Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A személyi jövedelemadó és az eva 2010. évi változásai Lucz Zoltánné főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A személyi jövedelemadó és az eva 2010. évi változásai Lucz Zoltánné főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 1 A személyi jövedelemadó és az eva évi változásai Lucz Zoltánné főosztályvezető

2 2 Személyi jövedelemadó

3 3 Adóalap-számítás, adótábla Az összevont adóalap-számítás változása  A jövedelem-megállapítás szabályai változatlanok, az adó alapját azonban január 1-jétől az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekből adóalap-kiegészítés hozzáadásával kell meghatározni. ,Az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik adóterhet nem viselő járandóságra.  Az adóalap-kiegészítés a jövedelem 27 százaléka (a munkáltatói tb-járulék, kifizetői eho)  Ha a társadalombiztosítási járulék, vagy az eho megfizetése a magánszemélyre hárul, – az adóalap-kiegészítés kiszámításához a bevételből megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni.

4 Adótábla, adójóváírás Adótábla  Sávhatár 5 millió Ft  Alsó kulcs: 17%, felső kulcs: 32% Különadó megszűnt! Adójóváírás változása 17 százalék, de legfeljebb havi forint ( forint helyett), évente összesen maximum forint, amely teljes összegben 3 millió 188 ezer forint éves összes jövedelemig, 12 százalékkal számolt csökkenő összegben pedig 4 millió 698 ezer forintig jár.

5 5 Adóelőleg-szabályok változása  Nem kell adóelőleget vonni, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként és nem mezőgazdasági számlát ad.  Adóelőleg-nyilatkozat önkéntes, nincs alaki előírás, munkáltató esetében adóterhet nem viselő járandóság esetén kötelező  APEH mintát készít az adóelőlegnyilatkozathoz  Adóelőleg-nyilatkozat a költségekről  Jogkövetkezmények:  A tételes költségelszámolás miatti öt százalékot meghaladó különbözet után 39 százalék bírság  Adóelőleg nyilatkozat miatti év végi adókülönbözet, ha 10 ezer forint meghaladja, az adókülönbözet 12 százalékát kitevő bírságot kell fizetnie.

6 6 Adókedvezmények Megmaradó kedvezmény:  Személyi és családi kedvezmény, őstermelői kedvezmény  Az öngondoskodáshoz kapcsolódó kedvezmények (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíj- előtakarékossági befizetések kedvezménye) Megszűnik:  Az összevont adókedvezmény (a tandíj kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, a közcélú adományok kedvezménye, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény, három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény) (a tandíj kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, a közcélú adományok kedvezménye, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény, három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény)  Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye  Átmenet (tartós adományozás, biztosítások kedvezménye, halasztott tandíjkedvezmény)

7 7 Adómentes (jövedelemnek nem számító) juttatások változásai 1. Adómentes marad:  A nem iskolai rendszerű képzés (betanítás)  Számítógép- és internethasználat  A csoportos személyszállítás;  Elbocsátottak újra-elhelyezkedési támogatása;  Foglalkoztatás egészségügyi ellátás, munkaruházati termék;  Munkába-járással kapcsolatos költségtérítés (úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása, személygépkocsi használata)  Üzemanyag-megtakarítás havi 100 ezer Ft-ig  Nemzetközi fuvarozók kormányrendelet szerinti napidíja  Üzletpolitikai kedvezmény

8 8 Adómentes (jövedelemnek nem számító) juttatások változásai 2. Adómentes marad:  Társadalmi szervezettől, egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg;  A szociális alapon történő juttatások  Ágazati kedvezmények kifutó rendszerben (vill.energia ipar, bányászat, erdőgazd.,)  Közlekedési kedvezmények (ágazati kedvezmény+ diákok, nyugdíjasok)  Helyi, kisebbségi önkormányzat, alapítvány lakosság széles körét érintő juttatása (falunap), Új adómentesség  a kifizető által (2009-ben is) biztosított védőoltás.  a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás által forintot meg nem haladó követelés elengedése, ha az elengedéssel a magánszeméllyel szembeni követelés megszűnik.  a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által elengedett követelés az adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében.

9 9 Adómentes (jövedelemnek nem számító) juttatások változásai 3. Kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás (25% adó, más közteher nincs) : •üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés (a havi minimálbér); •iskolakezdési támogatás a havi minimálbér 30 százaléka; •az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a havi minimálbér 50 százaléka, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a havi minimálbér 30 százaléka, •a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a havi minimálbér 50 százaléka, a magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés; •iskolai rendszerű képzés a havi minimálbér két és félszerese; •helyi utazási bérlet juttatása esetén a bérlet ára; •meleg étkeztetés 18 ezer forint/hó összegben; •a szövetkezet közösségi alapjából személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Személyi kör bővült: társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjával kivéve önkéntes pénztári hozzájárulások A kereten felüli összeg természetbeni juttatásként adóköteles!

10 10 Adómentes (jövedelemnek nem számító) juttatások változásai 4. Teljes egészében természetbeni juttatásként különadózó jövedelem  legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész;  művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig;  hideg étkezési utalvány havonta 6 ezer forint értékhatárig;  számítógép ingyenes, vagy kedvezményes juttatása esetén  munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a forintot meg nem haladó összeg;  összeghatártól függetlenül a versenyen, vagy vetélkedőn nyert érem, trófea. Ha a juttatás megfelel a évi adómentességre vonatkozó feltételeknek és mértéknek, akkor a juttatás feltételeit nem kell külön szabályozni, ha nem és nem részesül minden dolgozó ilyen juttatásban, akkor külön szabályozni kell a juttatás módját és feltételeit.

11 11 Adómentes (jövedelemnek nem számító) juttatások változásai 5. Teljes egészében adóköteles  Állami kitüntetésekkel járó pénzjutalom  Bel és külföldi napidíj (kivéve fuvarozók)  A falusi vendégfogadás jövedelme Adóterhet nem viselő járandóság  Nem változik a felszolgálási díj adózása (adóterhet nem viselő járandóság marad)  Munkáltatói lakáscélú támogatás (a munkáltatói lakáscélú támogatás összeghatára az eddigi 1 millió forintról 5 millió forintra emelkedik, a január 1-jét megelőzően folyósított támogatás, elengedett kölcsön összegét nem kell figyelembe venni az 5 millió forint juttatási keret számításánál.  Szépkorúak jubileumi juttatása  Katonai, rendőri hallgatók ösztöndíja Adómentes  Társasági adóalany kifizetők által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék

12 12 Egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés, személyes közreműködői díj- kiegészítés Egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés  Vállalkozói osztalékalapból megállapított jövedelem átminősítése önálló tevékenység jövedelmévé, ha a vállalkozói kivét nem éri el a tevékenységre jellemző piaci keresetet Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja személyes közreműködői díj-kiegészítés  Ha a személyes közreműködői díj nincs vagy annak éves összege nem éri el a tevékenységre jellemző piaci keresetet osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék átminősítése a tevékenységre jellemző kereset éves összegére (ha nincs osztalék nem kell átminősíteni)  A több társas vállalkozásban személyes közreműködő, illetve személyes közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély esetében arra a jogviszonyra tekintettel kell alkalmazni ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb Nyilvántartási kötelezettség

13 13 Egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés, személyes közreműködői díj- kiegészítés  Kivétel a szabály alkalmazása alól az eva hatálya alá tartozás, ekho szerinti adózás.  Szokásos piaci ár megállapítására három módszer  Társas vállalkozás igazolás jan. 31-ig a magánszemély felé, adatszolgáltatás február 15-ig az adóhatósághoz  A személyes közreműködői díj-kiegészítés nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amelynek egésze jövedelem, azzal szemben költség nem érvényesíthető.  Levont (megfizetett) adóelőlegnek minősül az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó része. A megállapított adót csökkenti a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.

14 14 Tőkejövedelmeket érintő változások Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem A tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályok kiterjesztése:  Az állampapírokra, kötvényekre, kollektív befektetési értékpapírokra, amelyek a 65. § (1) bekezdés bb) pontja alá tartoznak, ezek átruházása, beváltása, visszaváltása esetén (a magánszemély választása alapján évvégén)  Olyan pénzügyi eszközre, árura, devizára kötött ügyletekre, amelyek a PSZÁF felügyelete alá tartoznak  Olyan ügyletre, amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és  a) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és  b) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és  c) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges igazolással

15 15 Megtakarítások ösztönzése Tartós befektetésből származó jövedelem adózása  A tartós befektetésként elkülönítetten nyilvántartott befektetés hozama, ügyleti nyeresége 10 százalékos adóterhet visel, ha a befektetés időtartama – a gyűjtő évet követően- a három naptári évet eléri, de, ha az öt naptári évet eléri, akkor az egész időszakban elért hozam, ügyleti nyereség már adómentes  Egy naptári éven belül egy adott befektetési szolgáltatóval maximum két szerződés köthető:  Egy olyan amely a magánszemély által befizetett összeget kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben – forintban – helyezi el.  Továbbá egy olyan szerződés, amely alapján a befizetés ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan forintban denominált pénzügyi eszközre vonatkozó megbízások teljesítésére használható fel, melynek befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne (pl. állampapír, befektetési jegy).

16 16 Tartós befektetésből származó jövedelem adózása  Tartós befektetési szerződésenként (megnyitott számlánként) legalább 25 ezer forintot kell befizetnie a megtakarítónak, amely befizetés a számlanyitás évében korlátozás nélkül növelhető  A lekötött pénzösszeg és a befektetési hozamok állománya terhére a korlátlan számú (pl. vételi-eladási, betétlekötési, ismételt lekötési) megbízást adhat a befektetési szolgáltató, hitelintézet számára NYESZ számla marad, átjárás a tartós befektetési számlára

17 17 A biztosításokkal összefüggő módosítások 1.  Adómentes a biztosító szolgáltatása, így : a haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása,  Adómentes a biztosító szolgáltatása, így : a haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása,  Nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj- szolgáltatás  kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést,  kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott nem kockázati szolgáltatás, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta)

18 18 A biztosításokkal összefüggő módosítások 2. Kamatjövedelemnek minősül:  valamennyi életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem mentes szolgáltatás,  és a maradékjog címén megszerzett bevételnek az a része,  amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) – kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta –, az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak) összegéből a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét.

19 19 A biztosításokkal összefüggő módosítások 3. A kamatjövedelemnek minősülő hozam adózása:  a hozam öt év után feleződik, tíz év után nem adózik, de csak akkor, ha a biztosítási szerződés megszűnik,  ha nem szűnik meg, akkor a hozam négy év után feleződik, hat év után nem adózik, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző négy, illetve hat évnél régebben felhalmozott díjtartalék terhére történik. Átmeneti rendelkezés alapján a szeptember 1-jétől december 31-éig megkötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás adókötelezettségére a január 1-jét megelőzően felhalmozott díjtartalék terhére kivont bevételre a magánszemély választhatja az Szja tv december 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazását.

20 20 Adóelkerülést visszaszorító intézkedések  Ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál egyéb jövedelem az adózott eredménynek a felosztott osztalékkal csökkentett részéből a magánszemély részesedésére jutó része  A külföldi illetőségű magánszemélyt adókötelezettsége (20 százalék forrásadó) a Tao tv. szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett bevételre  Kamat, jogdíj, szolgáltatási díj fizetése külföldi illetőségű magánszemély részére 30 százalékkal forrásadó-köteles

21 21 Egyéni vállalkozókat érintő változások 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése  a leltárban, illetve tételes kimutatásban feltüntetett eszközökből az egyéni cég tulajdonába adott (apportált) eszköz alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek minősül,  az egyéni cég tulajdonába adott (apportált) tárgyi eszközök, nem anyagi javak tulajdonba adásig értékcsökkenési leírásként még el nem számolt nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségként számolható el,  a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásban vállalkozói bevételként kell figyelembe venni az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel – az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig – befolyt ellenértéket (bevételt). A magánszemély dönthet úgy, hogy adófizetési kötelezettséget egy összegben teljesíti. Ha a megszűnés miatti adókötelezettség és a megszűnés nélküli adókötelezettség különbözete a 10 ezer forintot meghaladja, a különbözet három egyenlő részletben fizethető meg.

22 22 Egyéni vállalkozókat érintő változások 2. Egyéni vállalkozás szünetelése  A szünetelés kezdő napjától a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig a befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett bevételnek, igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül.  A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.  A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, felmerülő kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.  Ha az egyéni vállalkozó az adóév utolsó napján egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén nem csökkentheti jövedelmét, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet.

23 23 Egyéni vállalkozókat érintő változások 3. Vállalkozói személyi jövedelemadózás  Megszűnt a különadó  Adókulcs emelkedik 16-ról 19%-ra  Megszűnő adóalap-kedvezmények (helyi iparűzési adó kedvezménye, szabadalom, mintaoltalom kedvezménye)  Megképzett fejlesztési tartalék feloldására 6 év  Veszteségelhatárolás engedélyezése megszűnt Átalányadózás  Az átalányban megállapított jövedelem bruttósítva része az összevont adóalapnak

24 24 Egyéb változások  Kamatkedvezmény adója nő 54%-ra; a munkáltatóra vonatkozó speciális szabályok megszűnnek, átmeneti rendelkezés alapján a november 30-áig megkötött szerződésekre a kifizető választhatja a december 31- ig hatályos szabályok alkalmazását, erről a magánszemélyt értesíti  Választhatja az egyszerűsített bevallást, akinek ekhos-s jövedelme volt  Örökléssel szerzett értékpapír szerzési értéke pontosított  Szövetkezeti tagi kölcsönök kamata felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg  2010-től ismét nincs külön rendelkezés arról, hogy a kifizető (nem foglalkoztató) által történő természetbeni juttatás körülményeit vizsgálni kellene, hogy az a tevékenység ellenértéke-e.  Egységes átszámítási szabály került megalkotásra. Bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

25 25 Egyszerűsített vállalkozói adó Adómérték  30 % Bevallás  Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanynál (társaság, egyéni vállalkozó) február 25 (15 helyett) Evás egyéni vállalkozóból egyéni cég  Megszűnik az adóalanyiság, de 2 év után van visszalépésre lehetőség  Az Evtv január 1-jétől lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységét egy hónaptól öt évig terjedő időtartamra szüneteltetesse.

26 26 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "1 A személyi jövedelemadó és az eva 2010. évi változásai Lucz Zoltánné főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések