Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása."— Előadás másolata:

1 1 A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása

2 2 Módosította:  2010.évi XC. törvény  2010.évi LXXXIII. törvény  2010.évi CXXIII. törvény

3 3 Az adó mértéke 8. § Az adó mértéke: - a z e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után - az adóalap 16 %-a - ha e törvény másként nem rendelkezik, - összevont adóalapra, - különadózó jövedelmekre, és - egyéb jövedelmekre. Kivétel: - egyéni vállalkozó vállalkozói szja-ja, amely 500 millió Ft-os éves adóalapig 10 %, felette 19 % - tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével, amely változatlanul 10 %.

4 4 Adóalap-kiegészítés 29. §  A z adó alapját az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az adóalap-növelő tétel hozzáadásával kell megállapítani ben→ 27% ben→ 13,5 % ban megszűnik  Különadózó jövedelmeknél nincs adóalap- kiegészítés. (van kivétel!)  Béren kívüli, béren kívülinek nem minősülő juttatások esetében a juttatás 1,19-szerese.

5 5 Adóalap-kiegészítés Különadózóknál kivétel:  A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 %.  Nem pénzbeli nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16%, ami a nyeremény kifizetőjét terheli. Ez a szabály vonatkozik a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási szabályai vonatkoztak).

6 6 Adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnik (3. § 72.), átkerülnek az 1. számú mellékletbe, így ADÓMENTES többek között:  nyugdíj, baleseti járadék,  jövedelempótló járadék,  GYES, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás,  nevelőszülői díj, ápolási díj,  szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része,  lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás, vagy: ilyen kölcsön elengedett összege ( ha a feltételek nem teljesülnek → magánszemély jövedelme!) vagy: ilyen kölcsön elengedett összege ( ha a feltételek nem teljesülnek → magánszemély jövedelme!)  felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, stb. Kivéve hallgatói munkadíj: munkaviszonyból származó jövedelem.

7 7 Adómentes: 2010-ben már: 2010-ben már:  A közoktatási törvény alapján nyújtott, max Ft-nyi szakkönyvvásárlás (2010. jan. 1-től)  aug. 18-tól: sport-esemény szervező által - ill. a kifizető által legfeljebb 50 eFt értékben - juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet jan. 1-től: jan. 1-től:  Házassági vagyonközöség megszüntetéskor az ingónak, ingatlannak, jognak ill. értékpapírnak a házastárs általi megváltása

8 8 29/A-B § Családi kedvezmény 29/A-B § Adóalap (!) kedvezmény mértéke:  Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettő eltartott esetén Ft - három és minden további kedvezményezett eltartott esetén Ft. eltartott esetén Ft.  Kedvezményezett eltartott, eltartott fogalma (magzat) (Cst.tv: évi LXXXIV. Tv.) (Cst.tv: évi LXXXIV. Tv.)  Jogosultsági hónaponként jár  Megosztható: attól függetlenül, hogy év közben hogyan vették igénybe Új előírás: a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett eltartott után.

9 9 Adójóváírás 33. §  Az adóévben megszerzett bér+adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 %-a.  Jogosultsági hónaponként max Ft.  Éves szinten: Ft.  Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot.  E fölött, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet.  Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik. (2010-ben havi Ft, e Ft-ig (max eFt)

10 10 Adókedvezmények 42. § A kedvezmény legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet  A kedvezmény legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet  Nincs jövedelemkorlát.  Sorrend: - lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, - személyi kedvezmény: súlyos fogyatékos kedvezménye (minimálbér 5 %-a/hó) súlyos fogyatékos kedvezménye (minimálbér 5 %-a/hó) - őstermelői kedvezmény: max. 100 ezer forint - egyéb - egyéb (tandíj- felnőtt képzési díj halasztott kedvezménye, (tandíj- felnőtt képzési díj halasztott kedvezménye, a csp-ra jogosultak lakás célú hiteltörlesztés utáni kedvezménye) a csp-ra jogosultak lakás célú hiteltörlesztés utáni kedvezménye) ↓ évi adóból utoljára (Tv. 84/I.§.) évi adóból utoljára (Tv. 84/I.§.)

11 11 Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények 44/A-B. § Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, valamint a  Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, valamint a NYESZ-R számlára tag által befizetett + egyéb jövedelemként figyelembe vett összeg után 20 % kedvezmény vehető igénybe (az eddigi 30 % helyett).  Az önsegélyező pénztárban min. két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 % adókedvezmény (adókiutalás) vehető igénybe már 2010-re is. (Erre korábban csak az egészségpénztárnál volt lehetőség.)  Ha az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet nyújt a kiutalásra.

12 12 Adóbevallási kötelezettség 11. § (1) Az adót adóévenként be kell vallani. A bevallási kötelezettség teljesíthető:  Munkáltatói adómegállapítással (nyilatkozat alapján – M29)  Önadózóként: - adónyilatkozattal (első alkalommal a évi adókötelezettségről) - adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallással - adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallással (’53) Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: - egyszerűsített adóbevallás és - adónyilatkozat lehetőségéről. Bevallási késedelem bejelentése (Art.)

13 13 Adónyilatkozat 11/A. § 1. Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor tehető, ha: 1.) Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor tehető, ha:  kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet és a  levont adó (adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1000 Ft-nál, továbbá  nem alkalmaz tételes költségelszámolást,  nem kér adókiutalást (ÖP, NYESZ-R) és  a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezmény úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatában kérte.

14 14 Adónyilatkozat 2. Adónyilatkozat akkor tehető, ha: 2.) Adónyilatkozat akkor tehető, ha:  kizárólag kifizetőtől szerzet bevételt, amely  kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és  abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá  nem alkalmaz tételes költségelszámolást,  nem kér adókiutalást,  a bevételből levonást,  a jövedelemből családi kedvezményt nem érvényesít, és  adókedvezményt sem vesz igénybe.

15 15 Adónyilatkozat 3. Adónyilatkozat akkor tehető, ha: 3.) Adónyilatkozat akkor tehető, ha:  egyrészt munkáltatóktól szerzett jövedelmet és a  levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözet kevesebb 1000 forintnál, másrészt  kifizetőtől szerzett – kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó – bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá  nem alkalmaz tételes költségelszámolást,  nem kér adókiutalást,  a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában kérte, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít. Az 1000 Ft adókülönbözetet megfizetni nem kell, az adóhatóság nem utalja ki.

16 16 Adóelőleg-nyilatkozat 48. § (2)-(4) (egyszerűsödés!)  Nyilatkozat tartalma: - kifizető felé: költség, költséghányad - munkáltató felé: adójóváírás, személyi és családi kedvezmény  A magánszemély 12 % különbözeti bírságot fizet, ha nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt – a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kért, és emiatt 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete keletkezett.  A költség különbözetre 39 % különbözeti bírság, ha tételes ktg. elszámolásról nyilatkozott és a bevallásban az igazolt ktg. ennél kevesebb lett  Nem kell nyilatkozni az adóterhet nem viselő járandóságról.

17 17 Fizetendő adóelőleg 49. § (1)-(2) A fizetendő adóelőleg az adóelőleg-alap 16 %-a.  A fizetendő adóelőleg az adóelőleg-alap 16 %-a. (amit már csökkentett az ig.be vehető családi kedv-el)  Ezentúl nem kell külön szabályokat alkalmazni a rendszeres és nem rendszeres bevételre.  Levonható: adójóváírás, személyi kedvezmény.  Ha az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget és a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összes jövedelmébe számító jövedelmet, akkor a jogosultsági határ felett is figyelembe veheti az adójóváírást. (egyébként max eFt-ig!)

18 18 ÚJ cím: egyes juttatások adózásának szabályai (XIII. fejezet) Kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások 69. § A juttatások feltételeinek közös szabályai: - jövedelem a juttatás értéke, - ingyen vagy kedvezményesen juttatott érték: szokásos piaci érték, szokásos piaci érték, ↓ - a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szorosa, - a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szorosa, - a nem pénzben juttatott vagyoni érték elidegenítésekor: szerzési érték: ami után az adót megfizették. szerzési érték: ami után az adót megfizették.

19 19 Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások 70. § E juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 % szja-t fizetnie és 27 % Eho-t:  A kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel.  A cégtelefon használata.  A csoportos életbiztosítás.  A reprezentáció, üzleti ajándék (egyedi érték:max. a minbér 25%-áig), mint adóköteles rész  A reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel.  Csekély értékű ajándék (minimálbér 10 %-a, évi háromszor)  A kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.  A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (szóróajándék).  A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

20 20 Béren kívüli juttatások 71. § A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):  Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés  évente minimálbért meg nem haladó mértékben  Iskolakezdési támogatás  minimálbér 30 százalékáig  Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet  Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke  havi Ft-ig, ideértve az utalványt is  Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg  Ft-ig  Munkáltató által finanszírozott internethasználat  havi forintig  Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg  max. min. bér 50 % - önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg  max. min. bér 30 %  foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg  minimálbér 50 %  Juttatás szövetkezet közösségi alapjából  minimálbér 50 %  Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége  minimálbér két és félszerese.

21 21 Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 %-al bruttósított értékük után a MAGÁNSZEMÉLY 16 %-al adózik. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg. Ilyen juttatások például:  a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,  művelődési intézményi szolgáltatás,  a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,  a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,  sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (utalvány is),  a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,  a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülőnek.

22 22 Kivétkiegészítés, személyes közreműködői díj kiegészítés 25. § (5)-(8)  Az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivétet, a társas vállalkozás is a döntése szerint számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását (2010-re az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alapján kellett volna ezt tenniük.)

23 23 Egyéni vállalkozók Vállalkozói személyi jövedelemadó: 10% (500 millió Ft adóalapig, felette 19%) A szüneteltető, korábban átalányadós egyéni vállalkozó→ munkaviszony után is lehet újra átalányadós (már 2010-ben is!)  ügyvéd, közjegyző, végrehajtó, ha irodában folytatja tevékenységét  megszűnés szabályainak alkalmazása

24 24 Egyes külön adózó jövedelmek Ingatlanátruházás Megszerzésre fordított érték (szerzéskori érték):  ráépítés, bővítés esetén: az az összeg, amely az építő magánszemély vagy házastársa nevére szóló számlán szerepel, de legalább a beépített anyag értéke,  örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan: az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték, ha azonban az illetéket a bevallásig nem szabják ki, akkor öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozásnál az eladásból származó bevétel 50 százaléka (önellenőrzés), - ha a szerzés illetékmentes: a hagyatéki eljárásban feltüntetett érték a szerzési érték, ajándékozásnál pedig az átruházásból származó bevétel 75 százaléka.

25 25 Egyes külön adózó jövedelmek Tőkejövedelmek:  Árfolyamnyereségből származó jövedelem - Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír átruházásból származó jövedelem kiszámításakor megszerzésre fordított értéknek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték minősül. - Ha ilyen még nincs, hagyatéki eljárás során feltüntetett érték. -Ha a szerzés illetékmentes, öröklés esetén szintén a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nulla). -Ha a szerzés illetékmentes, öröklés esetén szintén a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nulla).  Osztalékadó: megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10 százalékos) adója. Az osztalékból származó jövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.

26 26 Ingatlan-bérbeadás  A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására.  Ingatlan-bérbeadó és szálláshely szolgáltató a 3 évnél régebben megszerzett ingatlanra is érvényesíthet értékcsökkenést (már 2010-ben is!). (már 2010-ben is!).  augusztus 16-től adószám kiváltása nem kötelező.

27 27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések