Tapasztalatok az élelmiszer- forgalmazás ellenőrzése során Dr. Sziebert Gergely 2010. március 31.

Az előadások a következő témára: "Tapasztalatok az élelmiszer- forgalmazás ellenőrzése során Dr. Sziebert Gergely 2010. március 31."— Előadás másolata:

1 Tapasztalatok az élelmiszer- forgalmazás ellenőrzése során Dr. Sziebert Gergely 2010. március 31.

2 Vonatkozó jogszabályok 178/2002/EK rendelet 852/2004/EK rendelet 853/2004/EK rendelet: állati eredetű élelmiszerek előállításánál kell alkalmazni. Hőmérsékleti előírásait minden esetben: az emlőshúsok maghőmérséklete ne haladja meg a tárolás során a +7ºC-ot, a belsőségeké a +3ºC-ot, a baromfihúsé a +4ºC-ot, darált hústoké +2ºC-ot, az előkészített húsoké a +4ºC-ot.

3 Vonatkozó jogszabályok 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet (módosította: 42/2009. (IV. 11.) FVM rendelete - Hatályos: 2009. május 1-től)‏ 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelete (Módosult!)‏ 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet (módosította a 178/2009. (XII: 29.) FVM rendelet –Hatályos: 2010. jan. 06.)‏

4 Strukturális hiányosságok Higiéniai hiányosságok Dokumentáció hiányosságai

5 Strukturális hiányosságok a legkevesebb hiányosság ezen a területen van a nemzetközi láncok által épített bevásárló központok műszaki állapota még koruknál fogva sem amortizálódott Hűtők problémái Szakosított tárolás Szellőzés Víz Élő hal Pékségek

6 Problémák hűtőberendezésekkel: Vadonatúj hűtő be sincs kapcsolva, legújabb típusú raktári fagyasztóládában a termékek kiolvadtak (miközben az ellenőrző lapon a hőmérséklet megfelelő)‏ Nyáron magas a hűtők hőmérséklete (kisebb egységeknél jellemző)‏ Hiányzó vagy működésképtelen hűtőhőmérők Hűtőberendezés részét képező digitális hőmérséklet kijelzők ellenőrzése

7 Szakosított tárolás 852/2004/EK rendelet II. melléklet IX. fejezet: 2. A valamely élelmiszeripari vállalkozásban tárolt nyersanyagokat és minden összetevőt megfelelő körülmények közt kell tárolni, hogy káros bomlásukat és szennyeződésüket el lehessen kerülni. 3. Az élelmiszert a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában óvni kell bármilyen szennyeződéstől, amely az élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlanná, az egészségre ártalmassá vagy olyan módon szennyezetté teheti, hogy az előállt állapotban ésszerűtlen volna fogyasztását elvárni.

8 Szakosított tárolás Célja: nyers, tisztítatlan, a feldolgozottság kisebb fokán lévő, baktériumokkal vagy más módon szennyezett élelmiszer ne szennyezhesse a már hőkezelt vagy közvetlen fogyasztásra kész élelmiszert A szakosított tárolással kizárható, hogy az élelmiszerek szennyezzék egymást vagy idegen szagokat vegyenek át. Ha rendkívüli esemény, műszaki hiba miatt átmenetileg egy légtérbe kell helyezni nem egyfajtájú élelmiszereket, akkor különösen nagy óvatossággal és körültekintően kell eljárni. Az élelmiszereket be kell csomagolni vagy le kell fedni, és felülre kell helyezni a kész vagy „tisztább” élelmiszereket 9/1985. (X.23.) EüM-BkM együttes rendelet: A hűtőtéren belül külön légtérben kell elhelyezni a tőkehúst, a húskészítményeket, a tej és tejtermékeket, valamint a gyümölcs-zöldség féléket. A készételek tárolásához külön hűtőt kell biztosítani.

9 Szellőzés Jogszabályi előírás: – Megfelelő és elégséges természetes vagy mechanikus szellőzésről kell gondoskodni. – El kell kerülni, hogy a mechanikusan továbbított, szennyezett levegőt szállító légáram a tiszta levegővel ellátott részre kerüljön. – Szűrőket és más időnkénti tisztítást igénylő részeket könnyen lehessen cserélni. H1N1!

10

11 Víz 201/2001. (X.25.) Korm. Rendelet Határérték arzénre: 10  g/l 2009. december 25-ig volt derogáció bizonyos településeken Élelmiszer-előállítókra ez nem vonatkozott Használatbavételi engedélyhez előírt az ivóvíz minőségű víz biztosítása!

12 Élőhal forgalmazás Beszállítás csak engedéllyel rendelkező helyről, igazolással Az élőhal – Életképes (kopoltyúi ütemesen nyílnak és csukódnak, izomműködése élénk, úszik, bőre nem sérült, pikkelyzete nem hiányos)‏ – Egészséges – Fertőző és parazitás betegségek – Külső sérülések, érzékszervi elváltozások

13 Élőhal forgalmazás 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletet módosította a 178/2009. (XII: 29.) FVM rendelet 10. sz. melléklet Az étkezési célra szánt halak tárolásának és szállításának minimális követelményei Hatályos: 2010. január 6-tól A korábbi szabályozás általánosságokat állapított meg.

14 Módosítás a 32/1999 r-hez Hal: édesvízi tenyésztett, vagy természetes vizeinkben előforduló vadon élő halfajok étkezési célra szánt egyedei. Mérsékelten érzékeny halfajok: amur, kárász fajok, compó, ponty, busa, harcsa, törpeharcsa, afrikai harcsa. Érzékeny halfajok: a mérsékelten érzékeny halfajok között fel nem sorolt halfajok Medence: Minden olyan eszköz, amelyben halakat felkínálás és értékesítés céljából tárolnak, beleértve a halszállító tartályt.

15 Módosítás a 32/1999 r-hez Halak tárolása során, olyan technológiákat kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy az állatok ne sérüljenek. Mozgatásuk során a víztestek hőmérsékletkülönbsége legfeljebb 4 fok lehet. Tárolni csak egészséges halakat szabad. Sérült halakat le kell ölni. Halakat értékesíteni kizárólag kíméletes leölésük után szabad.

16 Módosítás a 32/1999 r-hez Kábítás: – Elektromos áram – Agyrázkódás Leölés: Letális mértékű agyrázkódás előidézésével Vásárló kérésére a halakat úgy kell kábítani és leölni, hogy az a vásárlótérből ne legyen látható

17 Módosítás a 32/1999 r-hez Medencék Frissítés átfolyó vízzel vagy visszaforgatással. Az oxigénben gazdag vizet a medence alján vagy annak közelében kell bevezetni. Oxigéndús víz a medence minden részében elkeveredjen. Közvetlen napfény nem érheti, árnyékolásról gondoskodni kell. Mesterséges világítás esetén a fénysugár felülről, merőlegesen.

18 Módosítás a 32/1999 r-hez Dokumentumok: – Betelepítés és kiürítés dátum – Betelepített halak faja és száma – Elpusztult vagy leölt halak száma 1000 literenként mérsékelten érzékeny halak esetén 200 kg élőhal, érzékeny halak esetén 100 kg élőhal. pH 6.5-8.5 Etetés, kezelés tilos!

19 Módosítás a 32/1999 r-hez Kiugrást meg kell akadályozni. A fedő eszköznek a levegő által átjárhatónak kell lennie. Alga bevonat csak mechanikus módon távolítható el, amíg a halak a medencében vannak. Takarítás, fertőtlenítés után tiszta friss vízzel ki kell öblíteni.

20 Pékségek Lisztraktár: – liszt-típusokat alátéten szükséges tárolni, a faltól olyan távolságra, hogy a szellőzés biztosított legyen. – a kialakuló hőhíd és páratartalom miatt gyakori probléma, hogy a nem elégséges szellőzés miatt a falak gyorsan penészesednek. – A liszt szitát oly módon kell elhelyezni, hogy annak szita és felöntő része még a lisztraktárban helyezkedjen el, a kivezető cső nyílása már a tiszta- övezetbe nyúljon át.

21 Pékségek Járulékos-anyagok tárolás: – Hűtést nem igénylő termékeknél a felhasználásra kerülő termékeket „eredeti gyártói/ forgalmazó csomagolásban”, kell tárolni, az azonosítás, nyomonkövethetőség érdekében. – A hűtést/fagyasztást igénylő termékeknél törekedni kell az elégséges hűtő/fagyasztó kapacitásra, előírt hőfokértékek betartására, továbbá arra, hogy a termék jelölések pl gyűjtő/nagyfogyasztói csomagolásoknál is fellelhetőek legyenek a jogszerű felhasználás igazolására. – Az előre bekevert elkészített összetevőket (töltelékek), oly módon tárolják, hogy a környezeti szennyezésektől kellő módon védjék, továbbá ezen tároló-edényzeteken olyan belső jelölési rendszert alakítsanak ki, amely biztosítja az azonosítást, nyomonkövethetőséget.

22 Pékségek Termék csomagolás és szeletelés: – kizárólag tiszta-övezeti részben végezhető, – oly módon, hogy a másodlagos kontaminációt kizárják. ( tárgyi és személyi higiénia)‏ – A szeletelő gépek takarítását-tisztítását kellő gondossággal kell végezni, mivel a kenyér belső szennyeződése fokozott élelmiszer-biztonsági kockázatot hordoz a csomagolás zárását követően. (penészesedés). – A csomagolás/szeletelés során a zsúfoltságot kerülni.

23 Higiéniai hiányosságok Takarítatlanság Hatékony fertőtlenítés hiánya: nincs megfelelő készítmény, lejárt a felhasználhatósági ideje, megfelelő készítmény a raktárban van, betarthatatlanul hosszú behatási idejű terméket választottak Munkaruha hiánya Működésképtelen kézmosók Személyi higiénia

24

25 Fertőző gyomor és bélgyulladások Kórok: leggyakrabban humán calicivírusok, ezen belül a Norwalk-szerű vírusok, új néven Norovírusok, de rotavírusok, astrovírusok, adenovírusok is Az enetero vírusok leggyakrabban közvetlen/közvetett emberi kontaktus révén terjednek, de a járványok kialakulásában fontos szerepet játszhatnak az élelmiszerek is.

26 Fertőző gyomor és bélgyulladások Az élelmiszerekbe, vízbe, felületekre kerülő vírusok száma soha nem növekszik sőt a környezeti körülmények függvényében számuk rendszerint csökken Elvileg bármelyik élelmiszer közvetítheti a virális kórokozókat.

27 Fertőző gyomor és bélgyulladások Hazai viszonyok között a nyersen, vagy minimális hőkezeléssel fogyasztott élelmiszerekkel kell leginkább számolni. Ilyenek a nyers zöldségek, saláták, bogyós gyümölcsök, dinnyék, péksütemények stb. Gyakran az élelmiszert előállító, ételkészítő, kiszolgáló személyzet a fertőzés forrása. Sok vírus már a klinikai tünetek előtt pár nappal megjelenik a fertőzött személy székletében, és az akut tünetek elmúltával is még napokig ürülhet.

28 Fertőző gyomor és bélgyulladások Calicivírus fertőzés, vagy annak gyanúja esetén nagyon fontos a szakszerű és megfelelő gyakorisággal végzett higiénikus kézfertőtlenítés, amelyhez virucid hatású kézfertőtlenítő szert kell használni. A vírus viszonylag hosszú ideig (1-2 hétig) életképes marad a környezetben, ezért fontos a szennyezett felületek megfelelő fertőtlenítése.

29 Fertőző gyomor és bélgyulladások A megelőzésben szerepe van: – a hatékony, virucid hatású felület és kézfertőtlenítésnek, – az alapvető személyi higiénés szabályok betartásának, – a beteg dolgozók azonnali eltávolításának, – a közvetlenül fogyasztandó élelmiszerek cseppfertőzéstől, szennyeződéstől védelmének.

30 Személyi higiénia Önellenőrzés (a kéz tisztasága fontos, mivel a kéznek van a legnagyobb baktérium átvivő szerepe!)‏ „Egyszer használatos” kesztyű: fogyasztásra kész élelmiszerek értékesítésénél a dolgozó a kezén tartja a kesztyűt, sokszor ráköhög, rátüsszög → kesztyű + villa, vagy csipesz Nem csomagolt kenyér és pékáru élelmiszer-biztonsági szempontból igen kockázatos termékek szennyeződéstől, cseppfertőzéstől védelmet nyújtó módszer kellene. A jelenleg használt adagolókban a termékek teljesen védtelenek. A cseppfertőzés lehetősége mellett az egyik legjelentősebb szennyező talán maga a gyakran, a termékek közül kihalászható, egyébként a kosárhoz rögzített csipesz.

31 Személyi higiénia Péksütemény értékesítése: – alsó nyílással ellátott tárolók, ahol egyszerre csak néhány darab férhető hozzá – Megfogáshoz csipesz, műanyag zacskó Kenyér értékesítése: – Elegendő méretű és mennyiségű csomagolópapír vagy zacskó, úgy kihelyezve, hogy ne szennyeződhessenek – Kenyeres részleget az eladópultok közelében kell elhelyezni, hogy az eladók ellenőrizhessék – Darabolt kenyeret csak teljes felületén becsomagolva lehet kihelyezni

32 Dr. Henk van der Zee, Food Inspectorate, the Netherlands

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42 Dokumentáció hiánya HACCP Kereskedelmi előrecsomagolás Jelölés Nyomonkövethetőség Felelős vezető Jegyzőkönyv aláírása

43 HACCP Általánosan jellemző a HACCP rendszer formális működtetése Dokumentáció van, de: – nem az adott létesítményre vonatkozik – túlságosan bonyolult, – a lényeges információk nehezen ismerhetők fel, vagy túlságosan általánosak, – nem tartalmaznak konkrét megoldási módszereket – rengeteg CCP, felügyelet nélkül – nincsenek meghatározva helyesbítő tevékenységek – helyesbítő tevékenységért felelős dolgozó nem az üzletben dolgozik – vezetők, dolgozók nincsenek tisztában a rendszer lényegével (sem általában, sem a konkrét tervre vonatkozóan)‏ – sokszor a dokumentálás válik fontossá, persze gyakran ellenőrzés nélkül, így fordulhattak elő dokumentált megfelelőségek mellett hiányosságok, amit a hatósági ellenőrzés tár fel

44 Kereskedelmi előrecsomagolás Az élelmiszereknek a saját értékesítést elősegítő részekre osztása és csomagolása, valamint jelölése a kiskereskedelmi létesítményben, a fogyasztó távollétében Be kell tartani 852/2004/EK rendelet előírásait (csomagolás, szállítás, tárolás)‏ Fogy./min. megőrzési idő meghatározása vállalkozó felelőssége, de nem lehet több az előállító által meghatározottnál Jelölés Napi nyilvántartás Regisztráció köteles!

45 Jelölési rendelet 15.§ (2) bekezdése módosul Ha az élelmiszert a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében előre csomagolják, akkor a következő jelöléseket kell alkalmazni: – Megnevezés – Nettó mennyiség – Fogy. vagy min. megőrzési idő – Előállító vagy forgalmazó neve, címe – Alkohol tartalom Kereskedelmi előrecsomagolt termékek esetében a kereskedelmi előrecsomagolás dátumát is fel kell tüntetni.

46 Jelölés 19/2004. (II.26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelete módosult a 26/2010. (III. 19.) FVM rendelettel Változás hatályos 2010. július 1-től A rendelet 2010. június 30-án hatályos szabályainak megfelelő jelöléssel ellátott csomagolóanyagok 2011. december 31-ig felhasználhatók. A jelölési rendelet 3.számú mellékletének (Az aromák megnevezése az összetevők listájában) a helyébe a módosító rendelet 1. sz. melléklete lép 2011. január 20- án.

47 Jelölés 10.§ minőségét megőrzi dátum Előtte: (4) A dátumnak az év/hónap/nap vagy a nap/hónap/év sorrendet kell követnie. (6) A dátumjelölés sorrendjére a „minőségét megőrzi” szövegrész után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha a jelölés a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a dátumot az év négy arab számjegyű feltüntetésével adják meg, illetve a hónappal és nappal történő megadás esetén a hónapot betűvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel. Utána: (4) A dátumnak a nap/hónap/év sorrendet kell követnie. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az Európai Unió más tagországainak hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Az év jelölhető kettő vagy négy karakterrel. 6) A dátumjelölés sorrendjére a „minőségét megőrzi” szövegrész után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha a jelölés a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a dátumot az év négy arab számjegyű feltüntetésével adják meg, illetve a hónappal és nappal történő megadás esetén a hónapot betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidített formában tüntetik fel.

48 Jelölés 11.§ fogyaszthatóság dátuma Előtte: (3) A dátumjelölésnek a hónap/nap vagy a nap/hónap sorrendet kell követnie. Ahol szükséges, az évet is fel kell tüntetni. A dátumjelölés sorrendjére a „fogyasztható” szó után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha az a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a hónapot betűvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel. (4) Amennyiben kétely merül fel az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése vonatkozásában, a Minisztériumhoz kell fordulni, amely kezdeményezheti a 2000/13/EK irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást. Utána: (3) A dátumnak a nap/hónap sorrendet kell követnie. Ahol szükséges, az évet is fel kell tüntetni a hónap jelölését követően. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az Európai Unió más tagországainak hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Az év jelölhető kettő vagy négy karakterrel. (4) A dátumjelölés sorrendjére a „fogyasztható” szó után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha az a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a hónapot betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidített formában tüntetik fel.

49 Nyomonkövethetőség Belső nyomonkövethetőség Szeletelt áruk nyomonkövethetősége

50 Éltv. 22.§ (1) c)‏ Az élelmiszer-vállalkozás működése során az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer-biztonsági szaktudással rendelkező – azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek. Hatósági ellenőrzésnél a jegyzőkönyv alá nem írása esetén: – Hatósági tanú – idézés

51 Előállított sütőipari termékekre vonatkozó szabályozás A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/81-1 számú előírás, -mely kötelező érvényű- védett kenyerekre és péksüteményekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Szigorú anyag összetétel, megjelenési forma és tömegelőírás jellemző, ez betartandó. A Magyar Élelmiszerkönyv 2-81 sz irányelve, szintén sütőipari termékekre vonatkozó jellemzőket tartalmaz. Az irányelvben meghatározott, ott felsorolt termékek gyártása során, az abban leírtak betartása kötelező, ha azzal a megnevezéssel, az olyan megjelenéssel készült, mely az irányelven rögzített. ( Éltv. 66.§ (2) )‏ A sütőipari termékekhez felhasznált adalékanyagra vonatkozó előírás, szintén Magyar Élelmiszerkönyvvel -MÉ 1-2-95/2- szabályozott. Kizárólag csak az abban felsorolt adalékanyagok az ott meghatározott módon használható fel az előállítás folyamatában.

52 Kenyerek péksütemények jelölése Valamennyi csomagolt terméket jelölni szükséges Kivételt képeznek, a nem csomagolt kenyerek, melyek szintén jelölésre kötelezett élelmiszerek. (Jelölési rend. 15.- §(2)) A jelölés módjára a „kenyércímke”, tartalmára vonatkozó szabályokat a jelölési rendelet, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari termékekre vonatkozó előírása illetve irányelve tartalmazza. E termékek esetében a minőségmegőrzési időtartam feltüntetése akkor nem kötelező, ha az 24 óra.

53 Kenyerek péksütemények jelölése A 2-3 napos minőségmegőrzési idővel jellemzett termékek esetében, a lejárat időpontjának a feltüntetése kötelező, mely a hét napjainak jelölésével is megadható. A nem csomagolt sütőipari termékek esetében is biztosítani kell a fogyasztói tájékoztatást, különös tekintettel az allergén összetevőkre úgymint búzaliszt, tejpor, tojáspor, szójakészítmény, magkeverékeben lévő szezámmag, illetve minőségmegőrzésre vonatkozó információkat pl. vásárlás napja, vásárlást követő 24 óra. A tájékoztatás az eladótérben történő kifüggesztésével biztosítható.

54 Kenyerek péksütemények jelölése A megnevezés kialakításánál a jelölési rendelet 6.§-ban rögzítetteket kell figyelembe venni. Fantázianév nem elégséges, kellően pontos, a terméket megfelelő módon jellemző megnevezés szükséges Az élelmiszer előállításakor felhasznált különböző keverékekben lévő, illetve adalékanyagként felhasznált élelmiszer összetevőkben lévő adalékanyagot/kat a jelölési rendelet 7.§ (10) b) pontjában és a 2. számú mellékletben meghatározott módon kell feltüntetni, azaz csoportnév vagy „E” szám illetve csoportnév vagy kémiai-név. A lehetséges csoportneveket a melléklet tartalmazza.

55 Kenyerek péksütemények jelölése Az allergén hatásúnak minősülő adalékanyagokat, mint összetevőt a rendelet 7.§ (3) bekezdésében és a 4 számú mellékletben jelölt módon kell a jelölésben feltüntetni. Pl: nem elégséges tehát „tartósítószer E 222” tartósítószer pontos megnevezését „ Kén-dioxid” szükséges felírni.

56 Kenyerek péksütemények jelölése Az adalékanyagnak nem minősülő, de a rendelet 4. számú mellékletében felsorolt „allergén összetevőknél”, az összetevő pontos megnevezését kell jelölni, tehát nem elégséges a csökkenő mennyiségi felsorolásnál csak „liszt” illetve „BL-55 liszt” megnevezést jelölni.

57 Kenyerek péksütemények jelölése Az élelmiszerhez felhasznált összetett összetevőt az alábbi módon kell feltüntetni, például: – az élelmiszer valamilyen tölteléket tartalmaz, mint például eper dzsem, vanília ízű krémet, túró tölteléket, dió tölteléket stb., ezen összetevők összetevőit, tehát amiből a töltelék készült, azt a jelölésen az alábbi módon kell feltüntetni: „Összetevők: ………… eper dzsem (eper 30%, cukor, glükóz-szirup zselésítő anyag (pektin) savanyúságot szabályozó anyag (E330)………..”

58 Kenyerek péksütemények jelölése – ugyanez a szabály vonatkozik a többi élelmiszer összetevőre is, mint például a margarinra, felületi kezelőre (kalácsfény), élesztőre, ha az több összetevőt is tartalmaz. A margarint az összetevők között tehát így kell jelölni: „Összetevők: búzaliszt, víz, margarin /növényi olajok és zsírok, hidrogénezett pálma-, repce-,kókuszolaj-, emulgeálószer (E471), aromák, színezék (béta-karotin)/, élesztő, tejpor………”

59 Kenyerek péksütemények jelölése A jogszabály e rendelkezése szerint, tehát: Lekváros bukta megnevezésű terméknél: a lekvár pontos megnevezését, annak mennyiségét és a lekvárnak az összetevőit a fentiekben leírt módon kell jelölni. Az előállító/forgalmazó feltüntetésénél: e-mail cím, telefonszám, web-oldal postafiók önmagában nem fogadható el, magyarul településnév utca házszám KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!