelőzően helyesbíthető, o legkésőbb a kihirdetést követő 6. munkanapon. feltétele: a kihirdetett rendelet szövegében legyen kimutatható az aláírt szövegtől való eltérés. • Magyarázat a helyesbítés nem jogalkotói aktus, nem veheti át a jogalkotási eljárás garanciális keretei között végzett módosítás szerepét. Ötv. a 10. munkanapig engedte Amennyiben a rendelet helyesbítésére van szükség, a jegyző a helyesbítés kihirdetését követően; de legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon megküldi a kormányhivatalnak a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást és a rendelet helyesbített változatát. A megküldés módjai: o papír alapon 2 eredeti példányban + elektronikus formában, elektronikus levél útján; vagy o elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva [2001. évi XXXV. tv. 2.§ 17. pont]: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. o [23/2012. (IV.25.) KIM rend.]

27 Az önkormányzati rendelet helyesbítése • További változások az önkormányzati rendeletek helyesbítésekor július 1-jétől: o a jegyző a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást, o az önkormányzati rendelet helyesbített változatát, valamint o annak valamennyi jövőbeli időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét, továbbá o ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz, az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét - legkésőbb a helyesbítés közzétételét követő munkanapon megküldi a kormányhivatalnak – hogyan? A Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül is. [51/2012. (XII.19.) KIM rend. 1.§ (3); (5)]

28 Önkormányzati rendeletek továbbítása • július 1-jétől: o a jegyző az önkormányzati rendeletet és annak valamennyi jövőbeni időállapota szerint egységes szerkezetű szövegét; o ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz, az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét – a kihirdetést követően, de legkésőbb a kihirdetést követő 3. munkanapon megküldi a kormányhivatalnak – a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül. [51/2012. (XII.19.) KIM rend. 1.§ (3)]

29 Önkormányzati rendelet továbbítása o a július 1. napját megelőzően hatályba lépett és június 30. napját követően megváltoztatott önkormányzati rendelet esetében a jegyző az első változás hatályba lépése szerinti egységes szerkezetű szöveget küldi meg a kormányhivatalnak; továbbá o valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét. [51/2012. (XII.19.) KIM rend. 1.§ (4)]

30 Nemzeti Jogszabálytár • 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet – már hatályban van január 1-től, de csak július 1-jétől lépnek hatályba az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos rendelkezései [4.§ (1)-(5); 7.§ (2)]

31 Nemzeti Jogszabálytár 4. § (1) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni valamennyi június 30. után kihirdetett - még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét. Ha a Kúria önkormányzati tanácsa kimondja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba, az erről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követően a döntéssel érintett jogszabálynál erre haladéktalanul utalni kell. (2) A Nemzeti Jogszabálytárban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egységes szerkezetű szöveggel közzé kell tenni valamennyi, június 30. után kihirdetett és a lekérdezés napján hatályos, önkormányzati rendeletnek - ideértve a június 30. után kihirdetett önkormányzati rendelettel megváltoztatott önkormányzati rendeletet is - • a) a lekérdezés napján hatályos szövegét, és • b) a lekérdezés napját megelőző, illetve követő egy-egy időállapotát. (3) A július 1. napját megelőzően hatályba lépett, június 30. napját követően megváltoztatott és a lekérdezés napján hatályos önkormányzati rendelet esetében a Nemzeti Jogszabálytárban a rendelet lekérdezés napján hatályos egységes szerkezetű szövegét, és a lekérdezés napját követő egy időállapotát kell közzétenni. (4) A helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül továbbítja a részére megküldött önkormányzati rendeletet és annak valamennyi időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek. (5) Az egységes szerkezetű szöveget az önkormányzati rendeletnek vagy az önkormányzati rendeletet megváltoztató önkormányzati rendeletnek a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter általi kézhezvételét követő öt munkanapon belül kell közzétenni.

32 Nemzeti Jogszabálytár 7.§ (2) Az önkormányzati rendelet közzétételéről és ezzel kapcsolatban a Nemzeti Jogszabálytár szerkesztéséről - a 9. § szerinti közszolgáltatási szerződéssel - a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik.

33 A képviselő-testület határozata • [Mötv. 51.§ (6)] • Normatív határozat közzététele során az önkormányzati rendeletek kihirdetésekor és helyesbítésekor követendő szabályokat kell alkalmazni. • A normatív határozatot a hivatalos lapban vagy a helyben szokásos – SZMSZ-ben meghatározott – módon kell közzétenni. • A saját honlappal rendelkező önkormányzat a normatív határozatát a honlapján is közzéteszi, közzétételéről a jegyző gondoskodik, a helyi önkormányzat a közzétételt követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak. • Magyarázat • Az Ötv. is hasonlóan szabályozott. • új elem a honlapon történő közzétételre utalás. • (A hiteles kivonat továbbításáról van szó, mert e döntések a jegyzőkönyvtől másként nem különíthetők el.)

34 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve • Mötv. [52.§ (1)-(3)] • közokirat [1952. évi III. tv. 195.§ (1)] • testületi ülés helye; • időpontja; • megjelenés ténye, • javasolt, elfogadott napirendi pontok; • előterjesztések; • egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, az ülésen elhangzottak lényege; • szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma; • döntéshozatalban résztvevők száma; • döntésből kizárt képviselő neve és a kizárás indoka; • jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése; • SZMSZ-ben meghatározottakat • Magyarázat • Az Ötv. a közokirati jellegről nem tett említést, de annak minősült a Pp. hivatkozott paragrafusa alapján. • Ötv. szerinti jegyzőkönyvi tartalom: • képviselők neve; • meghívottak neve; • tárgyalt napirendi pontok; • tanácskozás lényege; • szavazás számszerű eredménye; • hozott döntések.

35 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve • Előírhatja-e a Kt. az SZMSZ-ben a szó szerinti jegyzőkönyv készítés kötelezettségét? Válasz: nem. • Magyarázata: Mötv. 51.§ (1) g) és n) pontjaiban • az ülésen elhangzottak lényegének jegyzőkönyvi rögzítését a taxáció elemeként vonja be a jogalkotó a szabályozásba; • A „szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakkal” való bővítést is a taxáció elemeként nevesíti. A g) és az n) pontokban foglalt előírások teljesíthetetlenné válnának és alapvető ellentmondás keletkezne közöttük.

36 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve  Előterjesztés – új szabálya a törvénynek a jogalkotói szándék az, hogy az előterjesztések a jegyzőkönyv szerves részét képezzék. Kétféle módon történhet az előterjesztés beillesztése a jegyzőkönyvbe, ezért a képviselő-testületek jogalkotói szabadságára van bízva, hogy ennek rendjét az SZMSZ-ben miként állapítják meg. 1. Pl. rövidebb terjedelmű írásos (szóbeli) előterjesztést a jegyzőkönyv szövegszerűen tartalmazza; 2. Írásos előterjesztést a jegyzőkönyv mellékleteként csatolják. Egyúttal utalás történik erre a jegyzőkönyvben. • Az előterjesztések betekinthetőségére vonatkozó szabályok azonosak a jegyzőkönyvre megállapított szabályokkal.

37 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének továbbítása • 23/2012. (IV.25.) KIM rend az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről - 2.§ • E szakasz május 1-jét követően sem módosul, ezért továbbra is küldeni kell a kormányhivatalnak: - a képviselő-testület, -a bizottságok, -részönkormányzat testülete jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül. -Módjai: -papír alapon 1 eredeti példányban és elektronikus formában, elektronikus levél útján, vagy -elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva.

38 A képviselő-testület feloszlása • [Mötv. 55.§ (1)-(3)] – itt új előírás, hogy a szabályszerűségére vonatkozóan be kell szerezni a kormányhivatal nyilatkozatát és csak ezt követően lehet intézkedni – 3 hónapon belüli időpontra – az időközi választás kitűzésére. • A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.

39 • Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A képviselő-testület működési kérdései 2013. április 10. Dr. Danka Ferenc főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések