Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szinergia menedzsment paradigmaváltozásai a Leviatán-tól a skálafüggetlen hálózatokig Előadás a Nyugat-Magyarországi Egyetem KREATÍV HÁLÓZATOK – HÁLÓZATI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szinergia menedzsment paradigmaváltozásai a Leviatán-tól a skálafüggetlen hálózatokig Előadás a Nyugat-Magyarországi Egyetem KREATÍV HÁLÓZATOK – HÁLÓZATI."— Előadás másolata:

1 A szinergia menedzsment paradigmaváltozásai a Leviatán-tól a skálafüggetlen hálózatokig Előadás a Nyugat-Magyarországi Egyetem KREATÍV HÁLÓZATOK – HÁLÓZATI SZINERGIÁK Nemzetközi Tudományos Konferenciáján Sopron, november 12. Bakacsi Gyula egyetemi tanár CSc, habil (NyME)

2 Kooperatív stratégiák Elmélet ■Axelrod (1984): The evolution of cooperation ■Fisher-Ury (1991): Getting to yes ■Brandenburger-Nalebouf (1995): Co-opetition ■Malhotra-Bazerman (2007): Negotiation Genius ■Håkansson (2010): Határtalan hálózatok ■Prahalad-Ramswamy (2004): co- creation ■Porter-Kramer (2011): shared value creation Gyakorlat ■Globális oligopol verseny, oligopol árazás ■Stratégiai szövetségek ■Az értéklánc átszervezése szervezeti alapképesség (core- competencia) alapján ■Out-sourcing ■Szervezeti hálózatok (beszállítók) 2.

3 Kooperáció: értékteremtés és érték-elosztás Kooperáció = szinergia + bizalom  A kooperáló felek erőforrásainak szinergikus kombinálásával tudjuk-e növelni a létrehozható értéket? Ha igen, hogyan?  A kooperáló felek bíznak-e abban, hogy a létrehozott (többlet)érték fölötti osztozkodás méltányos lesz? 3

4 Kooperáció = szinergia + bizalom Szinergia 4. Bizalom Érték teremtés! Érték elosztás (ki mennyit tud a hozzájárulásával teremtett értékből megtartani magának)! Ez a kooperáció racionális (stratégiai) pillérje! Ez a kooperáció emberi kapcsolat (magatartási, menedzsment) pillérje!

5 Bizalom Három féle bizalom építkezés lehetséges: 1.megbízom a másikban, mert bebizonyította, hogy méltó a bizalomra! A felek közötti bizalom tapasztalaton alapul! 2.azért bízom meg a másikban, mert a felek viszonyában tiszteletben tartott intézmények (törvények, szabályok, normák, szerződések) garantálják a méltányos osztozkodást! 3.megbízom benne, mert racionálisan belátom, hogy bizalmi alapú együttműködéssel mindketten jobban járunk! A bizalmat mindaddig fenntartom, amíg be nem bizonyítja, hogy méltatlan rá! 5.

6 Hálózat mint rendszer Gazdasági rendszereink hálózatok –Rendszer: elemek és az elemek közötti kapcsolódás módja (struktúra) –Hálózat: csúcsokból (az egyes elemek) és élekből (a köztük levő interakciók) állnak – ezek a gráfok (a hálózatok matematikai leírása) Gazdasági rendszereink komplex hálózatok –skálafüggetlenség, növekedés, alkalmassági vonzerő, népszerűségi kapcsolódás, hibakorrekció és sebezhetőség, alkalmasság alapú verseny, a gazdag gazdagodik 6

7 Barabási Albert-László: Behálózva. Magyar Könyvklub, 2003 „Valahányszor a természet kész egy új háló megszövésére – mivel nem tudja elkerülni saját törvényeit – olyan hálózatot alkot, melynek alapvető szerkezeti sajátosságai megegyeznek a már korábban megszőtt hálók tucatjainak sajátosságaival. Az összetett hálózatok keletkezését uraló törvények ereje a magyarázat a skálafüggetlen topológia mindenhol megfigyelhető jelenlétére …. (286.old.)” 7 Felfogásom szerint a társadalmi-gazdasági hálózatok a csomópontok közötti kooperatív együttműködés konkrét megjelenési formái Ha Barabásinak ebben igaza van (és szerintem igaza van) …..

8 Eddig is skálafüggetlen volt … Mint ahogy a téridő sem azóta létezik, amióta Einstein 1905-ben erről írt … … skálafüggetlen hálózatok sem azóta léteznek, amióta Barabási 2002-ben felismerte azok létezését, jóllehet eddig több gondolko- dási stáción keresztül jutottunk el (Erdős-Rényi féle véletlen háló- zatok, Granovetter féle gyenge kapcsolódáson alapuló „kis világ”). Barabási bizonyítja számos természeti rendszer skálafüggetlen természetét, és néhány társadalmi jelenségre is kiterjeszti a fel- ismerés érvényességét (6 kézfogás, Hollywood-i kapcsolódások, internet) Gazdasági hálózatokra is felmutat példákat (14. láncszem fejezet): felvásárlások, igazgatósági tagságok, gyógyszeripari kutatások stratégiai hálózata, távol-keleti pénzügyi válság, out-sourcing hálózatok, Hotmail terjedése) – de nincs átfogó elmélete a gazdasági rendszerekről, mint hálózatokról. 8

9 Az előadás célja Szekunder kutatási eredményekre alapozva igyek- szem bizonyítani, hogy a Barabási által a hálózatokra érvényes jellemzők (skálafüggetlenség, növekedés, népszerűségi kapcsolódás, alkalmasság alapú verseny, hibakorrekció és sebezhetőség, a gazdag gazdagodik ) igazak a gazdasági hálózatokra (nagy gazdasági rendszerekre) is. Az előadás hipotéziseket fogalmaz meg az egyes háló- zatai paradigma mintázatokra jellemző eltérő alkalmas- sági tényezőkre illetve a hálózat tagjai közötti eltérő kooperatív és bizalmi mintázatokra. 9

10 „Nem demokratikus!” „A skálafüggetlen háló nem demokratikus, vagyis nem olyan, amelyikben mindannyian egyformák vagyunk és egyforma számú kapcsolatunk van. … A skálafüggetlen hálót tehát néhány nagy csomópont tartja össze.” 10 „A vélemények kinyilvánításának ez a kivételes szabadsága és a megjelenési költségek zuhanásszerű csökkenése együtt a web-et a demokrácia tökéletes fórumává teszi, ahol bárkinek a hangja azonos eséllyel jut el hozzánk. Legalábbis ezt állítják az alkotmányjogászok és a csillogó üzleti magazinok. Ha a web véletlen hálózat lenne, igazuk is volna. De nem az. A webet feltérképező munkánk legérdekesebb eredménye az, hogy a demokrácia, a tisztességesség és az egyenlősdi teljesen hiányoznak a hálón. ” Barabási Albert-László: Behálózva. Magyar Könyvklub, old.

11 A hálózatok középpontjai – „szinergia-központok” „A hálózat minden pontjához rendelhetünk egy alkalmasságot, amely a kapcsolatokért való versenyzési képességét jelenti. … a nagyobb alkalmassággal rendelkező pontokhoz a többiek gyakrabban kapcsolódnak.” (Barabási, 2003; old.) 11 Mi teszi alkalmassá a hálózat egyes pontjait, hogy központtá? Központként képes hozzáadott értéket teremteni a többi pont számára:  összekapcsolja a hálózati csomópontok komplementer erőforrás-vektorait (ez már önmagában);  nem csak összekapcsolja, de menedzseli is az egyes pontok között létező szinergia-potenciál kiaknázását.

12 Dilemmák A szinergia menedzsmentnek mi a mérhető hozzáadott értéke? Hogyan „árazható be”? Az ebből fakadó kulcs-pozíció (központ) nem csábít-e a hozzáadott értéket meghaladó érték-elsajátításra? Ha igen, az meddig fenntartható? Ha bukik, mi váltja fel? 12

13 Tekinthető-e egy csomópont hálózati központ státusza stratégiai erőforrásnak? Stratégiai erőforrások: 1) szűkösek, 2) komplementerek, 3) nehezen imitálhatóak, 4) korlátozottan helyettesíthetőek, 5) a piacon nehezen adhatók-vehetők, 6) tartósak, 7) illeszkednek a többi erőforráshoz és a szervezethez. 13 Amit, R.-Schoemaker P. (1993): Strategic Assets and organizational Rent. Strategic Management Journal 14: A piaci tranzakció tárgyát nem képezhető, nehezen imitálható és nehezen helyettesíthető erőforrások piaca tartósan tökéletlen – az ilyen erőforrásokról feltételezhető, hogy tartós járadék forrásai lesznek. Az ilyen erőforrásokat stratégiai erőforrásoknak nevezzük. Kapás Judit: Egy új vállalatelmélet: erőforrásalapú megközelítés. Vezetéstudomány, Hálózati központ szerep = járadék forrás (!?)

14 Hálózatos paradigmák Hipotézis 1.: három féle hálózat/szinergia paradigma létezik: a hierarchikus (Hobbes-i felülről vezérelt) erős alkupozícióra alapozott (az értéklánc mentén értéket teremető és újraelosztó), és a mellérendelt hálózatos (win-win) 14

15 Niall Ferguson: Civilizáció 15. Történetileg: A XV. század végéig a távol-keleti országok (birodalmak) fejlődtek és uralták a(z akkor ismert) világot gazdaságilag és hatalmi- katonai szempontból is A XVI. századtól Európa veszi át ezt a szerepet a maga tagolt, egymással is versengő államaival. Sikerének titka? Hat „killing application”: Verseny, Tudomány, Tulajdonjogok, Orvostudomány (vagyis az egészségügy), Fogyasztás és Munka(erkölcs) Ferguson, Nial: Civilizáció Scolar, 2011

16 Szinergia menedzsment szintjei Kisközösségek – skálafüggetlen csomópontok: közösségi vezetők Nemzetek/társadalmak – skálafüggetlen csomópontok: szervezetek (vállalatok, közigazgatási központok) Globális – skálafüggetlen csomópontok: birodalmak (országok, nemzetek/társadalmak) és globális vállalatok 16 Hipotézis 2.: adott szinten a skálafüggetlen csomóponttá válás feltétele a magasabb szintekhez való Granovetter-i gyenge kapcsolódás (a szinergia potenciál kiterjesztésének) képessége (ez egyben alkalmassági tényező is)

17 Skálafüggetlen topológia és növekedés Barabási: „A sokféleség ellenére a legtöbb valódi hálózatnak van egy lényeges közös vonása: a növekedés.” (Barabási, 2003, 117. old.) A gazdasági rendszereknek ugyancsak kulcsjellemzője a növekedésre való törekvés. Ennek vannak exogén és endogén meghatározó tényezői. 17 Acemoglu, D. – Johnson, S. – Robinson, J.A.: Institutions as a Fundamental Cause of Long-Run Growth pp In: Aghion, P. – Durlauf, S.N. (eds.): Handbook of Economic Growth, Volume IA. Chapter 6., Elsevier BV, Acemoglu-Johnson-Robinson (AJR): Gazdasági intézmények (endogén)  tulajdonjog  esély-egyenlőség Természeti-földrajzi-klimatikus (exogén) Kultúra (exogén/endogén) – lásd Weber, GLOBE Ferguson: Verseny (endogén) Tudomány (endogén) Tulajdonjogok (endogén) Orvostudomány (egészségügy) Fogyasztás (endogén) Munka(erkölcs) (exogén/endogén)

18 Növekedés és népszerűségi kapcsolódás - „Gazdag gazdagodik” Acemoglu – Johnson – Robinson gazdasági rendszerekre pontosan leírják ezt a folyamatot: 18 politikai intézmények t az erőforrások eloszlása t de jure politikai hatalom t de facto politikai hatalom t gazdasági intézmények t politikai intézmények t+1 gazdasági teljesítmény t az erőforrások eloszlása t+1 Acemoglu, D. – Johnson, S. – Robinson, J.A.: Institutions as a Fundamental Cause of Long-Run Growth pp In: Aghion, P. – Durlauf, S.N. (eds.): Handbook of Economic Growth, Volume IA. Chapter 6., Elsevier BV, A gazdasági rendszerek endogén változói (a hálózat csomópontjainak megállapodásai alapján létrejövő kapcsolatok) MIT Harvard Állapotváltozók (endogén)

19 Hibatűrő képesség (robosztusság) és sebezhetőség „ (a hálózat) sokszoros összekapcsolásokkal törekszik a hibatűrő képesség elérésére.  a társadalmak alkalmazkodóképességének kulcsa a kapcsolatokkal átszőtt ismeretségi háló  a gazdasági stabilitást pénzügyi és szabályozó szervezetek tartják fenn;” (Barabási, 2003; 154.old.) - ezeket nevezik Acemoglu-Johnson-Robinson intézményeknek! (BGy) „Bármilyen hálózatot szét tudunk rombolni úgy, ha kiiktatjuk a legtöbb kapcsolattal rendelkező csomópontokat …” ( old) 19

20 Barabási bemutatja: hogyan tehető sebezhetővé a hálózat Tegyünk fel azonban egy másik kérdést: miért akarhatja valaki a legtöbb kapcsolattal rendelkező csomópontokat kiiktatni? 20 Mert a saját (jogos) járadékukon túlterjeszkedő torta- szeletet” hasítanak ki a teremtett többlet értékből! Hiszen szinergikus (hozzáadott) érték teremtők?

21 Ha ez bekövetkezik … Beindul az Acemoglu-Johnson-Robinson féle korrekciós mechanizmus: 21 politikai intézmények t az erőforrások eloszlása t de jure politikai hatalom t de facto politikai hatalom t gazdasági intézmények t politikai intézmények t+1 gazdasági teljesítmény t az erőforrások eloszlása t+1 A többlet-értékhez jelentősen hozzájáruló de annak elosztásából hátrányosan részesülő aktorok élnek a de facto politikai hatalmukkal - a „de facto politikai hatalom időnként megváltoztatja a politikai intézményeket. Ezek a változások olykor megszakításosak, például amikor a hatalmi egyensúlyhiány forradalomhoz vezet, vagy a forradalom fenyegetése vezet a politikai intézmények számottevő reformjához, ezek gyakran befolyásolják azt a módot, ahogy a létező politikai intézmények működnek, például oly módon, hogy elkezdik tisztelni azokat a szabályokat, amelyeket az alkotmány - más alkotmányokhoz hasonlóan - rögzít” (Acemoglu-Johnson-Robinson, 2005; p 390.)

22 Hierarchikus paradigma Hobbes: Leviatán (1651) Az embert természetes állapotában az önfenntartási ösztön és kielégíthetetlen hatalmi vágy irányítja („Homo homini lupus est” - „Ember embernek farkasa” elv – versengő stratégia). Az (értékteremtést, szinergia menedzsmentet garantáló - BGy) béke csak egy állam alapítása révén jöhet létre, amely megállapodás során jön létre. Az állam kétféleképpen jöhet létre:  Amikor birtokbavétel útján jön létre az állam, azaz az uralkodók erőszak útján veszik át a hatalmat.  Mindenki mindenkivel megállapodást köt, jogainak egy részét az uralkodóra ruházza (institulált hatalom) (intézményi bizalom – BGy). Az teljesen mindegy, hogy hogyan jön létre a főhatalom, ugyanazon jogok illetik meg. Az uralkodó nem lehet igazságtalan (osztozkodás, bizalom), nem tud szerződésszegést elkövetni (lásd: Machiavelli), ugyanakkor nem büntethető stb. 22

23 Top-down szinergia menedzsment Thomas Hobbes a 17. századi filozófia egyik kulcsfigurája. Az 1651-ben írt Leviatán című műve a modern államelméletek alapmunkája. Leviatán a közakaratot képviselő állam, mégpedig az ésszerű polgári állam modellje, amelynek hatalma korlátlan, de csak addig, amíg valóban képes megvédeni azokat, akiknek a nevében és megbízásából fellép. Hobbes fejtegetéseiben a védelem és az engedelmesség kölcsönös összefüggéseit igyekszik részrehajlás nélkül feltárni, mert ezek feltétlen szem előtt tartását az ember természetes mivolta, valamint a természeti és a pozitív isteni törvények egyaránt megkövetelik. 23.

24 Hierarchikus paradigma Skálafüggetlenség (?) – mik a csomópontok: –Globális szinten: birodalmak –Nemzetek/társadalmak szintjén: fejedelmek, hűbéresek –Kisközösségi szinten: céhek, helyi közösségek vezetői Top-down szinergia menedzsment –Történetileg (a XV. századig) – a világ gazdasági-hatalmi centrumai: távol-keleti birodalmak – babilóni, perzsa, mongol-tatár, kínai egyiptomi, római, görög-makedón birodalmak Omaijjád, Abesszida birodalmak Bizánci, német-római birodalmak Latin-európai kolonializáció (spanyol, portugál) –komparatív előnyök tana, merkantilizmus –Keynes-i (neo-keynes-iánus) elméletek –Ma: Singapore 24

25 John Maynard Keynes Általános elmélet (1936) A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (The General Theory of Employment, Interest and Money) Válság idején az állam képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal, de mesterségesen fenntartsa a hatékony keresletet, ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliséget. Az állam aktív beavatkozása tehát ilyen esetekben mindenki számára hasznos. Még annak árán is, hogy a fedezet nélküli pénzkiadás költségvetési deficitet eredményez: ezt a fellendülés időszakában az állami költekezés visszafogásával kell ellensúlyozni. A monetáris politikát Keynes nem tartotta annyira megbízható keresletszabályozó eszköznek, mint a fiskális beavatkozást, mivel a pénz forgási sebességének gyakori ingadozása következtében a pénzmennyiség megváltoztatásának jövedelemre gyakorolt hatása nem jelezhető jól előre (ellentétben a beruházás-növelés hatásával, ami a stabil beruházási multiplikátor ismeretében pontosan meghatározható). ”A kimeneti teljesítmény mint egész elmélete  …  sokkal könnyebben alkalmazható egy totalitárius állam viszonyai közt, mint a szabad verseny és a nagymértékű laissez-faire viszonyai között létrehozott kimeneti teljesítmény termelési és elosztási elmélete.” (Részlet a könyv előszavából) 25.

26 Növekedés: lassú Alkalmassági tényező: a hatalom legitimitása (transzcendens), hatalom - katonai erő(szak), autoritás Népszerűségi kapcsolódás: béke (stabilitás) - hódoltság, adók, lojalitás, hűbéresi nyilatkozat hibakorrekció: lázadás sebezhetőség: uralkodó „elmozdítása” alkalmasság alapú verseny: katonai erő a gazdag gazdagodik: a birodalmi terjeszkedés növeli az adókat, amiből egyre nagyobb hadsereget (erőszak- szervezetet) lehet fenntartani 26 Hierarchikus paradigma

27 Hálózat és földrészek 27 BE kontinensKI kontinens Központi mag Csövek Indák Szigetek Birodalmi központ Fejedelmek, provinciák, hűbéresek Más birodalmakkal való kapcsolat Lázadók Terra incognita

28 Henderson-féle sejtés 28 Bruce Henderson a BCG alapítója „Egy letisztult versenypiacon soha sincs több, mint három jelentős versenytárs, amelyek közül a legnagyobbnak a piaci részesedése nem nagyobb, mint a legkisebb négyszerese.” "A stable competitive market never has more than three significant competitors, the largest of which has no more than four times the market share of the smallest." Henderson, Bruce. "The Rule of Three and Four". Perspectives. The Boston Consulting Group. Retrieved 4 February 2013 Hierarchia vs. Piac: jöjjön a piac!! „Nem demokratikus!”

29 200 iparág (industry) teljes körű matematikai- statisztikai vizsgálata Érett piacok (matured markets)  globális  transz-nacionális  emzeti/lokális versenyzőkkel 29 A sejtés bizonyítása Sheth, J. - Sisodia, R.: The „Rule of Three” Surviving and Thriving in Competitive Markets. Simon & Schuster, 2002.

30 Teljes termékvonalas generalisták  Minimum 10% piaci részesedés (a mennyiség vezérelt stratégiához nélkülözhetetlen), a piaci részesedéssel (lassan) növekvő megtérülés (tipikusan 40% a növekedési határ)  Együttesen 70-90% (tipikusan: %) – Henderson!!  A piac-koncentráció függ a fix-költség költség-szerkezeten belüli arányától  Prémium P/E arány  # 1.: cca. 40%, legkevésbé innovatív, bár legnagyobb K+F költségvetés - gyors követő stratégiája  # 3.: Leginnovatívabb, de azt gyakran „lenyúlják” (second mover advantage) 30. Forrás: Sheth, J. - Sisodia, R.: The „Rule of Three” Surviving and Thriving in Competitive Markets. Simon & Schuster, 2002.

31 A „hármas szabály” (Rule of Three) piaci részesedés pénzügyi teljesítmény (ROA) 5% 10%40% 1% A GÖDÖR Termék/piac SPECIALISTA Teljes termékvonalas GENERALISTA Forrás: Sheth, J. - Sisodia, R.: The „Rule of Three” Surviving and Thriving in Competitive Markets. Simon & Schuster,

32 Termék/piac specialisták  Pénzügyi teljesítményük a speciális piacon nő, egyébként csökken.  Meggondolatlan növekedés esetén könnyen a gödörben találhatják magukat  Csak akkor tudnak generalistává válni, ha egy vagy két bennlévő generalista van a versenyben.  Másik lehetséges növekedési pálya: m&a  Tipikusan egy direkt versenytársuk van választott speciális piacukon (termék, vagy piac)  Szuper-niche játékosok: 80-90%-os niche piaci részesedés 32. Forrás: Sheth, J. - Sisodia, R.: The „Rule of Three” Surviving and Thriving in Competitive Markets. Simon & Schuster, 2002.

33 A gödör  Zsugorodó, csökkenő növekedésű piacokon a # 1 és # 2 gyakran küldi a gödörbe a # 3-t.  A gödörben a legrosszabb a pénzügyi teljesítmény, és igen nehéz kimászni belőle (túlélni)  Tipikus kikeveredési stratégiák:  M & A egymással (gödör-lakókkal)  M & A generalistával  Specialistává válni (csak ha találnak egy védhető niche- et, amelyben fenntartható versenyelőnnyel tudnak belépni) 33. Forrás: Sheth, J. - Sisodia, R.: The „Rule of Three” Surviving and Thriving in Competitive Markets. Simon & Schuster, 2002.

34 A „Rule of Three” következményei – ha szintet váltunk (pl. nemzetiből globális) 1.The #1 player in each of the triads is best positioned to become one of the global three players since each can build upon their dominance in their home markets. 2.#3 domestic player is typically forced into the ditch during foreign entry. 3.To become a successful global player, a firm must established itself in at least two of three triads as a major generalist. 4.The management has to make a decision on whether or not they want to become a generalist in their respective industry. There is typically room for only three generalists in a mature industry. This tends to be four in Europe where regulatory forces have slowed down the consolidation process and the convergence to three. 5.Financial performance of the market leader benefits from increases in market share. However, diseconomies of scale and additional antitrust scrutiny play a role and hinder performance beyond 40% market share. 6.Specialists’ performance is enhanced when they grow their market share in their specialty but not necessarily when they grow their overall market share. As such successful niche players can be considered to be monopolists in their niche while maintaining a miniscule market share of the overall industry. 7.If the #1 generalists dominates the industry with more than 70% market share, there may not be room for a third generalist. This is typically a temporary condition however, another player makes room for itself to become the #3 player either via innovation or after the patent protection of the incumbent expires. 8.If the #1 generalist possesses less than 40% market share there may be room for a fourth generalist (typical phenomenon for Europe). Convergence to three is usually slowed down when industry consolidation/ M&A activity is blocked. 9.When a generalist falls into the ditch, it should either attempt to re-gain over 10% share (organic growth or growth through merger) or divest to become a specialist. Both are tough propositions. 10.The Rule of Three theory suggests that when the top two firms engage in intensive price competition, the third player usually ends up in the ditch. For example, Chrysler has historically been forced into the precarious position more than once. Lee Iacocca salvaged the situation with the minivan innovation in the eighties, and Daimler-Chrysler merger in the nineties was the more recent but ultimately unsuccessful solution to an ongoing strategic problem. On the other hand, specialists do not suffer from price competition due to their dedication to serving their niches. 11.Generalists that acquire and try to manage specialists separately typically fail. 12.The #1 generalist may have the biggest R&D budget but tends to be the least innovative of the top three players. Fast-follower strategy seems to work best for them. 13.The #3 generalist tends to be the most innovative. However, these innovations are quickly adopted by the top two when possible. 14.Firms in the ditch display the worst financial performance and are candidates for bankruptcy or acquisition. 15.The top three generalists are typically valued at a premium in the stock market. This can be observed by their Price / Earning ratios which have higher multiples than their smaller rivals. 34

35 Erős alkupozíció paradigma 35 Skálafüggetlenség (?) – mik a csomópontok: –Globális szinten: szuper-hatalmak és globális oligopol vállalat-birodalmak –Nemzetek/társadalmak szintjén: államok és helyi/lokális oligopóliumok –Kisközösségi szinten: vállalatok/vállalkozások, helyi közösségek vezetői

36 növekedés: gyors (ez kedvező a skálafüggetlen hálózatosodásnak) alkalmassági tényező: tőkemegtérülés hatékonysága alkalmasság alapú verseny: iparági koncentráció (nagy piaci részesedés & economy of scale) népszerűségi kapcsolódás: sikeres értéklánchoz való kapcsolódás –vevői oldalon (B2C) – erős brandek, –beszállítói oldalon (B2B) – kiszolgáltatottság, biztosabb piacra jutás hibakorrekció: shake-out, piaci kirostálódás sebezhetőség: válság a gazdag gazdagodik: a koncentráció (M&A) révén (1) egyre kisebb az egységköltség (2) egyre nagyobb a piaci részesedés (3) egyre erősebb az alkupozíció 36 Alkupozíció paradigma

37 A teremtett érték elosztása során a hálózatban … 37. … az egyes szereplők részesedése nem feltétlenül arányos a hozzájárulásuk mértékével ! Mi alapozza meg az arányostól való eltérítés képességét? Brand (Barabási Albert-László) Alkuerő (Michael Porter) Skálafüggetlen hálózatok, preferenciális kapcsolódás, klaszeterezettség Iparágelemzés 5-erő modellje Értéklánc Koncentrált iparágként erős brand-ekkel „beékelődök” a végfogyasztók és a termék-előállítók közé!

38 Brand-hálózat 38 https://www.flickr.com/photos/zoharma/ /in/photostream/

39 FMCG iparág (industry): Logo térkép – legfontosabb brand-ek (2012) 39

40 Alkupozíción alapuló szinergia menedzsment (Porter és értéklánc – reloaded) 40 Iparági verseny Új belépők fenyegetése Helyettesítő termék Vevők alkuereje A #1-3 szereplők iparági koncentrációval erős alkupozíciót érnek el és járadék jellegű jövedelemre tesznek szert Pénz a „játékba” a végfogyasztótól jön (C2B), az értéklánc szereplői ezt osztják el egymás között (B2B) A tőke a jó megtérülésű iparágakat illetve vállalatokat keresi („a gazdag gazdagodik”)

41 Hálózat és földrészek 41 BE kontinensKI kontinens Központi mag Csövek Indák Szigetek Koopetitív oligopóliumok BeszállítókVevők Niche játékosok

42 Belső kapcsolatok a magban 42

43 Revealed – the capitalist network that runs the world 43 network-that-runs-the-world.html#.VF-xZckveno A gazdaság magját képező 1318 transznacionális vállalat. Piros pontok a szuper-kapcsolatokkal, sárga pontok az erős kapcsolatokkal rendelkező vállalatok. A pontok kiterjedés a bevétellel arányos. (Image: PLoS One)

44 Ugyanez az ábra nevekkel ( a szuper-kapcsolatú vállalatok logó-val kiemelve) 44 A top 50 cég a 147 szuperkapcsolatban lévő közül 1. Barclays plc 2. Capital Group Companies Inc 3. FMR Corporation 4. AXA 5. State Street Corporation 6. JP Morgan Chase & Co 7. Legal & General Group plc 8. Vanguard Group Inc 9. UBS AG 10. Merrill Lynch & Co Inc 11. Wellington Management Co LLP 12. Deutsche Bank AG 13. Franklin Resources Inc 14. Credit Suisse Group 15. Walton Enterprises LLC 16. Bank of New York Mellon Corp 17. Natixis 18. Goldman Sachs Group Inc 19. T Rowe Price Group Inc 20. Legg Mason Inc 21. Morgan Stanley 22. Mitsubishi UFJ Financial Group Inc 23. Northern Trust Corporation 24. Société Générale 25. Bank of America Corporation 26. Lloyds TSB Group plc 27. Invesco plc 28. Allianz SE 29. TIAA 30. Old Mutual Public Limited Company 31. Aviva plc 32. Schroders plc 33. Dodge & Cox 34. Lehman Brothers Holdings Inc* 35. Sun Life Financial Inc 36. Standard Life plc 37. CNCE 38. Nomura Holdings Inc 39. The Depository Trust Company 40. Massachusetts Mutual Life Insurance 41. ING Groep NV 42. Brandes Investment Partners LP 43. Unicredito Italiano SPA 44. Deposit Insurance Corporation of Japan 45. Vereniging Aegon 46. BNP Paribas 47. Affiliated Managers Group Inc 48. Resona Holdings Inc 49. Capital Group International Inc 50. China Petrochemical Group Company

45 Szinergia paradigmák és tranzakciós költségek elmélete A szinergikus együttműködés egyik módja a tranzakciós költségek mini- malizálása A vállalat a piactól abban különbözik, hogy a vállalaton belül a tranzakciók az autoritás alapján történnek (hierarchia), a piacon pedig az egyének között önkéntes tranzakciók történnek. Tapscott és Williams* felismerése az, hogy az üzleti web-használat el- terjedésével és általánossá válásával az együttműködésen alapuló gazdaság globálissá bővül, és az innovációhoz és az értékteremtéshez szükséges kapacitások összehangolása terén a Coase törvénye által leírt három alapvető tranzakciós költség – a keresés, a szerződés- kötés, és a koordinációs költségek – mindegyike drámaian csökken, közülük is leginkább a keresési költség. Ennek következményeként a belső értékteremtés helyett az értékteremtés egyre inkább a szervezetközi térben is történik. 45 * TAPSCOTT, D. – WILLIAMS, A.D. (2007): Wikinómia. Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés. Budapest, HVG Kiadó. p

46 Új paradigma ? Coase eredetileg megfogalmazott törvénye („egy cég addig bővíti tevékenységi körét, amíg egy újabb tranzakció cégen belül történő megszervezésének költsége egyenlővé nem válik a ugyanazon tranzakció szabad piacra történő kivitelének költségeivel”) mára megfordult: „Az internetnek köszönhetően a tranzakciós költségek olyan mértékben lecsökkentek, hogy érdemesebb Coase törvényét visszafelé értelmezni: napjainkban a cégek addig csökkentik tevékenységeik körét, amíg egy tranzakció cégen belül történő megvalósításának költsége többé nem haladja meg a cégen kívüli megvalósítás költségét.” 46 TAPSCOTT, D. – WILLIAMS, A.D. (2007): Wikinómia. Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés. Budapest, HVG Kiadó. p

47 Hierarchia vs. hálózat „A hierarchikus gondolkodásmód ellentmond a hálózatos felépítésnek. A hagyományos szervezetekben van lehetőség a vállalaton belüli gyors átrendezésekre olyan módon, hogy a felmerülő veszteségeket a hierarchia más részein keletkező profit meghaladja. Egy hálózatos gazdaságban minden egyes egységnek nyereségesnek kell lenni.” (Barabási, 2003; 277.old.) 47

48 Mellérendelt paradigma Nincs szekunder kutatással feltárható érdemi eredmény „Nem vagyok elég bátor, hogy …” 48

49 Hierarchia – piac trade-off Szinergia-menedzsment Az elosztás igazságossága/méltányossága 49. Top-down Mellérendelt (hálózat) Top-down Mellérendelt (hálózat)

50 Fenntarthatóság: méltányos elosztás Ahhoz, hogy egy skála-független hálózat fennmaradjon, a szinergia-menedzsment képessége mellett sikeresen (ha nem is igazságosan de legalább méltányosan) kell megoldja a teremtett (többlet)érték (újra)elosztását – ez is a központok alkalmassági kritériuma! 50

51 Nem célom … … hogy bármely skála-független mintázat felsőbbrendűségét bizonyítsam; –a hierarchiák is „kereskednek a piacon” a komparatív előnyök logikája mentén és a piaci paradigmában is jelen vannak a hatalmi elemek (AJR) –egyaránt van sikeres és sikertelen Hobbes-i (hierarchikus) illetve értéklánc mentén újraelosztó mintázat –Szituatív (bizonyos helyzetekben kifejezetten javallott a hierarchikus megoldás) 51

52 Niall Ferguson „1933 márciusát írták. Elsöprő választási győzelmét követően az ország új, karizmatikus vezetője változást ígért az embereknek. Milliók gyűltek a rádiók köré, hogy meghallgassák, hogyan átkozta azt, ami korábban folyt és hogyan ecseteli az elkövetkező nemzeti megújhodást. Részletek a beiktatási beszédből:” 52. A világ háborúja ( old.):

53 Részletek a beiktatási beszédből „Úgy kell előrehaladnunk, mint egy jól képzett és hű hadseregnek, amely hajlandó áldozatot hozni a közös rend érdekében, mivel ilyen rend nélkül nincs fejlődés, a vezetés pedig nem lehet hatékony. Tudom, mi készen állunk és hajlandók vagyunk alárendelni életünket és tulajdonunkat az ilyen rendnek, mert ezáltal válik lehetségessé a nagyszerűbb felé való törekvés. Én azt ajánlhatom fel, és ígéretet teszek arra, hogy a nagyszerű célokra mindannyian szent kötelességként fogunk tekinteni, olyan egyesített szolgálatként, amelyre ezidáig csak fegyveres viszály idején volt példa. Ezzel a fogadalommal habozás nélkül átveszem népünk nagyszerű hadának vezetését, és mindenre elszántan, fegyelmezett támadást intézek közös nehézségeink ellen.” „A késlekedés nélküli cselekvés iránti példátlan igény és szükség időleges eltávolodást eredményezhet  …  a végrehajtó és a törvényhozói hatalom szokásos egyensúlyától.” 53.

54 Ki ez a karizmatikus vezető? 54. Franklin Delano Roosevelt „… we are to go forward we must move as a trained and loyal army willing to sacrifice for the good of a common discipline, because, without such discipline, no progress is made, no leadership becomes effective. We are, I know, ready and willing to submit our lives and property to such discipline because it makes possibly a leadership which aims at a larger good. This I propose to offer, pledging that the larger purposes will hind upon us all as a sacred obligation with a unity of duty hitherto evoked only in time of armed strife. With this pledge taken, I assume unhesitatingly the leadership of this great army of our people, dedicated to a disciplined attack upon our common problems. It is to be hoped that the normal balance of executive and legislative authority may be wholly adequate to meet the unprecedented task before us. But it may be that an unprecedented demand and need for undelayed action may call for temporary departure from that normal balance of public procedure.

55 Köszönöm a figyelmet! 55 Eddig jutottam! Azt már a bölcs tudományos közvéleményre bízom, hogy gondolataim, hipotéziseim megalapozottak-e, kiállják-e a verifikáció próbáját, vagy a falszifikáció révén a halva született gondolatok végtelen szemétdombján kötnek ki!?

56 Supplement slides 56

57 Kutatási eredményekkel alátámasztott tény (GLOBE Research project), hogy kétféle kooperatív kultúra dimenzió létezik: Közvetlen, interaktív közegben való együttműködés: kis-csoportos (Triandis-féle) kollektivizmus Szélesebb társas (társadalmi) közegben való bizalom és együttműködés: intézményi kollektivizmus 57. Egy kiitérő: Kooperáció, bizalom és kultúra

58 GLOBE Kulturális klaszterek világtérképe 58. Skandináv Angol-szász Germán Latin-Európai Kelet-Európai Latin-Amerikai Dél-kelet Ázsia Kínai világ Arab Fekete Afrika

59 59. Tapasztalati alapú bizalom - Kis- közösségi kollektivizmus (GLOBE) Kollektív ( közösségéhez lojális, büszke) Kevésbé kollektív (lojális, büszke) Világátlag (5,12)

60 60. Intézményi bizalom és kollektivizmus (GLOBE) Individuális Kollektív Világátlag (4,24)

61 61. Együttműködési-bizalmi határok avagy versengés-kooperáció Világátlag

62 Mintázatok (a világátlagoktól való eltérés alapján) Intézményi kollektivizmus Világátlag feletti (inkább kollektivista) Világátlag alatti (inkább individuális) Kis- csoportos kollek- tivizmus Világátlag feletti (inkább kollektivista) Dél-Kelet Ázsia, Kínai világ, Arab kultúrák, Fekete- Afrika Latin-Amerika, Kelet-Európa Világátlag alatti (kevésbé kollektív) Skandináv, Angol- szász Germán, Latin-Európa 62.

63 63. Hogyan hat mindez a gazdasági teljesítményre? A kooperációra való képességnek tehát kulturális kódjai is vannak!

64 64. A gazdasági egészségesség mutatószámai és a GLOBE társadalmi gyakorlat Intézményi kollektivizmus és Csoport kollektivizmus változói közötti kapcsolat * p < 0,05, ** p < 0,01 (csak a szignifikáns korrelációk szerepelnek a táblázatban) GLOBE Társadalmi gyakorlat Gazda- sági jólét GDPA jólét kormány- zati támoga- tása A verseny társa- dalmi támoga- tottsága World Competi- tivenes Index N=GLOBE részmintan=57n=60 n=40 n=41 Intézményi kollektivizmus 0,33* 0,36* 0,40** Csoport kollektivizmus -0,78** - 0,74**-0,67** -0,45** (House et al., 2004, o.)

65 65. A GLOBE társadalmi gyakorlat Intézményi kollektivizmus és Csoport kollektivizmus változók és a World Competitiveness Index (2005) összefüggései * p < 0,05, ** p < 0,01 (csak a szignifikáns korrelációk szerepelnek a táblázatban) GLOBE Társadalmi gyakorlat WCI Verseny- képesség Index WCI 1 Gazda- sági teljesít- meny WCI 2 Kormány- zati hatékony- ság WCI 3 Üzleti hatékony- ság WCI 4 Infra- struktúra N=GLOBE részmintan=44 Intézményi kollektivizmus 0,35* 0,45**0,36* Csoport kollektivizmus -0,46** -0,45** -0,69** (Bakacsi, 2006)

66 Kultúra - szinergia A meta-szintű kulturális mintázat hatással van a szinergia menedzsmentre (annak szintjeire): minél inkább az intézményi kollektivizmus stratégia határozza meg egy társadalom kapcsolati hálózatát, a társadalom annál nagyobb valószínűséggel gazdag, fejlett és versenyképes. Ugyanakkor, minél inkább a szűkebb közösségre korlátozódnak a kooperatív stratégiák, annál valószínűbb, hogy az adott társadalom a fejlettségi és versenyképességi mutatók tekintetében alulteljesít. 66

67 Kultúra – szinergia – globalizáció A kis-csoportos kollektivista értékrend ugyanis elsődlegesen az el- érhető, szűk, interaktív (és tapasztalati bizalmi hálóval össze- kapcsolt) társadalmi hálózatra (emberi tőkére) korlátozza ko- operatív stratégiáját, az intézményi kollektivizmus viszont a szinergia-menedzsmentjét kiterjeszti e szűk körben mobilizál- ható erőforrásokon túlra, és a gazdasági szereplők egy jóval szélesebb körében – nem csak a közvetlen közösségében – próbálja kiaknázni a szinergia lehetőségeket. Ez a közösségen „túlnyújtózás” akár a nemzeti határokat is átlépheti. A világgazdaság transznacionalizálódása, globalizálódása: Egy kultúra minél inkább az intézményi kollektivizmussal jellemezhető, annál nagyobb az esélye globális lehetőségek kiaknázására és a gazdasági fejlődés világ centrumába kerülni és ott maradni. 67

68 Mellérendelt paradigma Tapscott és Williams felismerése az, hogy az üzleti web- használat elterjedésével és általánossá válásával a win-win együttműködésen alapuló gazdaság globálissá bővül, és az innovációhoz és az értékteremtéshez szükséges kapacitások összehangolása terén a Coase törvénye által leírt három alapvető tranzakciós költség – a keresés, a szerződéskötés, és a koordinációs költségek – mindegyike drámaian csökken, közülük is leginkább a keresési költség. Ennek következményeként a belső értékteremtés helyett az értékteremtés egyre inkább a szervezetközi térben is történik. 68

69 Hobbes: Leviatan Ha a megállapodások hatálytalanok, akkor továbbra is a „háború” állapotában vagyunk. Ebből következik az igazságosság fogalma: a megállapodás betartása igazságos, megszegése igazságtalan. Ez a természeti állapotban még nem működik, mert ennek előfeltétele egy olyan polgári hatalom, mely a betartására kényszerít minket (ez előfeltétele a tulajdonnak is). 69

70 Skálafüggetlenség – mik a csomópontok Növekedés népszerűségi kapcsolódás hibakorrekció és sebezhetőség alkalmasság alapú verseny a gazdag gazdagodik kontinensek 70

71 71

72 72

73 73

74 74

75 75

76 76

77 77

78 78


Letölteni ppt "A szinergia menedzsment paradigmaváltozásai a Leviatán-tól a skálafüggetlen hálózatokig Előadás a Nyugat-Magyarországi Egyetem KREATÍV HÁLÓZATOK – HÁLÓZATI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések