Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közoktatás min ő ségének európai dimenziója „ORSZÁGOS MŰVÉSZETOKTATÁSI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA” BUDAPEST 2001. február 23. TARR Dániel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közoktatás min ő ségének európai dimenziója „ORSZÁGOS MŰVÉSZETOKTATÁSI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA” BUDAPEST 2001. február 23. TARR Dániel."— Előadás másolata:

1 A közoktatás min ő ségének európai dimenziója „ORSZÁGOS MŰVÉSZETOKTATÁSI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA” BUDAPEST február 23. TARR Dániel

2 Az Oktatás Min ő sége - határozatok - CEE egyezmény 149. Cikkely Maastrichti Szerződés 126. & 127. Paragrafus SOCRATES Program 1997 EU előzetes tervezet az iskolai oktatás minőségének kiértékeléséről 1998 EU előterjesztés a felsőoktatás minőség- biztosításának európai együttműködéséről 1999 EU előterjesztés az iskolai oktatás minőségének kiértékeléséről CEE egyezmény 149. Cikkely Maastrichti Szerződés 126. & 127. Paragrafus SOCRATES Program 1997 EU előzetes tervezet az iskolai oktatás minőségének kiértékeléséről 1998 EU előterjesztés a felsőoktatás minőség- biztosításának európai együttműködéséről 1999 EU előterjesztés az iskolai oktatás minőségének kiértékeléséről Lásd: EC – „The Quality of Education” 1998 – European cooperation in quality evaluation in school education 1999 – Recommendation on the Evaluation of Quality in School Education

3 - Alapelvek - A minőség és a standard relatív – az oktatás célja és a tantárgyak jelentősége is relatív A minőségi oktatás mindenki számára elérhetően egy átfogó tudást kell hogy adjon és a munkába való átmenetet kell hogy segítse A minőségi oktatás egy tanár-diák együttműködést jelent, de végső soron a diákok érdekeit kell hogy szolgálja A minőségellenőrzésnek mindig az oktatás és tanulás minőségének jobbítását kell szolgálnia A külső és belső ellenőrzésnek és értékelésnek egymást kell szolgálnia Az Oktatás Min ő sége

4 A célokat alakító legfontosabb tényez ő k Globális verseny és függőség, tömegkultúra  Az oktatás és a gazdaság illetve az oktatás és a társadalom közötti kapcsolat felismerése  A változás menedzsmentje, alkalmazkodás, adaptáció A demográfiai csökkenés – oktatási expanzió  verseny a diákokért, korai szelekció  esélyteremtő közoktatás, folytonos képzés  lifelong learning Az oktatásfinanszírozás – csökkenő források  számonkérhetőség, csökkenő finanszírozás- hatások a szolgáltatások színvonalára – fund raising Decentralizáció  intézményi autonómia - a társadalmi partnerek nagyobb involválása - elszámoltathatóság A munkaerő nemzetközi mobilitása  végzettségek kölcsönös elismerése, szakképzési sztenderdek Globális verseny és függőség, tömegkultúra  Az oktatás és a gazdaság illetve az oktatás és a társadalom közötti kapcsolat felismerése  A változás menedzsmentje, alkalmazkodás, adaptáció A demográfiai csökkenés – oktatási expanzió  verseny a diákokért, korai szelekció  esélyteremtő közoktatás, folytonos képzés  lifelong learning Az oktatásfinanszírozás – csökkenő források  számonkérhetőség, csökkenő finanszírozás- hatások a szolgáltatások színvonalára – fund raising Decentralizáció  intézményi autonómia - a társadalmi partnerek nagyobb involválása - elszámoltathatóság A munkaerő nemzetközi mobilitása  végzettségek kölcsönös elismerése, szakképzési sztenderdek Az Oktatás Min ő sége

5 Min ő ség értékelés és Min ő ség fejlesztés (Quality Assessment & Quality Developement) A „minőség” fogalmának definíciója A jelenlegi helyzet pontos felmérése A megfelelő értékelés elkészítése a jelenlegi helyzet és a kívánt minőség közti különbségekről Megtervezni és végrehajtani azokat a lépéseket, melyek változtatnak a kettő viszonyán  A minőség értékelésnek és minőség fejlesztésnek mindig az adott iskolához kell igazodnia A „minőség” fogalmának definíciója A jelenlegi helyzet pontos felmérése A megfelelő értékelés elkészítése a jelenlegi helyzet és a kívánt minőség közti különbségekről Megtervezni és végrehajtani azokat a lépéseket, melyek változtatnak a kettő viszonyán  A minőség értékelésnek és minőség fejlesztésnek mindig az adott iskolához kell igazodnia Az Oktatás Min ő sége 1997 Athén – konferencia: Trends in Evaluation of Education Systems: School (Self-) Evaluation and Decentralization

6 A Min ő ség értékelés és Min ő ség fejlesztés Funkciója Irányítás: A kapott adatok elemzésével, korrekciós és fejlesztési stratégiai irányítást jelent. Ellenőrzés: A kapott adatok elemzésével az egeyes alrendszerek jogi és minőségi standardok szerinti ellenőrzését jelenti. Ösztönzés: A minőségi fejlesztési tervek és azok megvalósítási folyamataihoz nyújtott segítséget jelenti. Elszámol(tat)hatóság: A minőség értékelés eredményei a reformok előkészítéséhez és a készletek felhasználásához ad mutatókat. Arculat kialakítás: A minőség értékelési rendszerek segítik a nagyközönséggel való kapcsolatokat – mutatják az iskolák „minőségét”. Az Oktatás Min ő sége 1997 Athén – konferencia: Trends in Evaluation of Education Systems: School (Self-) Evaluation and Decentralization

7 - F ő bb Programok - 1. Újító megközelítések az iskolai értékelésben (INAP) 2. Az oktatási szakismeretek minőségének javítása egy európai értékelési rendszer kidolgozásával 3. Minőség és Értékelés a középiskolai oktatásban 4. Az iskolák (ön)értékelése és decentralizálása 5. Az iskola mint Tanuló Szervezet (Learning Organisation) 6. A tanárok bevonása az iskola minőségének kiértékelésébe 7. A középiskolai tanulók bevonása az iskola minőségi értékelésébe 8. A szülők részvétele az iskolákban (PALS) 9. A tanulás minőségének javítása a tantermen kívül 10. Társulások és együttműködések az iskolai oktatás minőségének javítása érdekében 1. Újító megközelítések az iskolai értékelésben (INAP) 2. Az oktatási szakismeretek minőségének javítása egy európai értékelési rendszer kidolgozásával 3. Minőség és Értékelés a középiskolai oktatásban 4. Az iskolák (ön)értékelése és decentralizálása 5. Az iskola mint Tanuló Szervezet (Learning Organisation) 6. A tanárok bevonása az iskola minőségének kiértékelésébe 7. A középiskolai tanulók bevonása az iskola minőségi értékelésébe 8. A szülők részvétele az iskolákban (PALS) 9. A tanulás minőségének javítása a tantermen kívül 10. Társulások és együttműködések az iskolai oktatás minőségének javítása érdekében – SOCRATES Program: Chapter III. Action – Recommendation on the Evaluation of Quality in School Education Az Oktatás Min ő sége Lásd: EC – „The Quality of School Education”

8 Újító megközelítések az iskolai értékelésben Az EU régióra kiterjedő egységes értékelés konceptuális kereteinek meghatározása Az egyes országok különböző értékelési szempontjainak összevetése A hasonlóságokból és különbségekből adódó új szempontok érvényesítése Példaértékű értékelési modellek kialakítása és tesztelése Az Oktatás Min ő sége - Programok – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 14.) Universidad Nacional de Educación a Distancia (UNED)

9 Az oktatási szakismeretek min ő ségének javítása A jelenlegi szak-akkreditációs rendszerek összehasonlító elemzése Az európai diákok tanár-értékelési szempontjainak összehasonlító elemzése A hangsúly nem a „szakképzettségen” hanem az „oktatási készségen” van Általános mérési szempontok a „készségek” mérésére, melyet a „tanár osztálytermen belüli viselkedése”-ként definiálhatunk A tanárok nagyobb európai mobilitásának segítése Az európai oktatás javításának segítése A jelenlegi szak-akkreditációs rendszerek összehasonlító elemzése Az európai diákok tanár-értékelési szempontjainak összehasonlító elemzése A hangsúly nem a „szakképzettségen” hanem az „oktatási készségen” van Általános mérési szempontok a „készségek” mérésére, melyet a „tanár osztálytermen belüli viselkedése”-ként definiálhatunk A tanárok nagyobb európai mobilitásának segítése Az európai oktatás javításának segítése (európai értékelési rendszer) Az Oktatás Min ő sége - Programok – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 30.) Department of Applied Education, IPP – Universitetet i Bergen

10 Min ő ség és Értékelés a középiskolai oktatásban Az érettségit adó középiskolák és az érettségit nem adó középiskolák oktatási mutatóinak összehasonlítása Az egyes tantárgyak tartalmi és módszertani összehasonlítása A tanterv lefedettség összehasonlítása Az iskolát végzett diákok összehasonlítása (osztályzatok, végzettség, sikeres továbbtanulás, nemek szerinti eloszlás és területi eloszlás szerint is) Az EU / EEA értékelési tendenciák összehasonlítása Az érettségit adó középiskolák és az érettségit nem adó középiskolák oktatási mutatóinak összehasonlítása Az egyes tantárgyak tartalmi és módszertani összehasonlítása A tanterv lefedettség összehasonlítása Az iskolát végzett diákok összehasonlítása (osztályzatok, végzettség, sikeres továbbtanulás, nemek szerinti eloszlás és területi eloszlás szerint is) Az EU / EEA értékelési tendenciák összehasonlítása Az Oktatás Min ő sége - Programok – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 3.) Center for Educational Research, London School of Economics

11 Az iskolák (ön)értékelése Új értékelési szempontok kialakítása Az iskolák és az iskolai felügyeleti rendszer közti kapcsolat átalakítása  Az ellenőrző, beavatkozó, szankciónáló funkcióinak megszüntetése Az oktatási programokhoz illeszkednie kell Hatékonyabb oktatás és tanulás fejlődést biztosíthat De az adatgyűjtési és elemzési technikákat a tanári karnak kell elsajátítani Új értékelési szempontok kialakítása Az iskolák és az iskolai felügyeleti rendszer közti kapcsolat átalakítása  Az ellenőrző, beavatkozó, szankciónáló funkcióinak megszüntetése Az oktatási programokhoz illeszkednie kell Hatékonyabb oktatás és tanulás fejlődést biztosíthat De az adatgyűjtési és elemzési technikákat a tanári karnak kell elsajátítani Az Oktatás Min ő sége - Programok 4. (1) – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 10.) Pedagogic Institute, Ministry of Education – Greece Lásd: European Workshop – „Trends in Evaluation of Education Systems”

12 Az iskolák decentralizálása A decentralizálás okai:  Az oktatásban résztvevők számának növekedése (tanárok, diákok, személyzet)  A diákok nagy szociális-, kulturális sokrétűsége  Az iskolák munkahely teremtő képességének hiánya  A túlzott bürokrácia  Az iskolák képtelenek minőségi eredményeket felmutatni A decentralizálás előnyei:  A pénzalapokat minden iskola saját céljaira használhatja fel  Minden iskolának nagyobb lehetőségei adódnak  Az oktatási közösség vehet részt a döntéshozatalban  A helyi képviselők felelősek a döntésekért  Kreatívabb és személyreszabottab tanterveket lehet kidolgozni  Könnyebb helyes döntéseket hozni a tanítás javítására  Jobb tanterveket eredményez, mivel az alapokat azonnal fel lehet használni  Jobb döntési mechanizmus, mivel csoportok döntenek és nem egyének A decentralizálás okai:  Az oktatásban résztvevők számának növekedése (tanárok, diákok, személyzet)  A diákok nagy szociális-, kulturális sokrétűsége  Az iskolák munkahely teremtő képességének hiánya  A túlzott bürokrácia  Az iskolák képtelenek minőségi eredményeket felmutatni A decentralizálás előnyei:  A pénzalapokat minden iskola saját céljaira használhatja fel  Minden iskolának nagyobb lehetőségei adódnak  Az oktatási közösség vehet részt a döntéshozatalban  A helyi képviselők felelősek a döntésekért  Kreatívabb és személyreszabottab tanterveket lehet kidolgozni  Könnyebb helyes döntéseket hozni a tanítás javítására  Jobb tanterveket eredményez, mivel az alapokat azonnal fel lehet használni  Jobb döntési mechanizmus, mivel csoportok döntenek és nem egyének Lásd: Eunice Góis – „The Problematic of Decentralization and Evaluation” Az Oktatás Min ő sége - Programok 4. (2 ) Athén – konferencia: Trends in Evaluation of Education Systems: School (Self-) Evaluation and Decentralization

13 Az iskolák decentralizálása A decentralizálás hátrányai:  A döntéshozatalban résztvenni időigényes és gyakran meghiusul  A tantestületnek sok időt kell szentelnie a programjai és költségvetése kidolgozására, amely időt vesz el a tanítással kapcsolatos feladatoktól  A tanárokat gyakran nem érdeklik a pénzügyi problémák és nem akarnak erre plussz időt szánni  Az oktatási közösség tagjai számára adott esetben külön (pénzügyi / szakmai) továbbképzést kell tartani  Zavar keletkezhet a tanárok új szerepe és az oktatási képviselők feladatai között  Nehéz koordinálni a munkát  Nyílvános elszámolási kötelezettség a döntésekről A decentralizálás hátrányai:  A döntéshozatalban résztvenni időigényes és gyakran meghiusul  A tantestületnek sok időt kell szentelnie a programjai és költségvetése kidolgozására, amely időt vesz el a tanítással kapcsolatos feladatoktól  A tanárokat gyakran nem érdeklik a pénzügyi problémák és nem akarnak erre plussz időt szánni  Az oktatási közösség tagjai számára adott esetben külön (pénzügyi / szakmai) továbbképzést kell tartani  Zavar keletkezhet a tanárok új szerepe és az oktatási képviselők feladatai között  Nehéz koordinálni a munkát  Nyílvános elszámolási kötelezettség a döntésekről Lásd: Eunice Góis – „The Problematic of Decentralization and Evaluation” Az Oktatás Min ő sége - Programok 4. (3) Athén – konferencia: Trends in Evaluation of Education Systems: School (Self-) Evaluation and Decentralization

14 Az iskola mint Tanuló Szervezet Az oktatási közösség (educational community) kialakítása és tanuló szervezetté alakítása (learning organistaion)  amely kiterjed a tanárokra, diákokra, szülőkre adminisztrátorokra és igazgatókra Az igazgatóság és a tanári testület össze- hangolása A tanári önképzés, továbbképzés segítése és koordinálása Az iskola önértékelése az igazgató, a tanárok és a külső tanácsadók szempontjából Az Oktatás Min ő sége - Programok Koppenhága – konferencia ICU - Information Center for Udveksling, National Socrates Agency

15 A tanárok bevonása az iskola min ő ségének kiértékelésébe Célja az oktatási közösség harmonizációja A minőség értékelésének képessége a tanári kar professzionalizmusát jelzi A tanári karnak részleges felelősséget kell vállalni az oktatás minőségbiztosításában A minőségbiztosítási rendszerek kialakításában és tesztelésében a tanároknak részt kell venni Az Oktatás Min ő sége - Programok Brüsszel – kerekasztal ETUCE (European Trade Union Committee for Education)

16 A középiskolai tanulók bevonása az iskola min ő ségi értékelésébe A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés a diákok szempontjából A diákok és diák önkormányzatok szerepe Ki, mit és hogyan értékel? Milyen következményekkel jár az értékelés? Hogyan érinti a tanárokat? Milyen feladat hárul a diákokra? Az Oktatás Min ő sége - Programok Amsterdam – konferencia OBESSU (Organizing Bureau of European School Student Unions)

17 A szül ő k részvétele az iskolákban A szülők illetve a nemzeti / nemzetközi oktatási intézmények jogai és feladatai az oktatásban és a tudás átadásában Az iskola és az otthon kapcsolata – megegyezés és egyetértés Értékelés és beszámolás a szülők felé a diákok teljesítményéről A szülők szerepe az iskolában, beleértve a tantermet A szülők bevonása az iskola (ön-)értékelésébe és ellenőrzésébe A szülők bevonása gyermekeik oktatásába A szülők bevonása a fogyatékos gyerekek oktatásába  Hogyan lehet bevonni és ösztönözni a szülőket ?  Hogyan lehet képezni a szülőket, hogy tudjanak segíteni? A szülők illetve a nemzeti / nemzetközi oktatási intézmények jogai és feladatai az oktatásban és a tudás átadásában Az iskola és az otthon kapcsolata – megegyezés és egyetértés Értékelés és beszámolás a szülők felé a diákok teljesítményéről A szülők szerepe az iskolában, beleértve a tantermet A szülők bevonása az iskola (ön-)értékelésébe és ellenőrzésébe A szülők bevonása gyermekeik oktatásába A szülők bevonása a fogyatékos gyerekek oktatásába  Hogyan lehet bevonni és ösztönözni a szülőket ?  Hogyan lehet képezni a szülőket, hogy tudjanak segíteni? Az Oktatás Min ő sége - Programok Edinborough – konferencia HM Inspectors of Schools, Scottish Office Education and Industry Department Lásd: The Scottish Office -„Parental Participation in Schools”

18 A tanulás min ő ségének javítása a tantermen kívül A „házi feladat” kérdése – legyen vagy ne legyen? A házi feladat fontos kapcsolódási pont az iskola és az otthon között  A házi feladat megoldására megfelelő hátteret kell biztosítani  A házi feladat az iskolában szerzett tudás életbe való átültetésének gyakorlata legyen  Ki kell dolgozni az optimális házi feladat és az önálló tanulás lehetőségeit Az Oktatás Min ő sége - Programok – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 16.) Institute of Education, University of London

19 Társulások és együttm ű ködések az iskolai oktatás minőségének javítása érdekében az érdekelteknek részesedniük kell az iskola tulajdonjogában és közös felelőséget kell vállalniuk az iskola fejlesztésében A társulások segíthetnek „jó iskolákat” létrehozni, ahol:  Olyan a légkör, ahol értékelik a párbeszédet  A vezetőség biztosítja az együttműködést és az ön-értékelést  Biztosítja a naprakész technikai felszereltséget  Biztosítja a kiváló tanulói eredményeket  Lehetőséget biztosít mindenki számára  Emberi arculatú, amely a kölcsönös tiszteleten alapszik  Biztosítja a továbbfejlődés lehetőségét minden résztvevő számára az iskolai oktatás minőségének javítása érdekében az érdekelteknek részesedniük kell az iskola tulajdonjogában és közös felelőséget kell vállalniuk az iskola fejlesztésében A társulások segíthetnek „jó iskolákat” létrehozni, ahol:  Olyan a légkör, ahol értékelik a párbeszédet  A vezetőség biztosítja az együttműködést és az ön-értékelést  Biztosítja a naprakész technikai felszereltséget  Biztosítja a kiváló tanulói eredményeket  Lehetőséget biztosít mindenki számára  Emberi arculatú, amely a kölcsönös tiszteleten alapszik  Biztosítja a továbbfejlődés lehetőségét minden résztvevő számára Az Oktatás Min ő sége - Programok Pisa – konferencia OBESSU (Organizing Bureau of European School Student Unions)

20 Az oktatás új hangsúlyai Alapkészségek  matematika, írás-olvasás, tudományok, stb. Központi készségek (a foglalkoztathatósághoz)  kommunikáció, info-techn, a tanulás tudása, problémamegoldás, team-munka, vállalkozókészség Életvitel és szociális készségek  életvezetés, önbizalom, időbeosztás, személyes pénzügyi management, közösségi elkötelezettség, egészség, higiénia Alapkészségek  matematika, írás-olvasás, tudományok, stb. Központi készségek (a foglalkoztathatósághoz)  kommunikáció, info-techn, a tanulás tudása, problémamegoldás, team-munka, vállalkozókészség Életvitel és szociális készségek  életvezetés, önbizalom, időbeosztás, személyes pénzügyi management, közösségi elkötelezettség, egészség, higiénia boldogulás - kulcskompetenciák

21 Oktatási mutatók és jelz ő k I.) Az Alapkészségek elsajátítása (Attainment) II.) Sikeresség és átmenet (Succes and Transition) III.) Az iskolai oktatás nyomonkövetése (Monitoring) IV.) Er ő források és szervezetek (Resources and Structures) I.) Az Alapkészségek elsajátítása (Attainment) II.) Sikeresség és átmenet (Succes and Transition) III.) Az iskolai oktatás nyomonkövetése (Monitoring) IV.) Er ő források és szervezetek (Resources and Structures) 1998 – Prága: EU oktatási miniszteri konferencia 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia Lásd: „European report on quality education”

22 Az Alapkészségek elsajátítása matematika írás-olvasás fizika, biológia és kémia (science) idegennyelv ismeret a tanulás képessége (learning to learn) információs és kommunikációs technikák (ICT) állampolgári ismeretek (civics) matematika írás-olvasás fizika, biológia és kémia (science) idegennyelv ismeret a tanulás képessége (learning to learn) információs és kommunikációs technikák (ICT) állampolgári ismeretek (civics) Oktatási mutatók és jelz ő k – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia 2000 – Bukarest: EU oktatási miniszteri konferencia Lásd: „European report on quality education”

23 Sikeresség és Átmenet A kibukások aránya A középiskola sikeres elvégzésének aránya A felsőoktatásba átkerülő diákok aránya A kibukások aránya A középiskola sikeres elvégzésének aránya A felsőoktatásba átkerülő diákok aránya Lásd: „European report on quality education” 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia 2000 – Bukarest: EU oktatási miniszteri konferencia Oktatási mutatók és jelz ő k 2.

24 Az iskolai oktatás nyomonkövetése Szülői részvétel Az iskolai oktatás kiértékelése és vezérlése (evaluation and steering) Szülői részvétel Az iskolai oktatás kiértékelése és vezérlése (evaluation and steering) Lásd: „European report on quality education” 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia 2000 – Bukarest: EU oktatási miniszteri konferencia Oktatási mutatók és jelz ő k 3.

25 Er ő források és Szervezetek Az 1 főre eső oktatási költség mértéke A tanárok képzése és oktatása Az általános iskolát megelőző „oktatásban” való részvétel aránya Az 1 számítógépre eső tanulók száma Az 1 főre eső oktatási költség mértéke A tanárok képzése és oktatása Az általános iskolát megelőző „oktatásban” való részvétel aránya Az 1 számítógépre eső tanulók száma Lásd: „European report on quality education” 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia 2000 – Bukarest: EU oktatási miniszteri konferencia Oktatási mutatók és jelz ő k 4.

26 Köszönöm a figyelmet TARR Dániel Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főosztály TARR Dániel Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főosztály


Letölteni ppt "A közoktatás min ő ségének európai dimenziója „ORSZÁGOS MŰVÉSZETOKTATÁSI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA” BUDAPEST 2001. február 23. TARR Dániel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések