Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAVÉDELEM Munkabaleseti statisztika, a baleset,munkabaleset,súlyos munkabaleset fogalma, a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok Előadó: Horváth.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAVÉDELEM Munkabaleseti statisztika, a baleset,munkabaleset,súlyos munkabaleset fogalma, a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok Előadó: Horváth."— Előadás másolata:

1 MUNKAVÉDELEM Munkabaleseti statisztika, a baleset,munkabaleset,súlyos munkabaleset fogalma, a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok Előadó: Horváth Sándor, munkavédelmi szakmérnök munkavédelmi felügyelő április 26.

2 Balesetek

3

4 A munkabalesetek kivizsgálásával kapcsolatos jogszabályok Az évi XCIII. Törvény a munkavédelemről - a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben tartalmazza a baleset, munkabaleset, súlyos munkabaleset fogalmát, valamint a munkabalesetek bejelentésének,kivizsgálásának követelményeit. Az1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól - a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

5 Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Mvt.87. § 1/A. Üzemi az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosított közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási eljárások igénybevétele során éri. Ebtv. 52.§ (1)

6 Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó  közlekedés,  anyagvételezés,  anyagmozgatás,  tisztálkodás,  szervezett üzemi étkeztetés,  foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás  és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

7 Súlyos az a munkabaleset, mely a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; b) valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

8 Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Fokozott expozíció: még nem foglalkozási megbetegedés. A munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

9 Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: - a fizikai veszélyforrás, ezen belül a = munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, = szerkezetek egyensúlyának megbomlása, = csúszós felületek, = éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, = tárgyak hőmérséklete, = a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, = szintkülönbség, = súlytalanság, = a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, = zaj, rezgés, infra- és ultrahang, = világítás, = elektromágneses sugárzás vagy tér, = részecskesugárzás, = elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, = aeroszolok és porok a levegőben; - a veszélyes anyag; - a biológiai veszélyforrás, ezen belül a = mikroorganizmus és anyagcsereterméke,  pl: kullancs, veszett állat = makroorganizmus (növény, állat); - a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

10 Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

11 Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján a Magyar Honvédségnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, a rendvédelmi szerveknél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.

12 A BALESET MINŐSÍTÉSE A pontos elhatárolás érdekében minden esetben az Mvt. munkabalesetre vonatkozó fogalom meghatározását kell figyelembe venni. Ki kell hangsúlyozni két lényeges szempontot a szervezett munkavégzést és a „a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül” kritériumot. AZ Ebtv. fogalom meghatározása miatti minősítési problémák Legtöbb vitára az ad okot a munkáltató és a sérült között, hogy a munkáltató helytelenül értelmezi az Mvt-ben foglaltakat, az eseményt. Helytelen és törvénytelen a munkáltató ezirányú döntése, ha azért nem minősíti a balesetet munkabalesetnek, mert: a munkavállaló nem tett eleget azonnal a bejelentési kötelezettségének, nem a közvetlenül irányító felé történt a bejelentés, alkoholos befolyás alatt állt a baleset időpontjában a sérült, a munkavállaló szabálytalanul végezte munkáját, nem a rábízott feladatot hajtotta végre, még nem kezdődött, már befejeződött a munkaidő, „jogosulatlanul” tartózkodott a munkáltató telephelyén a balesetet szenvedett, nem talál olyan külső okot – egyenetlen, csúszós, botlásveszélyes, stb. – járófelületet mely miatt a munkavállaló sérülést szenvedett, stb.

13 A baleset minősítésekor az Mtv.-ben és a Vhr.-ben foglaltak figyelembe vételével körültekintően kell eljárni. A munkáltatónak cáfolhatatlanul kell bizonyítani döntését. (Esetenként igazságügyi orvos szakértő bevonása is indokolt!) Az igazságügyi orvos szakértő igénybe vétele indokolt olyan esetben, amikor azt kell eldönteni, hogy a munkavállaló egészségkárosodását az adott munkafolyamat szerinti tevékenység kiválthatta-e. Különösen olyan esetek indokolják az igazságügyi orvos szakértő bevonását amikor a munkavállaló pl. anyagmozgatási – emelési- tevékenység során „meghúzza, megrántja” a derekát. Az esemény bejelentését elmulasztja /mert bízik abban, hogy rövid időn belül fájdalmai elmúlnak, vagy félti az állását/ azonban néhány nap, hónap, esetleg év után sérülése kiújul, fájdalmai felerősödnek, - munkaképtelenné válik -, az orvosi kezelés, rehabilitáció is indokolttá válik. A baleseti esemény minősítését gyakran befolyásolja, hogy a munkabaleset és az üzemi baleset fogalma keveredik. A munkabaleset fogalomkörét ismerjük. Az Mvt. a munkáltató megelőzési lehetőségeire fekteti a hangsúlyt a munkabaleset fogalomkörének meghatározása során.

14 A kötelező egészségbiztosításról szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) elsődlegesen az egészségbiztosítási szempontokat helyezve előtérbe minősíti a baleseteket. Az Ebtv. a baleseteket a baleseti ellátás szempontjából osztályozza. Ebtv. 51.§ (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

15 Ebtv. 52.§ (1) Üzemi az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosított közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási eljárások igénybevétele során éri. (2) A társadalombiztosítási eljárás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. (3) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a Kormány rendeletben állapítja meg. Ebtv. 53.§ (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás, vagy a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. (2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

16 Az üzemi és nem üzemi baleseti kategória elhatárolásán túl a törvény arra kötelezi a munkáltatót, hogy határozattal állapítsa meg a balesetről üzemi voltát. Ebtv. 64. (1) A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. (4) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következménnyel jár. (5) Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelő orvosnak, továbbá a keresőképtelenséget ellátó orvosnak. Amint a fenti jogszabályi megfogalmazások bizonyítják több baleseti esemény, körülmény elhatárolása körülményes, nehézséget jelent a jogszabályi megfeleltetés.

17 A munkavégzésre irányuló jogviszony helytelen értelmezéséből adódó problémák Helytelen és törvénytelen a munkáltató ezirányú döntése, ha azért nem minősíti a balesetet munkabalesetnek, mert: nem volt munkaszerződése a sérültnek, csak „jó ismerősként” segített az egy napos munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóknak, csak próbamunkát végzett a balesetet szenvedett, stb. A helytelen minősítés oka – az Ebtv. fogalmai miatti „keveredésen” túl a munkavégzéssel kapcsolatos jogviszony értelmezése, azaz amikor a munkáltató a sérült tevékenységét nem ismeri el szervezett munkavégzés keretében történő foglalkoztatásnak. A pontos elhatárolás érdekében minden esetben az Mvt munkabalesetre vonatkozó fogalom meghatározását kell figyelembe venni. Ki kell hangsúlyozni a a szervezett munkavégzést fogalmát.

18 MUNKA és egyben ÜZEMI BALESET Munkavégzés közben Munkával összefüggő közlekedés Anyagmozgatás Tisztálkodás Szervezett üzemi étkeztetés Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele A tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során Munkavállaló szállítása lakásról munkahelyre, munkahelyről lakásra (szállásra) a munkáltató saját vagy bérelt járművével Kiküldetés, kirendelés közben Munkáltató által szervezett társadalmi munka során Kötelező munkahelyi képzés, továbbképzés Munkahelyi sportrendezvény szervezője, rendezője

19 MUNKABALESET de nem ÜZEMI BALESET Ittas állapotban történő munkavégzés Engedély nélküli munkavégzés, Jogosulatlan járművezetés, -gépkezelés Munkahelyi rendbontás ÜZEMI BALESET de nem MUNKABALESET Munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közbeni baleset Egyéni vállalkozó balesete Bedolgozót munkavégzés, közlekedés közben ért balesete Munkahelyi sport rendezvény résztvevője

20 A helyi feladatok meghatározása A munkáltató köteles a) adatszolgáltatási kötelezettség -> a munkavállaló megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani; b) a kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről gondoskodni; c) halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén soron kívüli ellenőrzést lefolytatni, és a soron kívüli kockázatértékelést elvégezni.

21 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "MUNKAVÉDELEM Munkabaleseti statisztika, a baleset,munkabaleset,súlyos munkabaleset fogalma, a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok Előadó: Horváth."

Hasonló előadás


Google Hirdetések