A „KÉT KÖNYV” – MAGYAR REFORMÁTUS VÁLASZOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSÉRE A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN Világ-egyetemi előadás Pasarét, 2016. szeptember.

Az előadások a következő témára: "A „KÉT KÖNYV” – MAGYAR REFORMÁTUS VÁLASZOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSÉRE A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN Világ-egyetemi előadás Pasarét, 2016. szeptember."— Előadás másolata:

1 A „KÉT KÖNYV” – MAGYAR REFORMÁTUS VÁLASZOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSÉRE A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN Világ-egyetemi előadás Pasarét, 2016. szeptember 2. VICZIÁN ISTVÁN

2 Kérdések: Hogyan reagált a keresztyén teológia a természettudományok gyors fejlődésére a felvilágosodás korában? Ebben hogyan vettek részt a magyar református gondolkodók? A legtöbb kérdés – és válasz – ma is aktuális.

3 ELŐZMÉNYEK: FIZIKO-TEOLÓGIA NYUGAT-EURÓPÁBAN

4 A természettudomány fejlődése a 18. században Festett csempe-képek az Évorai jezsuita egyetemről, 18. sz. első fele

5 Vacuo resistit De virtute Magnitis

6 Fiziko-teológia 17-18. században Angliában, Hollandiában és Németországban kialakult protestáns teológiai irányzat. Első képviselői: Kepler, Newton. Olyan „mind térbelileg, mind időbelileg behatárolt, immanens világ fogalmát” alakította ki, „amelyet betölt Isten dicsősége, és amelyet az ő bölcsessége igazgat”. (Link, C. 2007: A teremtés teológiája) Alapművek: Ray, John 1691: The Wisdom of God Manifested in the Works of the Creation, 1692: Three Physico-Theological Discourses Derham, William 1713: Physico-Theology, 1714: Astro-Theology Niewentijt, Bernard 1714: (fiziko-teológia) Sander, Heinrich 1789: Von der Güte und Weisheit Gottes

7 Friedrich Christian Lesser (1692-1754) Evangélikus lelkész Nordhausenben 1732: Lithotheologie (Nordhausen) 1738: Insecto-Theologia (Franckfurt und Leipzig) 1742: Théologie des Insectes (La Haye)

8 Idézetek a Rovarok teológiája c. könyvből: „hogyan juthat el az ember ezeknek a különben kevésre becsült rovaroknak a figyelmes szemlélése révén a nagy Isten minden-hatóságának, bölcsességének, jóságának és igazságosságának élő megismerésére és csodálatára”. (A német könyv alcíme) „Úgy cselekedj, mint bölcs keresztyén, és engedd, hogy ezeknek a kis teremtményeknek a szépsége téged magához a Teremtőhöz vezessen el… Mivel ezeknek az állatkáknak a Teremtője azok szépségének szemlélése által téged fel akar vidítani, gondold meg, hogy tartozol azzal, hogy szívedből szeressed is azt, akinek a szépsége messze felülmúlja minden más teremtmény szépségét.” (német könyv, 339. old.)

9 Heinrich Sander (1754-1782) Élete: teológus Tübingenben, természetrajz tanár Karlsruhében. Fiatalon meghal. Fő műve: Von der Güte und Weisheit Gottes in der Natur. Az Istennek jósága és bölcsessége a természetben. 1778. (fordította: Nagy Sámuel)

10 A FIZIKO-TEOLÓGIA ELSŐ MAGYAR KÖVETŐI

11 Verestói György (1698-1765): Hollandiában tanult. Kolozsvári ref. prédikátor, kollégiumi tanár majd püspök. Matematikát, fizikát és teológiát tanított. Halotti beszédekbe természettudományos értekezéseket szőtt. (Wellmann Éva 2013) Pálóczi Horváth György (?-1788): Természetnek és kegyelemnek oskolája, az az: Olyan hasznos könyvecske, amely az isteni tökélletességeknek, a látható, és láthatatlan teremtéseknek vizsgálásából, s meggondolásából, a keresztyén embert az Isten dicséretére serkenti. Győr, 1765. „… szemlélhetjük … a’ földet a’ tengerekkel egyben … az egeket mint valamelly mennyezetet, fedelet... Azt tudom a józan okosságból, hogy ezek lételt magoknak nem adhattanak, és hogy nem örökké-valók. Kell hát lenni valakinek ollyan Urnak, a’ ki ezeket szerzette, és így rendelte.” (Szilágyi Ferenc 1998)

12 Segesvári István (1762-1826): debreceni diák, majd orvos. Fordító. Derham, W.: „Physico-theologia, azaz az Isten’ létének és tulajdonságainak a’ teremtés munkáiból való megmutattatása”. Bécs, 1793. Ajánló bibliográfia a fiziko-teológiáról. Bethlen Elek 1795-ben már ismeri. (Szilágyi Ferenc 1998) Ráday Pál (1677-1733): A Ráday Könyvtár alapítója. „Meghódol lelkem tenéked, nagy Felség” (251)

13 Lengyel József (1770-1822): Debreceni diák, 1796-1798. Göttingenben tanul. Tanár, majd lelkész, énekszerző. Mostani ref. Énekeskönyvben 23 ének szövegének szerzője és 2 fordítója. Ilyen témák: 247-250., 268. „…akit én Molnár Albert és Ady közt legigazabb vallásos költőnknek érzek” (Németh László: A református énekeskönyv, 1940.) Pl.: „Csudákkal teljes a természet temploma, Melyekből kitetszik bölcsességed nyoma. Nagy vagy a nagyokban, bölcs vagy a kicsinyekben Gondod el nem fárad annyi sok ezerekben; Végtelen jóságod a menny és föld hirdeti, Sokaságát nyelvünk mert ki nem beszélheti.” (247,4)

14 Szőnyi Benjámin (1717-1794): hódmezővásárhelyi református lelkész, természeti teológiai verseket író költő Gyermekek Fisikája előszava, 1766: „Isten nem valami kietlen és semmit sem mutató setétes barlangokban mint a’ bagjoknak és denevéreknek; hanem ily álmélkodásra méltó szépségű, sokféle hasznú és gyönyörűségű dolgainak kies Theatrumában szemlélő helyében engedett ideig való lakozást.”

15 pathi NAGY SÁMUEL (1773? – 1810)

16 Élete: Komárom: Született: 1773? 1789-92: Tudós Társaság tagja. Debrecen, Ref. Kollégium, 1797-ig: szenior, filozófia tanár, könyvtáros. Campe: Psychologia és Sander könyvének lefordítása. Jénai Egyetem, 1797-99: Ásványtani Társaság alapítója, magyar titkára, egyik legaktívabb tagja, majd tiszteleti tagja. Bécsi Egyetem: orvosi diploma. Komárom: orvos. Meghal: Komárom, 1810. Jénai oklevélen, 1798: „Reichsgraf Dominik Teleki von Szék Präsident. Johann Georg Lenz Director. Samuel von Nagy Secretair.”

17 Az Istennek jósága és böltsessége a’ természet-ben. Sander Henrik után. – Wéber Simon Péter költségével és betűivel, Pozson és Komárom. Fordította: N. S. [Nagy Sámuel]. 1794. (2. kiadás: 1798.) Átdolgozás. „Majdnem kétannyira szaporodott”. „A német firhangot lehúzván: a magyar világ piacára kitettem.” Ajánlás Kazinczy Ferencnek. Csokonai Vitéz Mihály üdvözlő verse: „Múlik mord egünk homálya…” Péczeli József két fordításkötete után… „Jer, Barátom! Harmadiknak Hozd elő Bölts Sandered’.” Lengyel József? versfordításai. (Szilágyi F. 1981a).

18 Sander teológiai gondolatai: „a száraz systema helyett … némely válogatott darabjait hozza fel az ékes természetnek”. Csillagászat, fizika, emberi test hiányzik, inkább állattan, növénytan és mineralógia (=földtudomány). Fejezetek: A teremtés megmérhetetlenségéről. „Mindenek avégre teremtettek, hogy az egész alkotmány, az ő alkotójok nagyságának nézőszínje, Theátruma légyen.” Kálvin: „Theatrum gloriae Dei”. Minden dolgok összve vagynak kötve egymással. „a teremtvények láncából … mi csak szakadozott szemeket látunk”. Isten „Mindeneket eszköz által igazgat” – nem „mindeneket csoda által”. – Eszközei a természetes okok és az ember munkája is. Minden dolog bizonyos végre [=célra] teremtetett. „A történetből” [=véletlenül] fellépő „húzás, taszítás, nyomás sokkal bölcsebb s okosabb rendet csináltak, mint a legbölcsebb emberek elméi kigondolhatták volna”.

19 Sander teológiai gondolatai (folyt.): „Mennél jobban esméri a teremtvények egymáshoz való kapcsoltatását: annál erősebben fogja azt hinni, hogy az Isten Atyja és jóltevője a világnak”. – A tudomány pozitív értékelése. A Természet végtelen gazdagságáról. „Számtalan teremtésével tészen ő jól.” (pl. élelem, bányakincsek) „Minden talál magának eledelt,” amint arról „ama felséges gondolkodású szent próféta énekel”. (104. zsoltár) – Ma: a készletek kimerülése, meg nem újuló energiaforrások. A természetben levő méregről. Meg kell látni a károsnak látszó dolgok, pl. vulkánok, mérges állatok stb. hasznát. Ellenkezője „éretlen, igazságtalan és Isten iránt háládatlan ítélet-tétel” volna. „Az Isten Országában mindenütt rendet, a célhoz illendő elosztást talál a bölcs.” – Hasonló Teilhard de Chardinhez a rossz megítélésében.

20 Sander teológiai gondolatai (folyt.): Hosszú földtörténeti idők lehetősége. „Vielleicht waren schon Millionen Jahrtausende vorher.” (= a mózesi teremtés előtti teremtések) – Nagy Sámuel a magyar fordításból kihagyta. Evolucionista gondolat. „Az Istennek munkái eleinte csekélyek, grádusonként mennek aztán tökéletességre.” – Isten először a kevésbé fejletteket teremtette, majd később a fejlettebbeket. Záró imádság. „A Te dicsőséges országodban fogok örökké taníttatni a boldog angyaloktól, ezerszer dicsőségesebb és felségesebb munkáidat fogom ott csodálni, bölcsességben, a virtusokban fogok nevekedni, s Tégedet örökké imádni.”

21 Nagy Sámuel teológiai gondolatai: A fordító előszava. Shakespeare-idézet: „a fákban nyelvet, a csergedező patakokban könyvet, s minden dologban Istent találjuk fel.” („Ahogy tetszik”, II. felvonás) „Finds tongues in trees, books in the running brooks, Sermons in stones and good in every thing.” Mirabaud vagyis Helvetius ellen: „már sok fél tudományú ifjakat vezetett a boldogtalan kételkedésnek örvényébe”. Pedig „a fundamentumot nem kellene ledönteni”. A természet tanúságtétele Istenről: „az isteni tökéletességnek egy ékesen szóló néma tanúja”. Kálvin: „A Szentírás éppen ezért különleges ajándéka Istenek, amelyben, hogy egyházát oktassa, nemcsak néma tanítókat használ fel, hanem a maga legszentségesebb ajkait is megnyitja.” (Institutio I.6.1, a 19. zsoltár magyarázata)

22 Nagy Sámuel teológiai gondolatai (folyt.): Bibliai igék elemzése. I. Mózes 3,17-18. „Átkozott legyen a föld temiattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. Töviset és bogáncskórót teremjen tenéked.” „A terméketlenség itt nem egyáltaljában, hanem comparatíve tétetik … Az Édenhez hasonlítván csak más földeket.” „Temiattad” lehet „tehozzád”, vagy „a te munkádban” (Septuaginta). A Természet nem önmagában, csak az emberhez való viszonyában átkozott a bűneset óta.

23 „Ez a mi Földünk, … amint ama szent és magasan gondolkodó Esaiás szól, zsámolyszéke az örökkön örökké élőnek. Igen nagy különbség vagyon valamely ember orcájának és annak lábai nyomának szemlélése között.” (pathi Nagy Sámuel kiegészítése Sander, H. 1794: Az Istennek jósága... c. könyvéhez) „Az egek nékem ülőszékem, és a föld lábaimnak zsámolya.” (Ézsaiás 66,1)

24 BENKŐ FERENC (1745-1816)

25 Benkő Ferenc élete Magyarlápos, 1745 – Nagyenyed, 1816 (200 éve!) Zürichben teológiát (1776-1778), Göttingenben főleg mineralógiát (1780-1782) tanult. (Jénában nem!) Szebenben református lelkész (1784-1790). Az első magyar nyelvű ásványtan (1786) írója. (Hubbes É. 2003, 2004, Vita Zs. 1986)

26 Természetrajz tanári működése 1790-től tanár Nagyenyeden. A Parnassusi időtöltés c. könyvsorozat írója (1793-). Nagyenyedi beköszöntő beszédéből (1790): „…a’ ki Lelki Pásztorból Tanítónak hívutt, az el-igazít mindeneket, a’ meg-édesítheti itt-is szolgálatomat…” (= Állásváltoztatása lelkészből természetrajz tanárrá nem „ideológiai fejlődésének” következménye)

27 A természettel kapcsolatos teológiai gondolatai 1. „Két könyv” 2. Mire való a Kegyelem könyve? 3. Mire való a Természet könyve? 4. A két könyv viszonya + szellemi háttér

28 A két könyv (Benkő: Bé-köszöntő Oratio, 1790. 1798)

29

30 Mire való a Kegyelem könyve? (Benkő: Bé-köszöntő Oratio, 1790. 1798) Biblia: „A’ Kegyelemnek Könyvében valami szükséges az igaz Istennek, mint idvesség Urának esméretére és tiszteletére, az emberi halhatatlan Léleknek pedig idvességére, mind azokat e’ Szent Bibliába bé-íratta Isten…” Igehirdetők: Ezt kell a lelkipásztoroknak magyarázni „a’ józan okosságnak, a’ jó Lelki esméretnek, és a’ Kegyelemnek sinór mértéke szerént”. Igehallgatók: Ehhez „hit és reménység kívántatik mindenben az Hallgatóknak részekről”.

31 Mire való a Természet könyve? (Benkő: Bé-köszöntő Oratio, 1790. 1798) 1. Isten imádatára indít, 2. Szépségében gyönyörködhetünk, 3. Képessé tesz a világ feletti uralkodásra: „A’ bölts Teremtő az embert … nem azért tette Úrrá a’ Teremtett dolgokon, hogy e’ világon és annak javain tsak henyélve bávaszkodjék [=bámészkodjék], hanem hogy e’ világot meg-esmérje, annak Urát abban imádja, a’ világ javaiban gyönyörködjék, hasznát végye, és a szükségeseket az életre fordíttsa.”

32 A két könyv viszonya (Benkő: Bé-köszöntő Oratio, 1790. 1798) 1. A természet könyve nem való az üdvösség tanítására: „a’ Természeti dolgoknak Históriája, mellyekből hogy az idvesség dolgát tanítsák, tsak hasonlatosságokban-is, azt nem jovallhatom; 2. De az erkölcs tanításában hatékony: de hogy az erköltsi tselekedetekről való Tanításokban sokszor hathatóson élhetnek azokkal a’ Népnek serkentésére, azt látom a’ Prófétáknak, és még a’ Kristusnak tanításaiban-is.”

33 Mire való a Természet könyve? (kortárs magyar és korábbi szerzők) pathi Nagy Sámuel: A természet „az isteni tökéletességnek egy ékesen szóló néma tanúja”. (Bevezetés Sander, H. 1794: Az Istennek jósága... c. könyvhöz, ford.: Nagy S.) Kálvin: „A Szentírás éppen ezért különleges ajándéka Istenek, amelyben, hogy egyházát oktassa, nemcsak néma tanítókat használ fel, hanem a maga legszentségesebb ajkait is megnyitja.” (Institutio I.6.1, utána „Az egek beszélik…”, a 19. zsoltár magyarázata)

34 A „néma természet” Voltaire szerint Voltaire: A lisszaboni szerencsétlenség 1755-ben, avagy e tétel bírálata: „Minden jól van, ahogy van” c. verse: „…A sorsunk rettegés, minden nézet szerint, S olyan, mit biztosan hihetnénk, semmi sincs. És a természetet kár is kérdezni, néma: Isten kell hogy legyen, ki szól is hozzánk néha. Saját műve: csak ő magyarázhatja azt, Tőle vár érveket a bölcs, s bús vigaszt...” (fordította: Petró György, idézi Vankó Zsuzsa 2011) Nem a természettől várja a magyarázatot, hanem magától Istentől.

35 A két könyv viszonya Lesser Lito- teológiája szerint? „Es ist aber dies Buch nicht hinlänglich genug, uns so viele Erkäntniß Gottes als zu unserer Seligkeit gehöret, beyzubringen, dieweil es von dem grossen Erlösungs- Wercke, so durch Jesum Christum geschehen ist, uns keine Nachricht giebt.” Ez a könyv [a természet könyve] nem elégséges arra, hogy nekünk az üdvösségünkre vonatkozó ismereteket közvetítse, mivel nem ad nekünk hírt arról a nagy megváltási műről, amely Jézus Krisztus által történt. (Előszó, 3. §)

36 A két könyv viszonya (korábbi szerzők) Kálvin: „…vétkünk miatt…a világmindenség szemlélése már nem győzhet meg minket arról, hogy Ő Atyánk.” „Az égnek és földnek azt a nagyszerű színpadát (magnificum theatrum) … szemlélve meg kellett volna bölcsességben ismernünk Istent. De mivel ebben olyan kevésre jutottunk, most a Krisztusban való hitre hívogat, amelyet … alázatosan el kell fogadnunk, ha vissza akarunk térni Teremtőnkhöz és Alkotónkhoz.” (Institutio II.6.1.) Biblia: „Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát, mert Istenek hatalma az minden hívőnek idvességére.” „Mert ami az Istenből láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik.” (Róma 1,19-20)

37 Értékelés Teológiailag megalapozza a természettudomány létjogosultságát – éppen a teremtéstörténet alapján (I. Mózes 1,28. 2,15: „Hogy művelje és őrizze azt” - Voltaire: „cultiver notre jardin” ) Fellép a felvilágosodás ateizmusa ellen A magyar szerzőknél talán több a Bibliára való hivatkozás A természet ismerete egyedül nem alkalmas arra, hogy az életünket az üdvösség felé irányítsa, erre csak az evangélium alkalmas

38 Köszönöm a figyelmet!