Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés 2008. május 30.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés 2008. május 30."— Előadás másolata:

1 EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés május 30.

2 Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő jelentések a jövőben is Tartalomjegyzék 2008: Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann) Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig) Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton) Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán) Sajátosságok: Össz-európai szemlélet Újfajta indikátorok Társadalompolitikai következtetések

3 A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői: Székely Judit (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, szakállamtitkár) Fazekas Károly (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, igazgató; Magyarország Holnap Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, elnök) Lannert Judit (TÁRKI-Tudok Zrt., vezérigazgató)

4 Munkaerőpiaci helyzetkép az Európai Társadalmi Jelentésben

5 1.Az aktivitásban, a foglalkoztatottságban és a munkanélküliségben megfigyelhető folyamatok a vizsgált 24 országban, ig 2.Aktivitási és foglalkoztatottsági esély becslése egyéni adatokon a 24 országban: a nem, a kor, a munkapiaci tapasztalat és az iskolai végzettség hatásának vizsgálata 3.A háztartások és egyének munkaintenzitása a 24 országban: •Munka nélkül maradt háztartásban élők aránya •Háztartási szintű, munkaintenzitást mérő Laeken-indikátor •Munkaórahányad becslése egyéni adatokon: a nem, a kor, a munkapiaci tapasztalat, az iskolai végzettség és a háztartástípus hatásának vizsgálata 4.Iskolázottsági és iskolázottsági egyenlőtlenségi mutatók és kapcsolatuk a munkapiaci aggregátumokkal a 24 országban

6 Divergáló aktivitási minták Európában: néhány kiválasztott ország összevetése Aktívak: munkavállalóként vagy munkakeresőként megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek Magyarországon a legalacsonyabb az aktivitási ráta!

7 Az aktivitási minták részletesebb elemzésének fontosabb tapasztalatai •A nők aktivitási és foglalkoztatottsági esélyei alacsonyabbak. •Magyarországon a nemek közti különbség összességében a legalacsonyabbak közé tartozik. •Átlagosnál idősebb munkavállaló aktivitási és foglalkoztatottsági esélyei az új tagállamokban számottevően alacsonyabbak. •Munkaerő-tartalékot elsősorban a nők és a éves korosztály jelentenek (az új tagállamokban és Magyarországon is) •Magas az iskolai végzettség, főként a diploma aktivitási és foglalkoztatottsági esélyre gyakorolt hatása. Ez a hatás Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik.

8 Az érettségivel rendelkezők munkapiaci előnye az EU-ban munkapiaci előny: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: alacsony iskolázottságúak) - Az új tagországok erős szórása - CZ: kiugró aktivitási esély-különbségek -HU: kiugró foglalkoztatottsági esélykülönbségek

9 A diplomával rendelkezők munkapiaci előnye az EU-ban munkapiaci előny: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: alacsony iskolázottságúak) - Az új tagországok az EU-átlag felett - HU: kiugró foglalkoztatottsági esély különbségek

10 Fontosabb tapasztalatok: foglalkoztatottság és háztartások •Az új tagállamok többségében és a mediterrán országokban relatíve kevesebb az olyan háztartás, ahol minden munkaképes korú dolgozik. •Magyarország: jelentős különbségek a foglalkoztatottság háztartások közötti eloszlásában (viszonylag sok az olyan háztartás, ahol minden munkaképes korú dolgozik, vagy ahol senki sem dolgozik).

11 A háztartások munkaintenzitása: foglalkoztatottsági polarizáltság és a munkaerő-tartalék lokalizálása Munkaintenzitás: A háztartás felnőtt tagjai által összesen ledolgozott munkahónapok aránya az összes elméletileg lehetséges hónapból. A halványulás irányában (fentről lefelé) ez 0%, 1-49%, 50-99%, illetve 100%.

12 Fontosabb tapasztalatok: iskolázottság és munkapiac •Két egyensúly: Az alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek általában magas foglalkoztatottsággal, a magas iskolázottsági egyenlőtlenségek általában alacsony foglalkoztatottsággal járnak együtt. •Az új tagállamok többsége külön csoportot alkot: alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek* mellett alacsony foglalkoztatottság. *Az alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek az egyenlőbb, de átlagosan valamelyest alacsonyabb iskolai végzettségnek köszönhetők.

13 Iskolázottsági egyenlőtlenség és foglalkoztatottsági szint Emberi tőke Gini-együtthatója: iskolai évekbeli egyenlőtlenséget mérő mutató. 0 közeli értéknél az egyenlőtlenségek kicsik, 1-hez közeli értéknél nagyok.

14 A műhelybeszélgetés javasolt kérdései: 1.Milyen arányban felelősek a rendkívül alacsony és lanyha dinamikájú magyar foglalkoztatottsági rátáért keresleti, illetve kínálati okok? 2.Hogyan értékelik a éves, "prime age" férfiak foglalkoztatottságának Európa szerte tapasztalt stagnálását, csökkenését? Mit lehet tenni a trend visszafordítása érdekében? 3.A vállalatok részéről milyen akadályai vannak a részfoglalkoztatottság bővülésének Magyarországon; illetve ha ezek enyhülnének, a részmunkaidős munkakereslet növekedése mennyit tudna lendíteni a foglalkoztatottsági helyzeten? 4.Magyarországot a térségbeli országok többségéhez hasonlóan relatíve alacsony foglalkoztatottság és iskolázottsági egyenlőtlenségek jellemzik. Önök szerint mit lehet tenni az oktatásban a foglalkoztatottság növelésének érdekében? 5.Önök szerint milyen politikailag is felvállalható intézkedésekkel lehetne csökkenteni az inaktívnak számító kora- illetve rokkantnyugdíjasok számát, akik ma számos országban laza feltételek mellett kaphatnak nyugdíjat?


Letölteni ppt "EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés 2008. május 30."

Hasonló előadás


Google Hirdetések