Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. Egyenlőtlenség és szegénység. Egyenlőtlenség és szegénység2 Alapfogalmak  Társadalmi egyenlőtlenség és esélyegyenlőtlenség  Egyenlőség  Méltányosság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. Egyenlőtlenség és szegénység. Egyenlőtlenség és szegénység2 Alapfogalmak  Társadalmi egyenlőtlenség és esélyegyenlőtlenség  Egyenlőség  Méltányosság."— Előadás másolata:

1 4. Egyenlőtlenség és szegénység

2 Egyenlőtlenség és szegénység2 Alapfogalmak  Társadalmi egyenlőtlenség és esélyegyenlőtlenség  Egyenlőség  Méltányosság - meritokrácia  Igazságosság  Szegénység: abszolút és relatív relatív depriváció társadalmi kirekesztés  Ki a szegény? szegénységi küszöb: létminimum, átlagjövedelem 50%- a, legalsó jövedelmi kvintilis, nyugdíjminimum többszempontú kritériumrendszer  Mekkorák a jövedelmi egyenlőtlenségek? legfelső és legalsó jövedelmi decilis részesedése a jövedelmekből

3 Egyenlőtlenség és szegénység3 Elméletek  Mennyire elfogadhatók a jövedelmi egyenlőt- lenségek? 1.Szükségszerűek, kívánatosak elitista, libertariánus, funkcionalista álláspontok 2.Mérsékelt egyenlőtlenség igen, esélyegyenlőtlenség nem szociáldemokrata/liberális álláspont (John Stuart Mill) 3.Teljes egyenlőség kell egalitárius álláspont (Marx, Engels, Proudhon)

4 Egyenlőtlenség és szegénység4 A jóléti állam modelljei Titmuss 1.Reziduális (USA) 2.Teljesítménymodell (Németország) 3.Intézményes modell (Svédország) Esping-Andersen 1.Liberális modell: rászorultság elve, segélyezés 2.Konzervatív modell: foglalkoztatottak védelme 3.Szociáldemokrata modell: cél az egyenlőség, állampolgári jogon

5 Egyenlőtlenség és szegénység5 Az egyenlőtlenség és a szegénység okai  Biológiai adottság  A gazdasági-társadalmi rendszer jellege  Hátrány a műveltségben és az iskolai végzettségben  Rossz testi és lelki egészségi állapot  Egyszülős családok  „Szegénység kultúrája”  Életciklus-jelenség

6 Egyenlőtlenség és szegénység6 Kik a szegények a rendszerváltás utáni Magyarországon? 1.Hagyományos szegénység:  szakképzetlen munkások és mg.-i fizikai dolgozók (alacsony iskolázottság)  községi lakóhely 2.Új szegénység  munkanélküliek, inaktívak 3.Demográfiai szegénység  eltolódás az idősektől a gyermekek felé 4.Etnikai szegénység: cigányok 5.Átmenetileg szegények: többen vannak, kiemelkedési lehetőség Tartósan szegény: reménytelenség, leszakadás, szegregálódás

7 Egyenlőtlenség és szegénység7 A tartósan és az átmenetileg szegények aránya 1992 és 1997 között

8 Egyenlőtlenség és szegénység8 Jövedelmi egyenlőtlenség és szegénység Magyarországon, Szegények aránya*-11,914,212,913,512,012,6 S10**20,922,724,324,825,725,123,6 P90/P10***2,813,073,953,783,903,783,53 * Az ekvivalens mediánjövedelem 60%-a alatti jövedelem esetén ** A legfelső jövedelmi tized részesedése az összjövedelemből az egy főre jutó jövedelem alapján *** A legfelső jövedelmi tized alsó határpontjának és a legalsó jövedelmi tized felső határpontjának az aránya az egy főre jutó jövedelem alapján

9 5. Társadalmi szerkezet és rétegződés

10 Egyenlőtlenség és szegénység10 Alapfogalmak 1.  Társadalmi szerkezet/ struktúra: - különböző társadalmi pozíciók (egyének, csoportok) közötti viszonyok - hogyan működik a társadalom? - elméleti kérdés - ismérvek: vagyoni állapot, társ.-i munkamegosztásban elfoglalt hely, jövedelem - kevés kategória - nem feltétlenül rendeződnek hierarchiába  Társadalmi rétegződés: - különböző embercsoportok helyzete, életkörülményei, életmódja közötti strukturált egyenlőtlenségek - hogyan épül fel a társadalom? - erősen empirikus - ismérvek: foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely - több kategória - hierarchiát alkotnak

11 Egyenlőtlenség és szegénység11  Társadalmi osztályok: azoknak az egyéneknek történelmileg kialakult sajátos csoportjai, akik azonos helyet foglalnak el a társadalmi termelés szervezetében  Társadalmi rétegek: foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem stb. alapján definiált társadalmi kategóriák  Státuszcsoportok: egyéneknek vagy családoknak olyan csoportjai, amelyek különböző dimenziókban együttesen hasonlóan helyezkednek el (anyagi színvonal, fogyasztás, életmód, lakás, lakókörnyezet, munkamegosztás, hatalmi pozíció – Kolosi Tamás) státuszinkonzisztencia Alapfogalmak 2.

12 Egyenlőtlenség és szegénység12 A társadalmi rétegződés történeti típusai  Rabszolgaság: az egyik ember birtokolja a másikat  Kasztrendszer: brahmanák, katonák, kereskedők-iparosok, érinthetetlenek (teljesen zárt, egyéni mobilitás nem, csoportos igen)  Rendi tagozódás: eltérő kötelezettségek és jogok, nem teljesen zárt  Osztálytagozódás: jogi vagy vallási rendelkezés nem különíti el, nem örökíthető, nem olyan világosak a körvonalai, házasodási tilalom nincs, az egyén formailag saját teljesítménye alapján jut be, jelentős a társadalmi mobilitás, alapjai elsősorban a gazdasági különbségek

13 Egyenlőtlenség és szegénység13 Módszerek 1. Survey-módszer  különféle adatokat gyűjtünk össze a megkérdezett egyének/családok társadalmi helyzetéről, életkörülményeiről, életmódjáról, gondolkodásáról  kategóriák alkotása  átlagos értékek, vagy a hátrányos/átlagos/kedvező helyzetben lévők aránya Példák:  KSH évi rétegződésfelvétele (1988-ig ötévenként jövedelmekről)  : sokdimenziós rétegződésfelvétel  Utána: Tárki kisebb felvételei  Háztartásiköltségvetés-felvételek (KSH)  1992 óta: Magyar Háztartás Panel (2000 háztartás)

14 Egyenlőtlenség és szegénység14 Módszerek 2. Önbesorolás  A megkérdezetteket kérdezik meg, hogy milyen osztályba vagy rétegbe sorolják magukat Presztízsvizsgálat  A megkérdezetteket arra kérik fel, hogy pontosan megnevezett foglalkozások „presztízsét” nevezzék meg  A foglalkozások presztízsrangsora egy-egy társadalmon belül az idő folyamán meglehetősen nagy állandóságot mutat ( → funkcionális fontosság)  nemzetközi presztízs-skála Társadalmi-gazdasági státus [SES]  pontszámok minden kis foglalkozási csoportra

15 Egyenlőtlenség és szegénység15 Rétegződéselméletek  Karl Marx konfliktuselmélete – egy dimenzió, dichotóm modell Termelőeszközök tulajdonviszonya: tőkések és proletariátus Átmeneti osztályok: kisárutermelő paraszt, földbirtokos  Max Weber elmélete – több dimenzió 1. Osztály: gazdasági dimenzió (termelőeszközök, munkaerőpiaci helyzet, szakképzettség) 2. Rend: társadalmi presztízs, megbecsültség, melynek jellegzetes életvitel az alapja 3. Párt: hatalom dimenziója, közös célú, érdekű egyének csoportja, együtt tevékenykednek  Funkcionalista irányzat (Davis és Moore) harmóniaelmélet funkciók eltérő fontossága, legmegfelelőbb emberek privilégium-, jövedelemkülönbségek funkcionálisak

16 Egyenlőtlenség és szegénység16 Nemzetközi változások 1.Nő a szellemi és csökken a fizikai foglalkozásúak aránya. 2.Nő a szolgáltatások területén foglalkoztatottak aránya. 3.Növekszik a munkásosztály belső differenciálódása. 4.„Új szegény réteg” kialakulása ( → tartósan munkanélküliek, krónikus betegek és rokkantak, faji kisebbségek tagja, vendégmunkások körében). 5.A gazdasági szervezetek és az államapparátus méretei nőnek, tovább bürokratizálódnak. Ellentétes tendencia is: nő a kis gazdasági egységek száma, háztartások és más kiscsoportok szerepe. 6.Kispolgárság nem tűnt el. 7.Növekszik az állami juttatásokból élők száma (főként a nyugdíjasok).

17 Egyenlőtlenség és szegénység17 A magyar társadalom szerkezetének két elméleti modellje (1980-as évek) 1. Szelényi Iván „két háromszög” modellje 1-káderelit 2-új vállalkozók 3-bürokratikus középosztály 4-magánszektor, önállók 5-állami szektor dolgozói, akik a második gazdaságból is húznak jövedelmet 6-redisztributív szektor munkásai 7-magánszektor alkalmazottai állami-redisztributív gazdaság piaci gazdaság

18 Egyenlőtlenség és szegénység18 A magyar társadalom szerkezetének két elméleti modellje (1980-as évek) 2. Kolosi Tamás „L-modellje” 1-politikai-államigazgatási vezetők 2-középszintű állami alkalmazottak és munkások 3-szakképzetlen állami munkások 4-magánvállalkozók 5-látens magánvállalkozók 6-magánszektor kisárutermelői 7-a második gazdaságban részt vevő szakképzetlenek 8-menedzserek, gazdasági vezetők 9-a redisztributív szektorban és a második gazdaságban is nagy jövedelmet elérő értelmiségiek, szakmunkások 10-mindkét szektorban közepes jövedelmet elérők piac re- disz- tribú- ció

19 Egyenlőtlenség és szegénység19 Változások a rendszerváltás óta  Foglalkoztatás jelentős visszaesése  Jelentősen nőtt a foglalkoztatottság a szolgáltatásokban és visszaesett a nehéziparban és a mg.-ban  Lényegesen több, kisebb szereplőből álló vállalatszerkezet + multik  Megnőtt a tartósan munkanélküliek és inaktívak aránya  Megnőtt a tanulók aránya, nőtt a kereslet a magas iskolázottság iránt  Nők: elsősorban rutin szellemi és alsó szintű hivatalnoki foglalkozások Férfiak: nagyobb arányban vezetők és vállalkozók

20 Egyenlőtlenség és szegénység20 A mai magyar társadalom szerkezete  nyugati kétharmados társadalom?  dél-amerikai modell?  „terhes babapiskóta”?

21 Egyenlőtlenség és szegénység21 A 16 éven felüli magyarországi népesség megoszlása társadalmi osztályok szerint, 2003 (%)  3% - elit nagy- és közepes vállalkozók, szabadfoglalkozású értelmiségiek; valamint felsővezetők és beosztott értelmiségiek a státuszindex legfelső decilisében  8% - felső középosztály rosszabb státuszú felsővezetők; középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók a státuszindex legfelső decilisében; és beosztott értelmiségiek a státuszindex 6-9. tizedében  31% - középosztály rosszabb státuszú középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók; értelmiségiek a státuszindex 1-5. tizedében, alsóvezetők, egyéb szellemi foglalkozásúak; valamint szakmunkások a státuszindex decilisében  38% - munkásosztály rosszabb státuszú szakmunkások, szakképzetlen és mezőgazdasági munkások, ha társadalmi státuszuk a 3. tizednél magasabb  20% - depriváltak szakképzetlen és mezőgazdasági munkások a státuszindex alsó három decilisében


Letölteni ppt "4. Egyenlőtlenség és szegénység. Egyenlőtlenség és szegénység2 Alapfogalmak  Társadalmi egyenlőtlenség és esélyegyenlőtlenség  Egyenlőség  Méltányosság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések