Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 VÁLLALATI JOG MsC 5-7. Társasági jog Egyes társasági formák, konszernjog.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 VÁLLALATI JOG MsC 5-7. Társasági jog Egyes társasági formák, konszernjog."— Előadás másolata:

1 1 VÁLLALATI JOG MsC 5-7. Társasági jog Egyes társasági formák, konszernjog

2 I. Egyes gazdasági társaságok Kkt., bt., kft., rt.

3 Módszertani visszatekintés GT. szerkezetében: általános rész- különös rész Társasági formakényszer Speciális vállalkozási formák Szövetkezet – külön törvényben Egyesülés – GT.-ben, de kooperációs forma, nem önálló Statisztika – a magyar társulások nagyságrendje Kb kkt-bt, Kb kft., kb egyéni cég + látens egyéni vállalkozó kb (jegyzői regiszter) Kb rt., (többsége zrt.)

4 Kkt. – közkereseti társaság Üzleti vagyon, magánvagyon „összemosódik” – német jogból jön, a „közkereseti” kifejezés közvetíti, hogy a tagok teljes magánvagyonukkal korlátlanul (és egymással egyetemlegesen) felelnek (azaz perben „közösen kereshetők”) a társaságért Legalább két tag szükséges! Egyszemélyes kkt. NINCS Társasági vagyonnak lennie kell, ezt el kell különíteniük a tagoknak, de kötelező minimum előírás nincs (legkisebb pénzegység 5 Ft.-, életszerűen a minimálvagyon 10Ft.-) Társaság szervezete Tagok gyűlése – „formátlan taggyűlés” (a villamos hátsó peronján is… ST) Fő szabályként minden tag jogosult üzletvezetésre (minden tag, de CSAK tag!) Cégvezető persze lehet külső munkavállaló! (Problémát okozott, hogy a tag lehet-e munkvállaló) Spec. formája a betéti társaság

5 Bt.- betéti társaság A Bt.-re vonatkozó (eltérő) szabályozás háttérjoga a kkt. (és az általános rész) kültag – beltag (minimum 1-1 tag) Beltagok felelőssége = kkt. tagjainak felelőssége Kültag(ok) felelőssége analóg a kft. tagok felelőssége („kockázati tőketárs) Jelenleg a magyar jog „csendestársaságot” nem ismer, azaz a kültagok személyének, részesedésének is nyilvánosnak kell lennie, csendestárs (rejtett befektető) nincs (alapvetően EU tilalom miatt – Németország ellen van is eljárás) amennyiben 1 beltagra/kültagra csökken a tagok száma 6 hónapon belül új beltagot/kültagot kell szerezni – ha nem sikerül : a társaság megszűnik vagy át kell alakulnia

6 A kistársasági forma előnyei-hátrányai Előnyök: nincs kötelező tőkeminimum nincs meghatározva a vagyoni hozzájárulás mértékének minimuma egyszerűbb szervezeti szabályok alacsonyabb költségek az alapítás során Hátrányok: tagi felelősség szigorúbb: mögöttes ugyan, de korlátlan és egyetemleges kiv. kültag + kiváló/belépő tag felelőssége

7 A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok Korlátolt felelősségű társaság (kft.) - Részvénytársaság (rt.)

8 A korlátolt felelősségű társaság jogszabályi háttér: Gt. jellege: jogi személyiséggel rendelkező társaság + tőkeegyesítő társaság, de zárt! – (a magánszektorban a legnépszerűbb) kis- és középvállalati forma Személyegyesülésként a társasági részesedésről értékpapírt kiállítani nem lehet – üzletrész vagyoni értékű JOG Tagok felelőssége nem áll fenn a társaság tartozásaiért (kivételes a felelősség áttörés – lásd hitelezővédelem, kisebbségvédelem, konszernfelelősség) egyszemélyes formában is működhet

9 Összegzésként a kft. fogalma A Kft: olyan – egy vagy több személyes - gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki a társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel

10 Belső jogviszony – tagok jogállása Kötelezettségek 1.vagyoni hozzájárulás teljesítése 2.„részesedés” a veszteség viseléséből 3.esetleges mellékszolgáltatások teljesítése 4.esetleges pótbefizetés teljesítése Jogok 1.legfőbb szerv tevékenységében való részvétel („közgyűlési jogok”) 2.részesedés a nyereségből („osztalék húzás” joga)

11 Vagyoni hozzájárulásról bővebben Vagyoni hozzájárulás teljesítése (törzs)tőkeminimum forint – tagok által szolgáltatott törzsbetét minimuma: forint (tízezerrel maradék nélkül osztható) Törzsbetétek (bejegyzés után üzletrész) összege = törzstőke, (bejegyzés után „jegyzett tőke”) törzsbetét: pénzbeli betét vagy apport fsz. szerint a tagoknak alapításkor kötelező szolgáltatni az (összesen) minimum forintot – DE lehetőség van arra, hogy később teljesítsék ezt a következő feltételeknek megfelelően: vagyoni hozzájárulás teljesítésének ütemezése lásd ábra!

12 létesítő okirat elkészítése= „alapításkor” ha az apport értéke eléri a törzstőke 50%-át, akkor azt teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani cégbejegyzési kérelem benyújtásáig benyújtásáig minden egyes pénzbeli Betétnek legalább a felét be kell fizetni bejegyzéstől számított 1 év bejegyzéstől számított 3 év minden egyes pénzbeli betétet teljes egészében be kell fizetni teljes egészében be kell fizetni az apportot teljes egészében szolgáltatni kell

13 Mellékszolgáltatás - pótbefizetés Tagi mellékszolgáltatás teljesítése csak ha kikötik a társasági szerződésben, de akkor kötelező – esetleges díjazás illeti meg a tagot Pótbefizetés teljesítése veszteséges működés esetén tőkepótlás lehetősége társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést, hogy veszteséges működés esetén pótbefizetés teljesítésére kötelezze a tagokat a taggyűlési döntést a tag köteles teljesíteni = vagyoni betét szolgáltatásának tagi kötelezettsége Fő szabályként törzsbetét arányosan terheli a tagokat

14 Az üzletrész fogalmáról a kft. bejegyzését követően a tagok jogait + a törzstőkéből őket megillető hányadrészt az üzletrész testesíti meg mértéke a törzsbetét mértékéhez igazodik – el is térhet attól (az üzletrész forgalmi értéke lehet magasabb is – a társaság „piaci értékéhez/helyzetéhez” kötődik) – forgalomképes (értékesíthető, apportálható,) vagyoni értékű jog (korábban volt szó róla) 1 tagnak egy üzletrésze lehet 1 üzletrésznek azonban több tulajdonosa is lehet (képviselő!) azonos mértékű üzletrészhez fsz. szerint azonos mértékű tagsági jogok tartoznak (vagyoni hányad arányában) – kivétel: amennyiben a társ. szerz. eltérően rendelkezik = „különjogos” üzletrész a tag halála esetén az örökösre száll – kiv. ha ezt a társaság kizárja (ebben az esetben a társaságnak vagy valamely tagnak meg kell váltania az üzletrészt)

15 Az üzletrész átruházásáról kft.-től való „kiválás” egyetlen módja tagok kizárhatják/korlátozhatják az üzletrészek adásvételen kívüli megszerzésének egyéb módjait/jogcímeit kik is lehetnek vevők?  társaság tagja (egyetlen korlát: másik tag elővásárlási joga)  társaság (saját üzletrész)  társaságon kívül álló személy (feltétele: nincs elővásárlásra jogosult v. nem él ezzel a jogával) adásvétel = üzletrész tulajdonjogának és a kapcsolódó tagi jogoknak az átszállása ellenérték fekében (jogok+kötelezettségek) adásvétel tényét megfelelő okiratokon át kell vezetni elővásárlási jog érvényesülése!!!

16 Mi is az az elővásárlási jog? „egyoldalú alakító jog”, ez esetben törvényi alapon (a Gt. rögzíti) lényege, hogy a „kívülről érkezett ajánlat” paraméterei szerint a dolgot megszerezhetem elővásárlásra jogosultak (sorrendben): Többi tag Társaság Taggyűlés által kijelölt személy csak adásvétel esetén érvényesül (hacsak a társasági szerződés nem tér el ettől) elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés semmis

17 Társaság szervezete Taggyűlés Ügyvezető(k) – De! Ügyvezetés nincs, a több ügyvezető sem testület! Ügyvezetők önfelelősségűek – hatáskörük nem elvonható, tevékenységük körében nem utasíthatók – a társasággal szemben - vétkességi alapon felelnek FB – csak a munkavállalói participáció esetén kötelező Könyvvizsgálóra közvetlen, részletező Gt. szabály nincs ez a számviteli szabályozás körébe esik

18 Előnyök - hátrányok Előnyök: társaság hitelezője felé fsz. nincs tagi felelősség tag csak a társasággal szemben felel lehetőség a szolgáltatott vagyoni hányadtól pozitív irányban eltérő részesedésre- „különjogos” üzletrész Hátrányok:  Kötelező tőkeminimum  törzsbetét kötelező minimuma  esetleges „plussz” kötelezettségek  Adminisztratív többlet a formális szervezeti működésre (erre a GT. nagy mozgásteret ad, ez tehát relatív)

19 Részvénytársaság

20 A részvénytársaság Gt.-ben szabályozott társasági forma tőkeegyesítő jellegű Tagsági jogokról értékpapírt állítanak ki – a részvény tagi jogokat megtestesítő értékpapír (Magyarországon jelenleg a részvény az egyetlen ilyen) A részvények névértékének összege az Rt. alaptőkéje (zrt , nyrt. – ) – rövid kitérő: mit közvetít a jogi személy formáknál a minimáltőke előírás? jogi személyiséggel rendelkező társasági forma egyszemélyes formában is működhet

21 Rt. fogalma összefoglalva A részvénytársaság.:  olyan gazdasági társaság,  amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul,  és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki  Alapítható nyílt részvényjegyzéssel, vagy zártan  Működési módja (részvények kibocsátási módja) szerint lehet zrt. vagy nyrt.,

22 Az Rt. alapítási módjai zártkörű alapítás = alapítók maguk között osztják szét a részvényeket (részvényes=alapító), nyilvános részvényes „toborzás” nincs klasszikus 4 fázisú alapítási folyamat Ez az alapítási mód a jellemző (a tőzsdei rt.-k többsége is zártan alakul, aztán tőzsdére lép) nyilvános alapítás = a részvényjegyzési eljárás folytán/részvény jegyzésével bárki az rt. részvényesévé válhat (alapítók és részvényesek) A XIX. sz. részvényjogában ez volt a jellemző, és a bemutatóra szóló részvény! XX. század második felére ez átfordult (a nyilvános alapítás atipikus, a részvények jellemzően névre szólóak).

23 Nyilvános alapítás menete 1.Alapítási tervezet (formai/tartalmi kritériumok) 2.részvények forgalomba hozatala előtt (PSZÁF által jóváhagyott) tájékoztatót + nyilvános ajánlattételt kell közzétenni 3.részvényjegyzés: olyan eljárás, ahol nyilvános ajánlattétel alapján, az értékpapírt megvásárolni szándékozó kötelezettséget vállal arra, hogy vagyoni szolgáltatást teljesít (jegyzési ív aláírásával) – jegyzéskor a részvény névértékének/kibocsátási értékének min. 10%-t ki kell fizetni 4.Alakuló közgyűlés  túljegyzés: több részvényt jegyeznek, mint amennyit az alapítási tervezetben az rt. kibocsát (elfogadása/visszautasítása)  aluljegyzés: tervezett alaptőkének megfelelő összeget zárónapig nem jegyeznek le (fsz. meghiúsul az alapítás – kiv. jegyzési garancia) 5.Cégbírósági bejegyzés

24 Hogyan működhet egy Rt.? (a nyrt. és a zrt. mint valódi „hungarikum” - ST) Nyilvánosan (nyrt.) = részvényei nyilvánosan kerülnek forgalomba (részletes szabályok a tőkepiaci szabályozásban (Tpt.-ben)- Magyarországon mintegy 50 tőzsdei rt. van 3 csoportja: - ”A” osztályú tőzsdei rt (kb 20 db.) – valóban tőzsdeképes, nemzetközi értelemben is - „B” osztályú – Európában már nem tőzsdeképes, de itthon a tőzsdén (kb. 12) - Nem tőzsdeképes, mégis nyilvános rt. – ezt az új Gt. szeretné felszámolni Zártkörűen (zrt.) = részvényei nem kerülnek nyilvánosan forgalomba (Magyarországon a mintegy 4000 rt.-ből kb 3950 zártkörűen működik)

25 A részvény típusa bemutatóra szóló, névre szóló létrehozás módja szerint: nyomdai részvény – dematerializált részvény Demat részvény – „értékpapír papír nélkül” (Györgyi Kálmán volt főügyész)… sajátos, amerikai hatásra benyomult intézmény Részvényfajta törzsrészvény, elsőbbségi részvények (az elsőbbség valójában „többletjog”). Főbb változatai az osztalék-, szavazat (többlet- ill. vétójogot biztosító), „aranyrészvény” az Uniós előiratok miatt nem lehetséges (’97-ben a magyar privatizációs törvény tartalmazta, lényeges privatizációs technika volt, ig élt) Egyéb: likvidációs,-, elővásárlási jogot biztosító,- menedzsment elsőbbségi jogot biztosító részvény) Dolgozói részvény (ST: „munkavállalói inkább”)

26 Részvényesi jogok 1.Legfőbb szerv tevékenységében való részvétel (közgyűlési jogok) szavazati jog (fsz. névértékhez igazodik – kiv. Elsőbbségi részvények) felvilágosításhoz való jog, tájékoztatási jog, észrevételezési jog 2. Részesedés a nyereségből (osztalékjog) osztalékhoz való jogosultság a tárgyévi adózott eredményből (fsz.: névértékhez igazodik – kiv. Elsőbbségi részvényesi jogok) 3. Mellékjogok kissebségi jogok gyakorlása (zrt. 5% - nyrt. 1% = napirendi ponttal kapcsolatos kérdés indítványozása) tulajdonosi/letéti igazolás kiadása (részvénykönyvbe történő bejegyzés)

27 Rt. szervezete Nyrt. szervezete: Közgyűlés Igazgatóság FB (kötelező) Könyvvizsgáló (kötelező) Audit bizottság (3 tag) lehetőség (Igazgatótanács – lehetőség = „board” rendszer) Zrt. szervezete: Közgyűlés Igazgatóság vagy vezérigazgató FB (kötelező, ha a szavazati jog 5%-val rendelkező tagok kérik, ill dolgozói participáció esetén) - ügydöntő FB Könyvvizsgáló (kötelező)

28 V. Befolyásszerzés gazdasági társaságban Konszernjog Vállalatcsoport

29 A piaci koncentrációra adott lehetséges jogi válaszok Antitrust jog (Versenyjog) A versenykorlátozások lehetséges eseteire adott válasz a versenyjogban Kartelltilalom (versenykorlátozó megállapodás vagy döntés tilalma) Fúzióengedélyezés (fúziós küszöbérték feletti összefonódás ellenőrzése) Monopóliumok versenyjoga(erőfölénnyel való visszaélés tilalma Pénzügyi jog A pénzpiaci transzparencia és a közbevételi szempontok érvényesítése a konszolidált mérleg szabályain keresztül Társasági jog Eszköztár kell a vállalatfelvásárlás ellenőrzésére, a visszaélésszerű felvásárlás megakadályozása A társasági jog nem gátolja, de védelmi rendelkezések a kisbefektető ill. a hitelező érdekében A jogi nyelv a „holding” fogalmat nem ismer, itt van fogalmi különállás – a konszern közgazdaságilag olyan vállaltcsoport, melynek van valós szakmai jellege (MOL). A holding nem tiszta piaci kategória (ÁPV rt.), vegyes vállalatok összefonódása – a jog ezeket a befolyásszerzéseket egységesen konszernszabályozás alá vonja, nem differenciál

30 Amerikai típusú, offenzív konszernjog Williamson Act 1960-as évek – 20 szövetségi állam csatlakozott 1%-nál már bejelentés köteles 5% fölött „take over” (nyilvános ajánlati eljárás) A ’90-es évektől erős nyomást gyakorolt a kontinentális német típusú konszernjogokra, a nyilvános rt.-kre bejött a „take over” szabályozás Magyarországon 5% fölött PSZÁF bejelentés, 33% fölött a részvények 50%-ára vételi ajánlatot kell tenni, súlyozott tőzsdei átlagáron –részvényesek 90 napon belül döntenek az eladásról (vételár fedezet felügyeleti letétbe kerül + stratégiai „takarékláng”-on működik az ajánlat tevő. Tehető ellenajánlat is ajánlat+50% ajánlott áron (hosszas, nehézkes, nyilván valóan offenzív tranzakciók kiiktatására való), de a gazdasági recesszió felélesztette

31 Kontinentális konszernjog A kiindulási alap, hogy a felvásárlás nem „ördögtől való” De! a felvásárlásnak valóban vannak veszélyei (piacvédelem, leány vállalati kiszolgáltatottság, kisrészvényes, hitelező), azonban célzott védelmi eszközökkel kell ezt megakadályozni ’50-es években indult, Németországban és „rejtélyes karriert” futott be (ST). A német gazdasági erő világháború után Dél Amerikába „exportált” erői hozták vissza Európába Volt szocialista blokk sajátossága, hogy a versenyjog hagyományos gazdasági struktúra védelmét szolgáló intézményei nem tudnak funkcionálni (a privatizáció folyamán az állami monopóliumokból privát monopóliumok jöttek létre. Erre a ’80.-as évek végére már erős konszernjogi szabályok születtek (korábban ez a többségi – 50% feletti -részesedésre már reagált (bejelentés+ vételi ajánlat a kisrészvényesnek, piaci áron, + biztosíték a hitelezőnek) ban bekerül a magyar társasági jogba a vállaltcsoportra vonatkozó szabályozás is (fakultatív az elismertetés, nem sok van Magyarországon)

32 A magyar GT. befolyásszerzésre vonatkozó szabályai minősített többséget biztosító befolyás (szavazatok 75%) Cégjegyzékbe be kell jegyeztetni – létrejöttét követő 15 napon belül be kell jelenteni az illetékes CB-nek közzétételétől számított 60 napon belül a társaság bármely tagja kérheti, hogy a minősített befolyással rendelkező az üzletrészét/részvényét vegye meg tőle (létesítő okiratban ez kizárható) hitelezővédelmi szabályok: ha a minősített többséggel rendelkező tag tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat – hitelező kérelmére – a CB biztosíték adására kötelezheti felszámolási eljárás során - minősített többséggel rendelkező tag korlátlan és teljes felelőssége is megállapítható (feltételekkel)

33 Elismert vállalatcsoport Konszolidált mérleg-kötelezett vállalkozások egységes piaci státuszának legalizálása – a magyar vállaltcsoport szabályozás a számviteli szabályozáshoz kapcsolta a fogalmi összefüggéseket uralkodó tag – ellenőrzött társaság(ok) közötti kötelmi jellegű viszony, a cégnyilvánosság biztonságával Uralkodó tag bármi lehet, de ellenőrzött társaság csak rt. vagy kft. uralmi szerződés cél: egységes üzleti célok megvalósítása, uralkodó tag illetve a leányvállalatok jogainak kötelezettségeinek kiegyensúlyozott rendszere szerződéses alapon. Cégjegyzékbe be kell jegyeztetni – Cégközlönyben közzéteszik, (ezzel a kisrészvényesek „konszern” igénye feléled+ hitelezővédelmi biztosítékok) nem hoz létre tagjaitól elkülönült jogalanyt

34 Uralkodó tag (anyavállalat) jogállása A vállalatcsoport esetében az uralmi viszony, a befolyás legalizált. Az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjának az általánoshoz képest többlet jogai vannak: ellenőrzött társaság ügyvezetését utasíthatja + ellenőrzött társaságra kötelező határozatot hozhat jogosult az ellenőrzött társaság vezető tisztségviselőinek/FB tagjainak kinevezésére/visszahívására

35 Ellenőrzött (leány) társaság jogállása ügyvezetése a vállalatcsoport érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni ügyvezetés évente köteles beszámolni az uralkodó tagnak jogosult tájékoztatást kérni az uralmi szerződés végrehajtásáról kezdeményezheti az uralkodó társaság legfőbb szervének összehívását szakértő kirendelését kérheti a CB-tól

36 Tényleges vállalatcsoport uralmi szerződés és CB-i bejegyzés nélkül is alkalmazhatóak az elismert vállalatcsoport szabályai ha: 3 éves együttműködés (megszakítás nélkül) egységes üzleti koncepció Előnyök-hátrányok kiegyenlített eloszlása a társaságok között megvalósul.


Letölteni ppt "1 VÁLLALATI JOG MsC 5-7. Társasági jog Egyes társasági formák, konszernjog."

Hasonló előadás


Google Hirdetések