Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hajnalné dr. Szecsődi Zsuzsanna főosztályvezető Törvényességi Felügyeleti Főosztály 2015. március 10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hajnalné dr. Szecsődi Zsuzsanna főosztályvezető Törvényességi Felügyeleti Főosztály 2015. március 10."— Előadás másolata:

1 Hajnalné dr. Szecsődi Zsuzsanna főosztályvezető Törvényességi Felügyeleti Főosztály március 10.

2 Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

3 A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) 53. § (2) Eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett helyi önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörét megállapító rendelkezésként az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdését kell megjelölni. 54. § (1) A nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják. 55. § (1) A bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják. (5) Önkormányzati rendelet bevezető részének a megszövegezésekor az önkormányzat feladatköreként az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés megfelelő pontját, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését kell feltüntetni. 58/A. § (1) Ha az önkormányzati rendelet megalkotásához a jogalkotásról szóló törvény alapján a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges, a bevezető részben a hozzájárulás tényére utalni kell. (2) Ha az önkormányzati rendelet megalkotására a jogalkotásról szóló törvény alapján a társult képviselő-testület döntése alapján kerül sor, a bevezető részben ennek tényére utalni kell.

4 Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5021/2013/4. határozata A végrehajtási jelleggel megalkotott önkormányzati rendelet esetében azonban a felhatalmazó jogszabály megjelölése érvényességi kellék, mert az önkormányzat csak annak közbejöttével válik normaalkotóvá. Önálló cél hiányában igazodik a felhatalmazó jogszabály által elérendő célhoz, tárgyhoz és keretekhez. Ezért a végrehajtó jelleggel megalkotandó önkormányzati rendelet jogalap nélkül marad akkor, ha a preambulumában megjelölt törvény nem ad a megalkotására felhatalmazást.

5 Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5015/2014/3. határozata A döntés elvi tartalma A származtatott hatáskörben megalkotott önkormányzati normatív aktust egészében kell megsemmisíteni akkor, ha figyelmen kívül hagyja a szabályozási keretet jelentő törvényi szabályok megváltozását és a törvényellenes rendeleti szabályok egyedi megsemmisítése értelmezhetetlen, következésképpen alkalmazhatatlan normát eredményezne. A felhatalmazás nélküli büntető jellegű helyi rendelkezéseket ex nunc hatállyal kell megsemmisíteni.

6 Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5018/2013/6. határozata A Kúria Önkormányzati Tanácsa több határozatában leszögezte: az Alaptörvényből eredő feladata, hogy „az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban tartsa”. [5031/2012., MK ] Az Ör.-nek tehát a mindenkor hatályos jogszabályokkal kell összhangban állnia.

7

8 Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5056/2012. A Jat. 3. §-a értelmében „(...) A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes”. Mivel az önkormányzati rendelet az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében más jogszabállyal nem lehet ellentétes [Alaptörvény T) cikk], ezért a Jat. hivatkozott rendelkezése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabály - ideértve az önkormányzati rendeleteket is - rendelkezését főszabály szerint a jogellenesség kockázata nélkül nem ismételheti meg. Az ún. vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás - tehát ahol a jogszabály rendelkezéseinek megismétlése nem vezet az önkormányzati rendelet jogellenességére - a Kúria jogértelmezési gyakorlata szerint abban az esetben törvényes, amennyiben azt az értelmezhetőség, azaz a jogbiztonság feltétlenül megköveteli.

9 A jogállami keretek között megalkotott jogi normával szemben támasztott - jogbiztonságra alapozott - követelmények egyike az, hogy „... a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára... előre láthatóak legyenek. (...) A jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű fogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, s számolni tudjon a jogkövetkezményekkel”. [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 81, 84.] „A jogbiztonság (...) megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon”. [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992,...]

10 A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (Jat.) 7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. (2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. 8. § (1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja. (2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal - a fordítási hiba kivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.

11 Jat. 17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

12 Jat. Indokolási kötelezettség 18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait. (2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

13 Jat. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata 22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor. (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

14 Jszr. 1. § (1) Ez a rendelet az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendben alkotható jogszabály kivételével a jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére vonatkozó követelményeket határozza meg. (2) A jogszabály tervezete megszövegezésénél alkalmazandó szövegezési mintákat az 1. melléklet tartalmazza. A szövegezési mintától abban az esetben lehet eltérni, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el. 3. § (1) A jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és mellékletei tartalmazzák. (2) A jogszabály tervezetében a normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni.

15 Jszr. 51. § (1) Preambulum a) az Alaptörvény módosításának tervezetében, és b) a társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvény tervezetében alkalmazható. (3) A preambulumban a) ismertethető a szabályozás előzménye, indoka és célja, valamint b) rögzíthető olyan elvi, elméleti tétel, amelyet a törvénytervezet szakaszaiban a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni.

16 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Sztv.) 132. § (4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a) az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat, b)-c) Hatályon kívül helyezte: évi XCIX. törvény 91. § (3) 23. Hatálytalan: III. 1-től. d) az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait, e)-f) Hatályon kívül helyezte: évi XCIX. törvény 91. § (3) 23. Hatálytalan: III. 1-től. g) a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. Megállapította: évi XCIX. törvény 87. §. Hatályos: III. 1-től. 134/E. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb február 28-áig megalkotja. Beiktatta: évi XCIX. törvény 89. §. Hatályos: I. 1-től.

17 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; Megállapította: évi XCIX. törvény 111. § (1). Hatályos: III. 1-től. 8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; Beiktatta: évi XCIX. törvény 111. § (2). Hatályos: III. 1-től.

18 Sztv. 92. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a) a fenntartó önkormányzat, b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit; b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; g) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket; h) Hatályon kívül helyezte: évi CXXI. törvény 82. § (1) an). Hatálytalan: I. 1-től.

19 A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 34. § (3) A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzati lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait az önkormányzat rendeletében kell megállapítani. A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti. 79. § (1) Az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére. (2) A községi önkormányzatnak nem kell rendeletben megállapítani az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére vonatkozó szabályokat, ha a tulajdonában lévő lakások száma, illetőleg helyiségek esetében a bérbeadás útján hasznosított helyiségek száma nem haladja meg a húszat.

20 Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5051/2012/6. határozata Érpatak Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2012. (VII. 10.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseinek megsemmisítéséről A Szoc.tv. 33. § (1) bekezdése szerint az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző állapítja meg, részben a Szoc.tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben pedig a Szoc.tv. felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet szerint. A Szoc.tv. 33. § (7) bekezdése értelmében „[a] települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.” A Szoc.tv. e szabálya a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó követelmények meghatározására hatalmazza fel az önkormányzatokat. A Szoc.tv.-ből a felhatalmazás tárgya és keretei világosan kiderülnek: az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételül az önkormányzat a kérelmező (vagy a jogosult) ingatlana és környezete karbantartására kötelezettségeket állapíthat meg. Ezek: - a lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel határolt terület, járda tisztán tatása; - az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása; - az ingatlan higiénikus állapotának biztosítása. A Kúria Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy az R § (4) bekezdés a), b), c) és d) pontjaiba foglalt feltételek előírásával az önkormányzat nem lépte túl a Szoc.tv. 33. § (7) bekezdésébe és 38. § (9) bekezdésébe meghatározott felhatalmazás kereteit. E feltételekről történő nyilatkozás a lakás vagy ház, annak kertje, udvara, higiénikus állapotának biztosításához hozzátartozik. A díjfizetési kötelezettség, illetve a díjhátralék felszámolásának előírása a közműszolgáltatásokban való részesülés feltétele, amelyek nélkül a rendeltetésszerű használat és higiénikus lakókörnyezet biztosítása nem lehetséges.

21 Kúria Önkormányzati Tanácsának Köm. 5050/2014/3. határozata A fentiek alapján megállapítható, hogy a hatályos jogrendszerben az önkormányzati segély olyan ellátási forma, amely bekapcsolódik az emberi méltóság megvalósulásához elengedhetetlen szociális biztonság minimumának garantálásába [lásd: 32/1998. (VI. 25.) AB határozatot]. Az önkormányzati segély az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdés első mondatába foglalt államcélhoz köthető, amely szerint Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Az Sztv. 2. §-a szerint a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségek tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Megállapítható, hogy a szociális biztonság lényegét adó megélhetési minimum garantálása az egyén magáért és a közösségért viselt felelősségén keresztül kapcsolódik a társadalmi szolidaritáshoz. A közösség egésze is felelősséggel tartozik a létfenntartással küzdő, kilátástalan élethelyzetbe jutott, rászoruló emberek ellátása, gondozása tekintetében. A segélyezés feltételeinek meghatározása - és így az új ellátási forma, az önkormányzati segély is - részben önkormányzati kompetencia. Ennek oka, hogy ezáltal a segélyezés rendszerét a helyi sajátosságokhoz lehet igazítani, de kifejezi azt is, hogy adott településen élő valamennyi ember egy közösségét alkot. A döntés elvi tartalma Az önkormányzati segélyre vonatkozó rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása a lakosság egy részének létfenntartását is veszélyeztetheti, ezért a mulasztást az önkormányzat a legrövidebb időn belül köteles pótolni.

22 Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény Kihirdetve: XII. 29.

23 Áht A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása 24. § (1) Hatályon kívül helyezte: évi XXXIX. törvény 64. § (1). Hatálytalan: IX. 30-tól. (2) A jegyző, főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) a költségvetési rendelet- tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell. Megállapította: évi CCXXII. törvény 5. § (1). Módosította: évi XXXIX. törvény 63. § b). A törvény értelmében, az Irányelv középtávú költségvetési keretek kialakításáról szóló rendelkezéseinek megfelelően módosul a helyi önkormányzatok költségvetési rendeletének előkészítésének, elfogadásának módja is: a jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet meghatározott határidőig a középtávú költségvetési keretekben rögzített tervszámoknak megfelelően készíti elő, ettől eltérni csak a makroszintű, illetve a helyi önkormányzatot érintő más külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén lehetséges.

24 (3) A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. (4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és d) a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait. Beiktatta: évi CCXXII. törvény 5. § (3). Módosította: évi XCIX. törvény 54. § 23.

25 A TANÁCS november 8-i 2011/85/EU IRÁNYELVE a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának november 23-i, L 306. számában (41. o.), hatályos december 13-tól.

26 Áht. 23. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg. (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza Megállapította: évi XCIX. törvény 20. §. Hatályos: I. 1-től. a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban, b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait ba) kiemelt előirányzatok, bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban, c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban, d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat, e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat, f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, g) a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást. (3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. (4) A Mötv § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

27 Áht. 26. § (1) A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő- testülete vagy a társulási tanács gyakorolja, c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el, d) a jegyző részére meghatározott feladatokat - a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével - az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el. (2) A térségi fejlesztési tanácsra a § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

28 3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. Beiktatta: évi XCIX. törvény 12. §. Hatályos: I. 1-től. (2) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet. (3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről.

29 Egyes kormányrendeleteknek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

30 Stabtv. 10/A. § (1) Az önkormányzat működési célra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletet köthet. (2) Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére éven túli futamidejű működési célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg. (3) Az önkormányzat az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre naptári éven túli, működési célú ügyletet köthet. (4) Az önkormányzat fejlesztésnek nem minősülő, a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló, naptári éven túli működési célú ügyletet köthet. 10/B. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá: a) az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti, b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és c) teljesül a 10. § (2) és (5) bekezdése szerinti feltétel. (2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy e feltétel alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni. (3) A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a Kormány a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel alkalmazásától eltekinthet. (4) A Kormány az egyes ügyletekhez részben is hozzájárulhat vagy azokat elutasíthatja. A Kormány a több fejlesztési cél megvalósítását szolgáló ügyletek esetében a fejlesztési célok vizsgálata alapján fejlesztési célonként hozhat döntést. A Kormány a fejlesztési cél figyelembevételével dönthet úgy is, hogy az annak teljesülését szolgáló ügylethez az önkormányzat által tervezettnél alacsonyabb összegben járul hozzá. (5) A Kormány az (1)-(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi.

31 Stabtv. 10/C. § (1) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez - kivéve az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyleteket, valamint a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkezető ügyleteket - kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja. (2) Az önkormányzat a hozzájárulás iránti kérelméhez a) hitel felvételének szándéka esetén a hitelt folyósító pénzügyi szolgáltató és az önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét, b) kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Magyar Nemzeti Bank, illetve az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló évi CXLIII. törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt, c) kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a befektető és az önkormányzat közötti, a kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét, d) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesi szerződés, illetve a garanciaszerződés és a kezességgel, illetve garanciával biztosított ügyletről szóló szerződés tervezetét és az adósnak az ügylet futamidejének végéig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi információit, e) egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat mellékeli. 10/D. § (1) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, valamint a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz a Kormány engedélyét kell kérni, ha a) a szerződésmódosítást követően előálló kondíciók mellett kötött ügylet a szerződésmódosítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és b) a módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, vagy a kezesség, illetve garancia összege nő. (2) A szerződésmódosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti ügyletekre a 10/B. § (3) bekezdése szerinti ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

32 Stabtv. 10/E. § (1) A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, adósságot keletkeztető ügyletét - a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet kivételével - az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be. (2) A Kormány a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az adósságot keletkeztető ügylet visszafizetése a) fejlesztési célú ügylet esetében - különösen a megvalósított fejlesztésből származó bevételek révén - biztosított, b) működési célú ügylet esetében a gazdasági társaságot tulajdonoló önkormányzat támogatása nélkül biztosított. (4b) Az önkormányzat jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére a Kormány előzetes hozzájárulásával éven túli futamidejű működési célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg. (5) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása és az önkormányzatok egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulása adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítését a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja. (6) (7) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez - kivéve a likvid, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs és a (10) bekezdés szerinti adósságmegújító hiteleket - kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja. (7a) Az önkormányzat (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt, de a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában nem szereplő vagy az ott feltüntetettnél nagyobb értékű adósságkeletkeztetéssel járó ügylete esetén is szükséges a Kormány előzetes hozzájárulása az ügylet megkötéséhez. (8) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járulhat hozzá: a) az adósságot keletkeztető ügylet - a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást is figyelembe véve - az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti, b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és

33 Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül 1. a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel, 2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel, 3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel, 4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel, 5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint 6. a kezességvállalással kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.

34 3/A. A kormányzati szektorba nem sorolt, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése 11/A. § (1) A gazdasági társaság adósság keletkeztető ügyletének vállalásához a Gst. 10/E. §-a alapján szükséges hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. § (1) bekezdése szerinti önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül, legkésőbb az 5. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nyújtja be. (2) A kérelem tartalmazza a) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, a lehívás ütemezését, b) fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását és a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és c) működési célú ügylet esetén a felhasználás céljának összefoglalását. (3) A kérelemhez mellékelni kell a) az önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a gazdasági társaságra vonatkozó adatlapot, b) a gazdasági társaság ügyletére vonatkozóan ba) a Gst. 10/C. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti dokumentumokat, bb) az 5. § (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja és h) pontja szerinti dokumentumokat, bc) a 11. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat, c) azon további pénzügyi és gazdasági dokumentumokat, amelyekből megállapítható a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírások teljesülése.

35 Áht. 29/A. § A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a) a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és ( Módosította: évi XCIX. törvény 54. § 8.) b) a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek ( Módosította: évi XCIX. törvény 54. § 8.) a költségvetési évet követő három évre várható összegét. 84. § (4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Megállapította: évi CXCVI. törvény 21. § (33). Módosította: évi XCIX. törvény 55. § (1) § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet, garanciát a helyi önkormányzat érvényesen hitel, kölcsön visszafizetésére vagy kötvény megfizetésére vállalhat, ha a visszafizetés a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel - a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül - kellően biztosított. Megállapította: évi XCIX. törvény 45. §. Hatályos: I. 1-től. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kezesség, garancia vállalásának feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.

36

37

38

39

40

41 Települési adó 1/A. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá - e minőségére tekintettel - vállalkozó [52. § 26. pont]. (2) Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1. § (1) bekezdését, a 42/B. §-t és a 43. § (3) bekezdését kell alkalmazni. (3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. (4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat települési adót önadózással megállapítandó adóként is bevezethet. (5) A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.

42 Méltatlanság 38. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, a) b) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek; A évi CXLV. törvény 3. § szerinti szöveggel lép hatályba. c) d) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi; e) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette; f) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja; g) aki a 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására. (2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdés a)-g) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt. (3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt. (4) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő- testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt. (5) A méltatlansági eljárásra egyebekben a 37. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

43 37. § (1) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni. (2) Ha az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára - az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján - a képviselő- testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell. (3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, melyet az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra. Ismételt kezdeményezés esetén, amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet, ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti határozathozatalra sem kerül sor. (4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. (5) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon belül - a polgári perrendtartásról szóló törvény a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazva nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az önkormányzati képviselőt, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs. (6) A kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az érintett önkormányzati képviselő, valamint a kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs. (7) Az önkormányzati képviselő tisztsége a képviselő-testület összeférhetetlenséget megállapító határozata - ha az ellen a rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslat iránti kérelemmel nem éltek - meghozatalának napján, jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a jogerős bírósági döntés napján szűnik meg.

44 Érintettség-kizárás 49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul. Beiktatta: évi LXXI. törvény 6. §. Hatályos: XI. 26-tól. (2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni. 50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

45 Érintettség-kizárás 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a testületi ülés helyét; b) időpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

46 A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § E rendelet alkalmazásában b) belső ellenőrzés: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát; n) költségvetési szerv vezetője: nd) a települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat esetén a jegyző, főjegyző; nh) társulás esetén a létrehozott költségvetési szerv, illetve szervezet vezetője; ni) társult képviselő-testület esetén a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat jegyzője; nj) területi fejlesztési tanács esetén a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője;

47 A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben a) világos a szervezeti struktúra, b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, d) átlátható a humánerőforrás-kezelés. (2) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

48 11. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles az 1. melléklet szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét. (4) Ha a költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében, vagy a költségvetési szerv átalakul, megszűnik, a távozó vezető, illetve az átalakuló, megszűnő költségvetési szerv vezetője köteles az 1. mellékletet az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek, illetve a jogutód költségvetési szerv vezetőjének átadni, aki azt saját nyilatkozatához mellékeli. 30. § (1) A belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely - összhangban a szervezet hosszú távú céljaival - meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő négy évre, és az alábbiakat tartalmazza: a) a hosszú távú célkitűzéseket, stratégiai célokat; b) a belső kontrollrendszer általános értékelését; c) a kockázati tényezőket és értékelésüket; d) a belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztési és képzési tervet; e) a szükséges erőforrások felmérését elsősorban a létszám, képzettség, tárgyi feltételek tekintetében; f) az a)-c) pont alapján meghatározott ellenőrzési prioritásokat és az ellenőrzési gyakoriságot. (2) A stratégiai ellenőrzési tervet szükség szerint felül kell vizsgálni.

49 31. § (1) A belső ellenőrzési vezető - összhangban a stratégiai ellenőrzési tervvel - összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. (2) Az éves ellenőrzési tervnek a stratégiai ellenőrzési tervben és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. (3) Az elvégzett kockázatelemzés során magas kockázatúnak minősített területekre az éves ellenőrzési terv készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani, és a lehető legrövidebb időn belül ellenőrizni kell. (4) Az éves ellenőrzési terv tartalmazza: a) az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredményének összefoglaló bemutatását; b) a tervezett ellenőrzések tárgyát; c) az ellenőrzések célját; d) az ellenőrizendő időszakot; e) a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását; f) az ellenőrzések típusát; g) az ellenőrzések tervezett ütemezését; h) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését; i) a tanácsadó tevékenységre tervezett kapacitást; j) a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett kapacitást; k) a képzésekre tervezett kapacitást; l) az egyéb tevékenységeket. (5) Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével módosíthatja. (6) Tanácsadó tevékenységet, illetve soron kívüli ellenőrzést a költségvetési szerv vezetője, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére lehet végezni.

50 32. §(3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző, illetve főjegyző részére a tárgyévet megelőző év november 30-ig. Társulás esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a létrehozott költségvetési szerv vezetője és a társulási tanács elnöke részére. (4) Helyi önkormányzatok esetében az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig hagyja jóvá.

51 48. § Az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével elkészített éves ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló éves ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza: a) a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján az alábbiak szerint: aa) az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése; ab) a bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása; ac) a tanácsadó tevékenység bemutatása; b) a belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján az alábbiak szerint: ba) a belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok; bb) a belső kontrollrendszer öt elemének értékelése; c) az intézkedési tervek megvalósítása.

52 49. §(3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési jelentést megküldi a polgármesternek, a jegyzőnek, illetve főjegyzőnek a tárgyévet követő év február 15-ig. (3a) A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra.

53 28. Az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különös szabályok 56. § (1) A belső ellenőrzési feladat társulás keretében történő ellátása (a továbbiakban: társult feladatellátás) esetében az e rendeletben foglalt szabályokat - eltérő megállapodás hiányában - az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A társult önkormányzatok stratégiai ellenőrzési tervének és éves ellenőrzési tervének összeállítása a belső ellenőrzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett helyi önkormányzatok jegyzői, főjegyzői írásos véleményének figyelembevételével történik. (3) A társult feladatellátás során készített stratégiai ellenőrzési terv és éves ellenőrzési terv magába foglalja: a) a társulásban résztvevő önkormányzatoknak a képviselő-testület által jóváhagyott stratégiai ellenőrzési terveit és éves ellenőrzési terveit, b) a társulásra és az általa irányított költségvetési szervekre vonatkozó, a társulási tanács által jóváhagyott stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet. (4) A társult feladatellátásra vonatkozó, (3) bekezdés szerinti stratégiai ellenőrzési terveket és éves ellenőrzési terveket összesítve a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője tájékoztatásul a társulás vagy annak irányító szerve elé terjeszti. (5) Az éves ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest ellenőrzést elhagyni vagy új ellenőrzést indítani az ellenőrzési terv módosítását követően lehet. (6) A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor tájékoztatja az érintett helyi önkormányzatok jegyzőit, főjegyzőit. (7) A társult feladatellátás esetén a társulás által végzett ellenőrzéseknél elegendő egy belső ellenőrzési kézikönyv alkalmazása, amelyet a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. (8) Az éves ellenőrzési jelentést a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője az egyes önkormányzatok zárszámadásának határidejére, de legkésőbb március 20-ig az érintett jegyző részére megküldi, hogy azt a polgármester a zárszámadással egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszthesse. (9) Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni.

54 A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény 6. § (4) A települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a kerületi önkormányzat képviselő- testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése) - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja (Megállapította: évi CII. törvény 10. § (3). Hatályos: III. 15-től.) a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásának a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt feltételei további korlátozását, valamint b) a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő - a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó - többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat. (4a) A felügyeleti díjat a helyi rendelet legfeljebb 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap mértékben határozhatja meg. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át nem haladhatja meg. A felügyeleti díj alapja vendéglátó üzletek esetén a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség, egyéb üzletek esetében az alapterület alapján számított 3 négyzetméterenként egy fő. A felügyeleti díjat negyedévente, az azt követő hónap 15-éig kell megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára. (4b) A felügyeleti díjat az önkormányzat kizárólag a felügyeleti díj fizetésére kötelezett üzletek által közvetlenül vagy közvetve okozott, a települési önkormányzatot egyébként terhelő közbiztonsági, illetve köztisztasági feladatokat meghaladóan az éjszakai nyitva tartással összefüggésben keletkező - az önkormányzat által elkülönítetten kimutatott - közbiztonsági, illetve köztisztasági többletfeladatok ellátására fordíthatja. 12. §(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásával összefüggő többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjra vonatkozó részletszabályokat, a befolyt összeg felhasználásáról szóló elszámolás módját, valamint a 2. § 31. pontjában foglaltak ellenőrzését rendeletben szabályozza. Megállapította: évi CII. törvény 10. § (5). Hatályos: III. 15-től.


Letölteni ppt "Hajnalné dr. Szecsődi Zsuzsanna főosztályvezető Törvényességi Felügyeleti Főosztály 2015. március 10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések