Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,"— Előadás másolata:

1 Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok, és a feltételekkel belépők felzárkóztatása, esettanulmányokon alapuló, gyakorlatorientált, modul rendszerű tananyagának fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközök alkalmazására” TÁMOP A/1-11/ sz. projekt Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek

2 VEZETŐI FELADATOK ÉS SZEREPEK A vezető irányítja azt a folyamatot, amelyben a szervezet realizálja céljait. Ennek érdekében a szervezeten belül megteremti, a résztevékenységek összhangját.

3 Alapvető vezetési feladatok

4 SZERVEZETI FORMÁK Lineáris szervezet minden beosztottnak egy főnöke van a függelmi és szakmai kapcsolatok nem válnak szét egyértelmű alá- és fölérendeltség a feladatok és jogosultságok jól definiáltak a vertikális koordinálhatóság jó a horizontális gyenge egyszerű, könnyű, áttekinthető könnyű a szélességi, mélységi bővítés rugalmatlan nincs specializáció / vezetők túlterheltsége

5 Funkcionális szervezet egyszerű tevékenység - termelés esetén elsődleges munkamegosztás funkciók szerint a hatáskör szakmai jellegű szabályozott a horizontális koordináció jó specializáció növekvő diverzifikáció esetén nehezen áttekinthető rugalmatlan a függelmi viszonyokat nehezen definiálja Taylor is megbukott vele ezért:

6 SZERVEZETI FORMÁK Divizionális szervezet diverzifikált tevékenység jól elkülöníthető tevékenységcsoportok (termékcsaládok) két-három dimenziós szervezetek elv: funkció, régió, termék az operatív döntések decentralizáltak operatív horizontális koordináció nem szükséges utasítás jellegű vertikális koordináció minimális a stratégiai, operatív feladatok szétválaszthatók a divíziók tevékenysége jól elhatárolt erőteljes piaci orientáció rekeszelő hatás párhuzamos funkciók jelenléte divízió egoizmus önállósodási törekvések

7 MÁTRIX SZERVEZET 2. Projektorientált dinamikus, heterogén környezet komplex nagy újdonság és rizikó tartalmú feladatokra alacsony fokú formalizáltság a két dimenzió vezetői azonos kompetenciával rendelkeznek a horizontális és vertikális koordináció struktúrái révén biztosított innovatív új vezetési stílust igényel vezetői rivalizálás túlhajtott team munka döntések elhárítása felelősség kerülés összeomlás (szervezeti) krízishelyzetben

8 SZERVEZETI FORMÁK Mintzberg ötöse a Wéberi bürokratikus szervezet alapján Egyszerű struktúra Ipari bürokrácia Szakértői bürokrácia Divizionális szervezet Adhocrácia

9 SZERVEZETI KULTÚRA Mi a kultúra? A szervezeti tagok által elfogadott alapvető értékek, meggyőződések, hiedelmek, felvetések, amelyek segítségével meghatározzák önmagukat, környezetüket és elkülönülnek más szervezetektől. Az emberek együttélésének és a közös munkának az eredménye.

10 A szervezeti kultúra elemei függetlenség hagyományok = múlt ünnepségek, rendezvények, ceremóniák épített környezet személyiségek történetek, sztorik, anekdoták, legendák nyelvezet, szakzsargon szimbólumok szakképzetség  kultúra de! van szakmakultúra részkultúrák (szubkultúrák) vezetés vagy hatalomkultúra feladat vagy funkcionális kultúra szerepkultúra viselkedés kultúra Normák, elvárások: munkára viselkedésre öltözködésre

11 1.4. A vállalat és környezete

12 A vállalkozás környezete

13 A versenyk ö rnyezet szereplői Fogyaszt ó k, k ö zv é lem é ny A term é k helyzete Vevők A term é kforgalmaz á s csatorn á i (piaci k ö zvet í tők) Versenyhelyzet Sz á ll í t ó k

14 A belső környezet Kulcsfontosságú belső tényezőkTevékenységek, amit értékelünk előny, erősség/hátrány, gyengeség MenedzsmentTervezés, szervezés, motiválás, szervezetfejlesztés, ellenőrzés MarketingVásárlók/vevők elemzése, értékesített termékek, szolgáltatások tervezése, árképzés, elosztási csatornák, marketing-kutatás, lehetőségek elemzése, termék/szolgáltatás pozicionálás Pénzügy /számvitelA cég likviditása, eladósodottság, működő töke, jövedelmezőség, eszközhasználat, cash-flow, számviteli mérleg és eredmény kimutatás Termelés és szolgáltatásDöntési folyamatok, kapacitások, készletek, emberi erőforrás ellátottság Kutatás-fejlesztésVan-e és milyen értelmű fejlesztés a termelés és a szolgáltatási oldalon, annak hasznossága Menedzsment Információs RendszerAz adatok akkor állnak-e rendelkezésre, amikor már szűrték, értékelték, transzformálták, standardizálták, és úgy szerkesztették-e, hogy a speciális döntésekhez időben és relevánsan csoportosították?

15 3.4. A humán erőforrás (munka/munkaerő)

16 Az emberi erőforrás Az emberi erőforrás (munkaerő) a vállalkozásnál alkalmazottaknak és foglalkoztatottaknak a munkavégzéshez szükséges képzettség és képesség szerint strukturált összessége

17 Munkaerőt befolyásoló belső tényezők a. A tevékenység jellege b. A vállalkozás stratégiai menedzsmentje c. A szervezeti struktúra d. A szervezeti kultúra és vezetési stílus

18 Az emberi erőforrás gazdálkodás területei I.Munkaerő-gazdálkodás alapvető feladatai (létszámgazdálkodás) II.Bérgazdálkodás III.Munkaerő-fejlesztés és munkakapcsolatok IV.Munkavégzés szervezése

19 A munkaerő-gazdálkodás alapvető feladatai 1.A létszám nagyságának és struktúrájának meghatározása és biztosítása 2.A struktúrán belül a szükséges képzettség, képesség és alkalmasság biztosítása 3.A munkateljesítmények mérése 4.A törvény előírásaiból adódó munkaerő- gazdálkodási feladatok ellátása

20 A munkaerő fedezet és szükséglet

21 Munkahatékonyság mérése

22 Munkatermelékenység közvetlen mutatói 1 munkanapra jutó termelési érték 1 munkaórára jutó termelési érték 1 foglalkoztatottra jutó termelési érték 100 Ft munkabérre jutó termelési érték

23 3.5. Vállalkozói képesség és készség

24 Tervezési, szervezési, irányítási, vezetési ismeretek és készségek (menedzsment funkciók) Tulajdonosi képességek (felelősséggel gondolkodni!) Vállalkozói képességek és készségek

25 3.6. Információ

26 Az információ gazdálkodás forrása és célja

27 A gazdálkodást elősegítő nyilvántartások három nagy csoport ja 1.tranzakciós dokumentációk: az üzleti kapcsolatok (vagyis vétel, eladás stb.) és egyéb tranzakciók dokumentációi pl. számlák, kimutatások 2.naturáliában vezetett nyilvántartások: a végzett tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartások, amelyek természetes mértékegységben (pl. kg, tonna, hektár, koca, üzemóra, gépóra stb.) mutatják a felhasználást és az eredményeket, és ezek elsősorban a technológiához, a végzett műveletekhez kötődnek 3.egyéb háttér információk és nyilvántartásaik (minden egyéb, ami nem sorolható be az előző kettő valamelyikébe)

28 4.2 Az irányítás/döntés, mint menedzsment funkció

29 A menedzsment egy szervezet természeti,emberi, fizikai és pénzügyi, és információs erőforrásai tervezésének, szervezésének, irányításának és vezetésének, és az ezekkel kapcsolatos döntéseknek a folyamata a szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítása érdekében. A menedzsment egy szervezet erőforrásaival való gazdálkodás a célok eléréséhez. Menedzsment vagyis gazdálkodás

30 Menedzser az, akinek elsődleges tevékenysége a menedzselés folyamatát képezi vagyis erőforrásokkal gazdálkodó A menedzseri munka meghatározó tevékenységei a menedzsment funkciók: Tervezés (planning) Szervezés (organizing) Irányítás (controlling)) Vezetés (implementing)

31 Tervezés a szervezet jövőbeli működésére vonatkozó célokat határozza meg és dönt az elérésükhöz szükséges tevékenységekkel és erőforrásokkal kapcsolatban arról, hogy kinek, mit, mikorra, milyen sorrendben kell megtennie pl. prognózis készítés, célkitűzés, ütemterv kidolgozás, költségvetés kidolgozás Szervezés az elvégzendő feladatok és az azokat elvégző emberek csoportosítását, elrendezését, összekapcsolását jelenti, annak érdekében, hogy az érintettek a legeredményesebben tudják elvégezni a munkát pl. feladatok elosztása, erőforrások biztosítása, szervezeti felépítés kialakítása Irányítás a beosztottak tevékenységének ellenőrzését, a tevékenységeknek a szervezet céljai felé vezető úton tartását és az esetleges szükséges korrekciók végrehajtását jelenti pl. követelményállítás, mérés, értékelés, korrekció Vezetés a szervezet tagjai viselkedésének tudatos befolyásolását jelenti annak érdekében, hogy a meghatározott célok eléréséért tevékenykedjenek pl felügyelet, döntéshozatal, motiváció, kommunikáció Menedzsment funkciók

32

33

34

35 Maximax kritérium: azt a cselekvést választja, amelyhez a legjobb kimenetelek közül a legjobb tartozik Maximin vagy Wald-féle kritérium: azt a cselekvést választja, amelyhez a legrosszabb kimenetelek közül a legjobb tartozik Döntés bizonytalan döntési helyzetben – bizonytalansági kritériumok

36 Hurwicz kritérium Optimizmus kritérium ( α) alapján dönt a legkisebb és a legnagyobb kimenetel között Átlag vagy Laplace kritérium: azt a cselekvési lehetőséget választja, amelyhez a legnagyobb várható haszon tartozik

37 Minimax regret vagy Savage kritérium A lehetséges veszteséget (vagy elmulasztott nyereséget) használja a cselekvés kiválasztásában. Minden lehetséges s j környezeti állapothoz keressük azt a cselekvést (i * (j)), amely esetén e ij maximális. Ez akkor következik be, ha a valóságban is az adott környezeti állapotnak megfelelő cselekvést választottuk. Minden más esetben vagy ténylegesen, vagy elméletben, de veszteséget könyvelünk el. A leírtak alapján elkészítjük az ún. regret táblázatot, és minimax kritérium alapján döntünk. A Savage kritérium segít elkerülni az olyan veszteséget, ami előfordulhatott volna. Döntés bizonytalan döntési helyzetben – bizonytalansági kritériumok

38 Döntés kockázatos körülmények között – a döntési fa

39 A növénytermesztési és kertészeti ágazatok termelési értékét, termelési költségét és jövedelemtermelését meghatározó tényezők

40 A termel é si é rt é ket meghat á roz ó főbb t é nyezők a n ö v é nytermeszt é sben é s kert é szetben TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Értékesítési árak TÉ-t növelő egyéb bevételek Éghajlat, időjárás (!!!) Talajadottságok Biológiai alap ( fajta/hibrid, szaporítóanyag, alany ) Termesztéstechnológia (fitotechnika, tápanyag- gazd., öntözés, termésszab., növ.védelem) Ráfordítások színvonala Szakember-szaktudás, alkalmazott munkaerő Kereslet – Kínálat Minőség Értékesítés ideje (tárolás, f ajta érésideje) Mennyiség (árualap nagysága) Termelési irány (frisspiaci-ipari) Értékesítési csatorna (közvetítő kereskedő, nagybani, fogyasztó, áruházlánc) Támogatás Biztosítási kártérítés

41 A termel é si k ö lts é get meghat á roz ó főbb t é nyezők a n ö v é nytermeszt é sben é s kert é szetben TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások Ráfordításokárszínvonala TK-t növelő egyéb kiadások Termelési cél (ext-int): elvárt hozam elvárt minőség Rendelkezésre álló tőke, finanszírozhatóság Kockázat vállalás/kerülés Költségek viselkedése Állandó-változó ktg. Anyag – élő munka Beszerzés volumene Beszerzés ideje Üzleti kapcsolatok Földbérleti díj Biztosítási díjak Tagsági díjak Illetékek BeruházásiMűködési

42 A j ö vedelem „ kialakul á sa ” a mezőgazdas á gi termel é sben 1.) Ráfordítás 3.) Hozam 4.) Termelési érték A hozamot befolyásoló, termelőtől független tényezők (időjárás, talaj, stb.) A ráfordításokról a tervezett, körül- belüli hozamszint alapján döntünk. 2.) Termelési költség A termelési költséget befolyásoló, termelőtől független tényezők (leginkább az inputok ára!) A termelési értéket befolyásoló, termelőtől független tényezők (leginkább az értékesítési ár!) Jövedelem

43 A j ö vedelem n ö vel é s é nek lehetős é gei Jövedelem növelése Termelési érték növelése Termelési költség növelése úgy, hogy ennek hatására a bevétel a költségnél nagyobb mértékben emelkedjen (többlet-ráfordítások hatékonysága!!!) Ráfordítások csökkentése (De: „veszélyes”, mert a hozam is csökken) Ráfordítások beszerzési árának csökkentése („Büntetlenül” csökkent- hető, de ne menjen az input minőségének rovására.) Hozam növelése (Általában csak a ráfordítások növe- lésével érhető el, így pénzbe kerül.) Értékesítési ár növelése („Büntetlenül” növelhető, de esetenként ez is „pénzbe kerül” ), Termelési költség csökkentése

44 HORIZONTÁLIS INTEGRÁCIÓK - termelői szerveződések - Dr. Apáti Ferenc egyetemi adjunktus

45 Termelői szerveződés fogalma A mezőgazdasági termelők olyan együtt- működései, amelyekben piaci pozícióik megerősítése érdekében az általuk önállóan végzett mezőgazdasági alaptevékenységükhöz kapcsolódó kiegészítő feladatokra önkéntesen társulnak. A termelői szerveződések nem önálló vállalkozási formák, hanem a GT vagy a szövetkezeti törvény alapján létrehozott jogi személyek (Kft. vagy szövetkezet)!

46 A termelői szerveződések kialakulásának specifikus okai Szupermarketek térhódítása az élelmiszer-forgalmazásban, koncentrált, tőkeerős feldolgozóipari és kereskedelmi vállalatok ↓ Kereslet koncentrálódása (a termelő szemszögéből) ↓ Követelmény a termelővel szemben: nagy mennyiségű, jó minőségű és egyöntetű áru pontos szállítása ↓ Fenti okok miatt szükséges: a kínálati oldal (termelők) koncentrálódása ↓ Termelői szerveződések kialakulása Következmény: → a termelők (ár)alkupozíciójának javulása → költségcsökkentés (közös beszerzés, csomagolás, válogatás, értékesítés által) Szövetkezés „kényszerítése”: támogatások!!!

47 Termelői szerveződések szükségessége /kényszerítő okok/ Általában: a kereslet és a kínálat összehangolatlansága A termelők szempontjából: Kereskedelemben és feldolgozásban koncentrálódás Termelői oldalon elaprózódás, szervezetlenség Termelők rossz alkupozíciója (kiszolgáltatottság) Szükségszerű → termelők (kínálati oldal) koncentrálódása A piac/ágazat szempontjából: gyakori piaci zavarok A kormányzat szempontjából: a piac nehéz koordinálhatósága, szabályozhatósága

48 Termelői szerveződések céljai Általában: Általában: a termelés és értékesítés megszervezése, ezáltal a kínálat hozzáigazítása a kereslethez mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében A termelők szempontjából: A termelők szempontjából: széles termelői kör összefogása révén a piaci, ár- és értékesítési feltételek kedvező alakítása, a termelési költségek csökkentése A piac/ágazat szempontjából: A piac/ágazat szempontjából: a piaci stabilitás megterem- tésének elősegítése Kormányzat szempontjából: Kormányzat szempontjából: bizonyos piacszabályozó eszközök és mechanizmusok alkalmazásának elősegítése

49 Termelői szerveződések feladatai A termelés során felhasznált inputok közös beszerzése Termelésszervezés, azaz a tagok termelési folyamatainak koordinálása, racionalizálása az egységes árualap meg-teremtése és a hatékonyság növelése érdekében; A termékek piacképes áruvá történő előkészítése, feldolgozása; Közös értékesítés megszervezése, lebonyolítása; Eszközök (gépek, épületek) közös használata; A termelők piaci érdekérvényesítő képességének erősítése; A termelői szervezetek lényegében legalizált kartellek!

50 Termelői szerveződések az EU-ban Termelői szervezetek a legtöbb ágazatban léteznek. Termelői szervezetekkel kapcsolatos rendeletek megjelen é se: 1978, 1991, Termelői é rdekű szervezetts é g szintje: 1978 → 6-12% 2000 → egyes á gazatokban k ö zel 100% Jogi forma: t ö bbnyire sz ö vetkezet

51 Jellemzők: – másfél évszázados múlt – gyakran egész termékpályát átfogó pl.: holland, dán tejszövetkezet (tejtermelés és feldolgozás) sertés szövetkezet (hústermelés és húsipari feldolgozás) – demokratikus irányítás – nyitott tagság – közösségért való felelősség vállalás – termelés „önállóan” – a tagok saját tulajdonú gazdaságaiban, elkülönülten, de nem hermetikusan elzártan! – termeléshez szükséges eszközök beszerzése „közösen” – termékek értékesítése „közösen” – tagokkal szembeni elszámolás „non-profit” módon – piaci szereplőkkel szembeni elszámolás „profit-orientáltan” Termelői szerveződések az EU-ban Forrás: Felföldi J., 2007.

52 Az EU szövetkezetek forgalma 2003-ban (legjobb 1. és 10.) Forrás: Felföldi J., 2007.

53 Termelői szerveződések Magyarországon 1. BÉSZ (A tagság minden termékéhez kapcsolódóan a beszerzést, értékesítést és szolgáltatást végző, segítő gazdálkodó szervezet) 2. Zöldség-Gyümölcs Termelői Szervezet (TÉSZ), illetve Zöldség- gyümölcs Termelői Csoport ( ezek zöldség-gyümölcsben működnek) 3. Termelői Csoport (TCS) (zöldség-gyümölcsön kívül más ágazatokban) 1999-től → T É SZ-ek (jelenleg 48 TÉSZ és 24 zöldség-gyümölcs TCS működik Mo.-on) 2002-től → termelői csoportok, B É SZ-ek. (jelenleg 253 termelői csoport működik az országban) (BÉSZ-ek száma pontosan nem ismert)

54 Működési terület TCS: Gabona* Olajosnövény* Tehéntej* Baromfi- és sertéstenyésztés* Dohánytermesztés* Juhtartás Kecsketartás Nyúltartás Prémesállat tartás Méhészet Fűszer- és gyógynövény termesztés Rizs Burgonya Cukorrépa Textilipari növény Vágott virág és szaporítóanyag Szőlő és bor Faiskolai termék Halászat A TÉSZ és z-gy TCS a zöldség-gyümölcs termékpályán működik.

55 Termelői szerveződések Magyarországon Fő különbségek a három típus között: 1.A BÉSZ nem termékpályás szerveződés, a TCS, a TÉSZ és a z-gy TCS igen. 2.A termékpályás szerveződések közül a zöldség-gyümölcs ágazatban működők TCS és TÉSz, valamint a más ágazatokban működő TCS-k funkciója hasonló, de valamelyes eltérő szabályozás vonatkozik rájuk. 3.A termékpályás szerveződés azt jelenti, hogy a szervezet meghatározott termékcsoport termelését végző termelőkből áll, és specializáltan csak annak termelését és értékesítését szervezi. 4.A BÉSZ, mint nem termékpályás szerveződés azt jelenti, hogy középpontjában nem a termék áll, tehát nem adott termék termelőit tömöríti, hanem a belépett termelők, mint tagok minden termékét értékesíti.

56 A „z-gy TCS”, a TÉSZ és TCS közös jellemzői Alapítás - általános nehézségek: Alapítás - általános nehézségek: Csekély szövetkezési hajlandóság Együttműködésre, kompromisszumra való képtelenség Támogatásokhoz való hozzájutás, mint prioritás Domináns tagok érdekérvényesítési törekvései

57 Elismerés kategóriái: Elismerés kategóriái: egy adott termék vagy termékcsoport A szervezet céljai, feladatai A szervezet céljai, feladatai A tagok termékének közös áruvá készítése, tárolása A tagok termékeinek közös forgalmazása, a kínálat koncentrálása A kereslet és kínálat összehangolásának elősegítése. Termelési költségek csökkentése, termelői árak stabilizálása A tagok kötelezettsége A tagok kötelezettsége A szervezet termelési, értékesítési, környezetvédelmi szabályainak betartása A teljes termésmennyiségnek a szervezeten keresztüli értékesítése (néhány kivételes esettől eltekintve) Működési költség hozzájárulás fizetése Statisztikai adatok szolgáltatása Ugyanazon termékre tagsági viszony kizárólag egy szervezetben A „z-gy TCS”, a TÉSZ és TCS közös jellemzői

58 A szervezet kötelezettsége A szervezet kötelezettsége Demokratikus szervezeti felépítés Szabályzatok (tagdíjfizetés, új tagok felvétele, tag kilépése, stb.) Szankciók kialakítása szabályok be nem tartása esetére Nyilvántartás vezetése a tagok termeléséről és az áru értékesítéséről Minimális méret előírása Minimális méret előírása Előírásának célja: versenyképes méret biztosítása Meghat. alapja: 1.) min. taglétszám, 2.) min. éves nettó árbevétel Elismerési kérelem benyújtása Elismerési kérelem benyújtása Ezeket a szervezeteket a VM ismeri el („akkreditálja”) Az elismerési kérelem fő eleme egy 3-5 évre, szóló elismerési terv vagy működési program, ami lényegében egy üzleti terv. A „z-gy TCS”, a TÉSZ és TCS közös jellemzői

59 A termelői szerveződések jövőbeni kilátásai Lehetőségek: Termelési költségek csökkentése Értékesítési költségek csökkentése Nettó jövedelem növekedése Kínálat koncentrálása, alkupozíció javulása Érdekérvényesítés javulása TÉSZ-ek szövetségei (másodlagos koncentráció!!!) Problémák: Kis forgalmú és erőtlen szervezetek (kevés jól működő szervezet van Magyarországon; legfőbb cél: támogatáshoz jutás) Árualap megteremtésének nehézsége (tagok saját piacainak feladása) Emiatt: piacok megszerzésének nehézsége Infrastruktúra hiánya (post harvest) Versenyhelyzet fokozódása Felvásárlói érdekeltség (tehát nem alulról szerveződik) Menedzsment és tagság eltérő céljai, érdekei

60 A TCS speciális sajátosságai

61 A TCS alapítása Jogi forma: Jogi forma: Szövetkezet: rugalmas működés, de: „1 tag 1 szavazat” elve. Kft.: vagyonarányos („termelés-arányos”) szavazati jog, de rugalmatlan működés. Alapító tagok: Alapító tagok: min. 15 termelő Speciális feltételek: Speciális feltételek: Minimális árbevétel termékcsoporttól függően 100 vagy 300 millió Ft Árbevétel min. 10%-a / 3%-a természetes személy tagoktól származzon Egy tag max. 15% tulajdonhányad (Kft.-nél) Árbevétel 70%-a tagi termék értékesítéséből származzon Minimális tagsági idő: 3 év

62 A TCS támogatása TCS támogatása (EMVA+nemzeti, csak az elismerés utáni első 5 évben) É v A t á mogat á s m é rt é ke a termel é si é rt é k 1 M € -t meg nem halad ó r é sze ut á n a termel é si é rt é k 1 M € -t meghalad ó r é sze ut á n Az ig é nybe vehető t á mogat á s legmagasabb ö sszege a t á mogat á s alapj á t k é pező é ves termel é si é rt é k %- á ban 1. é v 5,0 2, € 2. é v 5,0 2, € 3. é v 4,0 2, € 4. é v 3,0 1, € 5. é v 2,0 1, €

63 A „z-gy TCS” és a TÉSZ speciális sajátosságai

64 Magyar „z-gy TCS-k” és TÉSZ-ek számának alakulása Forrás: Felföldi J., 2007.

65 A „z-gy TCS” és a TÉSZ alapítása Jogi forma Jogi forma Szövetkezet: rugalmas működés, de: „1 tag 1 szavazat” elve. Rt.: magas alapítói tőke Kft.: vagyonarányos („termelés-arányos”) szavazati jog, de rugalmatlan működés. Alapító tagok: Alapító tagok: min. 15 vagy 8 termelő (utóbbi az „z-gy TCS”-nél) Minimális méret Minimális méret Országcsoportonként változó Magyarországon: → előzetes elismeréshez 8 tag és 150 M Ft → végleges elismeréshez 15 tag és 250 M Ft Elismerés kategóriái: Elismerés kategóriái: z. és gy.; gy.; z.; feldolgozásra szánt termékek, citrusfélék, héjas gyümölcsűek, gomba Minimális tagsági idő: Minimális tagsági idő: 1 év

66 A „z-gy TCS” és aTÉSZ támogatása T É SZ támogatása K ö z ö ss é gi pü-i hozzájárulás: a termelők által a működési alapba befizetett összeg, de legfeljebb az árbevétel 4,1%-a (egyes esetekben 4,6%) Nemzeti pü-i hozzájárulás : a termelői befizetés fele, de legfeljebb az árbevétel 2,05%-a Zöldség-Gyümölcs TCS (max. 5 éves időtartamra) 1 millió Euro árbevételig 5 éven át az árbevétel %-a 1 millió Euro fölötti részre az árbevétel 5,0-5,0-4,0-3,0- 2,0%-a, de a támogatás felső határa: , , , , Euro Plusz 50-60%-os kiemelt beruházási támogatás az elismerési tervbe beépített beruházásokra.


Letölteni ppt "Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések