AZ ALAPELLÁTÁS JELENE ÉS JÖVŐJE – PRAXISKÖZÖSSÉG?

Az előadások a következő témára: "AZ ALAPELLÁTÁS JELENE ÉS JÖVŐJE – PRAXISKÖZÖSSÉG?"— Előadás másolata:

1 AZ ALAPELLÁTÁS JELENE ÉS JÖVŐJE – PRAXISKÖZÖSSÉG?
Dr. Mester Lajos c. egyetemi docens

2 FOGALMAK TISZTÁZÁSA Alapellátás
Alapvető eü-i ellátás, amely társadalmilag elfogadott, tudományos és gyakorlati módszereken és technológiákon alapul, általánosan elérhető egyének és családok számára, teljes-körűen hozzáférhető addig a költségszintig, amelyet a közösség (ország) saját fejlettségi szintjén biztosítani tud. Az alapellátás központi feladat az országok számára, része az eü-i rendszernek, részese a közösség társadalmi/gazdasági fejlődésének, az ellátást lehető legközelebb viszi az emberek lakó-, ill. munkahelyéhez, az egyének, a család, a közösség ill. a közösségi eü. találkozásának első szintje. A folyamatos eü-i ellátás első szintű eleme Baric, L.: Health Promotion and Health Education in Practice. Module 2: The Organisational Model. Barns Publications, Hale Barns (1994).

3 FOGALMAK TISZTÁZÁSA Praxisközösség
Egy integrált szolgáltatás, mely egyesíti a diagnózist, kezelést, ellátást, egészségmegőrzést illetve mindezek megvalósításához szükséges menedzsmentet és szolgáltatás-szervezést. Az integrált szolgáltatás a szétszabdalt egészségügyi és szociális ellátás okozta kihívásra adott egyik válasz. Az integráció a szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét javítja, ezáltal a felhasználói elégedettséget növeli, és fokozza a szolgáltató rendszerek hatékonyságát.

4 FOGALMAK TISZTÁZÁSA Csoportpraxis
A csoportpraxis az orvosi együttműködésnek olyan emelt szintű szervezeti formája, amely több szakterületet integrálva nyújt egy mikrotérség populációjának emelt szintű alapellátást. A csoportpraxisba integrált szakember (pl. gyermekgyógyász, szülész-nőgyógyász) nem nyújtja szakmájának a járóbeteg-ellátásban nyújtható teljes spektrumát, csupán a rutinellátásokat, a gondozást, a szűréseket végzi. Magyarországon a csoportpraxisnak nincs meg a jogi alapja, így a közfinanszírozásban nem lehet ilyet létrehozni.

5 ALAPELLÁTÁS MAGYARORSZÁGON
Felnőtt háziorvosi szolgálat Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem Foglalkozás-egészségügy Fogorvosi alapellátás Házi ápolás Elsődleges sürgősségi ellátás Alapfokú gyógyszerellátás

6 ELVÁRÁSOK Az alapellátás térben és időben az egészségügyi ellátás elsődlegesen hozzáférhető szintje legyen, kapuőri szerepét töltse be, használja fel költség-hatékonyan az erőforrásokat, a népegészségügy céljait valósítsa meg!

7 AZ ÁLTALÁNOS CSALÁDORVOSLÁS JELLEMZŐI
Az eü. ellátó szervezet találkozási pontja „normális” körülmények között a betegek számára, korlátlanul elérhető, bármilyen egészségügyi problémával személyre szólóan kész foglalkozni a páciens korától, nemétől és egyéb adottságaitól függetlenül, Hatékonyan használja fel az egészségügy forrásait az ellátás koordinációja révén, részben az alapellátáson belül működő szakemberekkel, másrészt vállalja a páciens érdekeit védő koordinációs közreműködést a szakellátás folyamán, Megközelítése személyközpontú az egyén, a család és a közösség irányában egyaránt, Támogatja a páciens önmegerősítő és betegjog érvényesítő aktivitását (empowerment) mind egészségét, mind gyógyulását veszélyeztető ártalmakkal szemben.

8 AZ ÁLTALÁNOS CSALÁDORVOSLÁS JELLEMZŐI
Állandó, sajátos konzultációs módszert alkalmaz páciens és az orvos között. Felelősséget vállal a páciens szükségletei szerinti folyamatos, hosszú távú ellátás iránt. Szakmájára jellemző döntésfolyamat gyakorlását vállalja a betegségek közösségen belüli előfordulása és gyakorisága figyelembe vételével. Mind a heveny, mind az idült egészségügyi problémákat egyénre szabottan, párhuzamosan kezeli, követi, „menedzseli”. Képes a korai stádiumban nehezen differenciálható betegségek ellátására, követésére azok fejlődése során, sürgős szükség szerint pedig időben beavatkozik. Megfelelő és hatékony beavatkozási képessége révén elősegíti a páciens tartósan egészséges állapotát és jóllétét. Felelősséget vállal az ellátottak egészségéért közösségi szinten is. Folyamatosan tekintetbe veszi az eü. problémák fizikai, pszichikai, szociális, kulturális és egzisztenciális dimenzióit.

9 AZ ÁLTALÁNOS CSALÁDORVOSLÁS KOMPETENCIÁI
Alapellátó működés menedzsmentje Betegközpontú ellátás Egyedi problémamegoldó képesség Komprehenzív megközelítés Közösségi megközelítés Holisztikus ellátási modell

10 2011-BEN A WONCA ÉS A WHO EURÓPAI RÉSZLEGE REVIDEÁLTA A CSALÁDORVOSLÁS ÖNMEGHATÁROZÁSÁT

11 EURÓPAI ÁTTEKINTÉS Háziorvosok száma országonként
Austria 12.979 Latvia 1.315 Belgium 12.262 Lithuania 2.288 Bulgaria 4.786 Luxembourg 392 Croatia 2.960 Malta 286 Cyprus *345 Netherlands 8.783 Czech R 7.332 Norway 2.309 Denmark 3.735 Poland 6.619 Estonia 1.148 Portugal 20.221 Finland 5.453 Romania 27.418 France Slovakia 2.236 Germany 53.719 Slovenia 1.012 Greece 3.060 Spain 33.349 Hungary 6.559 Sweden 5.487 Iceland 187 Turkey 37.600 Ireland 2.449 UK 48.543 Italy 46.661

12 EURÓPAI ÁTTEKINTÉS Páciens-orvos találkozások

13 EURÓPAI ÁTTEKINTÉS „Szabad orvoslás” (pl. Németország, Franciaország)
Egyszemélyes háziorvosi praxisok (pl. Magyarország) Csoportpraxisok, sokszor szakorvosi és paramedikális szolgáltatásokkal (2010-től Ausztriában jellemző) Egészségügyi központok, számos szakemberrel, adott esetben néhány ággyal is felszerelve (pl. Finnország -Angliában ez már az alapellátáson túli, ún. közösségi ellátás szintje) 1 [1] Dr. Gresz Miklós: Nemzetközi egészségpolitikai trendek-gyakorlatok az egészségügyben

14 EURÓPAI ÁTTEKINTÉS Kötelező egészségbiztosításon alapuló rendszer, a háziorvosok jelentős kapuőrként funkcionálnak (Hollandia) Főként magánorvosok, magánpraxisokban (Csehország) Egészségközpontok önkormányzati tulajdonban, emellett magánpraxisok (Finnország)

15 A CSALÁDORVOSLÁS JELLEMZŐI VS. KOMPETENCÁI
A 12 jellemzőt körülményektől függetlenül, bármilyen ellátó rendszerben érvényesíteni kell A kompetencia klaszterek egymástól mindig függetlenek, utalnak a bármely orvos számára nélkülözhetetlen működési elemekre A törzskompetencia klaszterek figyelembe veszik: orvos praxisát körülvevő környezetet, kialakult kapcsolat-, működést meghatározó jogi és egyéb szabályrendszert A hibátlan klinikusi működés mellett a helyes orvosi gyakorlathoz nélkülözhetetlen a kifogástalan kommunikációs gyakorlat, helyes praxis működtetés, megfelelő menedzsment is.

16 TOVÁBBI SZÜKSÉGES VONÁSOK
Hálózat-tudatos (contextual) működés: annak a „környezeti háló”-nak működése, amely munkafeltételeket meghatározza, figyelmet fordít a közösség kulturális viszonyaira, a finanszírozási és jogszabályi rendszerekre. Elvárható magatartás (attitűd): orvos szakmai felkészültségén, értékelvűségén és etikai hozzáállásán alapul. Tudományos megalapozottság (kompetencia): folyamatos tanulás és minőség javítás révén kritikusan értelmezi és alkalmazza a tudományos alapú működés követelményeit, törzskompetencia 1-3. pontjára utal a minőség javítás képessége.

17 A PRAXISKÖZÖSSÉG CÉLJA
Az alapellátás hatékonyságának növelése LESZ- Lakóhelyközeli Egészségszolgáltatás kibővítése Egészségtudatosság növelése a bevont EGYÉN részéről Minőségbiztosítási elemek bevezetése Lehetőség a folyamatos szakmai fejlődésre Nyugdíjazás, helyettesítés megoldása

18 AZ ERŐFORRÁSOK KÖLTSÉGHATÉKONY FELHASZNÁLÁSA
Az alapellátás szereplői kompetenciáinak és finanszírozás ellenében nyújtandó konkrét szolgáltatások Az ellátás szereplői közötti információáramlás szabályozása, párhuzamosságok felszámolása Mentesíteni a szociális feladatok alól az egészségügyi alapellátást A két szolgálat közötti kapcsolat szabályozása Az integráció lehetőségeinek kihasználása szakmai-szervezési és pénzügyi méret-gazdaságosság érdekében.

19 TUDATOS EGÉSZSÉGTERVEZÉS
Egyéni Egészségterv Támogató eszköz Rendszerezi az egészség érdekében tett lépéseket Rangsorolhatjuk céljainkat Ellenőrizhetjük magunkat Támogató anyagok elérhetők (szakmailag megalapozott cikkek)

20 A PRAXISOK KÖZÖSSÉGGÉ FORMÁLÁSA
Háziorvos kollégák bevonása Munkacsoportok kijelölése, egyéni specifikációk alapján Egészségesek egyéni egészségterve COPD, dohányzás leszokás támogatás Diabétesz gondozás Osteoporosis, esésmegelőzés Onkológiai éberség Stroke rehabilitáció Kardiovaszkuláris rizikószűrés iskoláskorban

21 A „TEAM” Interdisciplináris kapcsolatok kialakítása Háziorvos
Praxisnővér Védőnő Egészségtanácsadó Gyógytornász Dietetikus Dohányzás leszokást segítő szaktanácsadó Praxiskoordinátor vezetésével komplex management felállítása

22 HALADJUNK A KORRAL! Online felületek használata szükséges, elkerülhetetlen Orvos részéről: Visszajelzések készítése a központ részére, online kérdőívek kitöltése (pl. gyógyító élmény kérdőív, esésrizikó, CAT kérdőív) Bevont egyének részéről: Egészségterv portál, online kérdőívek kitöltése (egészségélmény kérdőív) Szakemberek részéről: pl. gyógytornász (Romberg teszt, FRAX kalkulus)

23 ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA
1. Onkológiai éberség munkacsoport Területek meghatározása (CRC, Emlőtumor, méhnyakrák-prevenció, prosztata CC szűrés) Protokollok kidolgozása Betegutak kidolgozása Háziorvosi-Ápolói-Védőnői-Egészségtanácsadói team-munka Skill-módszerek bevezetése

24 ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA
2. OP, ne törj újra munkacsoport Gyógytornász bevonása mellett, minimum heti 2 alkalom gyógytorna Motiváló erő, ha kialakul egy kis közösség Folyamatos visszacsatolás a betegeknek tesztek elvégzésével

25 ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA
3. COPD munkacsoport Alternatívák a dohányzás leszokás támogatására (tüdőgondozók, internet/telefon, helyi szakember) Gyógytornász bevonása mellett, heti alkalommal légzéstorna Nehéz megtörni a jeget (dohányzásról leszoktatásnál)

26 ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA
4. Diabétesz munkacsoport Praxisközösség szintű gondozási protokollok kialakítása Praxisközösség szintű betegutak kiépítése Interdisciplinaritás megteremtése (egészségtanácsadó, ápoló, dietetikus, gyógytornász, orvos) Rövid távon is lehet sikereket elérni a diabétesz gondozásban (javuló DM paraméterek, fogyás, javuló életminőség) Hosszabb távon pedig testsúlykontroll programok bevezetése

27 ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA
5. Egészségesek egyéni egészségterve Praxisközösség szintű gondozási, prevenciós protokollok kialakítása Interdisciplinaritás megteremtése (egészségtanácsadó, ápoló, dietetikus, gyógytornász, orvos, védőnő) Már fiatalkorban fontos a bevonás, hogy megszokássá váljon az egészséges életmód

28 ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA
6. Stroke rehabilitáció A praxisba tartozó összes stroke-on átesett egyén felkutatása szükséges Állapotfelmérő kérdőívek kitöltése (Barthel index, FIM teszt) Stroke-prevenciós protokollok kidolgozása praxisközösségi szinten Kiaknázatlan terület még a Stroke- rehabilitációs programok beindítása, továbbfejlesztése

29 ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA
7. Kardiovaszkuláris rizikószűrés iskoláskorban Praxisközösség szintű prevenciós protokollok kialakítása Népszerű modul a szülők körében – fogékonyak a szűrőprogramokra, felismerik a hasznosságát A szülők, ha magukra kevésbé is figyelnek, de gyermeküket óvják

30 EREDMÉNYEK Betegekkel való együttműködés javul
Compliance/adherentia javul, mélyül (gyakori vizitek miatt) Betegelégedettség javul Aktív közreműködés a páciensek részéről Egyéni egészségtervek kialakítása online portálon keresztül Multidisciplináris találkozás Betegelégedettség mérésével feedback a tagoknak

31 A PRAXISKÖZÖSSÉGEK KIALAKÍTÁSÁHOZ TÖBB VÁLTOZÁST KELL MÉG ESZKÖZÖLNI
Egységes minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszer bevezetése Szakmai és gazdasági kontroll működése Hosszabb távú beruházások Irányvonalak Plusz programok tervezése Folyamatos szakmai fejlődés/képzés Lifelong learning Professional Personal Development

32 PREVENCIÓ Népegészségügyi prevenció Kvaterner prevenció
Szűrővizsgálatok Kvaterner prevenció Háziorvos kötelessége: Overmedikalizációnak (UEMO nyilatkozat-2008) kitett pácienseit azonosítani, megvédeni őket az új „gyógyszer-invázió” ellen, velük egyeztetve közbeavatkozni az etika és erkölcs szabályai szerint.

33 AZ EU TAGORSZÁGOK MÁR BIZONYÍTOTTÁK
Több-biztosítós rendszer Privát kasszák az általános szűrővizsgálatokat kapitális alapon (kártyapénz) felül finanszírozzák Visszaigazolódott a motivált alapellátók prevenciós teljesítményének számukra pozitív pénzügyi hatása Fejkvóta, eset-és minőség finanszírozás kombinációja Európai Bizottság és WHO támogatott tanulmányok bizonyították a rendszer kedvező hatását alacsony-közepes nemzeti jövedelmű országok alapellátási rendszereinek működtetése során!

34

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!