Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egyenlőtlenségek és a szegénység a szociológia örök témái.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egyenlőtlenségek és a szegénység a szociológia örök témái."— Előadás másolata:

1 Az egyenlőtlenségek és a szegénység a szociológia örök témái

2 Kétféle megközelítés-kétféle módszer Társadalomfilozófusok: Indokoltak és igazságosak-e a létező egyenlőtlenségek? Létezik-e egyenlőtlenségek mellett jó társadalom? Szociológia : Mekkorák az egyenlőtlenségek? Hogyan alakul, nő vagy csökken az egyenlőtlenség? Mi az oka a szegénységnek és az egyenlőtlenségeknek, valamint hogyan lehet a szegénységet enyhíteni

3 Mi az egyenlőtlenség? Az egyének és családok, valamint a különböző társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. Az egyenlőtlenségek különböző dimenziói : o Jövedelem o Vagyon o Munkakörülmények o Lakásviszonyok o A lakóhely környezete o Műveltség o Szabadidő eltöltése o Egészségi állapot

4 Az esélyegyenlőtlenség A társadalmi pozíciókba való bejutás (pl. értelmiség vagy vezető beosztás ) esélye az életpálya elején. Néhány alapfogalom • Méltányosság: arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal, a közjóhoz való hozzájárulásukkal • Igazságosság: azok az egyenlőtlenségek, amiket a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana • Depriváció: nélkülözése annak, ami a társadalom nagy többségének rendelkezésére áll • Hátrányos helyzet: többszörösen hátrányos helyzet: egynél több hátrány, rossz egészségi állapot

5 Abszolút vagy relatív…..? Abszolút szegénység: ha az egyén vagy a család a létminimum alatt él. Mo-n először 1968-ban KSH számítás: havi 620 Ft/fő, 1994 óta szünetelteti a KSH a létminimum számításokat… Létminimum legtöbbször egy bizonyos egy főre jutó havi jövedelem, de lehetnek létminimum kritériumok is, pl. amelyik családnak nincs hűtőszekrénye (USA példa) Relatív szegénység: Ha az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól, pl. az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az átlag 60, 50 vagy 40 százaléka.

6 Módszerek • Központi Statisztikai Hivatal 1963-tól 1987-ig ötévenként végzett családi vagy háztartási jövedelem felvételeket. • 1968 után speciális szegénység vizsgálat • KSH rétegződés-adatfelvétel: többdimenziós szegénység vizsgálat • 1992 óta a Tárki és a BKE Szociológia Tanszéke háztartáspanel- felvételt végez (kb háztartás) Ez egy követéses vizsgálat, Magyar Háztartás Panel néven hat kérdezési hullámot ért meg, utolsó adatfelvétel 1997-ben. USA 1968 óta folyó …

7 Elfogadható egyenlőtlenség? 1. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak:  Az átlagnál tehetségesebb elitek viszik előre a gazdaságot, kultúrát – elitista álláspont  Minden gazdasági beavatkozás a jövedelem-eloszlásba sérti a gazdagok szabadságjogait, ez diktatúrához vezet – libertárius álláspont  A fennálló jövedelem-eloszlás azt tükrözi, hogy mennyire hasznos funkciót tölt be – funkcionalista szociológiai iskola

8 Elfogadható egyenlőtlenség? 2.Mérsékelt egyenlőtlenség, de esélyegyenlőség J.S.Mill XIX. századi nagy liberális társadalomfilozófus Európában szociáldemokraták, az USA-ban liberálisok Méltányos jövedelemkülönbségek elfogadhatóak, amennyiben azok a társadalomnak nyújtott szolgálatok különbségét tükrözik, de az egyenlőtlenség csak addig fogadható el, amíg elősegíti a gazdaság és társadalom fejlődését azáltal, hogy a társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi.

9 Igazságos társadalom? Az igazságos társadalom 2 fő elve (John Rawls 1972):  A társadalom minden tagjának egyenlő joga van az alapvető szabadságjogok legteljesebb körére addig a határig,ameddig az összeegyeztethető a társadalom többi tagjának hasonló körű szabadságával  A társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák, továbbá a társadalom minden tagjának egyenlő esélye legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra.

10 Teljes egyenlőség? Egalitárius álláspont: Karl Marx és Friedrich Engels – kommunista társadalom A szocializmusban: munka szerinti elosztás ig a demokratikus társadalmakban szociáldemokrata konszenzus (Dahrendorf) „Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.”  mérsékelt egyenlőtlenségek,  esélyegyenlőtlenségek csökkentése  és a jóléti rendszerek kiterjesztése A magyar társadalom mai céljai: • A társadalmi egyenlőtlenségek minden olyan csökkentése, amely a gazdasági fejlődést nem hátráltatja és nem jár az egyéni szabadság elfogadhatatlan korlátozásával • Senki se kényszerüljön a létminimumnál kisebb jövedelemből megélni

11 Az egyenlőtlenségek és szegénység okai – elméletek  Az emberek közötti különbségből származnak: biológiai adottságok  A másik véglet: a gazdasági-társadalmi rendszer jellegéből, ezért ezt kell megváltoztatni  Elszegényednek a betegek, a csonka családban élők Szegénykultúra: Oscar Lewis, USA, 1968, Fábián Katalin, a Makoldi család, 1977 olyan sajátos viselkedési norma és értékrendszer, amely megakadályozza a kiemelkedést, de segíti a terhek elviselését: védő funkciója van!

12 A szociológia fókuszában • A XIX. században a szociológusok és a közvélemény is ismerte ezt a jelenséget, kérdés volt, hogy megszünteti-e a szocializmus? • Az 1930-as gazdasági válság idején kiderült, hogy a fejlettebb, gazdagabb országokban is súlyos probléma • A II.vh. után derű látás és jóléti államok • Az 1960-as évektől a fókuszban a fejlődő országok szegénysége • World bank 1990 A világ fejlődése - India, Fekete-Afrika, Latin- Amerika • Adatok, táblák: Andorka bevezetés: old

13 Hely a társadalmi szerkezetben, eltérő esélyek  Marx-Engels: a termelőeszközökhöz való viszony szerint  Max Weber 3 dimenzió: - gazdasági dimenzió: munkaerő piaci helyzet - hatalom: a pol. hatalom nem függ össze a tőketulajdonnal - rend: megbecsültség, illetve presztízs  Lenski (1966) hét osztály: -politikai-hatalmi -vagyoni-tőketulajdonlási - foglalkozási -iskolai végzettségi - faji, etnikai, vallási - nemek szerinti - életkori osztályrendszerek

14 Tőkefajták Bourdieunél és Dahrendorf… Pierre Bourdieu három tőkefajtát különböztet meg:  Pénztőke  Kulturális tőke: műveltség  Szociális tőke: társadalmi kapcsolatok Ezek konvertálhatók, átválthatók Hatalomelméletek: Mills (1962) Az uralkodó elit R. Dahrendorf: a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán, a társadalmi konfliktusok a hatalomért folynak M. Gyilasz (1957): újosztály elmélet-a szoc.-ban az állami és pártbürokrácia az uralkodó osztály, mert ők a termelőeszközök tényleges tulajdonosai

15 Magyarországi helyzet-ajánlott irodalom • Andorka: old. • Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése 1969 Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó • Ferge Zsuzsa: Struktúra és egyenlőtlenségek a régi államszocializmusban és az újkapitalizmusban Szociológiai Szemle 4.sz • Konrád György-Szelényi Iván: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz • Kemény István: A magyar munkásosztály rétegződése Szociológia 1.sz p • Kolosi Tamás: Státus és réteg Bp, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1984 • Kolosi Tamás:Tagolt társadalom, Bp. Gondolat kiadó, 1987.


Letölteni ppt "Az egyenlőtlenségek és a szegénység a szociológia örök témái."

Hasonló előadás


Google Hirdetések