Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A személyi jövedelemadó. A személyi jövedelemadó jellemzői közvetlen adó közvetlen adó progresszív és lineáris adó progresszív és lineáris adó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A személyi jövedelemadó. A személyi jövedelemadó jellemzői közvetlen adó közvetlen adó progresszív és lineáris adó progresszív és lineáris adó."— Előadás másolata:

1 A személyi jövedelemadó

2 A személyi jövedelemadó jellemzői közvetlen adó közvetlen adó progresszív és lineáris adó progresszív és lineáris adó

3 A személyi jövedelemadó alanya belföldi illetőségű magánszemély belföldi illetőségű magánszemély külföldi illetőségű magánszemély külföldi illetőségű magánszemély

4 A személyi jövedelemadó tárgya jövedelem a bevétel egésze a bevétel csökkentve a bizonylattal igazolható elismert költségekkel a bevétel csökkentve a diktált költséghányaddal

5 Bevétel Bevétel a magánszemély által az adóévben – akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik – bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték a törvényben meghatározott kivételekkel. Vagyoni érték különösen: a pénz a pénz a kereskedelmi utalvány a kereskedelmi utalvány a dolog a dolog az értékpapír az értékpapír az igénybe vett szolgáltatás az igénybe vett szolgáltatás a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás

6 Bevételek Adóköteles bevételek összevontan adózó jövedelmek összevontan adózó jövedelmek külön adózó jövedelmek külön adózó jövedelmek Adómentes bevételek nyugdíj 1. számú melléklet 7. §

7 Költség Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt.

8 Összevontan adózó jövedelmek önálló tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem egyéb jövedelem egyéb jövedelem

9 Önálló tevékenység Önálló tevékenység minden olyan tevékenység: amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe Önálló tevékenység különösen: egyéni vállalkozó tevékenysége egyéni vállalkozó tevékenysége a mezőgazdasági őstermelő tevékenysége a mezőgazdasági őstermelő tevékenysége bérbeadó tevékenysége bérbeadó tevékenysége szellemi tevékenység szellemi tevékenység ingatlan, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenység ingatlan, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenység

10 Önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása Bevétel (+) Bevétel (+) Tételes költségelszámolás (-) Tételes költségelszámolás (-) önálló tevékenység bevételéből legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség levonása önálló tevékenység bevételéből legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség levonása 10 százalék költséghányad levonása (-) 10 százalék költséghányad levonása (-) az önálló tevékenység bevételéből annak 10 százalékának levonása az önálló tevékenység bevételéből annak 10 százalékának levonása Egy adóéven belül a két jövedelem-megállapítási mód nem alkalmazható vegyesen.

11 Az egyéni vállalkozó tevékenységéből származó jövedelem megállapítása Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.

12 Nem önálló tevékenység Nem önálló tevékenység: a munkaviszonyban folytatott tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el

13 Nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása Bevétel (+) Bevétel (+) a bevétel számításánál nem kell figyelembe venni: üzemanyag-megtakarítás címén kapott összeg üzemanyag-megtakarítás címén kapott összeg saját gépjárművel történő munkábajárás költségtérítése 9 Ft/km összegben saját gépjárművel történő munkábajárás költségtérítése 9 Ft/km összegben a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kapott összeg a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kapott összeg A jövedelem megállapításánál költség nem vehető figyelembe.

14 Egyéb jövedelem adóterhet nem viselő járandóságok adóterhet nem viselő járandóságok 28. § 28. §

15 A számított adó A számított adó az összevont adóalap után az adótábla szerint megállapított adó. A jövedelem összege és az adó mértéke: 0 – Ft 18% 0 – Ft 18% Ft-tól Ft és az Ft-tól Ft és az Ft-on felüli rész 36%-a Ft-on felüli rész 36%-a

16 Adókedvezmények Számított adó (-) külföldön megfizetett adó (-) külföldön megfizetett adó (-) adójóváírás (-) adójóváírás (-) adóterhet nem viselő járandóságok adója (-) adóterhet nem viselő járandóságok adója Összevont adóalap adója (-) a társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári befizetések kedvezményei (-) a társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári befizetések kedvezményei (-) a tandíj kedvezménye (-) a tandíj kedvezménye (-) a felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye (-) a felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye (-) a lakáscélú kedvezmények (-) a lakáscélú kedvezmények (-) a tevékenységi kedvezmények (-) a tevékenységi kedvezmények (-) a személyi és családi kedvezmények (-) a személyi és családi kedvezmények (-) a közcélú adományok kedvezménye (-) a közcélú adományok kedvezménye (-) a biztosítások kedvezménye (-) a biztosítások kedvezménye Összevont adóalap adója kedvezményekkel csökkentve

17 Adójóváírás 1. ha a magánszemély éves összes jövedelme az forintot (jogosultsági határ) nem haladja meg: az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forint az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forint 2. ha a magánszemély éves összes jövedelme az forintot (jogosultsági határ) meghaladja, de nem éri el az forintot: az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forint, melyet csökkenteni kell az forint feletti jövedelem 18 százalékával az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forint, melyet csökkenteni kell az forint feletti jövedelem 18 százalékával

18 Adóterhet nem viselő járandóságok adója A számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmek együttes összegének adótábla szerint kiszámított adója. Munkaviszonyból származó bérjövedelem 12  Ft Ösztöndíjból származó jövedelem (egyéb jövedelem) 10  Ft Összevont adóalap  Ft Számított adó  0, Ft Adójóváírás  0,18, legfeljebb 12  Ft Adóterhet nem viselő járandóság adója  0, Ft Összevont adóalap adója   Ft

19 Adókedvezmények korlátozása 1. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a 6 millió forintot nem haladja meg, akkor a magánszemély az alábbi adókedvezmények együttes összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forint kedvezményt érvényesíthet. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a 6 millió forintot nem haladja meg, akkor a magánszemély az alábbi adókedvezmények együttes összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forint kedvezményt érvényesíthet. Érvényesíthető adókedvezmények: Érvényesíthető adókedvezmények: a tandíj kedvezménye a tandíj kedvezménye a felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye a felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye a tevékenységi kedvezmények a tevékenységi kedvezmények a közcélú adományok kedvezménye a közcélú adományok kedvezménye a biztosítások kedvezménye a biztosítások kedvezménye

20 Adókedvezmények korlátozása 1. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a forintot meghaladja, akkor a magánszemély az alábbi adókedvezmények együttes összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forintnak a forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részét érvényesítheti adókedvezményként: Ha a magánszemély éves összes jövedelme a forintot meghaladja, akkor a magánszemély az alábbi adókedvezmények együttes összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forintnak a forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részét érvényesítheti adókedvezményként: Érvényesíthető adókedvezmények: Érvényesíthető adókedvezmények: a tandíj kedvezménye a tandíj kedvezménye a tevékenységi kedvezmények a tevékenységi kedvezmények a közcélú adományok kedvezménye a közcélú adományok kedvezménye a biztosítások kedvezménye a biztosítások kedvezménye Ha a magánszemély éves összes jövedelme a forintot meghaladja, akkor a magánszemély nem érvényesítheti az alábbi adókedvezményeket: Ha a magánszemély éves összes jövedelme a forintot meghaladja, akkor a magánszemély nem érvényesítheti az alábbi adókedvezményeket: a tandíj kedvezménye a tandíj kedvezménye a tevékenységi kedvezmények a tevékenységi kedvezmények a közcélú adományok kedvezménye a közcélú adományok kedvezménye a biztosítások kedvezménye a biztosítások kedvezménye

21 A TB-i, a MNYP-i befizetések kedvezményei a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjpénztári befizetés kedvezménye A kedvezmény alapja:  az az összeg, amelyet a társadalombiztosítási ellátásra, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizet meg A kedvezmény mértéke:  a befizetés 25 százaléka a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye A kedvezmény alapja: a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetése A kedvezmény mértéke: a befizetés 30 százaléka

22 A tandíj kedvezménye A kedvezmény alapja: a felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja és/vagy költségtérítése A kedvezmény mértéke: az összeg 30 százaléka A kedvezmény felső határa: hallgatónként az adóévben 60 ezer (tanulmányi hónaponként 6 ezer) forint A tandíj adókedvezményét a hallgató vagy szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére veheti igénybe, ha a kiállító az igazoláson őt befizetőként feltüntette. A hallgató választhatja az adókedvezmény halasztott igénybevételét.

23 A felnőttképzés díjának kedvezménye és a SULINET kedvezmény 1. a felnőttképzés díjának kedvezménye A kedvezmény alapja: a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben befizetett képzési díj és vizsgadíj A kedvezmény mértéke: az összeg 30 százaléka A kedvezmény felső határa: 60 ezer forint A felnőttképzés díjának adókedvezményét a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, illetve szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére veheti igénybe, ha a kiállító az igazoláson őt befizetőként feltüntette. A felnőttképzésben részt vevő magánszemély választhatja az adókedvezmény halasztott igénybevételét. számítógép megszerzésére fordított kiadás kedvezménye A kedvezmény alapja: az adóévben számítógép megszerzésére (ide nem értve a lízing, a részletvétel, a bérlet vagy más hasonló szerződés keretében történő szerzést) fordított kiadás, ha az eszközt az FMM, az IHM és az OM által kiírt pályázat keretében kiválasztott szállítók és általuk bevont közreműködők értékesítik, és az eszköz szerepel a pályázatot kiírók által nyilvánosan meghirdetett listán A kedvezmény mértéke: az összeg 50 százaléka A kedvezmény felső határa: 60 ezer forint

24 A felnőttképzés díjának kedvezménye és a SULINET kedvezmény 2. a felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezményének korlátozása Ezen adókedvezmények összege együttesen - ideértve a kedvezménynek a korábbi év(ek)ről halasztott igénybevételét is - nem haladhatja meg az adóévenkénti 60 ezer forintot. A magánszemély az adókedvezményt akkor érvényesítheti teljes összegben, ha az elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a forintot. Ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a forintot, akkor az adókedvezmény összegét csökkenteni kell a forint feletti jövedelem 10 százalékával. Ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a forintot, akkor nem érvényesíthet adókedvezményt a felnőttképzési díj, valamint a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadás után.

25 A lakáscélú kedvezmények A kedvezmény alapja: az december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés, a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj címén az adóévben megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg A kedvezmény mértéke: – 40 százalék, feltéve, hogy o a hitel alapján a magánszemély kamattámogatásban részesül o a felvett hitel(ek) összege a 15 millió forintot nem haladja (nem haladta) meg o a hitel belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzését, illetve belföldön fekvő lakás építését, építtetését szolgálja – 30 százalék minden egyéb esetben, feltéve, hogy o a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakás célú felhasználásra felvett hitel(ek) összege a 10 millió forintot nem haladja (nem haladta) meg

26 A lakáscélú kedvezmények A kedvezmény felső határa: adóévenként forint Az adókedvezmény felső határát csökkenteni kell a magánszemély forint feletti jövedelmének 20 százalékával, ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a forintot, de nem éri el az forintot, és az adókedvezményt érvényesítő magánszemély házastársa (élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási segélyre jogosult és e házastárs (élettárs) az adókedvezmény alapjául szolgáló hitelszerződés és az annak felhasználásával megszerzett önálló ingatlan tekintetében egyben az adókedvezményt érvényesítő magánszemély adóstársa, illetve tulajdonostársa is. Az adókedvezmény felső határát csökkenteni kell a magánszemély forint feletti jövedelmének 20 százalékával, ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a forintot, de nem éri el a forintot.

27 A lakáscélú kedvezmények További korlátozások: Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan érvényesíthető. Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan érvényesíthető. Az adókedvezmény csak egy hitelszerződés adósaként, adóstársaként érvényesíthető. Az adókedvezmény csak egy hitelszerződés adósaként, adóstársaként érvényesíthető.

28 Szellemi tevékenység kedvezménye A kedvezmény alapja: a szellemi tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységből származó jövedelme A kedvezmény mértéke: a jövedelem 25 százaléka A kedvezmény felső határa: forint

29 Személyi kedvezmény személyi kedvezmény A kedvezmény jogosultja: a súlyosan fogyatékos magánszemély A kedvezmény mértéke: havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg A kedvezmény igénybevételének feltétele: a fogyatékos állapot fennállása

30 Családi kedvezmény A kedvezmény alapja: az eltartottak száma A kedvezmény mértéke: az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként három és minden további eltartott esetén Ft A magánszemély családi kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha az éves összes jövedelme a forintot nem haladja meg. A kedvezmény megosztása: A családi kedvezmény igénybevételére jogosult személy a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az adóév végén megoszthatja a családi kedvezményt.

31 A közcélú adományok kedvezménye A kedvezmény alapja:  a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg  az egyház számára, törvényben meghatározott tevékenység támogatására az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg  a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg A kedvezmény mértéke: 1.kiemelkedően közhasznú szervezet, közhasznú szervezet, egyház, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg 30 százaléka 2.tartós adományozás esetén a befizetett összeg további 5 százaléka A kedvezmény felső határa: 1.kiemelkedően közhasznú szervezet(ek) esetében összesen forint 2.a közhasznú szervezet(ek), egyház(ak), illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás(ok) esetében összesen forint

32 A biztosítások kedvezménye A kedvezmény alapja: belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díja A kedvezmény mértéke: az adóévben megfizetett díj 20 százaléka, valamint az adóévben megfizetett díjból az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka A kedvezmény visszafizetése: Az igénybevett adókedvezményt 20 százalékkal növelten az adóévre vonatkozó adóbevallásban be kell vallani, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetni, ha a magánszemély a szerződéssel kapcsolatosan rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.


Letölteni ppt "A személyi jövedelemadó. A személyi jövedelemadó jellemzői közvetlen adó közvetlen adó progresszív és lineáris adó progresszív és lineáris adó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések