Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Didaktika A tanítás folyamat, a tanóra Orosz Ildikó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Didaktika A tanítás folyamat, a tanóra Orosz Ildikó."— Előadás másolata:

1 Didaktika A tanítás folyamat, a tanóra Orosz Ildikó

2 A tanítás - tanulás rendszerelméletű modellje

3 A tanulásszervezés iskolai kérdései Nagy Sándor (1981): „Az iskolai tanítási- tanulási folyamat szerkezetét végső soron úgy jellemezhetjük, hogy az nem más, mint az ismeretszerzés és az alkalmazás fázisának egymást követő és egymásba hatoló ciklikus váltakozása” A funkcionális megközelítések (pl. Buer 1993, Dunkin—Biddle 1974) a tanítási feltételekkel, tényezőkkel magyarázzák a folyamatot A leíró és rendszerező megközelítés pedagógiai tényezőkel magyarázzák a folyamatot. A tanulási folyamatot a tanárok és tanítványaik interakciójaként írják le.

4 Leíró és rendszerező megközelítésnél a tanulás eredményességének tényezői Tanórák típusai Tanórák makrostruktúrája Tanítás- tanulásszervezés módjai Tanítás-tanulásszervezés módszerei Tanulás szervezeti feltételei Tanulás emberi feltételei Tanulás tárgyi feltételei

5 Funkcionális megközelítés A tanulás eredményességére ható változók A pedagógusok jellemzői A környezet jellemzői Az osztályban folyó tanulás jellemzői

6 A tanítás-tanulás színterei Extramurális szféra ( az iskola falain kívüli tanulás) Intramurális szféra (az iskola falain belüli tanulás) Curriculum (tanórák, az iskolai tanterv szerinti tanulás) extracurriculum ( a tanórán kívüli iskolai tanulás színtere)

7 Tevékenységtípusok vagy tevékenységterületek szerint Gáspár László,1978: tanítás-tanulás, termelés és gazdálkodás, közéleti-politikai tevékenység szabadidős foglalkozás. Mihály Ottó,1990 : Gondozás, nevelés, művelődés, szolgáltatás

8 A tanítási óra Burns (1982) - tágabb összefüggéseibe helyezve modellálja. Rendszerének két dimenziója: tanári döntések tanári tevékenységek A tanári döntések szintjei: az egész tanévre ható tanári döntések rövid távú, tematikus tervezés tanórán, tanítás közben hozott interaktív döntések (folyamatot fenntartó, aktivitását biztosító)

9 Falus Iván és kutatócsoportja (1979 ) a tanóra előtti tervezés-felkészülés, a tanóra végrehajtása a tanóra utáni értékelés. Mindegyik szakaszhoz hozzárendelhető pedagógusi tevékenységek: döntés végrehajtás elemzés

10 A tanárokat az interaktív döntésekben zavarba hozó körülmények a tanórai jelenségek bonyolultsága (multidimenzionális volta), a különböző jelenségek gyakori együttes előfordulása (szimultán jelenségek) a tanári reagálások valószínű kimenetelével kapcsolatos bizonytalanságok (a predikció nehézségei).

11 Az oktatás szervezeti formái Az oktatás alapvető, de nem kizárólagos szervezeti formája a tanítási óra. I890 - Poroszország, rendelet – 50 perces tantárgyi órák, perces szünetekkel rendelet csökkenti 45 percre, 10, 20 perces szünetekkel

12 A tanóra időbeosztás, makrostrukturája ( Paul Roerdesz, 1995 ) 1-10 perc – bevezetés, rövid beszélgetés, lazító és koncentrációs gyakorlat, leltározás, hol tartunk a tananyagban perc – differenciált oktatás (sok kiscsoportos tevékenység, egyéni munka). 2-3 perc – lazítás és koncentráció perc differenciált oktatás (egyének tanítása, frontális oktatás). 1-3 perc – összefoglalás, házi feladat, dicséret a végzett munkáért, bátorítás.

13 Óratípusok A tanórák szerkezeti elemei

14 A kombinált óra szerkezet Szervezés, rituálék Számonkérés (a házi feladat minőségi és mennyiségi ellenőrzése, feleltetés, általános feleltetés, ismétlés) Célkitűzés, motiváció Az új anyag feldolgozása Megszilárdítás (elsődleges rögzítés) Az új ismeretek alkalmazása Az óra összefoglalása Házi feladat kijelölése, összefoglalás

15 Új ismeretet feldolgozó óra Szervezés, rituálék Számonkérés (a házi feladat minőségi és mennyiségi ellenőrzése, feleltetés, általános feleltetés, ismétlés) Célkitűzés (Az óra tárgyának és céljának megjelölése) Új ismeretek átadása, az anyag feldolgozása Az óra összefoglalása, rögzítés (megszilárdítás) Gyakorlati alkalmazás Házi feladat kijelölése, összefoglalás

16 Ismereteket alkalmazó, gyakorló óra Szervezés, rituálék Számonkérés (a házi feladat minőségi és mennyiségi ellenőrzése) Célkitűzés, motiválás Az elméleti ismeretek átismétlése Próbagyakorlatok Gyakorló feladatok megoldása Az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése Az óra összefoglalása, házi feladat ismertetése

17 Ismereteket megszilárdító óra (ismétlő, rendszerező, összefoglaló) Szervezés, rituálék Számonkérés (a házi feladat minőségi és mennyiségi ellenőrzése, feleltetés) Célkitűzés, motiváció Az ismétlés, rendszerezés megvalósítása különféle módszerrel A témakör rendszerezése és annak alkalmazását segítő összefoglaló feladatok végzése Az óra tanári összefoglalása, értékelés, házi feladat kijelölése

18 Ellenőrző óra Szervezés Az óra tárgyának megnevezése, célkitűzés Az ellenőrzés formájának és feladatainak ismertetése, a feltételek meghatározása, a feladatok elvégzése A házi feladat kijelölése

19 Szeminárium Lényege a megbeszélés Minden diák felkészül a témakörből, amit megbeszélnek

20 Előadás (Lekció) A tanár a teljes tanóra alatt egy átfogó témát részletesen különböző módszerekkel kifejt

21 Tanórai megfigyelések (Hospitálások) Jegyzőkönyvek Szempontok szerint strukturált megfigyelések Technikai eszközökkel strukturált megfigyelések

22 Általános szempontok az óraelemzéshez I. Célok, feladatok és megvalósulásuk 2. A tanítási óra tartalma, szerkezet időarányai 3. A tanítás közvetlen irányítása a tanító és a tanulók személyes (interperszonális) kapcsolatában 4. A tanulás közvetett irányítása eszközök alkalmazásával 5. A tanítási óra „légköre”, hatása

23 1. Célok, feladatok és megvalósulásuk Mi volt az óra szerepe a témát feldolgozó oktatási folyamatban? Mit kívánt megoldani, megvalósítani / megtanítani, gyakoroltatni, ellenőrizni stb. / a pedagógus? Milyen mértékben felel meg a tanítás-tanulás eredménye az óra rendeltetésének? Hogyan lehet erről tájékozódni? Az óra megfigyelése, illetőleg a tanító saját közlése alapján megítélhető volt-e a felkészülés (a tervezés, az óravázlat) gondossága és célszerűsége?

24 2. A tanítási óra tartalma, szerkezet időarányai A tanítás anyagának szintje és mennyisége megfelelt- e a tanulók felkészültségének? Hogyan kapcsolódott a korábban szerzet ismeretekhez? Elegendő és megfelelő mennyiségű volt-e az új ismeretek feldolgozásához felhasznált tényanyagok és tapasztalat? Megfelelő volt-e a jártasságunk és készségek fejlesztését szolgáltatótevékenységek tartalma, sorrendje? Milyen képességeket, megtartási szokásokat fejlesztett tanóra? Milyen szerkezeti egységekből épült fel a tanítás- tanulás folyamata az órán? Jutott-e kellő idő az egyes szerkezeti egységek tartalmas és eredményes megvalósítására? A törzsanyagon kívül feldolgozott kiegészítő anyag segítette-e a tanulók differenciált fejlesztését?

25 3. A tanítás közvetlen irányítása a tanító és a tanulók személyes (interperszonális) kapcsolatában Mi volt a közvetlen irányítás egyes változatainak pedagógiai szerepe ( a tanári közlésnek: elbeszélésnek, magyarázatnak, előadásnak; illetőleg: a megbeszélésnek, beszélgetésnek)? Hogyan valósult meg az órán a tanító és a tanulók közötti kommunikáció: a kezdeményezés ( indítás, felhívás, reagálás, válasz, reflexió, elfogadás, megerősítés, felhasználás, korrekció, elutasítás, korrekció, elutasítás) láncolata? Milyen arányban oszlott meg a tanító és tanulók kezdeményezése? Milyen mértékben voltak szakszerűek, célszerűek, érthetők és ösztönzők a tanító kérdései? Hogyan használta fel a tanulók kezdeményezését? Jutalmazta vagy büntette, felhasználta vagy figyelmen kívül hagyta.) Hogyan ítélte meg a tanulók tévedéseit? Hogyan reagáltak a tanulók a tanító kezdeményezéseire? Figyelemmel, érdeklődéssel, aktivitással – unalommal, közönnyel, - közös munkából való kikapcsolódással? Törekedett-e a tanító arra, hogy feltárja a tanítás anyagának tantárgyközi kapcsolatait, illetőleg felhasználja a tanulók korábbi ismereteit vagy iskolán kívül szerzett tapasztalatait?

26 4. A tanítás közvetett irányítása eszközök alkalmazásával Alkalmas volt-e a választott eszközök minősége és mennyisége a tanulók csoportos vagy egyéni munkájára? Hogyan készítette elő, hogyan szervezte meg a tanító a tanulók csoportos vagy egyéni munkáját? Hogyan jelölte meg a feladatot; hogyan tájékoztatta a tanulókat arról, hogy mit kell tenniük? Meggyőződött e arról, hogy a tanulók megértették-e a feladatot? Biztosította-e a megfelelő a feladatok megoldására? Ha differenciált munkát szervezett a tanító, mi volt a differenciálás szempontja, indoklása? Hogyan vett részt a tanító a tanulók csoportos, illetőleg egyéni munkájában? Munka közben irányított, segített? Válaszolt a tanulók kérdéseire? Hogyan győződött meg a tanító a csoportos vagy egyéni munka eredményéről? Hogyan ellenőrizte, hogyan értékelte a tanulók munkáját?

27 5. A tanítási óra „légköre”, hatása Milyen hangulatban zajlottak le az óra eseményei? A hangulat néhány jellemzője: élénk, vidám- nyugtalan, zaklatott-féktelen, anarchikus. Melyek voltak az óra légkörének domináns hatótényezői? Az óra anyaga – a taneszközök – a munkaformák – a tanár személyisége – a az osztály közösségének szokásai, hagyományai – jelenlévő vendégek – alkalmilag ható külső tényezők? Hogyan függött össze az óra légköre a tanító személyiségének, illetőleg szerepfelfogásának jellemzőivel?

28 Viszont látásra az iskolákban! Jó munkát!


Letölteni ppt "Didaktika A tanítás folyamat, a tanóra Orosz Ildikó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések