Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szegénység Alapfogalmak. A szegénység mint kutatási probléma A társadalmi szolidaritás, egyenlőség és (esély) egyenlőség kérdése amely konstitutív a modern.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szegénység Alapfogalmak. A szegénység mint kutatási probléma A társadalmi szolidaritás, egyenlőség és (esély) egyenlőség kérdése amely konstitutív a modern."— Előadás másolata:

1 Szegénység Alapfogalmak

2 A szegénység mint kutatási probléma A társadalmi szolidaritás, egyenlőség és (esély) egyenlőség kérdése amely konstitutív a modern demokráciákban. Az ipari forradalom társadalmi következménye. A felvilágosodás (befejezetlen) programjának a folytatása. Gyakorlati politikai szempontok. A társadalmi rendszerek stabilitása, a szegénység társadalmi ára.

3 A szegénység: meghatározási perspekítvák. A szegénység meghatározása: dimenziók

4 I. A szegénység meghatározása: típusok 1. Populáris/Köztudati 2. Szubjektív 3. Intézményes

5 I. 1. Populáris/Köztudati Kit tekint, hogyan határozza meg a „köztudat” a társadalom különböző rétegei a szegényt, a szegénységet. Pl. Nagy Britaniában a háborút és az azt követő ínséges időket megéltek inkább hajlanak arra, hogy az éhezést tekintsék a szegénység ismérvének.

6 I. 2. Szubjektív szegénység A különböző élethelyzetben levő személyek besorolják vagy sem önmagukat a szegény kategóriába. Relatív függ az egyéni sorsok alakulásától, a réteg- identitástól, az egyéni vagy csoportos aspirációktól.

7 I. 3. A szegénység intézményes meghatározásai Valamely intézményes (tudományos, politikai, közigazgatási) autoritás által megállapított, többnyire objektív mércék alapján meghatározott életviteli szint, amely alatt élőket szegénynek tekintik. Szegénységi küszöb. Létminimum.

8 II. A szegénység meghatározása: dimenziók Abszolút Relatív Objektív Szubjektív MateriálisRelacionális

9 II.1. Abszolút és relatív szegénység Abszolút Abszolút – –Az egyének illetve családok nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal hogy alapvetőnek tartott fizikai szükségleteiket kielégíthessék. (Charles Booth)

10 II.1. Abszolút és relatív szegénység Relatív Relatív – –A társadalom egy része nem rendelkezik azokkal a javakkal amelyek az illető társadalomban általánosan elfogadott létfeltételeihez tartozónak számítanak.

11 II.1. Abszolút és relatív szegénység Az abszolút szegénység inkább erőforrások hiányát, a relatív szegénység inkább az erőforrások elosztásához kapcsolódik.

12 II.2. Szubjektív Objektív? Az egyéni biográfia vagy csoporthelyzet kontextusában értelmezhető besorolás. A besoroló érdekei, érzelmei, társadalomszemlélet e által meghatározott. Külső, előre meghatározott, operacionális mércék. A mércét meghatározók érdekei, társadalomszemléle te által befolyásolt.

13 II.3. A szegénység materiális és relacionális vonzatai A materiális szegénység szűk értelemben vett (anyagi, pénzügyi, alap) szükségletek kapcsán vetődik fel. - jövedelmi szint –létfeltételek –anyagi javak –szolgáltatások Dimenziójában értelmezett

14 II.3. A szegénység materiális és relacionális vonzatai A relacionális (általánosabb jellegű kapcsolati) vonzatok átfogóbb társas, és általánosabb személyiségi és társadalmi szükségletek kapcsán vetődik fel A szegénység meghatározóan hat ki az egyén társas kapcsolataira és az ezeken a társas kapcsolatokon kontextusában kialakuló én-képre és önbecsülésre.

15 II.3. A szegénység materiális és relacionális vonzatai Társadalmi pozíció és kapcsolatrendszer fenntartása ki- és újratermelése. Megfelelés mindazon társadalmi szerep és státuselvárásoknak amelyek az egyének és a családok kapcsán általában megfogalmazódnak.

16 II.3.1. A szegénység materiális és relacionális vonzatai: marginalitás A kapcsolat-fenntartási lehetőségeik korlátozottak: marginalitás, marginalizáció. Nem tekint valakit a társadalom teljes értékű, egyenlő partnernek.

17 II.3.1. A szegénység materiális és relacionális vonzatai: marginalitás Csökkenő mértékben gyakorolnak ellenőrzést mindazon tényezők fölött amely meghatározza életük alakulását. –Fiatalok, nyugdíjasok, szegénynegyedekben élők, munkanélküliek, szenvedélybetegek. Nem szinonim a szegénységgel, de egyik oka lehet.

18 I A szegénység intézményes meghatározásainak a megalapozása Szubzisztencia: alapvető fizikai/materiális szükségletekre koncentrál nem veszi figyelembe az egyén társadalmi szerepeinek a betöltéséhez szükséges erőforrásokat (abszolút szegénység) –A napi kosár Alapszükségletek perspektívája: materiális + alapvetőnek tartott társadalmi szükségletek. –Oktatás, lakásfeltételek

19 I A szegénység intézményes meghatározásainak a megalapozása Relatív depriváció: az illető társadalomban általánosan elfogadott és a társadalom jelentős része által kielégíthető szükségeltek a mérce –Pl. nyaralás, információs hálózatba való bekapcsolódás, szállítás

20 4. A szegénység mérése Többnyire összefügg a szegénység intézményes meghatározásaival. Létminimum, szegénységi küszöb. Jövedelem, jövedelmi decilisek.

21 A szegénység Romániában Relatív szegénys ég 25,319,930,133,841,244 Akut/ extrém szegénys ég 85,19,511,716,6

22 Könyvészet A.R. 119 – 125, A.R.* A.G Ferge Zsuzsa (1987) ‘Studying Poverty’ in Ferge Zs., Miller S.M. (szerk.) Dynamics of Deprivation Gower, pp *Towsend Peter (1987) ‘Conceptualising Powerty’ in Ferge, Miller id mű, pp


Letölteni ppt "Szegénység Alapfogalmak. A szegénység mint kutatási probléma A társadalmi szolidaritás, egyenlőség és (esély) egyenlőség kérdése amely konstitutív a modern."

Hasonló előadás


Google Hirdetések