Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Magyar Köztársaság államszervezete. A magyar parlamentarizmus története - 1848-49- a modern polgári nemzetállam kialakulása - 1867-1948. liberális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Magyar Köztársaság államszervezete. A magyar parlamentarizmus története - 1848-49- a modern polgári nemzetállam kialakulása - 1867-1948. liberális."— Előadás másolata:

1 A Magyar Köztársaság államszervezete

2

3 A magyar parlamentarizmus története a modern polgári nemzetállam kialakulása liberális parlamentarizmus (1918/19-es szélsőbal, 1944/45-ös szélsőjobboldali megszakítással) (ált. és titkos választójog alapján csak két esetben (1920, 1945) február 1. I. tc. köztársasági államforma totalitárius diktatúra (Rákosi-korszak, 1956-os forradalom megszakította, Kádár – megtorlás ) augusztus 20-án fogadták el a szovjet típusú alkotmányt (Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama) Kádár-korszak – autoriter diktatúra - az 1989/90-es demokratikus rendszerváltás: Magyarország parlamentáris köztársaság

4 A Magyar Köztársaság államszervezete Törvényhozó szerv Országgyűlés Államfő köztársasági elnök Végrehajtás kormány Jogalkotás kontrollja Alkotmánybíróság népszavazás Igazságszol - gáltatás Bíróságok Állami közigazgatás Helyi Közigazgatás Önkormányzatok

5 Az Országgyűlés funkciói: - törvényhozás -a végrehajtás ellenőrzése - képviseleti funkció, a nyilvánosság biztosítása (plenáris üléseken folytatott viták) egykamarás képviselőház – 176 egyéni mandátum 210 pártelvű, listákon bejutott képviselő Megbízatása: 4 év 5

6 6 Az Országgyűlés jogállása, feladat- és hatásköre törvényhozásellenőrzésszemélyi döntések védelemegyéb Alkotmány törvények nemzetközi szerződések költségvetés és zárszám - adás kormányfő megválasztása kormányprog- ram elfogadása b izalmatlansá - gi indítvány interpelláció, kérdés, azonnali kérdés Állami Szám- vevőszék ombudsmanok köztársasági elnök m iniszter - elnök AB tagjai LB elnöke Legfőbb ügyész ÁSZ elnöke és alelnökei o mbudsma- nok m egválasz - tása hadiállapot békekötés rendkívüli állapot s zükség - állapot fegyveres erők alkalma - zása k öz - kegyelem helyi önkor- mányzat feloszlatása n épszava - zás kiírása

7 7 Az országgyűlési képviselők jogállása Szabad mandátum Mentelmi jog  felelősségmentesség  sérthetetlenség Összeférhetetlenség fajtái:  hivatali-politikai  érdekeltségi  közbenjárói-érdekkijárói  méltatlansági

8 Kormány A kormány a végrehajtó hatalom letéteményese, feladatai: Az alkotmányos rend védelme, állampolgári jogok biztosítása. Társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása. A szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása, feltételeinek biztosítása. A tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatainak meghatározása és a szükséges feltétel biztosítása. Képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben. Külpolitika meghatározásában és megvalósításában való közreműködés. Nemzetközi szerződések kötése. Rendeleteket bocsát ki. Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek irányítása. Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. A fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása.

9 Tagjai: a miniszterelnök (az országgyűlés javasolja, a legnagyobb parlamenti párt vezetője) és a miniszterek (a miniszterelnök javaslata alapján) A parlamentnek felelős Általában koalíciós kormányok jellemzőek 90-94: MDF- FKGP- KDNP / Antall József - Boross Péter 94-98: MSZP- SZDSZ / Horn Gyula 98-02: Fidesz-MDF-FKGP / Orbán Viktor 02-06: MSZP-SZDSZ / Medgyessy Péter - Gyurcsány Ferenc 06-10: MSZP – SZDSZ / Gyurcsány Ferenc (09-10: MSZP / Bajnai Gordon) Konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben új személy megjelölésével nyújt be indítványt (Gyurcsány – Bajnai váltás)

10 Államfő = köztársasági elnök 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament Feladatai: képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköveteket, kinevezi a magasabb állami tisztviselőket egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot Előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi 3. fok: ítélőtáblák Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : L egfelsőbb B íróság

11 Alkotmánybíróság feladata az előzetes normakontrolltól az állampolgári panaszok kivizsgálásáig széles körű 11 alkotmánybíró: év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás (a parlament 2/3-os szavazással) Ombudsman = országgyűlési biztos ->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos 4. a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (2008-tól)

12 A helyi önkormányzatok a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület, valamint helyi népszavazás útján gyakorolják (község, város, főváros (kerületek), megye) - az önkormányzat alapjogai: önálló igazgatási jogkör, tulajdonlási jog, adókivetés joga

13 Pártrendszer, bal- és jobboldal Az európai politikai tradícióban a pártok ideológiákhoz (a helyes társadalomról alkotott eltérő eszmék) kapcsolódnak (szemben az angolszász gyakorlattal). Baloldal (szociálliberális, szociáldemokrata, liberális) Progresszív, az ember és társadalom javíthatóságába vetett hit, politikai radikalizmus Egyenlőség, társadalmi demokrácia korlátlan kiterjeszthetősége, emberi jogok→ jóléti állam Emberi jogi liberalizmus: pl. halálbüntetés-ellenes, abortusz- párti, a viselkedési devianciák társadalmi elfogadásáért harcol (pl. homoszexualitás) Inkább a munkavállalók oldalán Kül- és védelmi politika: leszerelés, antinukleáris mozgalmak Jobboldal (konzervatív, kereszténydemokrata, hagyományos liberális pártok) Konzervatív világkép, a szokások és tradíciók fontossága, reformista, antiutópista A társadalmi egyenlőtlenséget természetesnek. A demokrácia korlátlan kiterjesztése helyett az alkotmányosság, a rend és az állam autoritásának védelme. Társadalmi kérdésekben konzervatív: pl. abortuszellenes, halálbüntetés-párti Inkább a munkaadók érdekeit Kül- és védelmi politika keményebb

14 A magyar demokrácia stabilitása - a politikai átmenettel egy időben kell kiépíteni a kapitalista piacgazdaságot, ennek komoly társadalmi ára volt - a demokratikus tradíciók gyengesége: a kommunizmus öröksége: szétzúzta a társadalmi autonómia szervezeteit → a társadalom individualizálódott, atomizálódott – egyedül a család maradt a közéleti karriert a megalkuvással társították kettős társadalom – a hivatalos mellett egy második, normaszegés, korrupció politikai infantilizmus – nem képes az érdekérvényesítésre, de bízik benne, hogy figyelembe veszik az érdekeit alacsony a politikai integráltság, közösségtudat pl. nemzettudat gyengülése, a politikai intézményekbe vetett bizalom alacsony

15 A rendszerváltáskor létrejött fontosabb pártok a) történelmi pártok: Független Kisgazdapárt (FKGP) Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Szociáldemokrata Párt (SZDP) b) a Kádár-rendszer „másként gondolkodó” értelmiségiei által létrehozott új pártok Magyar Demokrata Fórum (MDF) Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) c) az egykori kommunista párt (MSZMP) utódpártjai (1989. okt.) Magyar Szocialista Párt (MSZP) Munkáspárt (MP)

16 Politikai kultúra Magyarországon Individualizáltság az értékekben Forrás: Körösényi András: A magyar politikai rendszer, Osiris, p.


Letölteni ppt "A Magyar Köztársaság államszervezete. A magyar parlamentarizmus története - 1848-49- a modern polgári nemzetállam kialakulása - 1867-1948. liberális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések