Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi rétegződés, egyenlőtlenségek, mobilitás Páthy Ádám SZE Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi rétegződés, egyenlőtlenségek, mobilitás Páthy Ádám SZE Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék"— Előadás másolata:

1 Társadalmi rétegződés, egyenlőtlenségek, mobilitás Páthy Ádám SZE Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék

2 Az egyenlőtlenségek dimenziói Belső egyenlőtlenségek: egyéni különbségek a társadalmi helyzet változatos területein A belső egyenlőtlenségek rétegképző tényezővé válhatnak, azonos minőségi ismérvek mentén kialakuló csoportok adják a társadalmi rétegződés alapját. A belső egyenlőtlenségek nemcsak a társadalmi struktúra alapelemei, hanem társadalmi tények, amelyek egyéb jelenségeket generálnak. Külső egyenlőtlenségek: társadalmak közötti, illetve területi különbségek. Az egyenlőtlenségi rendszerek a társadalmi berendezkedés változásaival párhuzamosan átstrukturálódnak, a rétegképző tényezők egymáshoz viszonyított jelentősége, így az adott társadalmi problémák súlya is változik. Jelenlegi helyzet: a klasszikus erőforrásokon alapuló anyagi tényezőkön túli dolgok felértékelődése.

3 A társadalmi struktúra alapelemei A társadalmi szerkezeten belül mutatkozik meg a rétegződés, amely többdimenziós lehet – vagyoni, jövedelmi, foglalkozási, iskolázottsági, stb. Különféle kategóriarendszerek használhatóak, a legegyszerűbb a hármas tagolás (felső, közép- és alsó osztály); a besorolás lehet külső vagy szubjektív jellegű. Munkásság, munkásosztály problémája: specializáltabb termelési szerkezetben az életminőség ismérvei alapján nagymértékben szóródik. Arányeltolódások: fizikai és nem fizikai foglalkoztatottak, aktívak és inaktívak között. Az esélyegyenlőséget meghatározó tényezők súlya változik, a globális mutató csökkenő tendenciát mutat a fejlett országokban, ez a mobilitási esélyek növekedését is magával vonja. A szegénységi mutatók viszonylag stabilak, de új típusok jelennek meg.

4 Szegénység és depriváció A szegénység elsődleges forrása a jövedelmi viszonyokban keresendő, de a megnyilvánulási formák változatosak lehetnek. Abszolút szegénység: egy meghatározott létminimum-értékhez köti a szegények csoportjába való tartozást. Relatív szegénység: egy adott társadalomban elvárható átlagos életszínvonal mértékéhez viszonyít. Depriváció: a társadalomban megszokott javaktól és lehetőségektől való megfosztottság. Sok esetben a szegénységgel összefüggő gazdasági hátrányokból is fakadhat, de vannak egyéb forrásai is. A szegénység felfogásában jelentős eltérés található a fejlett és fejletlen társadalmak között. Míg a fejlett országokban a szegénység egy átmeneti, vagy életciklushoz köthető jelenségről van szó, addig a fejletlenek esetében stabil dolog.

5 Társadalmi mobilitás A társadalmi mobilitás az egyén társadalmi pozíciók közötti mozgása. Intragenerációs mobilitás: az egyén saját életében megtapasztalható pozícióváltozások. Intergenerációs mobilitás: társadalmi pozícióváltozás a szülőkhöz képest. A mobilitás lehet vertikális vagy horizontális; előbbi a társadalmi státuszcsoportok közötti mozgást jelenti, utóbbi olyan pozícióváltásokat, amelyek a társadalmi státusz azonos szintjén történnek. Ha egy adott társadalomban a mobilitási esélyek között nincs nagy különbség társadalmi rétegek között, akkor a társadalom nyitottnak tekinthető. A szociológia vizsgálja a térbeli mobilitást is, de ezek a folyamatok elsősorban a demográfia alapkategóriái.

6 Az egyenlőtlenség tényezőinek átalakulása Magyarországon A piacgazdaságra való áttérés megváltoztatta az egzisztenciális viszonyokat. Új egyenlőtlenségképző tényezők kerültek felszínre – munkanélküliség, újszerű tulajdonviszonyok, éleződő területi különbségek. Menekülési stratégiák: inaktívvá válás, szociális jellegű migráció A szegénység alaptípusainak átalakulása: Hagyományos szegénység: alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség, lakóhely Generációs szegénység: speciális demográfiai csoportok esetén Etnikai szegénység: kisebbségi csoporthoz való tartozás, változatos okok

7 Szegénység és speciális demográfiai csoportok A szegénység feminizálódása: a hazai rétegződésvizsgálatokban a nők nagyobb arányban szerepeltek a depriváltak között, mint a férfiak. A női foglalkoztatottság növekedésével a nemek közötti jövedelemkülönbségek csökkennek. Eltérő szegénységi kockázatok: kedvezőbb halandósági adatok a nőknél, gyermekeket egyedül nevelők. Elmondható, hogy az életciklus két végpontján, ahol nagyobbak a szegénységi kockázatok, a nők nagyobb mértékben érintettek. A háztartáson belüli fogyasztási szerkezet egyensúlytalansága is megmutatkozik. - A szülők saját maguktól vonják meg az anyagi forrásokat - A háztartás férfitagja arányaiban kisebb hozzájárulást ad - A gyermekekre szánt források egy része más célokra megy

8 Nemi különbségek a szegénységben

9

10 Életmód, életminőség Életmód: A szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. (milyen tevékenység, hol, kik, miért?) Életminőség: összetettebb fogalom, magában foglalja a különböző javak birtoklásának objektív mutatóit, illetve a környezet és az életkörülmények szubjektív értékelését. Életstílus: az adott társadalmi körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek rendszere. Weber: életmód, megbecsülés, presztízs – a harmadik társadalomszervező dimenzió. Veblen: a gazdagok társadalomtól való elkülönülésének legfőbb eszköze a hivalkodó fogyasztás.

11 Életmód és idő Időmérleg: az időfelhasználást vizsgáló empirikus kutatási eszköz Sztrumilin: 1923 – orosz parasztok Az 1960-as években Magyarországon is elterjedtté válik Különböző életkörülmények által meghatározott, illetve térben szegmentált társadalmi csoportok vizsgálatára alkalmas Társadalmilag kötött idő: munka, család ellátása, közlekedés Élettani szükségletek: alvás, táplálkozás, tisztálkodás Szabadon felhasználható idő: változatos Módszer: időmérleg-napló

12 Az időfelhasználás sajátosságai

13

14

15

16

17

18 Életmód és tárgyak Fogyasztás: anyagi és nem anyagi javak A fogyasztási szerkezetből következtethetünk a társadalmi státuszra Státusszimbólumok: társadalmi rétegenként eltérőek lehetnek Jövedelem: növekvő különbségek Divat: egyre inkább összekapcsolódik az elsődleges gazdasági tevékenységekkel Fogyasztói társadalom: a kapitalizmus és a polgári életmód vonzata, de bizonyos mértékben függetleníthető a termelési folyamatoktól. A modernizációval párhuzamosan a termelésközpontú társadalom fogyasztásközpontúvá vált.

19 Fogyasztói státuszcsoportok TGI: Target Group Index A csoportok A: átlagosnál lényegesen jobb anyagi körülmények, a háztartás főkeresője értelmiségi vagy menedzser B: átlagosnál jobb anyagi körülmények, a háztartás vezetője alkalmazott értelmiségi, vállalkozó vagy képzett szakmunkás C1: átlagos, illetve annál kicsit jobb anyagi körülmények, a háztartás vezetője irodai alkalmazott vagy vállalkozó C2: átlagos anyagi körülmények D: átlagnál rosszabb anyagi körülmények, a háztartás vezetője tipikusan szakmunkás E: átlagosnál lényegesen rosszabb anyagi körülmények, a háztartás vezetője képzetlen fizikai munkás, vagy inaktív

20 Fogyasztói státuszcsoportok

21

22

23

24

25

26

27 Státusszimbólumok A státusszimbólumok nemcsak tárgyiasult eszközök lehetnek. Többféle forrás, illetve értékelő közeg létezik a státusszimbólumok esetén

28 Jövedelmi különbségek A szocialista berendezkedés lefelé nivelláló gyakorlatával szemben a rendszerváltás után növekedésnek indultak a jövedelem és az életminőség különbségei Az új válságtendenciák új veszélyhelyzeteket teremtettek. Nem dönthető el egyértelműen, hogy Magyarországon a nyugati minták fognak-e stabilizálódni az egyenlőtlenségek tekintetében, vagy létezik egy speciális közép- európai modell. A különbségek nemcsak abszolút mértékben mutathatók ki, hanem adott társadalmi csoportok között is (nem, településtípus, háztartás típusa, stb.)

29 Jövedelmi különbségek

30 Fogyasztási szerkezet A fogyasztási szerkezet sajátosságai is lehetnek rétegképző tényezők. Vannak erősen és kevésbé kötött tételek a fogyasztási szerkezetben. Alapesetben az élelmiszerfogyasztás teljes jövedelmen belüli arányának csökkenésével párhuzamosan javul a jövedelmi helyzet és az életszínvonal. A fogyasztási szerkezetet nemcsak az anyagi tényezők határozzák meg, erős történeti meghatározottsága is van.

31 Fogyasztási szerkezet

32

33

34

35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Társadalmi rétegződés, egyenlőtlenségek, mobilitás Páthy Ádám SZE Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék"

Hasonló előadás


Google Hirdetések