Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A parlament szerepe a hatalomgyakorlásban A parlamentarizmus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A parlament szerepe a hatalomgyakorlásban A parlamentarizmus."— Előadás másolata:

1 A parlament szerepe a hatalomgyakorlásban A parlamentarizmus

2 Demokrácia és diktatúra Demokrácia és diktatúra A parlament A parlament Történelmi áttekintés Történelmi áttekintés Parlament struktúrája Parlament struktúrája Parlament funkciói Parlament funkciói Országgyűlés szervezete, megalakulása Országgyűlés szervezete, megalakulása Országgyűlés tisztviselői Országgyűlés tisztviselői Az alkotmány, és alkotmánybíróság Az alkotmány, és alkotmánybíróság

3 Diktatúra:Egyeduralom Hatalmuk önkényen alapszik. Politikai kissebségnek az állampolgárok beleegyezése, felhatalmazása nélküli kormányzás. Demokrácia: Népuralom A kormányzati rendszer az állampolgárok beleegyezésén, és felhatalmazásán nyugszik

4 Modernkori diktatúra: A közhatalmi döntéseket a hatalmon lévők önkényesen hozzák Nincsenek alkotmányos korlátok A hatalom autoritását nem az állampolgároktól kapja Demokratikus rendszer: Állampolgárok beleegyezésén alapuló kormányzati rendszer Állampolgárok választanak a versengő politikusok közt, akik meghatározott időre és döntési jogkörrel rendelkeznek Államhatalom ellenőrizhető Ellenzék lehetősége a hatalom békés átvételére Egyéni szabadságjogok Általános választójog

5 Diktatúra fajtái: Totalitárius: A társadalmi rendszer pluralitásának felszámolására törekszik Abszolút hatalmat akar az élet minden területén Autoriter: Nincs társadalom-alakító célja Meghagyják a politikán kívüli szférák autonómiáját A rezsim csak politikai ellenfeleit üldözi Katonai és polgári autoriter rendszerek Demokrácia fajtái: Procedurális: Formális kritériumai vannak A döntések létrehozásának módját vizsgálja Szubsztantív: A döntések milyenségét nézi Tartalmi kritériumokat állít

6 A parlament Demokratikus rendszer legjellegzetesebb intézménye Demokratikus rendszer legjellegzetesebb intézménye Szabad választásokon megválasztott képviselőkből áll Szabad választásokon megválasztott képviselőkből áll Legitimációja elsődleges Legitimációja elsődleges Népszuverenitás érvényesülését reprezentálja Népszuverenitás érvényesülését reprezentálja

7 Funkciói: Az alkotmány megalkotása Az alkotmány megalkotása Kiegészítése Kiegészítése Változtatása Változtatása Törvényhozás Törvényhozás Kormányzat és közigazgatás ellenőrzése Kormányzat és közigazgatás ellenőrzése Politikai kérdések megvitatása Politikai kérdések megvitatása Közvélemény formálása Közvélemény formálása

8 Történelmi áttekintés Anglia: Anglia: XIII. Századtól van jelen a parlament. XIV. Századtól a korai parlament bírósági fórumként működött. XVII. Századtól hatalmi harc indult a király és a parlament közt a kormányzás hatalmi erőviszonyainak megváltoztatására a parlament javára. XVIII. Századtól a „király uralkodik, de nem kormányoz” XIX. Században a hatalom a parlament kezébe került, szabad választásokon a többségi pozícióba jutott párt elnöke lett a miniszterelnök.

9 Franciaország: 1875-től valósult meg XIX. Század parlamentje egyre inkább a polgárok parlamentje lett. Individualista jellegből szervezeti jelleg Középpontjába a szervezetileg tagolódó, és hierarchizálódó pártok és a pártok közvéleményt formáló és közvetítő tevékenysége áll A szocializmus és a tömegdemokrácia kialakulásával olyan elemek kerültek be a politikai rendszerbe, melyek a parlamentarizmus ellenfelei voltak

10 Magyarország parlamentarizmusának szakaszai: 1848 áprilisi törvények: Personalunió O-M Monarchia: az uralkodónak előszentesítési joga volt 1920-tól: az államforma király nélküli királyság Horthyt kormányzónak választották Horthy-korszak: olyan jogelemek épültek be a rendszerbe, melyek korlátozták az alapvető demokratikus elvek működését A nemzetgyűlés jogköre 1927-től kétkamarás rendszer, jogköre kitágult Korlátozott parlamentarizmus: kormányzás rendeleti úton történik, választási rendszere biztosítja a kormánypárt abszolút többségét 1930-as években a kormánygyűlés olyan széleskörű jogokhoz jutott, hogy a parlament ellenőrző feladata minimálisra csökkent 1938-tól a felsőházat megilleti a törvénykezdeményezés joga

11 II. Világháború után: általános feladat a demokratikus állam szervezése és működőképes piacgazdaság megteremtése Szovjetuniónak meghatározó szerepe volt hazánkra nézve: 1945-ös választásokat követően új parlamentet alakított ki Rendszere: törvényeket pártközi tanácsokon „egyeztették” Február 1. II. Köztársaság kikiáltása, de az államfői jogok erősen korlátozva voltak 1947-ben a ellenzék eltávolítása nemzetgyűlés parlamenti szerepe megszűnt Augusztus 20. Népköztársaság kikiáltása re kialakult a szovjet diktatórikus rendszer

12 1989. Október 23. III. köztársaság kikiáltása 1989 őszén megszületett az alkotmányos szabályozás, a kétharmados törvények miatt a törvények érvényesülése az ellenzéktől függött Május 23. új Magyar Köztársaság első szabad választású demokratikus kormánya 1990 tavaszán MDF-SZDSZ paktum Kétharmados törvények megritkítása Kormány kormányfő hatalmának megszilárdulása a parlamentel szemben

13 1994-es választások: Horn-kormány győzelme 1998-as választások: FIDESZ- Orbán Viktor vezetésével. Szélesebb hatalmi politika kiépítése Posztkommunista Magyarországgal szemben a „ polgári Magyarország” kialakítása 2002 MSZP győzelme Medgyessy vezetésével, akit ben leváltottak Április 12. EU szavazás 2004-től Gyurcsány vette át Medgyessy helyét Május 1. Magyarország csatlakozott az EU-hoz Júliusában az Európai Parlament 24 magyar képviselőtagjainak választása Április 9. MSZP Gyurcsány vezetésével

14 A modern parlamentarizmus négy tényezője: Működő parlament: általában 4 éves ciklusokra választják Működő parlament: általában 4 éves ciklusokra választják Végrehajtó hatalom: tagjait választják Végrehajtó hatalom: tagjait választják Államfői hatalom: független a végrehajtói hatalomtól Államfői hatalom: független a végrehajtói hatalomtól Alkotmánybíróság: Magyarországon 15 fős Alkotmánybíróság: Magyarországon 15 fős

15 Parlament struktúrája: Országonkénti eltérések lehetnek: - Parlamenti képviselők száma - A parlament működési elvei alapján egy- vagy két kamarás - Változó lehet a parlamenti képviselők mandátumának érvényességi ideje - Másképp működhet a visszahívhatóság intézménye - Eltérőek lehetnek a parlament feloszthatóságának elvei

16 A parlamenti képviselők számát meghatározhatják: - A választópolgárok arányában - Parlamenti üléstermek helyeinek száma alapján - Szabályozhatják még a pártok érdekeit figyelembe vevő szempontok is

17 Egykamarás rendszer: Egyetlen ház fejezi ki a népakaratot Egyetlen ház fejezi ki a népakaratot Fajtái: Fajtái: - Kamarán belül különül el egy ellenőrző szerv - Különálló szerv ellenőrzi a parlamentet belső kontrolként pl.: Luxemburgi államtanács

18 Kétkamarás rendszer Hatalom törvényhozáson belüli megosztását jelenti Hatalom törvényhozáson belüli megosztását jelenti A két kamara közti ellenőrző vagy kiegyensúlyozó szerepet a két kamara legitimációs bázisa határozza meg, mely a megválasztás módjától, a mandátumának alkotmányosan biztosított érvényességétől függ A két kamara közti ellenőrző vagy kiegyensúlyozó szerepet a két kamara legitimációs bázisa határozza meg, mely a megválasztás módjától, a mandátumának alkotmányosan biztosított érvényességétől függ Fajtái: Fajtái: - Felsőház kinevezett tagokból áll: kevés hatalma van – Anglia - Felsőház tagjait is választják, de legitimációja közvetett –Franciao - Integrált kétkamarás rendszer: mindkét ház tagját választják, legitimációjuk azonos – Olaszo., Belgium

19 Parlament funkciói: Törvényhozás funkciója: - Parlament fő funkciója - Törvényhozási tárgyak típusai: alapjogi törvények Alkotmány Szervezeti törvények Költségvetési törvények - Törvénykezdeményezési joga van: Köztársasági elnök Kormány Országgyűlési Bizottságok Országgyűlési Képviselők

20 Bizottságok szerepe a törvényhozásba: - A bizottságok a parlament kezdeményező, véleményező, javaslattevő szervei. A képviselők módosító javaslatai: - A módosító javaslatról külön szavazni kell. Törvényjavaslatok vitája a plénumon: - Általános vita - Részletes vita - Szavazási procedúra: (záró-vita) zárószavazás Más a tárgyalás menete, ha az országgyűlés a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja

21 Ellenőrzés funkciója: A kormányzat ellenőrzése a parlament önálló funkciója A kormányzat ellenőrzése a parlament önálló funkciója A kormányt a plénum előtt ellenőrzi a parlament. Önálló ellenőrzési szervek jönnek létre: Számvevőszék Bizottságok szerepe az ellenőrzésbe: - Alkotmányjogi alapon kötelező a bizottság által kért adatok közlése a bizottság előtti nyilatkozat és vallomástétel - Kezdeményezési joguk szinte korlátlan; saját kezdeményezésükre a saját területüket érintő bármely kérdést megtárgyalhatják, és állást foglalhatnak. - A kormány tárgy szerint érintett tagja a bizottság kérésére köteles megjelenni, felvilágosítást adni a bizottság ülésén - A bizottsági tagok kétötödének kérésére meghallgatást tart - A bizottságok javaslataikkal, kezdeményezésükkel a kormányzati és jogvédő szervekhez egyaránt fordulhatnak. - Vizsgálóbizottságok: az országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására kiküldheti Eseti bizottságokat alakíthat meghatározott ügyek intézésére Tevékenységükről jelentést kell írni

22 Meghatározza: a kormányzás szervezetét irányát, és feltételeit Külügyi tevékenység: - Békekötés - Nemzetközi szerződések kötése - Rendszeres együttműködés az Interparlamentáris Unioval Hadügyek: - Az országgyűlés az alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a hadügyekről Az alkotmány a rendkívüli jogrend három formáját nevesíti: - rendkívüli állapot (külső támadás) - szükségállapot (belső válsághelyzet) - Veszélyhelyzet Alkotmány általánosított nevesített parlamenti hatásköre: - önkormányzatok felosztásának joga

23 Országgyűlés szervezete, megalakulása: Országgyűlés alakuló ülése: A választásokat követő egy hónapon belül az államfő hívja össze, és nyitja meg. Három feladata:- Igazolja a képviselői mandátumot - Létrehozza a parlament belső szervezetét - A parlamentarizmus szabályai szerint kormányt alakít A képviselők mandátumuk igazolása után esküt tesznek Ezt követi az országgyűlés tiszti karának – elnök, alelnök, jegyzők- megválasztása Bejelentik a frakciók megalakulását Létrejön a házbizottság Meghirdetik a kormányprogramot

24 Az országgyűlés tisztviselői: Parlamenti elnök: Vele szembeni követelmények: - semlegesség - pártokfelettiség - objektivitás Hozzá kell beadni a javaslatokat, indítványokat, kezdeményezéseket. Az elnök teszi fel szavazásra a kérdést, megállapítja a szavazás végeredményét, határozatilag kihirdeti az országgyűlés döntését További feladatai: - koordinálja a bizottságok tevékenységét - Kapcsolatot tart a frakciókkal - Jóváhagyja az országgyűlés hivatali szerveinek ügyrendjét, kinevezi vezetőit

25 Alelnök: Helyettesíti az elnököt akadályoztatása esetén A felmentési jog kivételével jogai azonosak az elnökével Jegyzők: Segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében Feladataik: - felolvassák az országgyűlési iratokat - elolvassák az eskü szövegét - összeszámlálják a szavazatokat - titkos szavazás esetén mint szavazatszámláló bizottság működnek - hitelesítik a jegyzőkönyveket - Két soros jegyző hitelesíti az Országgyűlési Határozatokat

26 Házbizottság: Tagjai: - Házelnök - Alelnök - Frakcióvezetők Szavazati joggal csak a frakcióvezetők, akadályoztatásuk esetén megbízottjaik rendelkeznek Feladatai: - folyamatos működés biztosítása - tanácskozási munkarend kialakítása - önálló indítványok tárgyalásának előkészítése - napirendi pont időkeretben történő tárgyalásának kialakítása

27 Országgyűlés bizottsági rendszere: Szakmaiság, és politikai tagoltság szerint szerveződnek Formái: állandó bizottságok eseti bizottságok ideiglenes bizottságok-vizsgálóbizottságok Állandó bizottság: - megbízásuk a ciklus végéig szól - tárcák, ágazatok szerint tagolt - tagjai csak képviselők lehetnek - akkor is működnek, mikor a parlament nem ülésezik - ülései a sajtó számára nyilvánosak - Határozatképesség: tagok legalább fele jelen van; szótöbbség

28 Frakciók: Egy adott párthoz tartozó képviselők csoportja hozza létre, így nem az országgyűlés szervei. Célja az országgyűlés tevékenységének összehangolása Nincs frakciós kényszer Egy képviselő csak egy csoportnak lehet tagja A képviselő kiléphet, vagy kizárhatják Hat hónap múlva csatlakozhat más frakcióhoz

29 Parlamenti apparátus: Az országgyűlés hivatala. Szintjei: - Főtitkárság - Gazdasági főigazgatóság - más első szervezeti egységek

30 Alkotmány és alkotmánybíróság: Alkotmány: A politikai közösség alaptörvénye A legmagasabb szintű jogszabály, mely törvényként köti a politikai élet minden résztvevőjét Rögzíti a legfőbb politikai intézmények közjogait, azok egymáshoz való viszonyát Rögzíti az állampolgárok jogait, és kötelességeit Meghatározza a társadalom és az állam viszonyát Biztosítja a személyes szabadságjogokat a jogegyenlőséget Szabályozza az államszervezet felépítését, és működését

31 Az alkotmánybíróság: Feladata az alkotmányosság elveinek védelme, és hogy ellenőrizze az alkotmány előírásainak betartását Önálló hatalmi ágat képvisel A bíráskodás funkcióját független bírói szervezet csúcsán elhelyezkedő Legfelsőbb Bíróság tölti be Eljárási rendje: - Normakontrollt gyakorol - Vizsgálja a meghozott törvényeket - Értelmezi az alkotmányt - Alkotmánysértés esetén vádeljárást folytat - Szervezeti és hatásköri vitákat dönt el - Vizsgálja a belső jog összhangját - Alkotmányjogi panaszokat tárgyal


Letölteni ppt "A parlament szerepe a hatalomgyakorlásban A parlamentarizmus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések