XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 OKTATÁSPOLITIKAI AJÁNLÁSOK AZ ÓVODARENDSZERRE VONATKOZÓ VÉLEMÉNYKUTATÁSOK.

Az előadások a következő témára: "XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 OKTATÁSPOLITIKAI AJÁNLÁSOK AZ ÓVODARENDSZERRE VONATKOZÓ VÉLEMÉNYKUTATÁSOK."— Előadás másolata:

1 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 OKTATÁSPOLITIKAI AJÁNLÁSOK AZ ÓVODARENDSZERRE VONATKOZÓ VÉLEMÉNYKUTATÁSOK ALAPJÁN (2015) TÖRÖK BALÁZS

2 Témák 1.Véleménykutatás és oktatáspolitika 2.A felmérésről 3.Az oktatáspolitikai ajánlások kidolgozása 4.Az oktatáspolitikai ajánlások

3 Az oktatáspolitika interakciós modellje MÉDIA Oktatási problémák Domináns oktatási csoport A policy meghatározása, kivitelezése 1. típusú intézmény NEUTRÁLIS: Nincs policy hatás 2. típusú intézmény KEDVEZMÉNYEZETT: A domináns csoport támogató helyei 3. típusú intézmény AKADÁLYOZOTT: A domináns csoport ellenérdekelt helyei Tézis-csoportok Antitézis- csoportok Strukturális befolyásoló tényezők a társadalom más rendszereiből Független befolyásoló tényezők a társadalom más rendszereiből Az oktatás irányítása Az oktatás helyszínei Az oktatás társadalmi környezete Strukturális kapcsolat Ok tat ási pro blé má k Az oktatás irányítása Az oktatás helyszínei Az oktatás társadalmi környezete Domináns oktatási csoport A közpolitika meghatározása, kivitelezése 1. típus: NEUTRÁLIS: Nincs hatás 2. típus KEDVEZMÉNYEZETT: A domináns csoport támogató helyei 3. Típus AKADÁLYOZOTT: A domináns csoport ellenérdekelt helyei Tézis- csoportok Antitézis- csoportok Strukturális befolyásoló tényezők a társadalom más rendszereiből Független befolyásoló tényezők a társadalom más rendszereiből Médiumok

4 A felmérésről - előkészítés 5 városban (Veszprém, Eger, Szekszárd, Székesfehérvár, Gyöngyös) fókuszcsoportos előkészítő tájékozódás. 17 intézményvezetővel egyéni interjú (eltérő típusú településeken és eltérő intézményszerkezetű óvodák. 8 intézményfenntartó képviselőjével interjú.

5 A felmérésről – minta 50 tankerület köznevelési egységeiből vett minta. (432 intézményegység.) Településtípusra reprezentatív. Óvodánként felvett kérdőív: Vezetővel. (432) Négy óvodapedagógussal. (1451) Tíz szülővel (önkitöltős kérdőívvel) (3668) 2014. november-december folyamán

6 Az oktatáspolitikai ajánlások kidolgozása A véleményadatok alapján 29 kiválasztott problémakör. 10 fős szakértői megvitató csoport. Irányított döntéshozatal: A probléma országos jelentőségű-e? (0-1 pont) A probléma mennyire fontos? (0-3 pont) Eredmény: 18 probléma maradt, fontossági pontszámmal.

7 Az oktatáspolitikai ajánlások 1.Az óvodáztatás közpolitikáját érintő javaslatok –1.1 Az óvodapolitika –1.2 Az óvodák társadalmi szerepvállalása 2.Az óvodáztatás emberi erőforrásait érintő javaslatok –2.1 Az óvodapedagógusok és a vezetők szakmai kompetenciái –2.2 A pedagóguséletpálya-modell –2.3 Az óvodák belső világa 3.Az óvodai infrastruktúrát érintő javaslatok

8 Az oktatáspolitikai ajánlások A köznevelési rendszerre vonatkozó közpolitikákban az óvodáztatás ügyének markánsabb és differenciáltabb megjelenítése. A hároméves kortól kötelező óvodáztatás hatásaira és megítélésére vonatkozó célvizsgálat lefolytatása.

9 A közpolitikákban az óvodáztatás ügyének markánsabb és differenciáltabb megjelenítése Válaszadók Teljes mértékben egyetért Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet nt/ nv óvodavezet ő k 124032141 óvodapedagógusok837 153 szül ő k1429241023 Mennyire ért egyet?: az óvodaügy a hazai oktatáspolitikában a fontosságának megfelelően van jelen. (Összes megkérdezett, %)

10 A hároméves kortól kötelező óvodáztatás hatásaira és megítélésére vonatkozó célvizsgálat lefolytatása. Teljes mértékben egyetért Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet nt/ nv intézményvezet ő k 43381260 óvodapedagógusok34421581 szül ő k48271069 Mennyire ért egyet: jó, hogy az óvodáztatás hároméves kortól kötelezővé válik. Összes megkérdezett, %

11 A szakszolgálati kapacitások óvoda felőli elérhetőségének továbbfejlesztése Egyharmad arány körül jeleztek jelentős mértékű fejlesztési igényt az ellátási kapacitások tekintetében (pl. logopédiai és fejlesztőpedagógiai ellátás) az ügymenetek időtartamában; a vizsgálati kapacitások tekintetében; a szakemberek elérhetősége tekintetében.

12 A hátrányos helyzetű és a tehetségígéretes gyermekek támogatásának gyakorlatára vonatkozó adatgyűjtés Óvodapedagógusok: 20% szerint bővült a hátrányos helyzetűek támogatási lehetősége 9% szerint csökkent. Melyek a HH újradefiniálásának következményei? Adatgyűjtés: a tehetségígéretes gyerekek kiszűrése és nyomon követése.

13 Az intézmények informáltságának javítása az önkéntes társadalmi szerepvállalás terén Az elmúlt évtizedekben erősödött az óvodák önkéntes társadalmi szerepvállalása. A legrosszabb anyagi helyzetű szülők kivételével a szülők fele vett részt az óvoda által szervezett karitatív akcióban. A karitatív tevékenység, az alapítvány működtetése, a bevételi célú rendezvény szervezése átláthatóságot, szakértelmet, és kapcsolatteremtési kompetenciákat igényel.

14 Az óvodapedagógusok társadalmi szerepvállalásának erősítése a gyerekek érdekeinek védelmében Az óvodapedagógusok szerepének erősítését a gyerek társadalmi érdekvédelmében a vezetők 60 százaléka, az óvodapedagógusok 57 százaléka, a szülők 52 százaléka támogatná valamilyen mértékben.

15 Az intézményvezetők kompetenciáinak és informáltságának fejlesztése Közoktatás-vezetői szakvizsgával az intézményvezetők 70 %-a rendelkezett, 8 %-uk a kérdezés időpontjában vett részt ilyen irányú képzésben, 22 %-uk távol áll még a szakvizsgától. A portfolió készítéséhez szükséges kompetenciákra vonatkozóan a válaszadók 10 százaléka jelzett hiányt.

16 Az óvodapedagógusok kompetenciáinak fejlesztése Az óvodavezetők és az óvodapedagógusok számára elérhető továbbképzési kínálat áttekintése a hozzáférés szempontjainak figyelembe vételével. Az óvodapedagógusok IKT- kompetenciáinak fejlesztése.

17 Az óvodapedagógusok továbbképzési aktivitásának differenciált támogatása 29 % szerint az óvodapedagógusok szakmai továbbképzésének lehetőségei javultak. 25 % szerint az óvodapedagógusok szakmai továbbképzésének lehetőségei csökkentek.

18 Az óvodapedagógusok szakmai kiégési kockázatának kezelése A szakmai kiégést jelenleg nem érzem veszélynek. A szakmai kiégés veszélyét érzem, de egyelőre nem jelent problémát. A szakmai kiégés egyes tüneteit tapasztalom. 76149

19 A pedagóguséletpálya-modellhez kapcsolódó támogatófolyamatok erősítése Egyharmad körüli arányban voltak, akik a felkészítés a portfólió készítéshez (pedagógusok 34%; vezetők 28%) az előzetes tájékoztatás (pedagógusok 32%; vezetők 29%); a biztosított időkeret (pedagógusok 33%; vezetők 39%) területeken igényeltek volna megfelelőbb támogatást.

20 A pedagóguséletpálya-modell szakmai differenciáló és szűrő szerepének vizsgálata A véleményadatok alapján a válaszadók körülbelül egyötöde szkeptikus abban a tekintetben, hogy a pedagóguséletpálya- modell hozzájárul a kimagasló (minőségi) munkavégzés vagy a szakmai alulteljesítés kimutatásához. Az életpályamodell miként segítheti a minőségi munkavégzést, és miként akadályozhatja az esetleges alulteljesítést.

21 Az intézményközi szakmai kapcsolatok, a hálózatosodás és a belső szerveződések támogatása A testületen belüli szakmai együttműködések – pl. munkaközösségek – kialakítására. A kistelepüléseken működő intézmények szakmai fejlődése szempontjából fontos az intézményközi (mikro-térségi, területi) horizontális együttműködések fejlesztése, a tudásátadás fejlesztése.

22 Az infrastrukturális fejlesztést támogató politika fókuszálása azonnali felújítás szükséges felújítás esedékes jó állapotú nt/nv ÖSSZESEN943462 FENNTARTÓ TÍPUSA fővárosi kerület, megyei jogú város 760303 város1754290 társulás1237511 község629623 egyéb436572

23 Az infrastrukturális fejlesztést támogató politika fókuszálása Eltérés mutatkozott az eltérő fenntartók által működtetett intézmények épített infrastruktúrájának állagában. Azonnali felújítást szükségesnek tekintő és a felújítás esedékességét jelző intézmények aránya a városokban, fővárosi kerületekben és megyei jogú városokban volt magasabb.

24 Kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak érvényesítése Az intézményrendszer monitorozása a Kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak történő megfelelés tekintetében. Pl.: hiányosságokat jeleztek: beszédfogyatékos (SNI) gyermekek nevelésének speciális eszközei (14%) hallási fogyatékos (SNI) gyermekek nevelésének speciális eszközei (13%) látási fogyatékos (SNI) gyermekek nevelésének speciális eszközei (12%)

25 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!