Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Árulkodó jelek- a tanulási problémák felismerése „Csak azok lesznek igazán boldogok, akik megkeresték és megtalálták a másokhoz vezető utat.” Albert Schweitzer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Árulkodó jelek- a tanulási problémák felismerése „Csak azok lesznek igazán boldogok, akik megkeresték és megtalálták a másokhoz vezető utat.” Albert Schweitzer."— Előadás másolata:

1 Árulkodó jelek- a tanulási problémák felismerése „Csak azok lesznek igazán boldogok, akik megkeresték és megtalálták a másokhoz vezető utat.” Albert Schweitzer

2 A CSALÁD SZEREPE  legközvetlenebb módon hat a gyermekek szókincsének fejlődésére  a szülők befolyásolják gyermekeik fejlődését a nekik adott feladatokkal, viselkedésükre adott reakciójukkal, az általuk támogatott értékekkel és megválogatják környezeti tényezőiket is  a gyerekek is formálják szüleik viselkedését.

3 Napjainkban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk:  sok kisgyereknek nehéz elindulnia az iskolába vezető úton  gondot okoz az olvasás-írás-számolás elsajátítása  egyre nő a tanulási problémával küzdő gyermekek száma.

4 Akkor indulhat sikeresen egy gyermek iskolai pályafutása:  ha a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlettségében optimális szintet ér el,  és a környezet és a család ebben támogatja.

5 A tanulási képességet meghatározó funkciók: 1. Pontos és differenciált vizuális észlelés 2. A hallott információk feldolgozása 3. Összerendezett mozgás, szem-kéz együttes mozgása 4. A keresztcsatornák együttműködése: látott, hallott információk összekapcsolásának képessége 5. Rövid idejű vizuális, verbális memória 6. Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció

6 A tanulási problémák fogalomköre Tanulási probléma Tanulási nehézség BTMN Tanulási, magatartási zavar SNI- pszichés fejlődési zavar Tanulási Akadályozottság SNI- értelmi, érzékszervi fogy.

7 Okai lehetnek 1. ábra • A tanulási zavarokhoz vezető események láncreakciója

8 Előjelei lehetnek Maga a probléma nem kapcsolható csak az iskolához. Ennek jelei már csecsemőkorban is felfedezhetők:  fejlődése nem egyenletes, rossz étvágyú, sovány vagy túl mohó és túlsúlyos  beszédfejlődése késik vagy erősen hibás  mozgásfejlődése nem egyenletes

9 Óvodás korban:  Az idegrendszeri problémák jelei lehetnek még, hogy a gyermek durva, agresszív vagy éppen csendes, visszahúzódó és passzív.  A nagymozgások és a finommozgások terén egyaránt mozgáskoordinációs zavarai vannak.  Nehezen tanul meg verseket, dalokat nem érdekli a mese.  Nehezen fejezi ki magát szóban.  Nehezen tájékozódik térben és síkban.  Bizonytalan a kezessége.

10 A definiálás problémái Maga a tanulási zavar fogalma körülbelül az elmúlt 20 év során merült fel és számos meghatározás született. Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta definíciója szerint: „Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív pszichológiai tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy matematika elsajátítását.

11 DISZLEXIA-DISZGRÁFIA

12 Becslések alapján a diszlexia az emberek 4%-át érinti súlyosan, és további 6% mutat diszlexiára jellemző sajátságokat.

13 Diszlexia A diszlexia gyűjtőfogalom: Mely olyan rendellenességeket takar, melyek következtében egyes gyereke, akik egyébként átlagos vagy átlag feletti intellektussal rendelkeznek feltehetően valamiféle organikus probléma folytán, rendkívül nehezen tanulnak meg olvasni, írni a befektetett energiához képest. Mely olyan rendellenességeket takar, melyek következtében egyes gyereke, akik egyébként átlagos vagy átlag feletti intellektussal rendelkeznek feltehetően valamiféle organikus probléma folytán, rendkívül nehezen tanulnak meg olvasni, írni a befektetett energiához képest. Az olvasásnál a hallott-látott-mozgásos rendszer egyszerre működik, a diszlexiás gyerekeknél ez valahol elakad.

14 Nem diszlexia:  Az olvasás során a gyermekek nagy része nehézségekkel küzd. Betűt tévesztenek, akadoznak, nehezen olvasnak össze. Ezek a hibák azonban átmenetiek, első osztályban meg is szűnnek. Ezek a hibák azonban átmenetiek, első osztályban meg is szűnnek.  Rossz szociális helyzetű gyermek, akinél a kezdeti szakaszban gyengeséget látunk.  Hallássérült, hallászavar.  Analfabétizmus

15 I. Beszéd terén:  A diszlexiás gyermek nyelvileg fejletlen, elmaradott.  Sokuknál későn indul meg a beszéd, családi beszédgyengeség, illetve motoros - expresszív (néha szenzoros) diszphasia maradványtünetei is fellelhetők.  Gyakoriak a makacs, nehezen javítható beszédhibák.  Sokszor a gyermek a nyelvi játékokat elutasítja, a nyelvi megértéshez kötött feladatmegoldásai lassabbak, a mesét, verset kerüli, nyelvi tudatosságában (rím, alliteráció) fejlődési lemaradás tapasztalható.

16  A betű - hang szabály elsajátításának problémái is jelentkezhetnek (hátterében látási és beszédhallási probléma egyaránt meghúzódhat).  A diszlexiásoknak gyenge lehet a szájtérben való tájékozódásuk. Gyenge a szókincsük - ez kétféle értelemben lehetséges: Gyenge a szókincsük - ez kétféle értelemben lehetséges:  a/ kevés az aktívan használt szó  b/ szótalálási nehézségeik vannak.

17  Nehezen tanulnak új szavakat, szegényes a mondatalkotásuk: mondataik rövidek, egyszerűek.  Szigorú szórendet követő nyelveknél (pl. angol) gyakran elvétik ezt az egy megengedett szórendet.

18 Emlékezet terén:  Gyengébb elsőre a verbális emlékezetük  A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat.  viszont jól emlékeznek képekre, formákra

19  Gyenge a szövegemlékezetük, nehezen tanulnak verseket és sorrendben elmondandó dolgokat, mint pl. az év hónapjai vagy a szorzótábla.

20 II. Olvasás terén:  Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat,  gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő

21 Betűtévesztések: A hasonlóság alapján lépnek fel (Ranschbur -féle homogén gátlás).  betűk közötti vizuális hasonlóságon pl. f - t, n - h.  a betűk által jelölt hangok közötti fonetikai hasonlóságon pl. g - k, p - t, s - sz.  néhány esetben vizuális és fonetikai hasonlóságon pl. b - d, m - n.

22 További tünetek  A hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz.  Hibás kombinációk, más olvasás  Felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető

23  Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között,  Pontatlan a toldalékok olvasása,  Lassú az olvasási tempó,  Gyenge a szövegértés, értelem nélküli olvasás

24 Téri tájékozódás területén: Téri tájékozódás területén:  jobb-bal  betűk,számok irányszerinti elrendezésében  relációs szókincs fejletlensége

25 Vizsgálat

26 Vizsgálat

27 Diszgráfia tünetei  az írómozgásokban azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás,  a görcsösség.  Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz,a gyermek egész testével ír.  Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás gyermekek.

28 Az írás külalakjában megjelenő tünetek:  tájékozódási nehézség a vonalrendszerben,  a leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó,  a betűk dőlésszöge következetlen,  a betűformák szabálytalanok,  gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel.  Hiányoznak, vagy torzulnak a betűkapcsolások.  Gyakori a nyomtatott és írott betűk tévesztése,  diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő.

29  A tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír.  Végül jellemző a helyesírási készség általános gyengesége.  Feltűnőek a tükörírásos elemek, a fölösleges betűelemek, a betű-, szótag-, szókihagyások.  A diszgráfiás gyermekkapcsolási nehézségekkel küzd,írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrát,  és végül, más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata.

30 Diszgráfia

31 Diszgráfia

32 Diszgráfia

33 Magatartási tünetek:  Dekoncentráltak  Fáradékonyak  Teljesítményük változó Kimeríti a gyereket a rázúduló információ, nem érti, ezért nem érdekli.

34 Híres diszlexiások  Leonardo da Vinci ( ) polihisztor. Balkezes volt, és ha ma iskoláiba járna, diszlexiásnak minősítenék.  Anatole France ( ) Nobel díjas író, hétévesen magától tanult meg olvasni, de rossz helyesírása miatt kétszer megbukott az érettségi vizsgán.  Gustave Flaubert ( ) francia író, is a diszlexia jeleit mutatta

35  William Butler Yeats ( ) ír költő, drámaíró, elbeszélő, irodalmi Nobel díjas. Rossz helyesírása miatt mindig bocsánatot kért szerkesztőitől.  Thomas Alva Edison ( ) tanítója képezhetetlennek minősítette. Későbbi írásaiban is azonosították a diszlexia jeleit.  George S. Patton ( ) tábornok, aki nyughatatlansága miatt nehéz ember volt, és az olvasással már gyermekkorában gondjai voltak.

36  Albert Einstein ( ) háromévesen még nem tudott beszélni, köztudottak iskolai nehézségei, mégis 26 évesen Nobel díjat nyert.  Agatha Christie ( ) angol írónő, a krimi koronázatlan királynője. Édesanyja nem hagyta, hogy korán megterheljék az "olvasás nehéz tudományával". Magától megtanult olvasni nyolcévesen, de később a francia nyelvvel az iskolában nem boldogult. Franciaországba küldték, ahol könnyedén elsajátította a nyelvet.

37 És még…  Hans Christian Andersen  Winston Churchill  Henry Ford  Nelson Rockefeller  Walt Disney

38 Ma diszlexia diagnózissal rendelkező sztárjaink:  Quentin Tarantino  Jackie Stewart autóversenyző,  Tom Cruise,  Whoopi Goldberg  Cher énekesnő, és még sokan mások...

39

40 DISZKALKULIA ÉS TÜNETEI

41 Meghatározása  A diszkalkulia a számolási, matematikai képességnek a tanuló intelligenciájához mért gyengesége.  Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

42 Általánosan jellemző:  E tanulócsoportnál általában hiányzik a „matematikai érdeklődés”, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség- állandóság.  A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat amennyiséggel egyeztetni, vagy számjegy és mennyiség helyes egyeztetésekor a számjegy nevét nem tudják.  Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

43 Gyakorisága Iskoláskorú populáció körében: Iskoláskorú populáció körében:5-6% Fiú-lány arány: 1:1 Fiú-lány arány: 1:1

44 Konkrétan a matematika terén  Kialakulatlan vagy bizonytalan téri, időbeli tájékozódás Számmal, mennyiséggel kapcsolatos problémák:  számok kihagyása, felcserélése, iránytévesztés  egyetlen ritmusú számolás  mennyiségi relációk helytelen értelmezése  több-kevesebb-ugyanannyi fogalmának helytelen használata

45 Számnév – számjegy – mennyiség egyeztetési nehézségei  a számok hibás grafikus megjelenítése  diktált számnevek hibás leírása  leírt számjegyek hibás kiolvasása  a matematikai szimbólumok (műveleti jelek) értelmezési nehézsége

46  Alapműveletek és inverzeinek hibás, pontatlan értelmezése  Nehézségek az egyszerű és összetett szöveges feladatok végzésében  Nehézségek a matematikai szabályok felismerésében  Nehézségek a számemlékezetben.

47

48 A tanulási zavar tünetei Óvodáskor - Megkésett beszédfejlődés. - Súlyos beszédhiba. - Szótalálási nehézségek. - Szótanulási nehézségei vannak. - Nem tud szavakat hangokra bontani. - Mozgás koordinációs problémái vannak.

49 - Gyenge a formafelismerés, a tapintása, a finommotorikája. - Több tagból álló utasítást nem tud követni. - Nehezen tanulja meg az elvont fogalmak (számok, betűk, színek, napok, évszakok, hónapok, formák stb. ) neveit. - Társas érintkezéseik sok esetben zavart, feszültségekkel teli,….stb.

50 A tanulási zavar tünetei Alsó tagozat - Nehezen tanulja meg a betűk és hangok közötti kapcsolatot, az összeolvasást. - Sok hibát ejt: betűtévesztés,- csere, - kihagyás, - betoldás, reverzió stb. Ugyanezek a hibák írásban is jelentkezhetnek. Ugyanezek a hibák írásban is jelentkezhetnek. - Bizonytalan, lassú olvasás. - Nem érti vagy rosszul értelmezi az olvasottakat.

51 - Nem képes a szöveg lényeges elemeinek kiemelésére. - Írása kusza, rendezetlen, nehezen olvasható. - Problémát jelent a matematikai fogalmak kialakítása, használata. - A tízes átlépés, szorzótáblák tanulása nehézséget jelent. - Számolásnál rossz, kezdetleges technikával használja ujjait a műveletvégzésnél.

52 A tanulási zavar tünetei Felső tagozat - Problémát jelent a szabályalkotás. - Téri-orientációs problémái miatt a geometria területén is gondjai vannak. - Szövegértési zavara miatt szöveges feladatokat nehezen old meg. - Nehezen tanul idegen nyelvet.

53 - Beszédértési problémái lehetnek. - Nehezen idéz fel tényeket, információkat. - Feledékeny, figyelmetlen, szervezetlen, fáradékony. - Nem tud előre tervezni. - Rosszul osztja be az idejét. - Nehezen barátkozik.

54 Azonosítás illetve kezelés elmaradásának következményei  Több tanulás esetén is elmarad társaitól.  Sok kudarc éri.  Szülei, tanárai elégedetlenek.  Társai kigúnyolják, kinevetik.  Alacsony lesz az önértékelése.  Szorongóvá, visszahúzódóvá vagy agresszívvé válhat.  Kialakulhat depresszió, szenvedélybetegség, deviancia, antiszociális személyiség.

55 Mit kell tenni, ha sok tünet ráillik a gyermekére?  Az iskola/óvoda segítségével vagy önként a szülő felkeresi az illetékes(januártól a járási) Szakszolgálatot és kitölt egy adatlapot.  Időpontra behívják  Vizsgálat, javaslattétel  Szükséges terápia vagy újabb vizsgálat a TKVSZRB-nál

56 Lehetőségek a vizsgálat után  Rehabilitációs vagy fejlesztő foglalkozásokon való aktív részvétel  A terápiás munka segítése  Folyamatos konzultáció a szaktanárokkal, speciális szakemberekkel  Meghatározott időben kontroll vizsgálatok

57 A NKT. 56.§(1) bekezdése alapján:  A tanítás-tanulás számonkérés folyamatában méltányos elbírálás.  A feladatok értelmezését plusz instrukciókkal segítsék.  A szóbeli számonkérést helyezzék előtérbe.  Szükség szerint alkalmazzanak segédeszközt (pl. manipulatív eszközök, számológép, függvénytáblázat, számítógép helyesírási javítóprogrammal).  Írásbeli munkáira biztosítsanak hosszabb felkészülési időt.  Mentesítsék az értékelés és minősítés alól...

58 106/2012 (VI.1.) Kormányrendelet értelmében a Vizsgaszabályzat 6.§ (7) bekezdése alapján:  „ Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett  más vizsgatárgyat választhat,  írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tehet  a tanulmányai során alkalmazott segédeszközt használhatja  az írásbeli vizsgára rendelkezésre álló időt legfeljebb egy órával meg kell növelni  a szóbeli vizsgára rendelkezésre álló felkészülési időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni  szóbeli vizsga helyett beszámolót tehet

59 A évi LXXXI. Törvény a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény módosításáról A komplex szakmai vizsgát szervező intézmények feladatai a komplex szakmai vizsgán  A szakképzésről szóló törvény 11. § (1 - 4) bekezdése alapján  Egyes tantárgyak, tanegységek (modulok) tanulása és a beszámolási kötelezettsége alól  A vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól  A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását  Az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatát  Az írásbeli (interaktív ) vizsgatevékenység szóbeli vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív)vizsgatevékenységgel történő felváltását

60 „Mindegy, hogy a képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk...” (Weöres Sándor)

61 Mit kell tenni, ha sok tünet ráillik a gyermekére?  Az iskola/óvoda segítségével vagy önként a szülő felkeresi az illetékes(januártól a járási) Szakszolgálatot és kitölt egy adatlapot.  Időpontra behívják  Vizsgálat, javaslattétel  Szükséges terápia vagy újabb vizsgálat a TKVSZRB-nál

62 Lehetőségek a vizsgálat után  Rehabilitációs vagy fejlesztő foglalkozásokon való aktív részvétel  A terápiás munka segítése  Folyamatos konzultáció a szaktanárokkal, speciális szakemberekkel  Meghatározott időben kontroll vizsgálatok

63 A NKT. 56.§(1) bekezdése alapján:  A tanítás-tanulás számonkérés folyamatában méltányos elbírálás.  A feladatok értelmezését plusz instrukciókkal segítsék.  A szóbeli számonkérést helyezzék előtérbe.  Szükség szerint alkalmazzanak segédeszközt (pl. manipulatív eszközök, számológép, függvénytáblázat, számítógép helyesírási javítóprogrammal).  Írásbeli munkáira biztosítsanak hosszabb felkészülési időt.  Mentesítsék az értékelés és minősítés alól...

64 106/2012 (VI.1.) Kormányrendelet értelmében a Vizsgaszabályzat 6.§ (7) bekezdése alapján:  „ Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett  más vizsgatárgyat választhat,  írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tehet  a tanulmányai során alkalmazott segédeszközt használhatja  az írásbeli vizsgára rendelkezésre álló időt legfeljebb egy órával meg kell növelni  a szóbeli vizsgára rendelkezésre álló felkészülési időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni  szóbeli vizsga helyett beszámolót tehet

65 A évi LXXXI. Törvény a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény módosításáról A komplex szakmai vizsgát szervező intézmények feladatai a komplex szakmai vizsgán  A szakképzésről szóló törvény 11. § (1 - 4) bekezdése alapján  Egyes tantárgyak, tanegységek (modulok) tanulása és a beszámolási kötelezettsége alól  A vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól  A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását  Az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatát  Az írásbeli (interaktív ) vizsgatevékenység szóbeli vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív)vizsgatevékenységgel történő felváltását

66 „Mindegy, hogy a képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk...” (Weöres Sándor)


Letölteni ppt "Árulkodó jelek- a tanulási problémák felismerése „Csak azok lesznek igazán boldogok, akik megkeresték és megtalálták a másokhoz vezető utat.” Albert Schweitzer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések