Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi struktúra és oktatás. A társadalom megközelíthető  Környezet, térbeliség  Struktúra  Kultúra felől.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi struktúra és oktatás. A társadalom megközelíthető  Környezet, térbeliség  Struktúra  Kultúra felől."— Előadás másolata:

1 Társadalmi struktúra és oktatás

2

3 A társadalom megközelíthető  Környezet, térbeliség  Struktúra  Kultúra felől

4 Környezeti, ökológiai megközelítés  A társadalom térszerkezete az alapanyaga

5

6 A társadalmi struktúra  A társadalomnak mindenütt és mindig vertikálisan tagolt szerkezete van, s a személyek és a csoportok között pozícióegyenlőtlenség van.

7

8 Vertikális struktúraalkotó elemek  Karl Marx elmélete A termelőeszközök tulajdonviszonya - tőkés, proletár Értéktöbblet - kizsákmányolás Átmeneti osztályok: kisárutermelő paraszt, földbirtokos Osztályharc

9 Két osztály egy réteg  Sztálin modellje munkásosztály, szövetkezeti parasztság, szellemi dolgozók, értelmiségiek

10

11 Max Weber

12 Modern társadalmi rétegződés elméletek  Max Weber elmélete 1. Gazdasági dimenzió - szélesebb körű, mint Marxnál (tulajdon, iskolai végzettség)- foglalkozás 2. Politikai dimenzió – hatalom 3. Rend – megbecsültség, társadalmi presztízs (pl. orvosok, jogászok, egyetemi tanárok)

13 A pénztőke feletti rendelkezés A termelés fizikai eszközei A munkaerő feletti rendelkezés A tőkés mindegyikkel a munkás egyikkel sem rendelkezik Ellentmondásos osztályhelyzet: fehérgallérosok, szakértelmiségiek kék gallérosok Neomarxisták: Erik Wright

14

15 Neoweberiánus struktúrakutatás  G. Lenski: a hatalom az egyenlőtlenség fő forrása A hatalmat birtoklók: 1. a hatalmat legitimizálják 2. a többlettermékből átengednek v- mit 3. propagandát alkalmaznak

16 Neoweberiánus struktúrakutatás 2.  Golthorpe dimenziói: 1. munkamegosztási helyzet (szakképzettség, önállóság szerint) 2. munkaerő-piaci helyzet (jövedelem, felfelé mobilitás esélye, a munka biztonsága

17 Hazai kutatások: Ferge Zsuzsa modellje A munkamegosztás során kialakuló fontosabb társadalmi viszonyok:  tulajdonviszonyok  vezetés-hatalom  szakképzettség-tudásszint  a munkába való bekapcsolódás rendszeressége  a munka mezőgazdasági-nem mezőgazdasági jellege  a mozgósított képességek jellege (fizikai, szellemi)  a munka alkotó vagy rutin jellege  a munka tárgya

18 A nyolc réteg (munkajelleg-csoport):  Vezetők  Beosztott értelmiségiek  Középszintű szakemberek  Irodai dolgozók  Szakmunkások  Betanított munkások  Segédmunkások  Mezőgazdasági fizikai dolgozók,  (Nyugdíjasok és kereset nélküliek)

19 Duális modellek  második gazdaság megerősödése  duális szerkezetű társadalom:  redisztributív + piaci strukturáló erők  a társadalmi egyenlőtlenségi rendszer nem vezethető vissza egyetlen magyarázó tényezőre

20

21

22 Kolosi Tamás

23

24 Rétegződés-modell  egyének és háztartásaik  vertikális (hierarchikus) és horizontális (nemhierarchikus) társadalmi különbségek sokféle dimenziójában  iskolai végzettséget, a foglalkozási presztízst, a munkamegosztási, érdekérvényesítési-hatalmi, az első illetve a második gazdasági, a jövedelmi- vagyoni, fogyasztási, kulturális, területi, lakáshelyzetből adódó státust

25

26 Többdimenziós megközelítés erénye  a társadalom létezésmódjától elválaszthatatlan egyenlőtlenségek vannak  a jobb helyzetű csoportok mindig törekszenek az előnyök átörökítésére  DE eltérő az elit belső tagoltsága, a szegények átlagtól való leszakadottságának mértéke, a középrétegek nagysága, a középrétegek vertikális tagoltságának és horizontális különbségeinek egymáshoz viszonyított aránya

27 Újabb irányok: Ulrich Beck

28 „túl a renden és az osztályon”  demográfiai adottságok (nem, kor)  kulturális választások  társas kapcsolatok  identitáskategóriák  életvitel társadalmi miliő, szubkultúrák, életstílus-csoportok

29 Egyenlőtlenségek magyarázata  egyenlőtlenségi dimenziók: a különböző tőkefajtákkal való eltérő mértékű rendelkezés  Kulturális, anyagi vagy társadalmi tőke?

30

31

32

33 Elmozdulás a struktúrában  Társadalmi mobilitás  Vertikális, horizontális  Intergenerációs, intragenerációs

34 Rendszerváltozás hatása  A strukturális változások: Foglalkozásszerkezet: dominánssá v. a piac, éles határvonal Tulajdonosi szerkezet: ingyen privatizáció + kapcsolati tőke Munkapiaci részvétel változásai: regisztrált + rejtett munkanélküliség Mg: rurális underclass + tőkekoncentráció

35 Munkanélküli Rediszt Piaci Inaktív ributív 1.

36 Munkanélküli Rediszt Piaci Inaktív ributív ,5 3 7

37 Háztartások változásai  Nyugdíjas HT aránya nő (Ok: korkedvezményes)  tömeges korábbi politikai elit idősebb rétegeiben (nem tudta politikai tőkéjét jelentős gazdasági pozícióba átmenteni)  Munkanélküliség: HT 1/10 nagyon, 2/3 részben

38 Az egyenlőtlenségek alakulása  Jövedelmi egyenlőtlenségek:  Közép, alsó: nem vált.  Felső: nő  stabilan a felső-közép 16%, legszegényebbek 10%  közöttük elhelyezkedő középrétegek a rendszerváltás után: nagyfokú jövedelmi bizonytalanság

39 Az egyenlőtlenségek érzékelése  Objektív  Szubjektív

40 Jövedelem, helyzetérzékelés  pesszimista helyzet-és társadalomképpel rendelkezők aránya magas  a társadalmi helyzet szubjektív értékelése és az objektív mobilitás nem mozog együtt  a jövedelmi instabilitás különösen erős a 35 év alattiaknál  Többség: helyzete reménytelenül gyenge

41 Társadalomképek A társadalom szubjektív értékelése

42 Társadalomképek A társadalom szubjektív értékelése

43 Empirikus vizsgálatok 90 után  Vizsgált szempontok:  iskolai végzettség,  foglalkozás,  jövedelem,  hatalmi-érdekérvényesítési pozíció,  a lakókörnyezet jellege  a kulturális fogyasztás

44 A státuscsoportok átalakulása  Korábbi csoportok megszűnése:  1. a munkáselit,  2. a kulturális középosztály  3. a magas jövedelmű rossz lakásúak csoportja

45 Az elit  Csak célzott vizsgálatokkal közelíthető meg  kialakult „a rejtőzködő” nagytőkés réteg tipikus elit csoportok: 1. volt állami vállaltvezetők piaci aktivitással vagy ilyen gyakorlat nélkül 2. az elitbe kerülő homo novusok aránya nagyon alacsony 3. régi rendies kulturális elit: extrém mértékű érdekérvényesítés

46 Felső középosztály  Aktív kereső, ált diplomás felső vezető v szakember.  RV után arányuk 3,6-ról 6%-ra  Tercier szektorban dolgozók aránya nőtt, nők is.  Volt generációváltás, de már hozzáöregedtek

47 Magas státusú alsó-közép jövedelmű  magas státus: iskolázottság és magas kulturális aktivitás  Inkonzisztencia: alacsony vagyoni helyzete, közelíteni szeretne a felső-közép osztályhoz, de gyengébb jövedelem és lakáshelyzet…jövő?

48 Középosztályosodás  Két korábban is létező tipikus társ csoportból:  beosztott szellemi nők + munkáselitből kisvállalkozóvá lett férfiak  Magas az inkonzisztencia, de már javul.  Ezek közül a gyengébb anyagi helyzetűek a középosztály felé kapaszkodnak.

49 Kulturális középosztály  társadalmicsoport-pár volt a szoci-ban  fővárosi szakmunkás férfi + rutin szellemi nő  Kulturálisan aktívak,  A kult. piacosodásával a férfi tagozat megszűnt  Ma: középfokú szellemi fogl. nők

50 Alsó-közép/alsó Alsó középosztály: tipikus középkorú női érettségizett szellemi  Jó lakású alsó: falusiak, kisvárosiak, idősebb kult.k. üres fészekben  Jó jövedelmű alsó: férfi szakmunkások, aktívak és jobban keresnek az alsó középnél, felére csökkentek

51 Lecsúszók és visszakapaszkodók  RV termelte ki e csoportot  korábbi ingázó, alacsony iskolázottságú, munkanélküli tapasztalattal rendelkező  De többségük fel tudott kapaszkodni HOGYAN?

52 Depriváltak Konzisztensen alacsony státusúak, szakképzetlen mg fizikai, inaktív: nyugdíj, gyes, falusiak legalsó 30%-nyi szakképzetlen mezőgazdasági fizikai munkások vagy inaktívak

53

54 A jövő társadalma  „optimális berendezkedés”: a kis- közepes létszámú, belsőleg tagolt elit és a nagyjából hasonló méretű szegénység között nagy létszámú, belsőleg mind vertikálisan, mind horizontálisan differenciált középréteg

55 Elit Középrétegek Alsó rétegek

56 Középrétegek Elit Alsó rétegek

57 Irodalom  Ferge Zsuzsa (1973): Társadalmunk rétegződése. KJK, Budapest, o.  Hegedús András (1966): A szocialista társadalom struktúrájáról. Akadémiai K. Budapest  Andorka Rudolf – Stefan Hradil – Jules Peschar (szerk.) (1995): A társadalmi rétegződés. Aula K. Budapest. I. Elméletek és empirikus alapok.  Replika 1990/1 és 1990/2. szám

58  Andorka Rudolf (1983): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Gondolat K., Budapest  Andorka Rudolf – Stefan Hradil – Jules Peschar (szerk.) (1995): Társadalmi rétegződés. AULA K. Budapest  Angelusz Róbert – Tardos Róbert (1991): Társadalmak rejtett hálózata. Magyar Közvéleménykutató Intézet, Budapest  Bukodi Erzsébet: Társadalmi mobilitás Magyarországon In: Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György (szerk.) Társadalmi riport TÁRKI, Budapest  Falussy Béla – Vukovich György (1996): Az idő mérlegén ( ) In: Andorka Rudolf – Kolosi Tamás – Vukovich György (szerk.) Társadalmi riport TÁRKI, Budapest  Ferge Zsuzsa (1973): Társadalmunk rétegződése. KJK, Budapest


Letölteni ppt "Társadalmi struktúra és oktatás. A társadalom megközelíthető  Környezet, térbeliség  Struktúra  Kultúra felől."

Hasonló előadás


Google Hirdetések