Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mi a csudát tudunk a rákról? Dr. Kohán József Egerek és emberek Dr. Irwin D.J. Bross rákkutató, a New York-i Roswell Park Memorial Institute biostatisztikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mi a csudát tudunk a rákról? Dr. Kohán József Egerek és emberek Dr. Irwin D.J. Bross rákkutató, a New York-i Roswell Park Memorial Institute biostatisztikai."— Előadás másolata:

1

2 Mi a csudát tudunk a rákról? Dr. Kohán József

3 Egerek és emberek Dr. Irwin D.J. Bross rákkutató, a New York-i Roswell Park Memorial Institute biostatisztikai igazgatója, a rákról alkotott hiányos ismereteinket a megtévesztő állatkísérleteknek tulajdonítja:   „Az emberi rákot gyógyító egyetlen gyógykészítményt vagy eljárást sem produkáltak az állatkísérletek,ezek csak félrevezették, összezavarták a kutatókat, akik az egérről az emberre próbáltak következtetni, és egymás után áldozták fel az állatokat.”   Tudományos szempontból az állati modelleket alkalmazó kísérlet szélhámosság.   A legtöbb állati rák a csontban, a kötőszövetben vagy az izomban (szarkóma), amíg a legtöbb emberi rákbetegség az élő hámban (karcinóma) keletkezik.   Az állatok a kicsiny laboratóriumi ketrecekbe zárva, többszörösen manipulálva, vagy másképpen: fájdalommal és stresszel gyötörve, meglehetősen gyenge alanyként szolgálhatnak az emberi rák tanulmányozásához.   Ezeket az állatokat gyakran igen erős sugárdózisnak teszik ki, hogy rák fejlődjön a szervezetükben, vagy nagy mennyiségben olyan anyagokat kapnak, amelyeknek egy ember soha sem lenne kitéve.

4 „Nil nocere” = Ne árts!  A rákbetegség kezelésének ma rendelkezésre álló három módozata közül – sebészeti beavatkozás, sugárterápia vagy kemoterápia – egyik sem garantáltan eredményes.  Ha a rák e kezelések után el is tűnik, még nem teljességgel bizonyos, hogy nem bukkanhat fel újra.  Minthogy a sugár ill. a kemoterápiás kezelések, egészséges és beteg szöveteket egyaránt besugároznak, vagy megmérgeznek, következésképpen további rákot vagy elviselhetetlen mellékhatásokat okozhatnak.  A tipikus mellékhatások a hányinger, hajhullás, súlyos fertőzés, vérző sebek a száj körül, íny és torokfájdalom, a hasi traktus vérzése ill. fekélyesedése.  „Az orvostudomány rosszul dönt, amikor a rák terápiájában csak a roncsolást helyezi előtérbe a megelőzés helyett.”

5 „Nil nocere” = Ne árts! Dr. Linus Pauling, kétszeres Nobel Díjas tudós kijelentette: „a rákháború nagy részben csalás”, és „20 éve egyetlen új elképzelést sem engedtek ebbe a kutatási rendszerbe, az anyagi érdekeltséggel bíró csoportok”  Miután évtizedeket töltött a rák túlélésének statisztikái között Dr. Hardin Jones, aki az orvostudomány és a pszichológia professzora a kaliforniai Berkeley egyetemen, a következő, megdöbbentő konklúzióhoz érkezett:  „Kutatásaim bebizonyították, hogy az egyáltalán nem kezelt rákos betegek általában négyszer annyi ideig élnek mint a gyógykezelt páciensek.”

6 A daganatok fajtái Jóindulatú (benignus)  A szomszédos szöveteket széttolja, azoktól jól elhatárolódik.  Növekedése lassú, akár meg is állhat.  Áttétet nem ad, a test távoli részeibe nem terjed.  Eltávolítás után nem újul ki.  Betegséget, panaszokat általában nem okoz.  Nem halálos kimenetelű. Rosszindulatú (malignus)  A szomszédos szövetekkel összekapaszkodik, azokban terjed és pusztít. Nincs éles határa.  Növekedése változó sebességű, általában gyors.  Áttétet ad, a test távoli részeibe terjed.  Az eltávolítás után is kiújulhat.  Betegséget, panaszokat okoz.  Kezelés nélkül halálos kimenetelű.

7 A rák fajtái A daganatokat aszerint csoportosítják, hogy milyen szövetből származnak.  Karcinómának nevezik az hámsejtekből eredeztethető tumorokat,  Szarkómának a kötő-, támasztó-, és izomszövetből kiindulókat.  Leukémia és limfoma a vérképző sejtekből,  A különféle gliomák, neuromák az idegrendszerből eredő daganatok.  A jó- és a rosszindulatú daganatok elnevezésükben is különböznek egymástól. Az adenóma egy jóindulatú, mirigyes szerkezetű tumor, míg az adenokarcinóma a neki megfelelő rosszindulatú forma. Hasonlóan a kondróma a porcszövet jóindulatú, míg a kondroszarkóma rosszindulatú daganata.  Az emberi daganatoknak mintegy 90 százaléka karcinóma. Ennek oka, hogy a hámsejtek osztódnak a legintenzívebben, és a hámsejtek kapják a legnagyobb behatást a környezet fizikai, kémiai károsító tényezőitől.

8 Gyanújelek  Fogyás  Láz  Fejfájás  Fájdalom  Szédülés  Kettőslátás  Émelygés, hányinger  Köhögés  Rekedtség  Váladék  Gyengeségérzés  Ok nélküli verejtékezés  Hosszan tartó étvágytalanság  A széklet állaga változik  A székelési szokások megváltozása, székrekedés/hasmenés  A vizeletszín vagy a vizeletürítés megváltozása  Rendellenes vérzés, fájdalom, zsibbadás, pl. a szájban  Nem gyógyuló sebek pl. A bőrön, a szájban, vagy egy sérülés helyén  A bőr színe, elváltozásai  Megváltozott, esetleg vérző, viszkető anyajegyek  Újonnan keletkezett, nem múló dudorok, duzzanatok  Az emlőbimbó elváltozásai, behúzódása, váladékozása  Az emlő alakjának eltorzulása  Tapintható duzzanat a herezacskóban  Duzzanat a szájban vagy az ajkakon  Fehér vagy piros folt a fogínyen, a nyelven vagy a szájüreg más részein  Szokatlan vérzés vagy gennyszivárgás, váladékozás  Tapintható duzzanatok az emlőben a test más részén  Állandósuló nyelési nehézség

9 A rák statisztikai valószínűsége  Az emberben körüli sejtosztódás történik egy élet során, a spontán, karcinogén-mentes körülmények között bekövetkező mutációs valószínűség pedig /gén/sejtosztódás.  Ebből adódóan minden egyes emberi gén (tízmillió) alkalommal szenved mutációt az élet során a szervezet különböző sejtjeiben.  Ebből a nézőpontból már nem az a kérdés, hogy miért fordul elő a rák, hanem az, hogy miért csak ilyen ritkán.  Ennek oka, hogy egyetlen mutáció nem elegendő ahhoz, hogy egy egészséges sejt rákossá váljék. Ehelyett több, független, ritkán bekövetkező esemény együttes jelentkezése vezet a rák kialakulásához.  Ezt támasztja alá a rák megjelenésének a valószínűsége és az életkor közötti összefüggés.  Ha egyetlen gént érintő mutáció elegendő volna a rák kialakulásához, akkor az állandó mutációs ráta mellett minden életkorban azonos lenne a rák megjelenési valószínűsége.  A világ összes új rákos megbetegedésének a száma évente kb. 11 millió, a betegséggel élők száma évente kb. 25 millió, és a rákban meghaltak száma évente kb. 7 millió.  A világon kb. 56 millió ember hal meg évente, ennek kb. 12%-a daganatos halálozás miatt következik be.

10 A ráksejtek szaporodása   Amíg egyetlen sejtből a mai diagnosztikai eszközökkel kimutatható, kb. 1 cm-es daganat lesz, átlagosan 4-5 év telik el.   ~10 9 (egymilliárd) sejtből álló daganat tapintható,   ~ es (egybillió) sejtszám körül pedig a beteg halálát okozza.   A mellrák sejtjeinek száma általában 100 nap elteltével duplázódik meg.   A rák "alattomossága" elsősorban erre a tényre vezethető vissza. Az első 4-5 évben, amíg a daganat a kimutathatósági szint alatt van és a beteg teljesen tünet- és panaszmentes, számtalan sejt válhat le a tumorról.   Ha sikerül megtelepednie valahol a szervezetben, további 4-5 év múltán kialakulhat a betegben egy újabb tumor akkor is, ha az elsődleges tumort (primer tumor) esetleg már évekkel korábban eltávolították.

11 A rák lehetséges okai   Kémiai anyagok   Sugárzás   Paraziták   Oxigénhiány   Szabadgyökök   Genetikai okok   Hiánybetegségek   Kvantumbiológiai okok

12 Rákteóriák Sok kutató vallotta már, hogy a „rák-rejtélynek" van egyetemes megoldása. 60-as években, biokémikusok és virológusok közt elterjedt az a nézet, hogy egy víruscsalád okolható a rák kialakulásáért. Otto Warburg, a neves, Nobel-díjas biokémikus például azt gondolta, hogy a rákot egyetlen kémiai reakció okozza. Velük ellentétben, a Nobel-díjas Linus Pauling kedvenc elmélete szerint a vitaminhiány okolható. A szintén Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert szerint, az elektronok reakcióba lépésekor bekövetkező hibás lépés lenne a ludas. Royal Rife: 1500-szoros nagyítású mikroszkópot fejlesztett ki, mellyel megállapította, hogy a rákmikrobáknak négy formája fordul elő. Generátorával bemérte a ráksejtek és paraziták frekvenciáját.

13 Kémiai anyagok   Pott angol sebész már 1775-ben leírta, hogy a kéményseprőknél különösen gyakori a herezacskó rákja.   bizonyos gombfajták toxinjai (aflatoxin)   néhány növényi alkaloida   azbeszt   növényvédő szerek   nitrátok, nitrozaminok   ammónia   benzén, benzidin   szerves old ó szerek   krom á t fest é kek

14 Rákkeltők a környezetünkben  A környezeti ártalmak közül a legfontosabbak a kémiai karcinogének.  1988 januárjában mintegy 8 millió vegyi anyag volt regisztrálva, és kb. 75 ezer volt kereskedelmi forgalomban.  Emberben eddig csak kb. 70 anyagról illetve keverékről bizonyították, hogy daganatkeltő.  A WHO adatai szerint állatkísérletekben további 200 vegyület esetében merült fel a humán rákkeltés gyanúja  Az Egészségügyi Világszervezet szerint, az összes ismert rákfajta mintegy 90%-a megelőzhető, mégis a rákkutatásra szánt összeg egy százalékának alig egy negyedét költik megelőzésre.  A klinikai kutatások bebizonyították, hogy a legtöbb rákot a dohányzás, a magas zsírtartalmú, magas állati proteintartalmú és mesterséges színezőket valamint mesterséges adalékanyagokkal készült ételek fogyasztása okozza.

15 A cigarettafüst káros anyagai  Nikotin - A dohány növényben található vegyület, ami felelős a hozzászokásért. Dohányzás során a nikotin gyorsan felszívódik a véráramba, és néhány másodperc alatt az agyba jut.  Szén-monoxid - Mérgező gáz, ami gyorsan belép a véráramba, és csökkenti a szervek oxigénellátását, légzési problémákat okoz. A széndioxid a magzatra is káros hatású.  Kátrány - Ragadós fekete maradéka ezernyi kémiai anyag előállításának, amely a dohányos tüdejében marad, és rákot okoz.  Aceton - Körömlakk eltávolítására használják.  Ammónia - Száraz vegytisztításra használják.  Arzén - Halálos méreg, rovarirtó szerekben használják.  Benzén - Rákkeltő oldószer, kémiai üzemekben használják.  Kadmium - Mérgező fém, elemekben használják.  Formaldehid - Rákkeltő folyadék, tetemek konzerválására használják.

16 Rákkeltő élelmiszerek   Az élelmiszerekben vannak olyan rákkeltők, amelyek az elkészítés során, a főzés és sütés hatására keletkeznek. Kimutatható, hogy a felmelegített fehérjék mutagén hatásúak, a hevített aminosavak karcinogének (rákkeltők) lehetnek. A cukor karamellizációjának barnulási termékei, illetve főzéskor az aminosavak és a cukrok reakciója során keletkezett termékek nagyszámú DNS-t támadó összetevőt tartalmaznak. A sült és barnult anyagok mennyisége az emberi étrendben néhány gramm naponta. Összehasonlításképpen: az a dohányzó, aki naponta 2 doboz cigarettát szív el, "mindössze" 500 mg/nap égett anyagot lélegez be.   Ezek közül az élelmiszerek közül a tömeges fogyasztás miatt különös jelentőséggel bír a kávé, ami nagy mennyiségben tartalmaz égetett anyagokat. Nem mentes a pirolízis mutagén termékétől, a metilglioxáltól sem. Ezen kívül egy csésze kávéban kb. 250 mg klorogénsav, erősen toxikus atraktilozidok, glutation-transzferáz enzimet indukáló palmiátok és kb. 100 mg koffein van, ami gátolja a DNS-javító rendszert, s növeli a daganatok kialakulásának esélyét.   Az erős kávét fogyasztók között gyakoribb a petefészek-, hólyag-, hasnyálmirigy- és végbélrák.   A talaj, kultúrnövények, haszonállatok és esetenként az ivóvíz szennyezettsége a tápanyagok, élelmiszerek karcinogén szintjét megnöveli.

17 Rákkeltő gyógyszerek  A rákkeltő gyógyszerek egyik csoportja, a citosztatikumok paradox módon éppen daganatok kezelésére szolgálnak. (Cyclosporin,Ciklofoszfamid, Dietilsztilbösztrol, Melfalán, PUVA, MOPP,Tamoxifen, Thiotepa,Treosulfan stb.)  Ezek a direkt DNS-károsító szerek közvetlenül, metabolikus átalakítás nélkül képesek az örökítőanyag rongálására.  Mivel a gyorsan osztódó daganatsejtek hibajavító képessége bármely egészséges sejténél gyengébb, az okozott kár számukra végzetes; ugyanakkor e szerek sajnos, más osztódóképes sejtek, különösen a vérképző törzssejtek DNS-ét is károsíthatják, ami egy jövőbeni daganat (általában leukémia) csíráját ülteti el.  Ezért e gyógyszerek alkalmazása csak akkor – főleg leukémiás, limfómás és petefészekrákos betegeknél – indokolt, amikor az elsődleges daganat más terápiára várhatóan rosszul vagy egyáltalán nem reagál, és hatékony kezelés híján rövid úton a beteg halálát okozza.  Emellett a több gyógyszerben, sőt vitaminban használt segédanyagok között is akadnak karcinogének: titán-dioxid, lauryl-sulphat stb.  Különösen veszélyesek a rákképződés szempontjából azok a vegyületek, amelyek a májat károsítják: pl. a szintetikus koleszterincsökkentők.  A védőoltásokba véletlenül(?) bekerülő hepatitisz-vírus biológiai fegyverként viselkedve később rákot okoz.

18 Sugárzás A sugárzás fajtája A sugárzás fajtája Ionizáló sugárzás  Természetes háttérsugárzás  Foglalkozási és kereskedelmi források  Orvosi mesterséges sugárzás Nem ionizáló sugárzás  Ultraviola sugárzás Honnan érkezik? Ki a veszélyeztetett? Ionizáló sugárzás A naprendszerből jövő kozmikus sugárzásból, valamint a földben normálisan jelen levő radioaktív elemekből származik. Mindenkit érő, kiküszöbölhetetlen sugárzás. A sugárzó anyagokkal dolgozók. Munkavédelmi előírások betartása nélkülözhetetlen. Élelmiszer-besugárzás (baktériumölő). A diagnosztikai röntgen- és egyéb vizsgálatokból, valamint sugárterápiából származik. Nem ionizáló UV sugárzás  A szabadban dolgozó emberek, mezőgazdasági dolgozók, építőipari munkások. Bizonyítottan rákkeltő hatású. A napvédelem szabályainak betartása elengedhetetlen.

19 Mikroba elmélet  1913-ban Dr. J. Fibiger laboratóriumi állatokban rákot alakított ki úgy, hogy lovakból származó férgekkel táplálta őket. Bebizonyította, hogy a rák mikrobás betegség, és munkájáért Nobel-díjat kapott. Felfedezte, hogy a rák immunszuppresszióban szenvedő állatoknál is kialakulhat. Feltételezte, hogy a szervezetben nagy mennyiségben jelenlévő cukor elnyomja az immunrendszert, és lehetővé teszi a gombák élősködését.  1960-ban Sir MacFarlane Burnet és Dr. Peter B. Medawar, orvosi Nobel-díjat kapott a fertőzések és immunológia területén elért, kimagasló eredményeiért. Bebizonyították, hogy az embriók immuntoleranciát fejlesztenek ki a vírusokra és más mikrobákra.  1999-ben Gunther Blobel a fehérjék sejten belüli elhelyezkedéséről folytatott kutatásaiért orvosi Nobel-díjat kapott. Munkássága igen fontos az örökletes gyermekbetegségek ismeretéhez. Szerinte a betegséget a „sajátként” elfogadott, sejtekbe és sejtalkatrészekbe beépülő gombafehérjék okozhatják, az immuntoleranciából fakadó funkciózavar adhat magyarázatot a gyermekkori leukémiára és más daganatokra.

20 Rák és mikrobák Baktérium teória   Royal Raymond Rife szerint csak kb 10 alap-mikróba létezhet.   Abban a környezetben ahol ezek élnek a környezet pH változása, vagy méreganyag- tartalom változása az ami kiváltja ezen mikrobák variációit.   Kísérletekkel is képes volt igazolni, hogy a betegséget kiváltó és az ártalmatlan típusok a környezet megváltozásával egymásba alakíthatóak, oda-vissza.   Rife szerint a rákos mikroorganizmus 4 eltérő formát vehet fel: BX (carcinoma), nagyobb méretű BY (sarcoma), monococcoid forma (a rákos betegek 90%-ánál a vérben kimutatható), crytomyces pleomorphia fungi forma, és ezek mindegyike 36 óra alatt visszaalakítható a 67 nm hosszú, 50 nm széles BX-é.   Rife ezzel bizonyíthatóvá tette a mikróbák egymásba válthatóságát (pleomorphismus), amit bizonyosság végett több mint 300 alkalommal megismételt, mindig azonos és pozitív eredménnyel.   Gaston Naessens szerint az egészséges sejtek életciklusa 3 fázisú, a ráké 13. Azt tapasztalta, hogy rengeteg növekedési hormon van a rákos betegek vérében. Kimutatott egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró, parányi (szub-baktériumi) méretű, elektromos töltésű, élő és szaporodó részecske-organizmust, amit somatid-nak (kis test) nevezett el.   Dr. Livingstone-Wheeler: Progenitor cryptocides segíti elő, hogy a sejt oxidációról anaerob fermentációra álljon át.   Dr. Allen Cantwell: The Cancer Microbe, 2003   Scleroderma: bot alakú baktérium a bőrkaparékban   Lymphoma: coccoid baktréiumok a bőrben   Hodgkin-kór: coccoid baktréiumok a bőrben   Emlőrák:Staphylococcus epidermidis   Interstitiális pneumonitis (AIDS): coccoid baktréiumok a tüdőben   Basalsejtes karcinoma: coccoid baktréiumok a bőrben

21 Rák és mikrobák Vírus teória   Robert A. Weinberg: ONE RENEGADE CELL, 1998   RNS vírusok szerepét, humán rákbetegségekben közvetett bizonyítékok sejtetik.   Az onkogén vírusok később valószínűleg a sejtek genetikai anyagának részeivé válnak, ahol látens vagy elnyomott állapotban létezhetnek.   Legalább néhány vírusról valószínűleg kiderül majd, hogy azt vírus okozta, ami feltételezi továbbterjedését.   A WHO legutolsó statisztikája szerint az összes rákos daganat 15%-áért felelősek vírusok.   Emellett kb. 5%-ért egyéb fertőző ágensek, így baktériumok (a gyomorrákot okozó helicobacter pylori), egyes paraziták, férgek (húgyhólyagrák kórokozói, elsősorban afrikai országokban stb.).   A kísérletes daganatkutatás már sok évtizede mutat be példákat arra, hogy bizonyos daganatokat vírusok idéznek elő.   A vírus-karcinogenezis mechanizmusa nagyon változatos.   Az emberi daganatok esetén általában más környezeti tényezők, karcinogének, a szervezet immunháztartásának károsodása is szükséges ahhoz, hogy az onkogén vírusok fertőzését követően daganat jöjjön létre.   A molekuláris vírusdiagnosztika figyelemreméltó eredménye az, hogy olyan tumorokban is igazolta vírus-DNS jelenlétét, ahol azok kóroki szerepe eredetileg nem merült fel. Ezek kimutatása és lehetőség szerint a fertőzés felszámolása segítheti az okozott tumorok gyakoriságának csökkentését.

22 Rák és mikrobák ONKOGÉN VÍRUSOK:   Az RNS-vírusok a sejtekből kiragadott nukleinsav-szakaszok nagy dózisát a sejtekbe visszajuttatva idéznek elő tumorokat. Emberben a C típusú HTLV1-2 onkovírusok T-sejtes leukémiát okoznak, a Lentivírusok közé tartozó HIV- vírusfertőzés esetén pedig Kaposi-szarkoma és B-sejtes limfoma alakulhat ki. Nem tisztázott még, milyen módon vezet májrák kialakulásához a hepatitis C, mely szintén RNS-vírus okoz.   Az emberi daganatok kialakulásában több DNS-vírus szerepe is igazolódott. A kis DNS-vírusok közül a hepatitis B (májrák) és a humán papillomavírusok: HPV16;18 (méhnyak-ák, peniszrák, tüdőrák) bizonyos típusai, a nagy DNS- vírusok közül a herpes-vírusok családjába tartozó Epstein–Barr-vírus (Burkitt- limfoma, B-sejtes limfomák), a herpesz szimplex vírus 1, 2 és a Kaposi- szarkomákban a HHV8 kóroki jelentősége tisztázódott. Felvetődik a herpeszvírusok közé tartozó citomegaliavírus onkogenitása is.   Újabb tanulmányok tárták fel a simian vírus 40 (SV 40) szerepét a mezotelioma (savós hártyák rákja) karcinogenezisében.

23 A HIV vírus szaporodása

24 Onkogének és szabadgyökök  A kutatók sokáig remélték, hogy a rákkeltő anyagok szerkezetében sikerül valami hasonlóságot felfedezni.  A szerkezetükben oly különböző anyagok rákkeltő hatásukat szinte mindig a szabadgyökökön keresztül fejtik ki.  A szabadgyökök alapvetően a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkeznek, vagy speciális fehérjék (enzimek) által, vagy pedig fehérjementes biokémiai reakciókban.  Oxidánsok és szabadgyökök külső forrásból is bejuthatnak a szervezetbe, például környezeti ártalmak (kipufogógáz, ionizáló sugárzás, dohányzás, erős napfényhatás, számos méreg és gyógyszermérgezés során stb.) révén.  A szabadgyök-reakciókat a szervezet minden sejtjében leírták, de a legfontosabb célszervek közé a szív és az erek, az agy és az idegek, a bél, a vese, a máj és a tüdő tartozik.

25 Szabadgyökök A szabadgyököknek két nagy csoportja van  Oxigén eredetű szabadgyökök:  Szuperoxid gyök (O’) a mitokondriális légzés során az oxigénmolekulából származhat.  Hidroxil gyök (OH - ) a szövetekben lejátszódó gyulladásos reakciók során keletkezhet.  Nitrogén eredetű szabadgyökök:  Legfontosabb példája a nitrogén-monoxid szabadgyök (NO). Vannak olyan vegyületek is, amelyek nem rendelkeznek párosítatlan szabad elektronnal, de mégis reaktívak, képesek biológiai molekulákkal reakcióba lépni. (pl. a hidrogén-peroxid, a hipoklórossav vagy a peroxi-nitrit nevű vegyületek).

26 A szabadgyökök pozitív hatásai  Az oxigén eredetű szabadgyököket a szervezet arra használja, hogy elpusztítson velük a szervezetbe behatoló káros mikroorganizmusokat. A fehérvérsejtek odasietnek a behatoló mikroorganizmusokhoz, és hirtelen nagy mennyiségű oxidánst, szabadgyököket és más reaktív vegyületeket szabadítanak fel a célsejt szomszédságában (oxidatív burst), amely a célsejtet megöli, de sokszor a fehérvérsejt sem éli túl a folyamatot.  Az egyik sejtkárosító vegyület, amelyet a fehérvérsejtek termelnek, nem más, mint a hipoklórossav, amely kémiailag megegyezik a hipóval, ezzel a közismert fertőtlenítésre használt kémiai anyaggal.  Egy másik, lényeges sejtkárosító szabadgyök, amelyet a fehérvérsejtek termelnek, a szuperoxid gyök (O - ).

27  A nitrogén eredetű szabadgyökök közül a nitrogén-monoxid kevésbé sejtkárosító hatású, és a biológiai életideje is viszonylag hosszú (másodpercekben mérhető), ezért ezt a molekulát a szervezet másodlagos hírvivőnek, vagyis biológiai jelzések közvetítőjének használja fel a szív- és érrendszerben, de az agyban és az idegrendszer számos területén is.  Az erek belső sejtsora (az endotel) a nitrogén- monoxid szabadgyök termelése révén (valamint más hormonok, pl. a prosztaciklin termelése révén) az ereket folyamatosan nyitott állapotban tartja, valamint megakadályozza azt, hogy a vérben keringő sejtek (fehérvérsejtek, vérlemezkék) hozzátapadjanak az erek belső falához. A szabadgyökök pozitív hatásai

28 Szent-Györgyi és a szabadgyökök  Talán nem is lehetett volna idáig eljutni úgy, hogy Szent-Györgyi Albert nevét meg ne említsük. Szent-Györgyi, a biológiai redox rendszerek, az oxidáció, a szabadgyökök és az antioxidánsokkal kapcsolatos kutatások úttörője az egyetlen magyar orvosi Nobel-díjas, aki Magyarországon végzett kutatásaiért kapta a díjat.  Nobel-díját a C-vitamin izolálásáért kapta, de ezt megelőzően a sejtek energetikai folyamatainak megismerésében is alapvető jelentőségű felfedezéseket tett, és munkássága során az izomműködés területén is maradandót alkotott.  A P-vitamin mellett egyéb bioflavonoidok valamint a béta-karotin felfedezésével hozzájárult a rák gyógyításához.  A legkésőbbi időszakában a fehérjék elektron-mechanizmusait kutatta, amely munkával (mármint annak felismerésével, hogy a fehérjék elektrontranszportot végeznek, szabadgyök-reakciók játszódhatnak le bennük, kvantum-jelenségek színhelyei lehetnek) messze megelőzte korát. (kvantumbiológia: a molekulák viselkedését az elektronok száma, a töltéskülönbség szabályozza. Ezek összessége csak kb. 20g egy átlag felnőttben!))  Nem sokkal halála előtt ezt az ars poeticát fogalmazta meg: "Gondolj merészeket, ne félj attól, hogy hibát követsz el, ne kerüljék el a figyelmedet az apró részletek, tartsd nyitva a szemed, és légy mindenben szerény, kivéve a céljaidban".  Nem sokkal halála előtt ezt az ars poeticát fogalmazta meg: "Gondolj merészeket, ne félj attól, hogy hibát követsz el, ne kerüljék el a figyelmedet az apró részletek, tartsd nyitva a szemed, és légy mindenben szerény, kivéve a céljaidban".

29 Az antioxidáns rendszerek  Enzimatikus út: szuperoxid-diszmutáz (SOD), kataláz és glutation-peroxidáz  Egyéb antioxidáns molekulák:  Vitaminok, (például C- és E-vitamin, béta-karotin)  Koenzimek (Q10), zsírsavak (omega 3, 6)  Szelén, cink, réz, vas, króm, germánium

30 A génteória mellett szól:   Családi előfordulás sugallja.   Látható kromoszóma eltérés (számfölötti /Down-kór/, törések, trinukleotid ismétlések)   Minden sejtünk 6 milliárd gént hordoz, így a statisztika szerint „nagy” a mutációk valószínűsége.   Minden egyes emberi gén (tízmillió) alkalommal szenved mutációt az élet során a szervezet különböző sejtjeiben.   A módosult gén hibás üzeneteket közvetít. ellen szól:   A gének csupán kristályos formák, melyek feladata sablonként szolgálva az információtárolás és továbbítás.   Molekulaszerkezetéből fakadva a gén saját rezonáns frekvenciával rendelkezik.   A DNS mind élő mind halott szövetben egyformán rezonál!   A gének nem mutálódnak és deformálódnak, csupán kémiai kombinációkként léteznek.   Nem indítanak be maguktól replikációt, ehhez „külső” bioáram kell.   Ha egy mutáció elég lenne a rák kialakulásához, több rákos gyermek születne, és minden életkorban egyformán gyakori betegség lenne.

31 2004-es felmérés A tumor kialakulásában szerepet játszó gének   291 tumor gént azonosítottak, ez több mint 1 %-a a teljes genomnak.   Ezek 90 %-a szomatikus mutáción esett át, 20 % embrionális mutációt, 10 % mindkettőt tartalmaz.   Kromoszóma transzlokáció a leggyakoribb – kiméra gén.   A legtöbb tumor gént azonosították leukémia, limfóma és szarkóma esetében. Ezek csak 10 %-át adják az összes tumoros betegségeknek.   A legközönségesebb domén, amely a tumor gének által kódolt: protein kináz.   Csak a genom 3%-a aktív!?!

32 Genetikai faktorok A mutagenezis következtében lezajló karcinogenezisnek három nagy típusa létezik: 1) a kémiai karcinogének (ezek egyszerűen megváltoztatják a DNS nukleinsav összetételét), 2) a fizikai karcinogének (pl. az ionizáló sugárzások, amelyek tipikusan kromoszómatöréseket okoznak) és 3) a rákkeltő vírusok általi fertőzés (amelyek idegen DNS-t juttatnak a gazdasejtbe). Jelenleg a géneknek négy olyan világát ismerjük, amelyek szerkezeti aktiválással, mutációval vagy delécióval hozzájárulhatnak a tumor kialakulásához. Ezek - felfedezésük sorrendjében - a következők: onkogének, tumorfejlődést gátló gének, DNS-javító gének és olyan gének, amelyek a programozott sejthalált befolyásolják.

33 Genetikai faktorok  Az átalakulás (transzformáció) kapcsán a sejtreguláció megbomlik, és új tulajdonságok jelennek meg a mutációk révén, ami a daganatos sejtburjánzásnak kedvez. Ennek a genetikai változásnak két fontos forrása lehet.  Az egyik - egy domináns faktor -, az onkogének aktiválódása.  A másik - egy recesszív faktor -, az onkogéneket féken tartó szuppresszor gének aktivitásának fékeződése, ami funkciókieséssel járó folyamat (Müller-Hermelink és társaik, 1997).  Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az onkogének serkentik, a szuppresszor gének gátolják a sejtszaporodást.  A tudomány eddig több mint száz onkogént, illetve szuppresszor gént tart nyilván, és a sor még nem zárult le.

34 A sejt elfajulásának oka   Sejthártya megváltozása (tumor antigének: pl. kitinmolekula beépülése)   A szabályzó fehérjék (saját vagy idegen hormonok, faktorok, citokinek) hibás működése   Sejtmag állomány károsodása • • DNS károsodása (pl. sugárzás) • • Kromoszóma törések, darabok eltűnése (delecio) • • DNS-javító enzimek károsodása (repair) • • DNS onkogén szakaszának aktiválódása (pl. Myc gén) • • DNS-másolódást fékező enzimek defektusa (szupresszor gének) • • DNS-másolódást fokozó enzimek aktivitása • • Programozott sejthalál (apoptózis) elmaradása (P53)

35 Az elfajulás menete   A daganatok kialakulását ma többlépcsős folyamatnak tartják (Weinstein et al., 1997).   Az első lépcső, amikor a rákkeltő ágens kontaktusba kerül a DNS-molekulával (iniciáció), és létrejön az első mutáció. Örökletes daganatok esetén az egyén már hordozza ezt az első mutációt.   A második szakasz (promóció) hosszú folyamat, amelynek során a szervezet javító mechanizmusai igyekeznek kiküszöbölni a hibás genetikai kóddal rendelkező sejteket (repair, apoptózis), illetve a rákkeltő és egyéb, rákot elősegítő gyulladásos folyamatok segítik az újabb mutációk kialakulását és a tumoros szövet kifejlődését.   A harmadik szakaszban (progresszió) nyílik lehetőség a daganat klinikai felismerésére, amikor a daganat már kimutatható, és esetleg a mérete vagy agresszivitása miatt tüneteket okoz, és a beteg az orvoshoz fordul. Ez a szakasz olyan mértékű progressziót jelezhet, ahol már gyakran jelennek meg az áttétek.

36 Onkogének   Az onkogének a sejtek "háztartásában" résztvevő gének.   A sejtosztódási ciklust elindíthatják, vagy működtetik.   Egyes onkogének növekedést serkentő anyagot (faktort) termelnek   Más onkogének növekedési faktor-receptorokat (érzékelőket) vagy szignál-transzdukciós (jelátalakító) fehérjéket kódolnak; folyamatosan hibás jelet bocsátanak ki.   Megint más onkogéneknek transzkripciós (átírási) következményeként fokozott DNS-másolás lép föl.   Aktivált onkogének domináns módon stimulálják a sejtosztódást.   Minden onkogénnek megvan a jellegzetes, a sejt eredetétől és/vagy differenciálódásától függő sejt-transzformációs "ablaka" (Klein, 1982).

37 Tumor-szuppresszor gének   Különböző jelek arra vallottak, hogy esetleg léteznek a tumor kialakulását megakadályozó gének.   Normális sejteknek malignus sejtekkel végrehajtott fúziója azt mutatta, hogy a tumorkeltő képesség elfojtódott mindaddig, amíg megőrződött a normális szülősejtből származó kromoszóma-állomány (Klein, 1976).   A tumorkeltő képesség újabb megjelenése csak a normális sejtből származó specifikus kromoszómák elvesztésekor következett be.   Vastagbél-, emlő-, prosztata-, vese-, tüdő- és agytumorokkal végzett vizsgálatokból az a benyomás alakult ki, hogy az elfojtó gének inaktivitása gyakoribb ok, mint az onkogének aktiválása.

38 DNS-reparáló gének A legjelentősebb, a p53 fontos szerepet játszik a sejtciklus ellenőrző pontjain. A rosszindulatú daganatok több mint fele mutáns p53at tartalmaz; ez a legnagyobb gyakorisággal mutált gén emberi tumorokban. Több, egymástól eltérő úton tud befolyást gyakorolni a tumor növekedésére. A p53-at a genom "őrangyalának" szokták nevezni. A normális p53 rövid életű fehérje és csak kismértékben termelődik. A DNS sérülése vagy más p53-induktorok a fehérje stabilabbá változtatásával megemelik a p53 szintet. A felhalmozódó p53 leállítja a ciklust. A DNS-javító enzimek a növekedés leállásakor időt nyernek, és tevékenységükkel kijavíthatják a sérüléseknek egy részét Ha ez sikerül, a p53-szint csökken, és a sejtoszlás folytatódhat. A mutáns p53 ezért destabilizáló génnek is tekinthető.

39 Programozott sejthalált befolyásoló gének   Az eddigieknél specializáltabb gének szabályozzák   a sejtek programozott halálát. Ugyanezek a gének a tumor kialakulásában is fontos módosító tevékenységet fejthetnek ki. Minden szervezet normális fejlődésének és működésének része az a képesség, amely a DNS lebontását idézheti elő.   Programozott sejthalál ellen védő, de állandó sejtosztódásra nem ösztönző gén aktiválása "alacsony fokozatú" limfómát okozhat.   A p53 elvesztése a sugárzásnak és DNS-t károsító szereknek kitett limfocitákban megemeli a sejthalál kiváltásához szükséges küszöbdózist.   Ily módon a p53 négy különböző szerepet játszhat a tumor kialakulásában és progressziójában: lehet onkogén, tumor-szuppresszor-gén, destabilizáló gén és sejthalált szabályozó gén, bár lehetséges, hogy utolsóként említett hatása inkább közvetett jellegű.

40 Hormonok és a rák   Az NGF (neural growth hormone = ideg-növekedési hormon: serkenti az idegrostok növekedését) differenciációt idéz elő.   Az EGF (epidermal growth hormone = hámsejt növekedési hormon) és receptora számos, hámeredetű, normál és rákos sejt növekedését szabályozza.   A mikrobás eredetű EGF és kitin okozzák a sejtfal-módosulást, amely a sejtek elutasításához és a rákos daganatok kialakulásához vezet.   Az IGF (inzulinszerű növekedési faktor) valószínűleg fehérjét vagy glükózt szállít a rákos sejtek sejtfal-membránján keresztül.   Csökkent N-acetil-transzferáz (NAT) nevű enzim mennyiség esetén a dohányosoknál 2,5 x nagyobb a hólyagrák kockázata.   Csökkent glutation-S-transzferáz Ml (GSTMI) szint esetén 3 x nagyobb növekszik a tüdőrák kialakulásának valószínűsége.

41 Hiánybetegségek és rák   Az egészséges sejtekben a szabadgyökök toxikus hatását az antioxidánsok semlegesítik.   A legfontosabb antioxidánsok: • • C-vitamin: Az immunvédekezés és a molekuláris szintű kémiai folyamatok szempontjából jelentős. • • E-vitamin: A sejtfal védelmében játszik nagy szerepet, gátolja a zsírok oxidációját. • • Béta-karotin: Semlegesíti a szervezetben termelődő és a külső forrásból bejutó szabadgyököket. Elnyomja a bőrben az ultraviola sugárzás hatására keletkező rendkívül aktív oxigénmolekulákat. • • Q10: Az E-vitaminnal, béta-karotinnal és szelénnel kiegészítve kölcsönösen erősítik egymás hatását és hatékonyabban veszik fel a harcot a sejteket károsító szabadgyökökkel szemben. • • Szelén: A WHO 27 országra kiterjedő vizsgálata azt bizonyította, hogy a daganatos betegek szinte mindig szelénhiányban szenvednek. •Sok élelmiszer, pl. a kakaó, a csokoládék, a vörösbor antioxidáns tartalmuknál fogva valamelyest védik a szervezetet az oxidációs sejtkárosodásoktól, a karcinogének okozta hatásoktól, így előnyös élettani hatást váltanak ki. A gyümölcsök legtöbbjében a nyomelemek segítik a szervműködést, a sejtek anyagcseréjét, s jótékonyan hatnak az immunrendszerre. •Az antioxidáns rendszer több alkotóeleme egymás hatását erősítve növeli a szervezet ellenálló képességét. A C-vitamin regenerálja az E-vitamint, az E-vitamin pedig megvédi a béta-karotin kémiai kötéseit a szabadgyökök károsító hatásával szemben.

42 Oxigénhiány és a rák   Otto H. Warburg: „A rák oxigén nélkül is élni tud, sőt jobban növekszik.”   A légzési enzimek felfedezéséért Nobel-díjat kapott Megmutatta, hogy a rák legfőbb oka az oxigénhiányos sejtlégzés, amely a normál testi sejtek kóros cukor-lebontásához vezet. „Nincs rákos sejt, ha ez a légzés sértetlen. Így megelőzhető a rák, ha a sejtlégzés intakt.”   Ha oxigénhiány alakul ki, a cukor szénmolekulája széndioxid helyett szénmonoxiddá alakul. Ezt nagyon nehezen tudja a szervezet eltávolítani, és irritálni fogja a szerveket.

43 Kvantumbiológiai okok   A molekuláris kötések megváltoztatása elektromágneses térben (vízerek, -Hartmann-vonalak, -háttérsugárzás, -elektroszmog, mobiltelefon stb.): „elektron perturbáció”   Elsavasodás:   ion-egyensúly felborulása   oxigénhiány   hidrogéntöbblet

44 Ron Gdanski: Cancer 1. A DNS-t a genetikusok rutinszerűen replikálják kéncsövekben, a DNS polimeráz láncreakció során, és a törött csontok forradásához jóváhagyott elektromágneses készülékekkel stimulálják. 2. A sérülési áramot több, mint 200 éve tanulmányozzák, és Dr. Becker bebizonyította, hogy a sérülési áram okozza a sejtosztódást és sokszorozódást. 3. A mikrobákat mindig is összefüggésbe hozták a rákos sejtekkel, és a mikrobák – elsősorban a gombák – sejtfalmembránja szerkezetileg nagyon hasonlít a humán sejtfalmembránokhoz, különösen a rákos sejtekéhez. 4. A DNS polimeráz láncreakcióhoz bakteriális enzimeket használnak. 5. A rákbetegségek 96%-a a hámszövetben fordul elő, mert a mikrobák rendelkeznek a sejtfalmembrán módosításához szükséges genetikai képességgel. 1. A rákról tudjuk, hogy növedékekben, polipokban és nem gyógyuló fertőzésekben, fekélyekben jelentkezik.

45 Bioáram Arthur Guyton – Textbook of Medical Physiology: „Bioáram akkor keletkezik, amikor az áram a (szív)izomszövet kórosan depolarizált és normálisan polarizált területei között áramlik.” Robert O. Becker – Cross Currents és Body Electric: „Az állatok idegrendszere egyenárammal és váltóárammal is működik. Az egyenáramú rendszer alakult ki korábban, a sérülés érzékelését és helyreállítását szolgálja.” -A bioáram egyáltalán nem áram, hanem ionos energiamező, mely a nukleotidok polarizációja és a replikáció beindítása céljából veszi körül a sérülést. Az atom részecskéin keresztül, a molekuláris kötésekkel és kölcsönhatásokkal nyilvánul meg. -A törött csontok és a hámszövet replikációját a bioáram indítja be. -Patkány lába visszanőtt bioáram hatására. -Humán vörösvértestek bioáram hatására visszaalakulnak vörösvérsejtté, majd differenciálódnak porc- és csontsejtté. Wolff törvénye: a bioelektromos mező mágneses mezőt hoz létre.

46 Sejt-frekvencia  Az emberi test rezonáns frekvenciatartománya kHz, mely kHz-ig terjed.  Az emberi szervezetben kb. 200 különböző szövet azonosítható különféle krisztalloid szerkezetük és rezonanciájuk alapján.  Dr. Royal R. Rife szerint a rákos sejtek nyolc frekvenciával rendelkeznek a 666 kHz kHz-es tartományban.  Emlőrák kHz  Karcinóma kHz  Leukémia kHz  Sarcoma kHz  Dr. Hulda Clark szerint a szemölcs frekvenciája kHz-ig terjed.

47 Elfeledett felfedezések William Russell: rákos sejtekben mikrobákat figyelt meg es években Dr. Coley: streptococcus és serratia baktériumokból kivont vakcinával kezelt Dr. Michael Scott: rákmikroba – coccus, pálca, spórazsák – vakcinát készített Royal Rife: 1500-szoros nagyítású mikroszkópot fejlesztett ki, rákmikrobák pleomorfikusak, Rife generátor (elektromágneses gerjesztés – rezonancia) A rák négy formája: BX (karcinóma) BY (szarkóma – nagyobb) Monococcoid (kerek) – a rákbetegek 90%-ának vérében megtalálható Crytomyces pleomorphia – gomba (ekkor fejlődik ki a rák) Rife generátor 14 reménytelen rákos beteget meggyógyított 14 hónap alatt es évek Geoffrey Lepage: máj, hólyag- és húgyvezetéki rák okozója a métely. Dr. Harvey Bigelsen: vércseppanalízis 10 évvel a tünetek előtt kimutatja a rákot. Dr. A.V. Constantini: a gombák mikotoxinjai mellrákot, degeneratív és autoimmun betegségeket okoznak.

48 Elfeledett felfedezések   Van Duran cigarettában mikotoxinok vannak, mert a szivarral ellentétben élesztőt, cukrot adnak hozzá ízfokozóként, és ammónia keletkezik.   Gaston Naessens:   Az egsészséges sejtek életciklusa 3 fázisú, a ráké 13.,   rengeteg növekedési hormon van a rákos betegek vérében,   kimutatott egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró, parányi (szub-baktériumi) méretû, elektromos töltésû, élõ és szaporodó részecske-organizmust, amit somatid-nak ("kis test") nevezett el,   714X nevű rákgyógyszert fejlesztett ki.   Dr. Hulda Clark: a rezonancia modulálható hallható hangra – szinkrométer (azonosítja a toxinokat, szennyeződéseket, mikrobákat)   1991-ben felfedezett egy rákmikrobát   a tumorokban többlet DNS-t azonosított ( a baktériumok és gombák DNS-e nem kötődik a maghoz)   (Hulda-ZAP) Parazitaölés alacsony feszültségű vibrációs frekvenciával   Ed Sopack: Can Cell (a rákos sejtek légzésének gátlásával hat)

49 Elfeledett kezelések Immunterápiák:   BCG-oltás: melanomában használják ma is   Interferon: drága, sok mellékhatással; a fehérvérsejtek aktív anyaga, hairy cell leukémiában és fiatalkori gége-papillómatozisban adják.   Interleukin-2: aT-limfociták termelik; nem hozta meg a várt eredményeket.   Tumor Necrosis Factor (TNF) (szétroncsolja a rákos sejteket, de súlyos mellékhatásai vannak)   Monoklonális antitestek: inkább csak remények vannak a páciens- specifikus tumor terápiában.   Coley vakcina: Dr. William Coley ( ) baktérium toxinból készítette (a 60-as évekig gyártotta a Park & Davis cég)   "714-X.„: Gaston Naessens, francia biológus Kanadában készítette nitrogénben gazdag kámforból.   Burton Immun-növelő terápiája: 4 fehérje hiányát pótolva dupla vak kísérletben eredményes volt a 60-as 70-es években.   Livingston terápia: 1947-ben Virginia Livingston, felfedezte a Progenitor cryptocides nevű baktériumot, melyből vakcinát készített. Megfigyelése szerint a kórokozó a legyengült szervezetet támadja meg.

50 Újabb terápiás lehetőségek   A hagyományos citosztatikumok és a sugárterápia a szervezet normál sejtjeit is károsítják.   Az ösztrogén antagonisták (pl. tamoxifen) vagy ösztrogénszintézis gátlók nem ölik meg közvetlenül a tumort, de a ráksejtek megmaradó hormonfüggése miatt korlátozzák osztódási képességüket.   Az EGF receptorhoz hasonlító receptor tirozin kináz ligandjának megvonása erőteljesen visszaveti az emlőrák növekedését.   Elkészítették azt az adenovírust amelyből hiányzik a p53 inaktiválására szolgáló fehérjét kódoló gén. az így „ártalmatlanított” vírus csak a ráksejteket teszi tönkre.   Az angiogenezis szignálfüggő folyamat, ezt a szignált pedig blokkolni lehet. A szervezet egészét jó ideig különösebben nem viseli meg, hogy nem tud új ereket képezni, a „kényszeresen” osztódó ráksejteknek viszont ez az éhhalált/megfulladást jelentheti.   Sikerült olyan molekulát tervezni (Gleevec fantázianévvel), amely szájon át adható, mellékhatásai viselhetőek, és blokkolja a Bcr-Abl fúziójával kialakult fehérje kináz aktivitását. (Philadelphia kromoszóma, leukémiában)   A méhfullánkban levő méreganyag, a mellitinből Jerome Werkmeister és Dean Hewish egy immunotoxin (méreganyag és antitest kombinációja) előállításán dolgozik. Ebben a módosított mellitint olyan antitest-molekulához kapcsolják, amely felismeri a rákos sejteket, így szelektíven roncsolja azokat.

51 Alternatív, kíméletes módszerek Életmód javaslatok:   Víz: ózonizált; folyékony, stabilizált; H 2 O 2, fordított ozmózisos, Pí, deutériummentes,   Oxigén: hiperbárikus, ózon, oxi-csepp.   Fehérjék, zsírok, szénhidrátok aránya   Aminosavak: arginin (ammóniával karbamidot alkotva kiürül), lizin (herpesz)   Vitaminok: béta-karotin, C, E, bioflavonoidok, Q10, gingko,   Ásványanyagok: szelén, cink, réz, vas, króm, germánium   Méregtelenítések: nyirokmasszázs ( jóga, torna, légzésgyakorlatok   Esszenciális zsírsavak pótlása (sejtfalmembrán, interferon): Dr. Budwig: 2-3 evőkanál friss lenolaj + 1 csésze túró, naponta (sejtfalmembrán) (Omega 3)   Féregűzés, parazitairtás (toxinok, hormonok kiürítése) Essiac (Cassie gyógyteája): gyógynövény nyomelem pótlásra, oxidáció javítására   Cukormegvonás (króm, mangán, kobalt, réz, cink hiány csökken) – parazita és az „éhes” ráksejt nem kap eleget (dr. Johannes Fibiger 1926-ban Nobel-díjat kapott: lárvák növekedési hormonja rákot okoz.)   Quantum biofeedback (bio-rezgések stimulálása, harmonizálás, stresszmentesítés)

52 Az Oxigén szerepe a rák gyógyításában   A földkéreg leggyakoribb eleme – 49% ( SiO2 54,3 %)   Az oxigén biztosította negatív töltéstöbblet az egészség megőrzésében, a sav-bázis egyensúlyban fontos.   A hidrogén okozta töltéshiány fokozza a pozitív töltést, mely elsavasodáshoz és ezt követően betegségekhez vezet.   Otto H. Warburg 1924-es felfedezése óta tudjuk, hogy oxigénhiány a rák elsődleges oka.

53 Vitaminok szerepe a rák megelőzésében   Az immunvédekezés folyamatainak szempontjából jelentősek.   A C-vitamin napi minimum adagja 1000 mg.   Bioflavonoidok segítik a C vitamin beépülését.   Bétakarotin, semlegesíti a szervezetben termelődő és a külső forrásból bejutó szabadgyököket.   E vitamin:a sejtfal védelmében játszik nagy szerepet.   A Q10 koenzim, is erőteljes antioxidáns hatású.   A szelén lassítja a szövetek öregedését.   Ginkgo biloba kivonat külön figyelmet érdemel.  Arginin és egyéb aminosavak támogatják a májat méregtelenítő feladatának ellátásában, segítenek közömbösíteni testünk anyagcsere-folyamatainak káros és mérgező melléktermékeit.

54 És mi mit tehetünk? Az emberi test, csodálatos felépítése szerint:  Oxigén nélkül, csak néhány percig,.  Víz nélkül csak néhány napig,  Táplálék nélkül, több, mint 40 napig képes életben maradni...  A test minden sejtje állandó mozgásban van Ezzel szemben, a legtöbb ember :  Nem jut elegendő oxigénhez, ritkán van van tiszta, levegőn,  Nagyon kevés tiszta vizet, iszik (napi szükséglet: 2-3 liter.)  Túl sokat eszik, naponta többszörösét szükségleteinek.  Többsége, nagyon keveset, vagy szinte semmit nem mozog. Változtassunk életmódunkon, mert sohasem késő!  Rendszeresen méregtelenítsünk, mozogjunk eleget, legyünk sokat a természetben, igyunk elég tiszta vizet, táplálkozzunk mértékletesen, és változatosan. Szemléljük pozitívan a Világot, mert mindenben van tanítás, és útmutatás….

55 Vége Az eredeti munka felhasználásával átdolgozta és szerkesztette: Storchné Ildikó


Letölteni ppt "Mi a csudát tudunk a rákról? Dr. Kohán József Egerek és emberek Dr. Irwin D.J. Bross rákkutató, a New York-i Roswell Park Memorial Institute biostatisztikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések