Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Óvodákat érintő változások a 2013/2014 nevelési évben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Óvodákat érintő változások a 2013/2014 nevelési évben."— Előadás másolata:

1 Óvodákat érintő változások a 2013/2014 nevelési évben

2 Nevelési év rendje Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok (pedagógiai célú felhasználás) száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon– a szülő igénye esetén – az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Őszi, téli, tavaszi szünet nincs az óvodában. A teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

3 Működésre vonatkozó szabályok A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető.

4 Nemzetiségi óvodai nevelés irányelvei 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet A nemzetiségi óvodai nevelés, megszervezését a fenti rendelet 1. mellékletben meghatározott, ugyanazon nemzetiséghez tartozók által benyújtott kérelem kitöltésével kezdeményezhetik a szülők. A kérelmet minden év május 31-ig (óvodai beíratáskor) kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez. Amennyiben legalább nyolc, azonos nemzetiséghez tartozó szülő azt kezdeményezi meg kell szervezni a nemzetiségi nevelést. A nemzetiségi óvodai nevelésben, való részvételt a szülők a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik. A nyilatkozat nemzetiségi óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes. A intézmény tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai, általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

5 Nemzetiségi óvodai nevelés irányelvei 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az intézményben működő nemzetiségi óvodai nevelési forma bemutatását, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozatmintát. A óvodavezető beiratkozást követő tizenöt napon belül tájékoztatja (összesített létszám) a feladatellátás megszervezéséért felelős települési önkormányzatot. A nemzetiségi óvodai nevelés a következő formák szerint valósítható meg: a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvoda, b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, c) magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda. Ped. Programba: A nemzetiségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a nemzetiségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

6 Nemzetiségi óvodai nevelés irányelvei 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet Pedagógiai program A magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda tevékenységi formáiban hangsúlyozottan szerepelnek a roma/cigány játékok, versek, mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyt. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a roma/cigány tánckultúra megismertetése.

7 Fenntartói kötelezettségek és jogok A fenntartó dönt Óvodai felvétel módjáról, Óvodai felvétel időpontjáról, Óvoda heti és éves nyitvatartási rendjéről, Indítható csoportok számáról, Engedélyezi a létszám túllépést Étkezési térítési díjról, Intézményi névhasználatról, Meghatározza az óvoda költségvetését, Kinevezi az óvoda vezetőjét, Jóváhagyja a továbbképzési programot, Ellenőrizheti a ped. programot, a házirendet és az SZMSZ-t.

8 Óvodai felvétel Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A köznevelési törvény alapján, a szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét a nevelési év folyamán bármikor kérheti. A gyermekek felvétele folyamatos az adott óvodai nevelési évben. A fenntartó önkormányzat a következő nevelési évre, a tárgyév április 20-a és május 20-a közötti időben (nyilvánosság-30 nap) köteles megszervezni az óvodai beiratkozást. (határozat, házirend- írásban átvétel) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét, a beíratáshoz szükséges köziratokat, dokumentumokat az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket.

9 Óvodai felvétel Értesítési kötelezettség felvétel esetén a szülőt (indokolás nélkül) átvétel esetén a szülőt és az előző óvoda vezetőjét, felvétel, átvétel elutasítása esetén a szülőt a döntést megalapozó indokolással és jogorvoslati lehetőségről. Külföldön teljesített óvodakötelezettség:Külföldön teljesített óvodakötelezettség: szülői értesítés a jegyző felé A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője az Nkt. 45. § (10) bekezdése szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.

10 Óvodai felvétel Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti az illetékes település önkormányzat jegyzőjét. A gyermeket az óvodai nyilvántartásból törölni kell. Az óvoda írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket törölte a nyilvántartásából. KIR-ben 5 munkanapon belül változás bejelentés.

11 Maximális csoportlétszámtól való eltérés lehetősége Az óvodai csoportra megállapított maximális létszáma nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető. A létszám túllépés abban az esetben engedélyezhető, ha az egy gyermekre eső csoportszoba/nm követelmény teljesül.

12 Gyermekek távolmaradása A gyermek egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet nem mulaszthat. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: A) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, B) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolják C) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A bejelentés módjának szabályait az óvoda házirendjében kell rögzíteni.

13 Hiányzás eljárásrendje a Házirendben A távollétről írásban és/vagy szóban lehet bejelentést, igazolást tenni, A bejelentést, orvosi igazolást a hiányzás napjától számítva legkésőbb hány napon belül és kinek köteles a szülő megtenni, A hiányzásról szóló bejelentésről, igazolásról értesült óvodai alkalmazott miként köteles visszaigazolni a bejelentés megtörténtét. Amennyiben a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni. Írásbeli felszólítás 2 alkalommal 10 nap igazolatlan hiányzás esetén Gyermekjóléti Szolgálat ért- intézkedési terv készítése Szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt Jegyző értesítése

14 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek Kiemelt figyelmet igénylő gyermek,  különleges bánásmódot igénylő gyermek aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,  gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.  SNI, BTMN gyermekek egyéni fejlesztése (szakemberek bevonása, fejlesztési tervek)

15 HH és HHH helyzet megállapítása HH- rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult Az alábbi körülmények közül egy fennáll: a.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik b.) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy c.) gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei HHH- rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult aki esetében az a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

16 Óvodáztatási támogatás Gyvt 20/C. § Kinek jár? A halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző a 67/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapította, legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában az első folyósításra, a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában a második folyósításra. A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani

17 Tanügyi nyomtatványok (20/2012 EMMI rendelet) felvételi előjegyzési napló felvételi és mulasztási napló óvodai csoportnapló óvodai törzskönyv óvodai szakvélemény Fejlődési napló

18 Tanügyi nyomtatványok Felvételi előjegyzési napló Lezárásakor (nevelési év végén) fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát. Lezárásakor (nevelési év végén) fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát. A fellebbezés időpontját és iktatószámát. Felvételi és mulasztási napló Nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat száma. Óvodai csoportnapló  A rendelkezések nem tiltják a saját szerkesztésű napló alkalmazását, de formailag megkötik annak előállítását, hitelesítésének módját, amire figyelemmel kell lenni. Az óvodában a saját szerkesztésű napló gyakorlatához a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 87. § (1) bekezdés d) pont felhatalmazása biztosít jogosultságot.  Pedagógiai program neve, hivatalos látogatások és azok célja, időpontja, a látogató neve és beosztása, a látogatás szempontrendszere, az eredményt. Óvodai törzskönyv Bérgazdálkodó, munkáltató megnevezése.

19 Óvodai dokumentumok Óvodai fejlődési napló A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a gyermek anamnézisét, a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés-félévente), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

20 Tanügyi nyilvántartások vezetése A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Az óvodai nevelőmunka folyamatában kötelezően vezetendő tanügy-igazgatási dokumentumok vezetésének hiánya a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 248. § (4) bekezdés d) pont értelmében szabálysértésnek minősül.

21 Pedagógusokat érintő változások Munkaidő az óvodában Az óvodapedagógus a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra kell fordítani, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában ▫ a nevelést előkészítő, azzal összefüggő pedagógiai feladatok, ▫ a nevelőtestület munkájában való részvétel, ▫ gyakornok szakmai segítése, ▫ továbbá eseti helyettesítés rendelhető el. ▫ az óvodapedagógus foglalkozásszáma tehát 32 óra, óvodában töltendő munkaideje pedig akár 36 óra is lehet

22 Kötött munkaidő az óvodában eseti helyettesítés:  a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,  a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt,  a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. Legfeljebb évenként 30 tanítási napon rendelhető el eseti helyettesítés, ami nem haladhatja meg a napi 2.

23 Kötött munkaidő az óvodában Az intézményvezető a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő- nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. FELADAT-Munkaköri leírások kiegészítése A köteletlen munkaidőben, vagyis a teljes munkaidő 20%-ában (heti 8 óra) a törvény szerint a pedagógus „munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni”[Nkt. 62.§ (5)], nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pedagógus számára ez az idő nem szabadidő, hanem munkaidő. Bár nem irható elő számára, de elvárható tőle, hogy ebben az idősávban is a gyermekek érdekében végzett tevékenységgel foglalkozzon, akár az intézmény területén belül, amennyiben ez indokolt. ( forrás: EMMI tájékoztató)

24 Munkaidő nyilvántartás minta

25 Kt. munkaidő-kedvezmények Közalkalmazotti Tanács A Korm.r. 18. §-a meghatározza a 10-15%-os munkaidő- kedvezmény kiadásának módját: a munkaidő-kedvezményt a kötött munkaidő (32 óra) terhére kell kiadni úgy, hogy a Kt-tag 10%-os munkaidő-kedvezménye heti 4 óra, a közalkalmazotti tanács elnökének 15 %-os kedvezménye heti 6 óra. A közalkalmazotti tanács tagjai órakedvezményük ideje alatt az intézményben tartózkodnak. Amennyiben az intézmény létszáma 15 fő alatt van közalkalmazotti képviselőt kell választani

26 Szabadságra vonatkozó rendelkezések A közalkalmazottat a „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap alapszabadság illeti meg Az „E” és „F” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra (25 nap).

27 A minősítési rendszer indulása szeptember 1-jén (a gyakornokok kivételével) mindenkit Pedagógus I. fokozatba kell besorolni a főiskolai és egyetemi végzettség közötti különbség nem tűnik el kiegyenlítődik azonban a szakvizsgával rendelkezők és nem rendelkezők alapilletménye ápr. 30-ig „egyszerűsített minősítési eljárásban” lehet Pedagógus II. fokozatot elérni, amelyet dec. 31-ig meg kell ismételni Korm.r. 36.§ (3): 14 év gyakorlat és szakvizsga szükséges jan. 1-jéig fő kerül Pedagógus II. fokozatba a fokozat eléréséhez ig portfóliót kell feltölteni

28 Minősítési folyamatok

29 Portfólió tartalma (tervezet) 1. A szakmai életpályája bemutatása A portfólió tartalmazza a szerző rövid szakmai önéletrajzát, amely folyamatosan bővíthető a következőkkel: tanulmányok (iskolák, képzés, továbbképzések) munkahelyek, munkahelyi körülmények szakmai tevékenységek (oktatási-nevelési tevékenységek, fejlesztő- kutató tevékenység stb.) szakmai közéleti tevékenységek közéleti tevékenységek publikációk, fejlesztési dokumentumok stb.

30 Portfólió tartalma (tervezet) 2. A szakmai munka dokumentumai A pedagógiai munkával összefüggő írott, képi vagy hanganyag, amely pedagógiai tevékenységeket mutat be, elemzi, értékeli. A pedagógus egyéni fejlődését segítő önképzések, továbbképzések ismertetése! Ide kerülhet néhány tervező dokumentum, vázlat, sikeres projekt, tevékenység, pedagógiai probléma sikeres megoldása, stb..

31 Portfólió tartalma (tervezet) 3. Pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységeinek bemutatása, dokumentumai Intézményen kívüli programokról készült anyagok. Az intézmény életében betöltött szerep. Az intézmény és környezete közötti együttműködésről szóló dokumentumok. 4. Önálló alkotói, művészeti tevékenységeinek bemutatása, dokumentumai 5. A pedagógust foglalkoztató intézmény rövid bemutatása 6. A szakmai életút értékelése A minősítésre elkészített „értékelési portfólió” kötelező része egy rövid, néhány oldalas összefoglalás a pedagógus szakmai fejlődésének útjáról, a fejlődését segítő és gátló tényekről, folyamatokról, a pedagógus jövőbeli terveiről. 7. Külső szakemberek visszajelzései, értékelései. A portfólió önálló egységét képezhetik a külső szakemberek (szakmai munkaközösség-vezető, szakértő..), Ezek értékelése a pedagógus által lehet magában a portfólióban, de része lehet a minősítés során folytatott interjúnak is.

32 Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés

33 Vezető ellenőrzésének módszerei: 1. Dokumentumelemzés Vezetői önértékelés, Vezetői pályázat, Egyes intézményi alapdokumentumok, Intézményi önértékelés egyes elemei, (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja). 2. Interjú a vezetővel, a fenntartó képviselőjével, a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel. 3. Vezetői e-portfólió 4. Elégedettségmérés Pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredménye.

34 Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés Intézmény ellenőrzésének módszerei: 1.Dokumentumelemzés Az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok, Az intézményi önértékelés, A mérési eredmények, (a korábbi ellenőrzések értékelő lapja). 2. Interjú A fenntartóval, Az intézményvezetővel, Munkaközösség-vezetőkkel, A pedagógusok képviselőivel, A szülők képviselőivel.

35 Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés 3. Kérdőíves felmérés elégedettségmérés eredménye: a)pedagógusok b)szülők c)tanulók. 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata. 5. A pedagógus ellenőrzések értékelőlapjainak összegző adatlapja 6. A vezető ellenőrzésének értékelő lapja

36 Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés Fontos feladat! Belső önértékelési team működtetése. Feladata: klímavizsgálat, gyermekek mérésének összegzése, közvetlen partnerek igény, elégedettségmérése. A folyamatokról eljárásrendet, a mérések után intézkedési tervet készít. SZMSZ-be beépíteni a team működését.

37 Köszönöm megtisztelő figyelmeteket !


Letölteni ppt "Óvodákat érintő változások a 2013/2014 nevelési évben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések