Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2011. aktuális EU-s ÁFA kérdései. I. Visszaigénylés Az Európai Unió Bíróságának a C-274/10. számú ügyben hozott, döntése kötelezettségszegési eljárás!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2011. aktuális EU-s ÁFA kérdései. I. Visszaigénylés Az Európai Unió Bíróságának a C-274/10. számú ügyben hozott, döntése kötelezettségszegési eljárás!"— Előadás másolata:

1 2011. aktuális EU-s ÁFA kérdései

2 I. Visszaigénylés Az Európai Unió Bíróságának a C-274/10. számú ügyben hozott, döntése kötelezettségszegési eljárás! az Áfa-törvény 186. § (2)-(4) bekezdését szeptember 27-től hatályon kívül helyezték ezen időponttól nem feltétel a pénzügyi rendezés a visszaigénylésnél

3 K E V adólevonás adófizetés ellenérték Adóztatandó ügylet (termék + számla) Visszaigénylés

4 K E V adófizetés ellenérték Adóztatandó ügylet (termék + számla) Visszaigénylés Nem adóalany / adólevonásra nem jogosult adóalany vevő

5 Átmeneti áfa-teher EllenértékBevallás K hitelez E-nak, V hitelez K-nek novemberdecember

6 Az átmeneti áfa-teher minimalizálását célzó rendelkezések: –56.§ - a TI-ban az adót akkor is meg kell fizetni, ha a számlát nem fizetik ki! (K – 147.§ - mivel a levonásra jogosító bizonylat „kint van”) –régi Áfa tv. 68.§ dec. 31-ig a behajthatatlan követelés áfája fizetendő adót csökkentett az adóhatóság hozzájárulásával (E) –58.§ - elegendő akkor adót fizetni, amikor az ellenérték esedékes (E) –61.§ (1) - halasztás (E) –61.§ (3) - halasztás lejárta (K) – § - adóraktár - az exportra szánt termék áfáját nem kell finanszírozni vásárláskor, ideértve az adóraktárban lévő termék többszöri értékesítését is (V) –119.§ - a fizetendő adó és a levonható adó egyidejűleg keletkezik (K) –142.§ - a „belföldi fordított adózású” konstrukciókban nincs átmeneti áfa-teher (K-V) –89.§/140.§ Közösségen belüli termékbeszerzés és szolgáltatásimport (E-V), de pl. export-import (155.§) - az áfa mindig befizetendő (K) –186.§ (2)-(4) - a visszaigénylés feltétele a megfizetettség (K) –Art. 1. sz. mell B/3. pont. - áfa-bevallás gyakoriság (K-/V/) –Art. 2. sz. mell I/2/b pont. - gyakorítás (V)

7 II. Végrehajtási rendelet •A TANÁCS március 15-i 282/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról (Rendelet)  július 1-én hatályba lépett, közvetlenül hatályos, közvetlenül alkalmazandó •a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (továbbiakban: Héa-irányelv)  közvetlenül hatályos, de nem közvetlenül alkalmazandó

8 A legfontosabb témakörök: •a székhely fogalmának egyértelműsítése •az állandó telephely fogalmának pontosítása •adószám - adóalanyiság kérdése •önkiszolgáló éttermek •más tagállamban történő gépek összeszerelése •futballmeccsek televíziós közvetítése •ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtások (temetkezési szolgáltatás) •szövegfordítási szolgáltatás •közvetítői szolgáltatásnyújtások a szállodaiparban •rendezvényekhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtások •bérbeadás (közlekedési eszközök) •elektronikus szolgáltatások •opció pénzügyi eszközként történő értékesítése

9 A székhely fogalmának egyértelműsítése [Rendelet 10. cikk] •A székhely a vállalkozás központi ügyintézésének a helye •meghatározásához az alábbiakat kell figyelembe venni - a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét, - a vállalkozás létesítő okirata szerinti székhely, illetőleg - a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helyét. •Amennyiben nem lehet az adózó székhelyét teljes bizonyossággal megállapítani, akkor a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét kell székhelynek tekinteni. • „az igénybevevő által megadott adatok pontosságának a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal történő ésszerű szintű ellenőrzésének” követelménye = „az adott helyzetben tőle elvárható” •egy egyszerű postai cím önmagában nem fogadható el az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként

10 A székhely fogalmának egyértelműsítése [Rendelet 10. cikk] •  Ctv. 7.§ (1) „A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. •+ 7/A.§ - székhelyszolgáltatás

11 Az állandó telephely fogalmának pontosítása [Rendelet 11. cikk] •Héa-irányelv 44. cikke: az adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az igénybe vevő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye van.  Amennyiben a szolgáltatást az adóalany olyan állandó telephelye részére nyújtották, mely a gazdasági tevékenység székhelyétől eltérő helyen (országban) van, ezen szolgáltatásnyújtás teljesítésének helye az a hely, ahol az igénybevevő állandó telephelye van. Ekkor a szolgáltatásnyújtás az állandó telephelyének megfelelő helyen (országban) adózik [Rendelet 21. cikk] •Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében a teljesítés helye főszabály szerint a szolgáltatást nyújtó székhelye. –Ha a telephely nyújtja a szolgáltatást, akkor a szolgáltatásnyújtás TH ahol az állandó telephelye található [Rendelet 11. cikk (2) bekezdés a)].

12 Az állandó telephely fogalmának pontosítása [Rendelet 11. cikk] •Az „állandó telephely” olyan telephely, amely személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a szükségletek kielégítésére igénybe vett szolgáltatások fogadásához és használatához [Rendelet 11. cikk (1)]. •A szolgáltatás nyújtója az igénybevevő állandó telephelyének meghatározása érdekében megvizsgálja –az általa nyújtott szolgáltatás jellegét és igénybevételét. –hogy a szerződésben, illetve a megrendelőlapon szereplő információkat, –héa-azonosító számot –az állandó telephely fizet-e a szolgáltatásért •Amennyiben a szolgáltatás igénybevevője nem határozható meg, a szolgáltatásnyújtó jogosan tekintheti úgy, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az, ahol az igénybevevő székhelye van [Rendelet 22. cikk].

13 Adószám – adóalanyiság kérdése: •az igénybevevő adóalany-e (adóalanyként veszi-e igénybe a szolgáltatást). •kizárólag a teljesítéskor fennálló körülményeket kell figyelembe venni, az ezt követő változások nem befolyásolják a szolgáltatás teljesítési helyének meghatározását [Rendelet 25. cikk]. •ellenkező bizonyításig a szolgáltató adóalanynak tekintheti megrendelőjét, ha –megadta érvényes közösségi adószámát (az adószám érvényességének ellenőrzése kötelezően elvárt!), –úgy tájékoztatja a szolgáltatót, hogy már megkérte a közösségi adószámot és a szolgáltatást nyújtó beszerez bármilyen más igazolást, amely alapján megállapítható, hogy az igénybevevő adóalany, továbbá a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal elvégzi az igénybevevő által megadott adatok pontosságának az ésszerű szintű ellenőrzését [Rendelet 18. cikk (1)] (pl. ~ illetőségigazolás)

14 Adószám – adóalanyiság kérdése: •A szolgáltatásnyújtó - kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása - jogállását illetően nem adóalanynak tekintheti az igénybevevőt, ha igazolja, hogy az érintett igénybevevő nem közölte vele a közösségi számát [Rendelet 18. cikk (2)]. •Adóalanynak tekinthető a nem közösségi megrendelő, ha megadta a saját adóhatóságának igazolását arról, hogy adóalanyként gazdasági tevékenységet folytat, illetőleg ilyen igazolás hiányában a szolgáltatást nyújtó rendelkezik az igénybevevő adószámával, cégjegyzékszámmal, vállalkozások azonosítására használt hasonló számmal, vagy bármely más olyan igazolással, amely bizonyítja, hogy az igénybevevő adóalany, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal elvégzi az igénybevevő által megadott adatok pontosságának az ésszerű szintű ellenőrzését [Rendelet 18. cikk (3)].

15 Adószám – adóalanyiság kérdése: •nem tekintendő adóalanynak a külföldi vállalkozás ha kizárólag magáncélra veszi igénybe a szolgáltatást (ideértve a személyzete általi igénybevételt is), kivétel, amikor a külföldi megrendelő magáncélra is és gazdasági tevékenysége céljából is használja ugyanazt a szolgáltatást: ilyenkor a teljes szolgáltatást üzleti célúnak lehet tekinteni (a megrendelő adólevonási joga ilyenkor korlátozott) [Rendelet 19. cikk]. •A szolgáltatást nyújtó tekintheti úgy, hogy az igénybevevő gazdasági tevékenysége céljából veszi igénybe, ha az igénybevevő közli vele közösségi adószámát, kivéve, ha kifejezetten ennek ellenkezőjéről van tudomása (pl. a nyújtott szolgáltatás jellege alapján).

16 Önkiszolgálók, éttermek: •az éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatások után abban az államban kell adót fizetni, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják (ahol az étterem van). •nem minősül éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak az olyan étel- és italértékesítés, amelyhez nem kapcsolódik semmilyen egyéb (kiegészítő) szolgáltatás [Rendelet 6. cikk (2)].

17 Más tagállamban történő gép- összeszerelés [Rendelet 8. cikk]: •A Rendelet megállapítja, hogy szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni azt az ügyletet, amely kizárólag abból áll, hogy a szolgáltatás nyújtója az igénybevevő által rendelkezésre bocsátott gépalkatrészeket összeszereli  általános szabályok szerint adózik [37.§ (1) – TH]: –adóalany megrendelő - igénybe vevő székhelye (szolgáltatásimport) –nem adóalany megrendelő - nyújtó székhelye •Megkülönböztetendő ettől…:

18 …a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék értékesítése •TH  ahol a fel- vagy összeszerelés, illetve üzembe helyezés történik. –értékesítő belföldi - vevő külföldi - belföldi teljesítési hely: •adóalany vevő - belföldi áfás (nem letelepedett adóalany visszatérítés) •nem adóalany vevő - belföldi áfás –értékesítő belföldi - vevő külföldi - külföldi teljesítési hely: •adóalany vevő - „területi hatályon kívüli” vevő fizeti az áfát (~ szolgáltatásimport) •nem adóalany vevő - eladó fizeti külföldön (regisztráció!) –[értékesítő külföldi - vevő belföldi - külföldi teljesítési hely (nem a magyar tv. dönti el): •adóalany vevő - külföldi áfa (ELEKAFA) •nem adóalany vevő - külföldi áfa] –értékesítő külföldi - vevő belföldi - belföldi teljesítési hely: •adóalany vevő - vevő fizeti az Áfa tv. 139.§ alapján (~ szolgáltatásimport) 28. sor, nem kell ‘A60. •nem adóalany vevő - eladó fizeti belföldön (regisztráció!)

19 …a terméken végzett munka •a termék megváltoztatását, megmunkálását, átalakítását, feldolgozását jelenti •TH: –adóalany megrendelő - igénybe vevő székhelye [37.§ (1)] (szolgáltatásimport) –nem adóalany megrendelő - a szolgáltatás tényleges teljesítésének helye: •belföld v. külföld, (mindkét esetben a szolgáltatás nyújtója az adófizetésre kötelezett)

20 Futballmeccsek televíziós közvetítése [Rendelet 26. cikk], és a temetkezési szolgáltatás [Rendelet 28. cikk]: •A labdarugó mérkőzések televíziós közvetítési jogának értékesítésekor a teljesítési helyét a főszabály szerint kell meghatározni (nem sport-szolgáltatás) •A temetés megszervezésének keretében nyújtott szolgáltatások teljesítési helyét a főszabály szerint kell meghatározni  azaz a magyar adóalany áfával növelten számláz a magánszemélyek részére, illetve áfamentesen, ha a megrendelő más tagállami adóalany.

21 Szövegfordítási szolgáltatás [Rendelet 29. és 41. cikk].: •Szövegfordítási szolgáltatás teljesítési helyét adóalany megrendelő esetén a főszabály szerint kell meghatározni, azaz a megrendelő illetősége az irányadó. •Nem adóalany megrendelőnek nyújtott szövegfordítási szolgáltatásnál a teljesítés helyét a szolgáltatást nyújtó illetősége határozza meg, ha az igénybe vevő közösségi tagállamban rendelkezik lakóhellyel (tartózkodási hellyel); harmadik országbeli illetőségű igénybe vevő esetén pedig a teljesítés helye az igénybe vevő lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti állam (lásd ez utóbbi vonatkozásában az Áfa tv. 46.§ (2) bekezdés c) pontját)

22 Közvetítői szolgáltatásnyújtások a szállodaiparban: •A közvetítői szolgáltatás teljesítési helye - amennyiben adóalany részére nyújtják - a főszabály szerint, azaz a szolgáltatás igénybe vevő államában adózik. Nem adóalany esetében továbbra is az a szabály, hogy a közvetítői szolgáltatás teljesítési helye igazodik a közvetített ügylet teljesítési helyéhez. •A más nevében és javára eljáró, a szállodaiparban történő szállásnyújtásban közreműködő közvetítők szolgáltatása nem tartozik az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabály alá [Rendelet 31. cikk].

23 Rendezvényekhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtások [Rendelet 32. cikk] •A kulturális, művészeti, tudományos, sport-, oktatási, szórakoztatási vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre történő belépésre vonatkozó szolgáltatások –Szervezése, kapcsolódó szolgáltatások –jegy vagy díjfizetés ellenében - beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is - biztosítják az adott eseményre történő belépés jogát. •Létesítményekbe, például fitnesztermekbe, uszodába, fürdőbe való belépőjegy értékesítése nem minősül rendezvényes szolgáltatásra való belépés biztosításának •adóalany megrendelő esetében csak a belépőjegy (bérlet stb.) értékesítéséről lehet a rendezvény helye szerinti forgalmi adót felszámítani •nem adóalany részére pedig mind a belépőjegy, mind a rendezvény szervezése, és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások a rendezvény helyszínének államában adóznak.

24 Közlekedési eszközök bérbeadása •A közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása TH: ahol a megrendelő ténylegesen birtokba veszi •a hosszú távú bérbeadás esetén a főszabály szerint a megrendelő székhelye szerinti állam • Rendelet szerint közlekedési eszköz: a motorizált vagy motor nélküli járművek és egyéb, személyeknek vagy áruknak egyik helyről a másikra történő fuvarozására, szállítására tervezett, járművek által húzható, vontatható vagy tolható berendezések és eszközök, amelyek rendes körülmények között fuvarozásra, illetve szállításra terveztek, és arra ténylegesen alkalmasak.

25 Közlekedési eszközök bérbeadása –közúti járművek, például gépkocsi, motorkerékpárok, biciklik, triciklik és lakókocsik; –pótkocsik és félpótkocsik; –vasúti kocsik; –hajók; –repülőgépek; –kifejezetten beteg- és sérültszállításra tervezett járművek; –mezőgazdasági vontatók és egyéb mezőgazdasági járművek; –mechanikusan vagy elektronikusan hajtott kerekesszékek. •Nem minősül közlekedési eszköznek a tartósan helyhez rögzített jármű, konténer. [Rendelet 38. cikk].

26 Közlekedési eszközök bérbeadása •Ha ugyanazt a közlekedési eszközt ugyanazon bérlő részére egymást követő szerződések alapján adják bérbe - az összes szerződés szerinti időtartamot kell figyelembe venni. •rövid távú szerződés és annak meghosszabbításai egymást követő szerződéseknek minősülnek (kivéve, ha a szerződések nem utalnak joggal való visszaélésre. •Az eltérő közlekedési eszközre vonatkozó bérbeadási szerződések azonban nem tekinthetők egymást követő szerződéseknek, feltéve, hogy ily módon nem követnek el a felek joggal való visszaélést [Rendelet 39. cikk].

27 Elektronikus szolgáltatások [Rendelet 7. cikk] •„Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások magukban foglalják az interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokat, amelyek jellegüknél fogva jelentős mértékben automatizáltak, minimális emberi közreműködést igényelnek, és amelyek nyújtására információs technológia hiányában nincs lehetőség.” •Ide tartoznak különösen az alábbiak:

28 Elektronikus szolgáltatások [Rendelet 7. cikk] •a) digitális termékek - különösen a szoftverek, módosításaik és frissítéseik - értékesítése általában; •b) vállalkozások vagy magánszemélyek elektronikus hálózaton való jelenlétének biztosításából vagy támogatásából álló szolgáltatások, például webhely vagy weboldal; •c) a szolgáltatás igénybevevője által bevitt adatokra adott válaszként a számítógép által, interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül automatikusan előállított szolgáltatások; •d) online piacként működő weboldalon termék vagy szolgáltatás ellenérték fejében történő értékesítésének engedélyezése, amikor a lehetséges megrendelők automatizált eljárással jelentetik meg ajánlatukat, és a számítógép által automatikusan előállított elektronikus üzenetben kapnak értesítést az értékesítés megtörténtéről; •e) internetes szolgáltatói csomagok, amelyekben a távközlési vonatkozás kiegészítő és másodlagos (azaz a csomagok többet biztosítanak az egyszerű internethozzáférésnél, és más elemeket is tartalmaznak, például a hírekhez, időjárás-jelentéshez, idegenforgalmi tájékoztatáshoz való hozzáférést nyújtó oldalakat; játékokat; weboldal-tárhely szolgáltatást; csevegőoldalakat stb.); •f) a végrehajtási rendelet I. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások.

29 Elektronikus szolgáltatások [Rendelet 7. cikk] •Nem tartoznak ide a következők: –a) rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatások; –b) távközlési szolgáltatások; –c) termékértékesítések, amennyiben csak a megrendelés és a megrendelés feldolgozása történik elektronikus úton; –d) CD-ROM, floppy és hasonló adathordozók értékesítése; –e) nyomtatott anyagok, könyvek, hírlevelek, újságok vagy folyóiratok értékesítése; –f) CD és audiokazetta értékesítése; –g) videokazetta és DVD értékesítése; –h) CD-ROM-on levő játékok értékesítése; –i) szakértők, például ügyvédek és pénzügyi tanácsadók által nyújtott szolgáltatások, akik ügyfeleiknek elektronikus levelező rendszeren küldenek tanácsot;

30 Elektronikus szolgáltatások [Rendelet 7. cikk] –j) oktatási szolgáltatások, amikor az oktató interneten vagy más elektronikus hálózaton (azaz távkapcsolat útján) küldi a tananyagot; –k) számítógépes berendezés offline fizikai javítási szolgáltatásai; –l) offline adattárolási szolgáltatások; –m) reklámszolgáltatások, különösen újságban, hirdetőtáblákon és televízióban; –n) telefonos ügyfélszolgálat; –o) oktatási szolgáltatások, kizárólag levelezőoktatás formájában, különösen a postai szolgáltatások igénybevételével; –p) közvetlen emberi közreműködéssel történő, hagyományos árverési szolgáltatások, függetlenül az ajánlattétel módjától; –q) videokomponenst is tartalmazó telefonos szolgáltatások, más néven videofon-szolgáltatások; –r) az internethez és a világhálóhoz való hozzáférés biztosítása; –s) az interneten keresztül nyújtott telefonos szolgáltatások.

31 Opció pénzügyi eszközként történő értékesítése [Rendelet 91. cikk] •A Rendelet értelmében egy opció – eladási, vételi jog, amely részvényekre, gazdasági társaságokban vagy egyesületekben való részesedésre, kötvényekre vagy egyéb értékpapírokra, illetőleg az áruk feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírokra vonatkozik – pénzügyi eszközként történő értékesítését az opció alapjául szolgáló ügylettől különálló szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni. Adóztatására a szolgáltatásnyújtás teljesítésére vonatkozó főszabály az irányadó

32 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "2011. aktuális EU-s ÁFA kérdései. I. Visszaigénylés Az Európai Unió Bíróságának a C-274/10. számú ügyben hozott, döntése kötelezettségszegési eljárás!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések