Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. A családpolitika társadalmi hatásai Giczi Johanna – Gábos András.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. A családpolitika társadalmi hatásai Giczi Johanna – Gábos András."— Előadás másolata:

1 1. A családpolitika társadalmi hatásai Giczi Johanna – Gábos András

2 Kérdések  Családtámogatási rendszer és női munkavállalás: ösztönzés vagy akadály?  Milyen területekre kell még figyelemmel lenni?

3 Munkavállalás kisgyermek mellett •Férfiak: nincs jelentős eltérés •Nők: a ráták jelentősen szóródnak •Visegrádi országok: az anyák aktivitása nagyon alacsony •Magyarország: ezer nő van gyeden, gyesen, gyeten, a gazdaságilag inaktív nők 15-18%-a A 25–44 éves, 0-5 éves gyermeket nevelők foglalkoztatottsági rátája nemenként, 2002 (%) Forrás: Frey (2005) alapján.

4 Gyermekes anyák és gyermektelenek •Kirívó lemaradás a visegrádiaknál –a gyermekteleneké nem jelentős –a gyermekeseké jelentős •Nincs jelentős különbség: –magas szinten: Szlovénia –alacsony szinten: Görögország A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe.

5 Iskolázottság szerinti különbségek A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe. Vízszintes tengely: A éves nők foglalkoztatottsági rátája. Az országok eszerint vannak sorba rendezve. Függőleges tengely: A gyermektelenek és az anyák foglalkoztatottsági rátája. Alacsony iskolázottságúak Magas iskolázottságúak

6 A családtámogatási rendszer szerepe 1 •Anyasági támogatások: nagyon magas egy gyermekre jutó kiadási szint (OECD) •Ez hozzájárul az anyák alacsony foglalkoztatottságához •Két fontosabb változtatás – : Bokros csomag – : a gyes mellett teljes idős munkavállalás lehetséges •A gyermekes anyák aktivitása egyik esetben sem nőtt •Járulékos költségek > munkából származó nyereségek –a munkaerő-piacra való belépés magas költségei –a nappali gyermekgondozás mennyiségi és minőségi problémái –az otthoni gyermekgondozás felértékelése az intézményi gondozással szemben •Bálint és Köllő (2008), Köllő (2009), Köllő és Scharle (2009)

7 A családtámogatási rendszer szerepe 2 •Készpénztranszferek vs. nappali szolgáltatások – nemzetközi összehasonlító elemzés (Köllő és Scharle 2009) •Eredmények –A nappali gyermekgondozó intézmények segítik az alacsony végzettségű nők munkaerő-piacra lépését –A készpénztranszferek jellemzően negatívan hatnak az alacsony végzettségű anyák munkakínálatára –A felsőfokú végzettségűek számára a készpénztranszferek negatív hatása nem jelentkezik –Amennyiben a készpénztranszfereket a nappali gondozási intézmények finanszírozására konvertálnánk, legnagyobb mértékben a középfokú végzettségű nők körében növekedhetne a foglalkoztatottság

8 Egyéb társadalmi kimenetek •Gyermekvállalás és foglalkoztatottság –aggregált szinten pozitív (1980/90-) –egyéni szinten negatív –az ellátórendszer szerepe az átváltási hatások csökkentésében •A gyermek fejlődése és az anya munkába állása –negatív, de meddig? •Gyermekszegénység és az anya foglalkoztatottsága –negatív –kulcsfontosságú, a szegénységi kockázat egyik fő meghatározója

9 Összegzés 1 •Északi országok –magas női foglalkoztatottság –magas termékenység –a gyermekek tanulási eredményei, egészségi állapota jó –a gyermekek szegénységi kockázata alacsony –kicsik az egyenlőtlenségek •Magyarország –alacsony női foglalkoztatottság –alacsony termékenység –a gyermekek tanulási eredményei, egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál –a gyermekek relatív szegénységi kockázata magas –nagyok az egyenlőtlenségek

10 Összegzés 2 • A (kis)gyermeket nevelő anyák foglalkoztatottsága kirívóan alacsony, az okok összetettek: - a humán tőke alacsony szintje - a munkaerőpiac rugalmatlansága és magas belépési költségei, - az intézményi gyermekgondozás humán és fizikai infrastrukturális hiányosságai - a készpénzes támogatások jellemzően munka-ellenösztönző hatásai - uralkodó társadalmi normák • A pénzbeni ellátások kizárólagos átalakítása kudarcos volt • Komplex és rugalmas beavatkozás?

11 Policy dilemmák •A gyermekes nők munkakínálata heterogén –pl. életkor, együttélési forma, társadalmi helyzet, lakóhely mentén –minél általánosabbak az ösztönzők, annál több torzulás kerülhet a rendszerbe  Milyen elvek és fontosabb gyakorlati szempontok játszanak szerepet egy rugalmas, minél inkább egyéni helyzetekhez alkalmazkodó rendszer kialakításában? •A szándékolt és nem szándékolt hatások összetettettek  Mely terület(ek) élvezzen(ek) prioritást a célok kijelölése során? •A rendszert többször átalakították, miközben a kiszámíthatóság fontos  Mennyire keskeny a kiszámíthatóság és a hatékonyabb működést biztosító reform közötti palló?


Letölteni ppt "1. A családpolitika társadalmi hatásai Giczi Johanna – Gábos András."

Hasonló előadás


Google Hirdetések