Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A köznevelés helyzete, fejlesztési irányai Országos Tanévnyitó Konferencia 2016/17.tanév Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A köznevelés helyzete, fejlesztési irányai Országos Tanévnyitó Konferencia 2016/17.tanév Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1."— Előadás másolata:

1 A köznevelés helyzete, fejlesztési irányai Országos Tanévnyitó Konferencia 2016/17.tanév Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1

2 Oktatásért Felelős Államtitkárság Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság szervezete, feladatai 2 A szervezet és eredményeinek javítása: mit? mivel? hogyan? Szervezeti átalakítások, azok hatása a feladatellátásra (OFI, Intézményfenntartó) Tervezett feladatokhoz illeszkedő szakmai kapacitás, tudás- kompetencia igények, lefedettség Egyeztetési folyamatok Tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, visszacsatolás

3 Helyzetkép Javaslatok, felvetések megvalósítási állapota, megjelenése a jogszabályokban 3  Feladat lezárva  Feladat kidolgozása folyamatban  Még nem kezdődött el

4 Rövid távú, átmeneti intézkedések a tartalmi szabályozók eredményesebb alkalmazására Állapot Az OFI 2016 augusztusára olyan tantárgyi tanmenetajánlásokat készít, melyben szakmai javaslatot tesz azon kerettantervi témákra, amelyek súlytalaníthatóak vagy elhagyhatók.    A tanítók és szaktanárok választhatnak, hogy a 2016/2017. tanévben a korábbi ütemezés szerint, vagy ahhoz képest valamivel kevesebb kötelező ismeretanyagot feldolgozva tanítanak. Ennek eredményeképpen már 2016 szeptemberétől szélesebb mozgástere lesz az iskoláknak, a megtanítandó tananyag meghatározásában, feldolgozásában, több idő juthat a gyakorlásra, a gyermekek, tanulók differenciált fejlesztésre.  Rendeleti megerősítést kap az első két évfolyamon a pedagógusok tanóra szervezési lehetősége (45/30 perc)  4

5 Szakképzés Állapot Szakgimnáziumok kerettantervei, tartalmi szabályozás    A szakgimnáziumi óratervekbe bekerült a komplex természettudományi tantárgy a 9. évfolyamra, amely minden szakgimnáziumi tanuló részére biztosítja a természettudományos alapműveltséget, erre építkezve sajátíthatják el a tanult szakmai ágazathoz illeszkedő természettudományos ismereteket. „Fejlesszünk együtt!”    A január elsején hatályba lépő szakmai ágazati érettségi vizsga – amelyből az eredeti szabályozás szerint csak emelt szinten szervezhető érettségi vizsga – a szakmai párbeszéd eredményeként középszinten is szervezhetővé válik.    5

6 Az állami intézményfenntartó központ átalakítása Az állami intézményfenntartó átalakítása január 1-jéig fejeződik be.     Az 58 tankerületi központ önálló költségvetési szervként jön létre. A kialakuló új állami intézményfenntartási struktúrában az intézmények OM azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyek lesznek.  Az intézményvezetők a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével munkáltatói jogokkal rendelkeznek.  A pedagógusok és nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak kinevezésére a köznevelési intézmény vezetője tesz javaslatot. Az intézmények bizonyos kis értékű beszerzéseket elvégezhetnek saját hatáskörben, rendelkezhetnek a saját bevételük egy részével, amelyet fejlesztésre, szakmai célokra fordíthatnak.  Az állam által biztosított költségvetési többletek: a évi eredeti kiadási előirányzathoz képest a évi többlet 91,5 milliárd forint, a évi költségvetés tervezés alapján a évi bázis előirányzathoz képest a évi többlet 105,5 milliárd forint.  A köznevelési törvény vonatkozó módosítását az Országgyűlés 2016 júniusában elfogadta, a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet kiadásra került - 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet  6

7 A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, státuszszámítás Állapot A pedagógusok óraszámának kérdésében élénk szakmai vita zajlott a Kerekasztal és a Pedagógus foglalkoztatási munkacsoport ülésein, de a többség elfogadhatónak tartotta a órára vonatkozó jelenlegi szabályozás megtartását, amennyiben a szükséges státuszokat a fenntartók biztosítják az intézmények számára. – A pedagógus státusz- számításra vonatkozó hatályos szabályozás alapvetően rendben van, annak betartása az igazi kulcskérdés.    A 326/2013-as kormányrendelet módosítása szerint, az osztályfőnöki feladatot és a munkaközösség-vezetői feladatot ellátó pedagógusok heti 2-2 órája, a diákönkormányzatot segítő feladatot ellátó pedagógusok pedig heti 1 órája beszámítható a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe.  A kötött munkaidő intézményi és intézményen kívüli időtartamát az intézményvezető határozza meg.  7

8 A pótlékok differenciálása Állapot Az EMMI javaslata szerint a pótlékok differenciálása érdekében az állami fenntartó számára elkülönített, kötött felhasználású költségvetési keretet kell biztosítani.  A keretet legalább a pótlékok középső határa figyelembevételével kell meghatározni  A keret biztosításához irányítói jogkörben kiadott EMMI utasításra van szükség.  8

9 Nyugdíjas pedagógusok tovább foglalkoztatása Az EMMI kezdeményezte a vonatkozó, 1770/2012-es számú kormányhatározat módosítását annak érdekében, hogy : Állapot a nyugdíjas korú pedagógusok legalább az adott tanítási év végéig, továbbá a pedagógiai szakasz végéig, de legfeljebb két évig, az intézményvezető egyetértésével továbbfoglalkoztathatóak legyenek,  a területi és diszciplináris szempontok figyelembevételével a munkáltató dönthet a továbbfoglalkoztatás kérdésében alkalmas utánpótlás hiányában,  a nyugdíjas kort elérő szakértők, szaktanácsadók, érettségi és szakmai vizsgaelnökök megbízással továbbfoglalkoztathatóak.  9

10 A tanfelügyeleti rendszer átalakítása A korábbi egyszerűsítési javaslatok hatása érzékelhető, az önértékelési és tanfelügyeleti rendszer felülvizsgálata azonban tovább folytatódik. A 2016-ra korábban meghirdetett tanfelügyeletek és kötelező önértékelések közel háromnegyedét töröltük. Az intézményi önértékelés 2 helyett 5 évente lesz kötelező, azok a pedagógusok pedig, akik sikeres minősítésen estek át, legalább 3 évre mentesülnek a tanfelügyelet alól. A 20/2012- es miniszteri rendelet folyamatban lévő módosítása tartalmazza ezeket a rendelkezéseket.  A tanfelügyeleti rendszert az intézményi önértékelés rendszerére építve kell a megszervezni. Az intézményi önértékelés rendszere döntő módon kapcsolódik az adott köznevelési intézményhez, hiszen része az intézményi-szakmai önállóságnak, ugyanakkor nem szakítható el az országos mérés-értékelés rendszerétől. Tanfelügyeleti vizsgálatra 2018-tól akkor van szükség, ha az önértékelés rendszere és az országos mérés-értékelés rendszere igazolja, hogy az adott intézményben a nevelő és oktató munka nem éri el az elvárható szintet vagy ha a fenntartó igényt tart rá. A tanfelügyeleti és önértékelési rendszer részletszabályait a 20/2012-es EMMI rendelet tartalmazza, amelynek ilyen irányú módosítása legkorábban 2016 őszén esedékes.  10

11 A minőségi munkavégzés díjazása Állapot A szakszervezetek követelése volt, hogy a pedagógus előmeneteli rendszert meg kell változtatni abban az irányban, hogy lehetőséget biztosítson a pedagógusok aktuális többletteljesítményének elismerésére. A köznevelési törvény 2016 júniusában elfogadott módosítása szerint az intézmények maguk dönthetik el, hogy a szeptember 1-jei béremelésre szánt összeget teljesítmény-arányosan differenciálják a pedagógusaik között vagy az egyenlő mértékben osztják el az összeget.    11

12 Minősítési keretszám Az EMMI miniszteri határozatában minden korábbinál több, 35 ezer pedagógus számára biztosította a lehetőséget a évi pedagógus minősítésre való jelentkezésre. Állapot Az EMMI figyelembe vette a Kerekasztal által megfogalmazott szempontokat is: a jelentkezéskor előnyt élveznek többek között azok a pedagógusok, akik komoly szakmai gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával rendelkeznek.  Azok a tapasztalt intézményvezetők, helyettesek, egyéb vezetők, akik legalább 20 év szakmai gyakorlattal, legalább 10 év vezetői gyakorlattal, és vezetői szakvizsgával rendelkeznek, jelentkezhetnek Mesterpedagógus fokozatra.  12

13 A pedagógus előmeneteli rendszer módosítása A szeptember 1-jén 7 évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló vagy már nyugdíjas, minősítési eljárásban még részt nem vett Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek január 1-jétől.    Az ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévők pedagógusok minősítési kötelezettsége törlésre kerül a vonatkozó jogszabályból.    13

14 Év Gyakornok ** Pedagógu s I. Pedagógu s II. Mesterpeda gógus Kutatótan ár Teljes éves létszám

15 A pedagógusok előmeneteli rendszere Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus 2. Mesterpedagógus / Kutató pedagógus Szaktanácsadás Minősítési eljárás Pedagógiai-szakmai ellenőrzés Oktatási Hivatal Felsőoktatási intézmény Köznevelési intézmény Önértékelés Továbbképzés

16 Gyógypedagógiai és a szakszolgálati átalakítások és fejlesztések Állapot Szükséges a szakember-ellátottság további javítása és a területi egyenlőtlenségek csökkentése a szakszolgálatoknál, amelynek elérése érdekében konkrét intézkedések lesznek a 2016/2017-es tanévben.  A pedagógusok előmeneteli rendszere a 2016/2017-es tanévtől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra is.  16

17 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők helyzetének rendezése Állapot 2016-ban az EMMI-hez tartozó köznevelési intézményekben dolgozó, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítők részére 2 X forint nettó, béren kívüli juttatást biztosít a fenntartó.    Az EMMI hivatalos úton kezdeményezte az intézményfenntartásban érintett más minisztériumoknál a béren kívüli juttatások biztosítását a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részére.  január 1-jétől fenntartótól függetlenül minden, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítő 10 százalékos béremelésben részesül. 7 százalékos béremelésben generálisan minden érintett részesül, a béremelésre rendelkezésre álló költségvetési keret többi (3 százalék) részét az intézményvezetők javaslatára a munkáltatók teljesítménykritériumok alapján osztják szét az érintett nevelő- oktató munkát segítők között.  17

18 A pedagógus-továbbképzési és a szaktanácsadói rendszer megújítása Állapot A pedagógus-továbbképzési rendszer megújítását kezdeményezte a Pedagógus hivatás munkacsoport, a Gyermek, tanulói életutak munkacsoport és a Köznevelés irányítási munkacsoport is annak érdekében, hogy a pedagógusok ingyenesen vehessenek részt a szakmai előmenetelük szempontjából legfontosabb továbbképzéseken.  A pedagógus-továbbképzés rendszerét elsősorban a pedagógusképző intézményekre kell építeni. A szükséges jogszabály módosítások ben jelenhetnek meg.  Az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai pályázat keretében fogják kiválasztani a vezető szaktanácsadókat és a jó gyakorlatok megosztásában fontos szerepet kapó bázisintézményeket.  Kiemelt cél, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatások a köznevelési intézmények, a pedagógusok és az ágazat-irányítás valós igényeire épüljenek.  18

19 Új Nemzeti alaptanterv Állapot Az új Nemzeti alaptanterv december 31-ig kerül kidolgozásra és legkorábban szeptember 1-jétől lesz hatályos  A Nat és kerettantervek kidolgozásáért az EMMI, a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztési munkacsoportja és a munkában részt vevő felsőoktatási intézmények felelősek.  Az új tartalmi szabályozást meghatározó dokumentumok kidolgozásával párhuzamosan születik döntés arról, hogy bevezetésre kerül-e a 9 évfolyamos általános iskola.  19

20 TÉMATERÜLETEK ÓVODA ISKOLA- KÉSZÜLTSÉG ISKOLA ALAP- KÉSZSÉGEK ISKOLA I. ALAPFOK I évf. NAT 5 KERET- TANTERV STANDARDOK ÁTÍVELŐ TÉMÁK – HELYZETELEMZÉS Egyénre szabott oktatás és nevelés ISKOLA II-III. ALAPFOK II. KÖZÉPFOK 5-8. évf évf. NAT 5 KERET- TANTERV STANDARDOK ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK TANKÖNYV DIGITÁLIS TARTALOM ÉS OKTATÁS- TECHNOLÓGIA

21 NAT 5 + KERETTANTERV évfolyam ALAPOZÁS ÉS SÚLYOZOTT TARTALOM, SZILÁRD ALAPKÉSZSÉGEK ÉLETKORRA MÉRETEZETT (KOGNITÍV, ÉRZELMI, SZOCIÁLIS) TARTALOM ÉS MÓDSZEREK KEVESEBBET ALAPOSAN TÜRELMESEN IGÉNYESEN

22 NEMZETI ALAPTANTERV HELYI IGÉNYEK TANTERVI KERET HELYI TANTERV ISKOLA-SPECIFIKUS TANTERVEK ÉVES TERVEZÉS PEDAGÓGUS-KÉPZÉS TARTALOM,MÓDSZEREK MINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

23 További tervezett, megkezdett feladatok FeladatÁllapot „Gondoskodó kollégiumi hálózat” koncepció  Tankötelezettség utáni tanulási motiváció megteremtése különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulók körében  Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esetében tett pedagógiai fejlesztések  23

24 További tervezett, megkezdett feladatok FeladatÁllapot Diákönkormányzatok, diákparlament működése  Tanulmányi versenyek szervezésének felülvizsgálata  Témahetek népszerűsítése, lehetséges bővítése  Digitális Oktatási Stratégia  24

25 További tervezett, megkezdett feladatok FeladatÁllapot A kialakult intézményfenntartói rendszerhez illeszkedő vezetői, vezetési szabályozás kialakítása  A kialakult intézményfenntartói rendszerhez illeszkedő nevelő-oktató munkát segítők létszámának felülvizsgálata  A köznevelési törvény 2016 júniusában elfogadott módosítása szerint az intézmények maguk dönthetik el, hogy a szeptember 1-jei béremelésre szánt összeget teljesítmény-arányosan differenciálják a pedagógusaik között vagy az egyenlő mértékben osztják el az összeget. Szempontrendszer kialakítása.  ……..  25

26 Köznevelési fejlesztések a közötti európai uniós támogatási időszakban

27 Kiemelt fejlesztési területek kapcsolódó projektekkel Pedagógusképzés, továbbképzés, szakmai támogatás Az egyetemek és köznevelési intézmények kapcsolata közvetlen lesz és erősödik Tartalom, módszertan, taneszköz- digitális eszköz, mérési – értékelési rendszer A NAT, a kerettantervek átdolgozásra kerülnek A fenntartói környezet változása Egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltatói viszony a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák között Struktúra és infrastruktúrafejlesztés A tanulók magas szintű képzését szolgáló optimalizált struktúra, magas minőségű infrastruktúra alakul ki 27    

28 Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) köznevelés fejlesztési céljai 3.Prioritás - Gyarapodó tudástőke A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása 4. Prioritás - Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése

29 180 Mrd Ft európai uniós fejlesztési forrás biztosított az állami fenntartású köznevelési intézmények fejlesztésére 2020-ig; emellett további, majd 30 Mrd Ft hasznosul a köznevelési intézményekben a társadalmi felzárkózási, szociális, ifjúsági és kulturális fejlesztéseken keresztül; közel 50 Mrd Ft-ot fordít az ágazat az iskolák informatikai fejlesztésére és digitális kompetencia fejlesztésre; energetikai célú fejlesztésre 18 Mrd Ft EFOP-on kívüli forrással tervez az ágazat; több mint gyermekhez jutnak el közvetlenül a fejlesztések; közel pedagógus részesül módszertani, kompetencia fejlesztő, a mindennapi tanítási gyakorlatot segítő képzésben a programokon keresztül; várhatóan köznevelési intézmény pedagógiai programja újul meg. A köznevelési fejlesztések várható eredményei

30 EFOP Kisgyermekkori nevelés támogatása A program elindulása: október Keretösszeg: 3 Mrd Ft Eredmények: A szakmai megvalósítás során a kevésbé fejlett régiókban lévő óvodák mintegy 20%-ának bevonása, ennek keretében 430 óvodai pedagógiai programja megújul. A célhoz kapcsolódó képzések megvalósítása azon intézményekben, ahol az ellátott hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 15%-ot meghaladja, ennek keretében fő óvodapedagógus, fő önkormányzati szakreferens, 500 fő kisgyermekgondozó képzése valósul meg.

31 EFOP A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében A program elindulása: szeptember Keretösszeg: 9,86 Mrd Ft Eredmények: A lemorzsolódás megelőzésére, ill. kezelésére alkalmas pedagógiai módszertani eszköztár elterjesztése alapfokú köznevelési intézményben, legalább tanulót elérve. A lemorzsolódás megelőzésére és kezelésére alkalmas pedagógiai módszertani felkészítő képzés megtartása pedagógus számára.

32 EFOP A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása A program elindulása: szeptember Keretösszeg: 10 Mrd Ft Eredmények: A végzettség nélküli iskolaelhagyás szempontjából legveszélyeztetettebb, ill. az országos kompetenciaméréseken alulteljesítő iskolák közül 300 intézmény fejlesztése, és ezen iskolákban helyi igényekre alapozott, komplex fejlesztési programok megvalósítása, min tanuló bevonásával, pedagógus részvételével, aminek következtében a kiválasztott intézményekben 30%-kal csökken a lemorzsolódók aránya.

33 EFOP A köznevelés esélyteremtő szerepének erősítése A program elindulása: december Keretösszeg: 6,55 Mrd Ft Eredmények: 450 pedagógus képzésen, ill. szakmai programokon történő részvétele – a kevésbé fejlett régiókban súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket ellátó intézményeinek min. 50%-ának bevonása fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő gyermek társadalmi elfogadásának elősegítését szolgáló és egyéb támogató programokon történő részvétele – a kevésbé fejlett régiókban a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülők min. 50%-ának a bevonása pedagógus képzésen, ill. szakmai programokon történő részvétele – KLIK fenntartásában lévő szakszolgálatok által foglalkoztatott pedagógusok 35%- ának a bevonása sajátos nevelési igényű gyermek sikeres iskolai előmenetelét szolgáló programokon történő részvétele – a kevésbé fejlett régiókban KLIK fenntartásában lévő intézmények által ellátott gyermekek min. 25%-ának a bevonása.

34 A program elindulása: szeptember Keretösszeg: 6 Mrd Ft Eredmények: 2017 tavaszán elkészül és, szeptember 1-jével bevezetésre kerül az új Nat. és az új kerettantervek szerinti oktatás. Folytatódik a digitális tananyag és tartalomfejlesztés, valamint a Nemzeti Köznevelési Portál funkcióbővítése. 100 pedagógus aktív munkájával a kísérleti tankönyvfejlesztés lezárul 2018-ban. Új kompetenciamérési terület (természettudomány) kifejlesztése és integrációja a jelenlegi mérési rendszerbe, valamint az idegen nyelvi mérések fejlesztése megvalósul. Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer továbbfejlesztésre kerül, a pedagógusok és pedagógiai szakemberek felkészítése megtörténik az értékelő és a fejlesztő rendszerek iskolai alkalmazására. EFOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak és pedagógiai módszertani eszköztárának fejlesztése

35 EFOP Digitális környezet a köznevelésben EFOP Digitális kompetencia fejlesztése A program elindulása: december Keretösszeg: 47 Mrd Ft Eredmények: Digitális kompetenciák fejlesztése pedagógus digitális kompetenciafejlesztő továbbképzésen vesz részt. Modern tanulási környezet megteremtése az iskolákban Minden köznevelési intézményben biztosított lesz wifi ellátottság 2020-ig. A képzéseken részvevő pedagógusok munkájuk segítése érdekében IKT eszközöket kapnak (laptop, projektor), továbbá a tanulói használatban lévő iskolai IKT eszközök korszerűsítése tovább folytatódik. MTMI irányú továbbtanulás ösztönzése Országos pilot programok indulnak a tanulók digitális kompetenciájának, logikai készségének, algoritmikus gondolkodásának fejlesztése, a programozási ismeretek bővítése érdekében.

36 A program elindulása: december Keretösszeg: 9 Mrd Ft Eredmények: A projekt a tanulók 10%-át éri el közvetlenül, akik közül 40% MTMI fókuszú programban vesz részt. A tanulók pályaválasztását és továbbtanulását (mind középfokra, mind felsőfokra) segítő felkészítő képzések köre bővül, amelyhez a program keretében térítésmentesen juthatnak hozzá tanuló vesz részt pályaorientációs, kompetenciafejlesztéssel, kiemelten MTMI területek népszerűsítésével egybekötött programokon, rendezvényeken pedagógus vesz részt pályaorientációs képzésben, továbbképzésben. EFOP Pályaorientáció, kiemelten az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében

37 A program elindulása: december Keretösszeg: 3 Mrd Ft Eredmények: 120 művészetoktatást folytató intézmény művészetpedagógiai módszertani fejlesztése megtörténik, művészeti eszköztáruk megújul, hálózatosodásuk támogatásra kerül. Fejlesztésre kerülnek a művészetoktatást folytató intézményekben tanulók művészi készségei és kompetenciái, iskolai eredményességük növekedik, tanulási motivációjuk és a művészeti ágak iránti érdeklődésük, nyitottságuk erősödik. Művészetpedagógiai munkát támogató programok (kurzusok, versenyek, foglalkozások, témahetek, projektek, nyílt napok, interaktív tájékoztatók) valósulnak meg. EFOP A tanulók képesség- kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményrendszerben

38 EFOP Az iskolarendszer térségi fejlesztése A program elindulása: szeptember Keretösszeg: 80 Mrd Ft * Eredmények: 200 általános iskolai feladatellátást végző, állami fenntartású intézmény infrastrukturális fejlesztésben részesül, ezáltal további tanuló korszerűbb infrastrukturális körülmények között tanulhat. Biztosítottá válik az alacsony népességszámú településeken élő gyermekek számára is a minőségi oktatáshoz, neveléshez való hozzáférés. * Az egyházi és egyéb, nem állami fenntartású intézmények infrastrukturális fejlesztése is biztosított az EFOP-ból a 80 Mrd Ft keretösszegén felül.

39 EFOP – A köznevelés támogató szerepének erősítése A program elindulása: szeptember Keretösszeg: 5 Mrd Ft Eredmények A beruházások, korszerűsítések megvalósításával a KLIK és KLIK-en kívüli fenntartásban lévő gyógypedagógiai intézményekben javul a gyermekek, tanulók minőségi neveléshez, oktatáshoz való hozzáférésének aránya. A beruházások, korszerűsítések megvalósításával javul a gyermekek, tanulók minőségi pedagógiai szakszolgáltatások való hozzáférésének aránya.

40 A program tervezett elindulása: szeptember Keretösszeg: 18 Mrd Ft Eredmények: Országosan minden megyében (Budapesten és Pest megyében is) tervezett fejlesztési forrás biztosítása, elsősorban középfokú oktatást végző intézmények energetikai korszerűsítésére. Több mint 50 intézmény jelentős mértékű fejlesztése történhet meg 18 Mrd Ft fejlesztési forrás biztosításával. A köznevelési intézmények energetikai célú fejlesztése - KEHOP

41 Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program A Kormány évente milliárd Ft forrás biztosításáról határozott a 2014., 2015., 2016., évek központi költségvetésének terhére. 100 % -ban történő állami finanszírozás. Első szakaszban: 24 köznevelési intézményben tanterem bővítés, 25 köznevelési intézményben tornaterem építés, 24 településen tanuszoda építés. 41

42 Budapest, augusztus A DOS KÖZNEVELÉSI CÉL- ÉS ESZKÖZRENDSZERE

43 A DOS küldetése A DOS felkészíti az oktatás és képzés rendszerét a digitális társadalom és gazdaság igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, képzési feladatok ellátására. A Digitális Jólét Programról (DJP) szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. Határozat 3.a.) pontja felhívja a DJP-vel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztost, hogy „…az emberi erőforrások miniszterével együttműködve, illetve a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel egyeztetve, a digitális kompetenciafejlesztést, mint horizontális szempontot szem előtt tartva készítse elő és terjessze a Kormány elé a digitális oktatási stratégiát, majd ennek elfogadását követően, a stratégia tartalmával összhangban vizsgálja felül a kapcsolódó jogszabályokat és stratégiákat.”

44 A DOS elkészítése Adott szakterület digitális fejlesztéseiben jártas szakértők Nemzetközi minták és jó gyakorlatok feldolgozása Módszertani, fejlesztési szakértők A DOS készítői Konzultációk, javaslatok Ágazati irányítás: EMMI, NGM, NFM Ágazati hatóságok és egyéb szervek: OH, OFI, NSZFH, NHIT Társadalmi véleményezésbe bevont szervezetek: ISZE, NJSZT, OOE, KTOE, EPSZTI, CKP, pedagógus szervezetek, NYEPA – Nyári Evangélikus Pedagógus Akadémia, Mesterpedagógusok Sonkádi Nyári Egyeteme, stb. Véleményezési formák: Workshopok Interjúk Előadások Személyes beszélgetések Írásos véleményezés Online kérdőív

45 A DOS célja A DOS az egyes oktatási, képzési jogszabályokkal, stratégiákkal összhangban, azok részstratégiájaként valósul meg A DOS célja, hogy az ágazati stratégiákkal és szakmai célkitűzésekkel összhangban az oktatási rendszer minden szintjén megteremtse a digitális írástudás tényleges elterjesztésének lehetőségét, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez.

46 Nemzeti Alaptanterv: „A köznevelés feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése...” A diákok képességek szerinti megoszlása a digitális szövegértés skáláján Forrás: OECD, PISA database, Table 1.4.1a. aránya óta 27%-ról 32,5%-ra emelkedett

47 Célrendszer Általános cél Magyarországon a köznevelés biztosítsa a társadalom és a munkaerő-piac által elvárt digitális kompetenciákat, és használja ki a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket a hatékonyabb, eredményesebb, méltányosabb működés érdekében.

48 Célrendszer 1. Tanítás-tanulás módszertan 1.1 A pedagógusok IKT tudása, módszertani kultúrája, motivációja és használata feleljen meg a digitális oktatás követelményeinek. 1.2 A digitális tartalomkínálat, módszertani támogatás, tudásmegosztás tegye lehetővé, hogy az IKT eszközök használata minden tantárgy esetében beépüljön a tanítás-tanulás és az értékelés folyamatába.

49 Célrendszer 2. Infrastruktúra 2.1 A köznevelési feladatellátási helyek, illetve a tantermek internet és eszközellátottsága feleljen meg a digitális oktatás követelményeinek. 2.2 A tanulók számára biztosított eszközrendszer feleljen meg a horizontális (IT biztonság, esélyegyenlőség) követelményeknek.

50 Célrendszer 3.1 Minden köznevelési intézmény számára váljanak elérhetővé a digitális technológiák által kínált döntéstámogatási, adminisztrációs, kommunikációs, adatszolgáltatási és szervezési lehetőségek. 3.2 DOS implementációs keretrendszer kialakítása 3. Támogató szolgáltatások

51 „Szeretek tanítani, nagyon szép ráébreszteni a gyereket a világ szépségeire. Nem mindegy, hogy a pince sötétjében vagy napfényben élnek. Tanárnak készültem mindig, lehetőség szerint jó tanárnak. Hivatásnak tekintettem, és annak tartom ma is.” (Dér István) Köszönöm a megtisztelő figyelmet és az együttműködést! 51


Letölteni ppt "A köznevelés helyzete, fejlesztési irányai Országos Tanévnyitó Konferencia 2016/17.tanév Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések