Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jegyzői értekezlet 2011. 10. 05. A települési önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról Molnárné dr. Tarkovács Márta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jegyzői értekezlet 2011. 10. 05. A települési önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról Molnárné dr. Tarkovács Márta."— Előadás másolata:

1 Jegyzői értekezlet A települési önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról Molnárné dr. Tarkovács Márta

2 Jat. 3. §  18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.  A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.

3 Ötv. 15. § alkalmazása  Minden esetben, minden vizsgált önkormányzat minősített többséggel fogadta el az SZMSZ-t

4 Hivatal, körjegyzőség Ötv §  Hivatali munkarend, ügyfélfogadási rend szabályozása 30 %-ban hiányzott,  körjegyzőségnél sok esetben a körjegyzőséget létrehozó megállapodásban fogadták ezt el.( a pm. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő- testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására 35. §. (2) )

5 Képviselő-testületi ülések száma  12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart.  A települések kétharmada szabályozta, a szabályozás zöme a kötelező hatra vonatkozott

6 Ülések megtartásának rendje Ötv. 15. §  polgármester ülésvezetése, tanácskozás rendjének fenntartása, előterjesztések tárgyalása, vita szabályozása, döntéshozatali eljárás, határozathozatal szabályozása területén hibás szabályozás elenyésző volt

7 Rendeletalkotás, a társadalmi részvétel szabályai Ötv. 103/B. §  „… a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg ”  - a társadalmi részvétel szabályozása elmaradt

8 Rendelet kihirdetése Ötv.16. § (2)  Csak egy hiteles formája van, nem kettő, vagy több, azok már egyéb nyilvánosságra hozatali módnak számítanak ( PH. hirdetőtábláján való elhelyezés, honlapon történő megjelenés stb.)  A titkárságon való közzététel nem kihirdetési mód

9 Bizottságok Ötv. 23. §  Hatáskör-átruházás pontatlan, nincs aktualizálva, keveredik a feladat és a hatáskör,( döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg, előkészít, szervez, ellenőriz, állást foglal )  Pénzügyi bizottság 2000 fő felett  Vagyonnyilatkozattal foglalkozó bizottság

10 Polgármester, alpolgármester Pttv §  Mindenhol szabályozásra került, hogy a polgármesteri tisztség foglalkoztatási jogviszonyú, vagy társadalmi megbízatású  A társadalmi megbízatású polgármestereknél zömében elmaradt a hivatali munkarend meghatározása, a társ. alpolgármestereknél úgyszintén.

11 31. § Kt. összehívása spec. esetben  „A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.”  Néhány esetben nincs szabályozás, vagy pontatlan az idézet

12 Tipikus hibák  társulás önkormányzatok között lehetséges, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel nem. Ötv. 41. §, évi CXXXV. tv §

13 Tipikus hibák  az eskü szövege egy korábbi időpontban hatályos jogszabály szerinti.  évi XCVI. Tv. 1. § (2), Pttv. melléklet

14 Tipikus hibák  tévesen még Közigazgatási Hivatal szerepel a Békés Megyei Kormányhivatal helyett.

15 Tipikus hibák  titoktartásra vonatkozó szabályok nem felelnek meg a minősített adat védelméről szóló évi CLV. új törvénynek, ami április 1-től hatályos. Az „Államtitok” és a „Szolgálati titok”, mint titokfajták is megszűnnek, s helyükbe a négyszintű, káralapú minősítési rendszer lép.

16 Tipikus hibák  a testület előzetes engedélyéhez közi az ülésen a videó felvétel készítését  57/2000. (XII. 19.) AB határozat: „Az Ötv. 12. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet eltérni. A képviselő- testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselők szavazataira) közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők.  A nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja.  a nyilvános képviselő-testületi ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek is minősül

17 Tipikus hibák  Ötv. 36.§ (3) bekezdése:  a jegyző köteles jelezni, ha jogszabálysértést észlel, és nem „törvényességi észrevételt tehet.”

18 Kisebbségi önkormányzati SZMSZ- ek felülvizsgálata  A 2010-es önkormányzati választások eredményeként 86 kisebbségi önkormányzatot választottak  abból jelenleg csak 84 kisebbségi önkormányzat működik, egy az alakuló ülés óta nem tartott ülést, egy a célvizsgálat lefolytatása óta megszűnt.  A januári választást követően 3 területi (megyei) kisebbségi önkormányzat alakult.  Az ellenőrzés kiterjedt az Országos Román Kisebbségi Önkormányzatra is, melynek székhelye Gyulán van.

19 Felülvizsgálat  Nektv. 30/C. § (3) bekezdése meghatározza, hogy „A települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt: szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül”  70 határidőben eleget tett

20 Határozattal, minősített többséggel fogadták-e el,  83 esetben határozattal fogadta el SzMSz- ét,  egy esetben a határozatból nem ismerhető meg a döntés, illetve  a kisebbségi önkormányzatnál nincs meg az SzMSz módosítására vonatkozó határozat,  vagy az azt tartalmazó jegyzőkönyvet nem küldték meg.  Minden esetben minősített többséggel fogadták el

21 A testületek létszáma  A Nektv. 23. §-a egyértelműen meghatározza a kisebbségi önkormányzati testületek létszámát.  Csupán 3 SzMSz-ben nem aktualizálták a tagok létszámát és az ehhez kapcsolódó mellékletet.

22 Bizottságok létrehozása  döntő többsége nem hozott létre bizottságot  5 törvénysértő módon állapította meg a bizottság-alakítás szabályait.  az SzMSz megtiltotta, hogy az elnökhelyettest bizottsági taggá válasszák, ami a Nektv. 30/M. § (1) bekezdésével ellentétes.  A területi, országos kisebbségi önkormányzatoknál kötelező pénzügyi bizottságok megalakítása megtörtént

23 Fakultatív feladatok felvállalása  42 kisebbségi önkormányzatnál a vizsgálat nem tárt fel hibát  41 nem vállalt fel fakultatív feladatot  Néhány esetben rosszul szabályozták:az országos önkormányzatra vonatkozó feladatokat is felvették, illetve a feladatok felvállalását csak feltételes módban, a tv. szövegét idézve szabályozták, nem konkrét rendelkezésben

24 Feladat- és hatáskör átruházása  Fele jól, fele nem szabályozta  Az elnökhelyettest és a gazdasági ügyintézőt, mint a kisebbségi önkormányzat szervét szabályozták

25 Át nem ruházható hatáskörök  A többség a törvényben foglaltakat megismételte, néhány rosszul szabályozta, vagy rendelkezett róla  nem ruházható át a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek közötti költségvetés, zárszámadás meghatározása.  A kereteket nem a települési önkormányzat rendelete határozza meg, hanem a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata épül be változatlan tartalommal a költségvetési rendeletbe.  Az át nem ruházható hatáskörök szűkítésére nincs lehetőség, így ez is törvénysértő szabályozásnak minősül.

26 Elnök, elnökhelyettes  Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a testület összehívásának és vezetésének módjáról.”  Egyharmada nem rendelkezett arról, hogy ilyen esetben az ülés összehívására melyik képviselő jogosult, vagy részletszabályozásuk nem volt egyértelmű.  Sehol nincs törvénysértően megválasztott két alelnök

27 Ülések száma  1 esetben a kisebbségi önkormányzat üléseinek számát a testület rosszul határozta meg az SzMSz-ben,  1 esetben hiányzott az ülések számának meghatározása

28 Titkos szavazás  30/G. §-ban foglaltak szerint titkos szavazás csak zárt ülési tárgykörben tartható.  7 kisebbségi önkormányzat rosszul szabályozta a titkos szavazással kapcsolatos kérdéseket: pl. költségvetést és zárszámadást titkos szavazással kell elfogadni

29 Név szerinti szavazás  A Nektv. 30/J. §-a szerint név szerinti szavazást kell a képviselő-testület megbízatása előtti feloszlásának kimondásához.  Az SzMSz ugyanakkor rendelkezhet név szerinti szavazás lehetőségéről más tárgykörökben is.  Törvénysértő az SzMSz olyan rendelkezése, ami a képviselő-testület megbízatása előtti feloszlásának kimondásához csak a minősített többség szükségességét állapítja meg, mivel a megbízás előtti feloszlásnak kettős - név szerinti szavazással és minősített többségű döntéssel - feltétele van.

30 Közmeghallgatás  Törvényi kötelezettség a közmeghallgatás évente legalább egyszeri megtartása, ezért törvénysértő az a rendelkezés, ami a kisebbségi önkormányzat testületének döntésétől teszi ezt függővé  azt szabályozták, hogy évente legalább egyszer közmeghallgatást kell tartani, de a további főbb előírások már nem kerültek rögzítésre

31 Jegyzőkönyv tartalma  röviden és elnagyoltan szabályozták  nem biztosították a zárt ülés tartása estén a külön törvény szerinti közérdekű adatok megismerésnek lehetőségét  jegyzőkönyvet a közigazgatási hivatalnak kell megküldeni: módosítani kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervre, vagy nevesítve a Békés Megyei Kormányhivatalra.

32 Képviselők jogállása  Csak a tisztségviselők jogosultak a munkájukkal összefüggésben költségtérítésre, nem minden képviselő.  A tiszteletdíjat csak feltételes módban, mint lehetőséget szabályozták, a szabályzatban konkrétan kell rendelkezni.  A kötelezettségeit nem teljesítő képviselőknél törvénysértően 50%, 3 havi tiszteletdíj megvonását is lehetővé tesz a szabályzat.  Összeférhetetlenséget szabályoztak, de a rendelkezés tartalma alapján a személyes érintettségre vonatkozó szabályokról van szó, ezt szükséges pontosítani.

33 Elnök jogállása  jogszabálysértő az elnök illetve az elnökhelyettes felmentését minősített többségű szavazáshoz kötni, mert a Nek.tv. 30/P. § (2) és (5) bekezdései kimondják, hogy: (2) bekezdés „Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.”  (5) bekezdés: „Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

34 Költségvetés, vagyon  A vagyon általában nincs konkretizálva, az Ötv. szerint lehetséges vagyontárgyak vannak csak megjelenítve  Törvénysértő az olyan rendelkezés, ami lehetővé teszi a testület számára, feladatai ellátása érdekében, alapítványt létrehozását. Az Ötv. 88. §-a alapján és a Ptk. 74/G. § ez már nem lehetséges.

35 Jogszabályszerkesztés  A bevezetésben nem az Ötv.-ben, Áht.-ban és az Ámr.-ben foglalt felhatalmazásra kell hivatkozni.  A felhatalmazást adó jogszabály megjelölése pontatlan  Tévesen, a Nektv. 27. §-ra és az Ötv. hatályon kívül helyezett 102/C.§-ra hivatkoztak, mint felhatalmazást adó jogszabályra 


Letölteni ppt "Jegyzői értekezlet 2011. 10. 05. A települési önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról Molnárné dr. Tarkovács Márta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések