Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Részmunkaidős foglalkoztatás, munka-család egyensúly és szegénységi kockázat Gábos András (TÁRKI) Munka-család egyensúly, rugalmas munkavégzési formák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Részmunkaidős foglalkoztatás, munka-család egyensúly és szegénységi kockázat Gábos András (TÁRKI) Munka-család egyensúly, rugalmas munkavégzési formák."— Előadás másolata:

1 Részmunkaidős foglalkoztatás, munka-család egyensúly és szegénységi kockázat Gábos András (TÁRKI) Munka-család egyensúly, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió WORKCARE SYNERGIES – TÁRKI műhelykonferencia Budapest, október 27.

2 Az előadás szerkezete 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly Társadalmi kohézió 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

3 Az előadás szerkezete 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

4 WORKCARE SYNERGIES – findings from EU research – EU 7th Framework Programme -

5 A projekt • Támogatási akció (support action) az Európai Unió 7. kutatási keretprogramja (FP7) keretében • A projektben résztvevő országok: Ausztria, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Nagy- Britannia, Olaszország és Portugália. • Koordinátor: IHS (Bécs)

6

7 A projekt célja • Cél: a munka-család témakörbe tartozó, már lezárult kutatási projektek eredményeinek széleskörű elterjesztése az érintettek körében • A megcélzott szereplők köre: – a helyi civil szervezetek, a szakszervezetek, a munkaerő-piac meghatározó szereplői (munkaadók, vállalatok képviselői), regionális szervezetek és szolgáltatók, egyéb érintettek; • november 24. – első műhelykonferencia – a politikai szféra döntéshozói

8 Kutatási projektek • WORKCARE ( ): Social quality and changing relationships between work, care and welfare in Europe – FP6 • HWF ( ): Households, work and flexibility – FP5 • IMISCOE ( ): International migration, integration and social cohesion – FP6 • Child poverty and well-being in the European Union, TÁRKI- Applica (2009), DG EMPL

9 Projekt team • Kutatásvezető: Sik Endre (TÁRKI) • Kutatók: Gábos András (TÁRKI) Giczi Johanna (ELTE) • Kommunikációs szakértő: Bognár Ákos (Image Factory) • Kutatók a WORKCARE projektben: Köllő János (MTA KTI), Scharle Ágota (Budapest Institute) • Kutatók a HWF projektben: Nagy Ildikó (TÁRKI)

10 A projekt fő témái • Fő témák: 1. A családtámogatások társadalmi kimenetelei 2. Rugalmas munkaidő, munka-család egyensúly és társadalmi kohézió • Hozzá szeretnénk járulni a kisgyermekes anyák alacsony foglalkoztatottságának javítását célzó család- és munkaerő-piaci politikák reformjának vitájához.

11 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

12 Részmunkaidős foglalkoztatottság Részmunkaidőben foglalkoztatott: - akinek rendszeres heti munkaideje a szokásosnál rövidebb, tehát jellemzően 4 vagy 6 órában dolgozik - Munkaerő Felvétel (MEF, EU-LFS): a kérdezett saját besorolása alapján A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége az Európai Unióban, 2010 (%) Részmunkaidős - Összes foglalkoztatott: 5,8% - EU-27: 19,2% : 3,6% - Nők: 8% - EU-27: 31,9% 40 óránál kevesebbet dolgozik (Köllő, 2011) : 7% Forrás: EUROSTAT

13 A részmunkaidős foglalkoztatottság esélyét növelő tényezők Egyéni jellemzők • ha valaki nő • alacsony az iskolázottsága • éves, vagy 50 év feletti • több gyermeke van • készpénzes támogatásban (nyugdíj, anyasági támogatás, munkanélküli támogatás, szociális segély) részesül • egyéb: szektor (N), lakóhely (F) Intézményi, strukturális jellemzők • új belépő • határozott idejű szerződése van • magas kistérségi munkanélküliség • nem esik kollektív szerződés hatálya alá • a cég hazai tulajdonú • a cég kis és nagy-közepes vállalat • ágazat: vendéglátás, üzleti és pénzügyi szolgáltatás Forrás: Köllő (2011) alapján.

14 A részmunkaidős munkavállalási formák előnyei és az elterjedést gátló tényezők Magyarországon Kereslet-oldal +Alkalmazkodás a munkaerő-szükséglet ingadozásaihoz +Alacsonyabb védettség +Kormányzati ösztönzők –Hagyományos munkavégzéshez kapcsolódó normák –Rugalmatlan munkaerőpiac –Relatíve magas fix költségek –A kevésbé költséges, alternatív foglalkozta tás lehetősége (pl. egyéni vállalkozó) Kínálat-oldal +Munka-család egyensúly és kimenetei: nem ke l l vagy-vagy döntést hozni +40 óránál alacsonyabb kínálat – Alacsony bérek – Rosszabb karrierkilátások – Alacsony mobilitás – Az anyasági támogatások munka- ellenösztönző hatása – A fekete- és szürkegazdaság mint alternatíva

15 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

16 Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus Forrás: Gábos (2009) A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók) Munka-család egyensúly Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni. Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni. - A ledolgozott órák száma és az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul. - - Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust. - Nők: a hatás szignifikáns

17 Részmunkaidős foglalkoztatás és a munka-család konfliktus az Európai Unióban Forrás: Gábos (2009). A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt.

18 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

19 A gyermekek szegénységének kockázatát jelentősen csökkentő tényezők • A szülők foglalkoztatottsága. Száz olyan gyermek közül, akiknek háztartásában senki sem dolgozik, 73 szegénységben élt 2007-ben Magyarországon, míg az Európai Unióban 68. • Az anya foglalkoztatottsága. A magyar gyermekek fele él olyan háztartásban, ahol az anya főállásban dolgozik, és közel ugyanennyien olyanban, ahol az anya egyáltalán nem dolgozik. Míg azonban az előbbiek 7 százaléka, addig az utóbbiak közel harmada szegény. Összességében a szegénységben élő gyermekek háromnegyede él olyan családban, ahol az anya inaktív. • A jóléti támogatások, családtámogatási rendszer. Európai összehasonlításban a magyar készpénz-támogatási rendszer hatásos. • Egyéb tényezők: szülők iskolázottsága, lakóhely, régió, etnikai származás. Forrás: TÁRKI – Applica (2010); Gábos és Szivós (2010)

20 Az anya foglalkoztatottsága és a gyermekszegénység A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%) Forrás: TÁRKI – Applica (2010) - A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony.

21 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

22 Gyermekes anyák és gyermektelenek • Az eltérés kirívóan nagy a visegrádi országokban – a gyermektelenek elmaradása nem jelentős – a gyermekeseké igen • Nem jelentős különbség: – magas szinten: Szlovénia – alacsony szinten: Görögország A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe.

23 Iskolázottság szerinti különbségek A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe. Vízszintes tengely: A éves nők foglalkoztatottsági rátája. Az országok eszerint vannak sorba rendezve. Függőleges tengely: A gyermektelenek és az anyák foglalkoztatottsági rátája. Alacsony iskolázottságúak Magas iskolázottságúak

24 A családtámogatási rendszer szerepe • Anyasági támogatások: magas egy gyermekre jutó kiadási szint (OECD) • Készpénztranszferek vs. nappali szolgáltatások – nemzetközi összehasonlító elemzés (WORKCARE, Köllő és Scharle 2009) • Eredmények – A nappali gyermekgondozó intézmények legnagyobb valószínűséggel az alacsony végzettségű nők munkaerőpiacra való belépését segítik – A készpénztranszferek jellemzően negatívan hatnak e csoport tagjainak munkakínálatára – A felsőfokú végzettségűek körében nem tapasztalható a készpénztranszferek negatív hatása – Amennyiben a készpénztranszfereket a nappali gondozási intézmények finanszírozására konvertálnánk, legnagyobb mértékben a középfokú végzettségű nők körében növekedhetne a foglalkoztatottság •

25 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

26 Policy dilemmák - részmunkaidős foglalkoztatás Az ösztönzés előnyei • munka-család egyensúly javítása • az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság növelés ének lehetősége (EU2020 foglalkoztatási cél: 75%), meghatározott társadalmi csoportokban • az európai összehasonlításban ugyancsak alacsony termékenység növelése • a gyermekszegénység csökkentése Veszélyek • a női karrier-utak beszűkülhetnek • a részidős állások teljes munkaidős állásokat szoríthatnak ki • ágazati szempontból torzított foglalkoztatási szerkezet jöhet létre • az alacsony bérek miatt a kínálat növekedése vagy a lehetséges pozitív hatások egy része elmaradhat

27 Policy dilemmák - eszközök • Kell-e egyáltalán társadalompolitikai beavatkozás? • Ha igen: a beavatkozás keresleti és/vagy kínálati oldalon történjen? – KÍNÁLAT: a bérarányok alakítása, a munkakeresés és a munkába járás fix költségeinek csökkentése, a részidős állások védettségének növelése, készpénzes transzferek(?), intézményi gondozás elérhetőségének javítása – KERESLET: bérköltség-támogatás, állami munkahelyteremtés. a szabályozás egyszerűsítése, rugalmasság növelése • Milyen megtérülési mutatói vannak ezeknek a közösségi beruházásoknak? • Vannak-e ex-ante és ex-post vizsgálatok, programkövetés?


Letölteni ppt "Részmunkaidős foglalkoztatás, munka-család egyensúly és szegénységi kockázat Gábos András (TÁRKI) Munka-család egyensúly, rugalmas munkavégzési formák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések