Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A személyi jövedelemadó Külön adózó jövedelmek. egyéni vállalkozásból származó jövedelem egyéni vállalkozásból származó jövedelem vagyonátruházásból származó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A személyi jövedelemadó Külön adózó jövedelmek. egyéni vállalkozásból származó jövedelem egyéni vállalkozásból származó jövedelem vagyonátruházásból származó."— Előadás másolata:

1 A személyi jövedelemadó Külön adózó jövedelmek

2 egyéni vállalkozásból származó jövedelem egyéni vállalkozásból származó jövedelem vagyonátruházásból származó jövedelem vagyonátruházásból származó jövedelem tőkejövedelmek tőkejövedelmek természetbeni juttatások és más engedmények természetbeni juttatások és más engedmények vegyes jövedelmek vegyes jövedelmek értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

3 Egyéni vállalkozásból származó jövedelem az egyéni vállalkozói jövedelem adózásának módjai vállalkozói jövedelem szerinti adózás átalányadózás

4 A vállalkozói jövedelem szerinti adózás az egyéni vállalkozó által fizetendő adó vállalkozói adóalap után 16%-os vállalkozói SZJA vállalkozói osztalékalap után 25%-os, ill. 35%-os adó vállalkozói kivét utáni adótábla szerinti adó

5 I.Vállalkozói bevétel II.Bevételt csökkentő tételek III.Vállalkozói költségek IV.Elhatárolt veszteségből az adóévben figyelembe vett összeg V. Vállalkozói adóalap (I. sor  II. sor  III. sor  IV. sor) VI.Vállalkozói személyi jövedelemadó (V. sor 16%-a) VII.Kisvállalkozási adókedvezmény VIII. Vállalkozói személyi jövedelemadó a kedvezmények levonása után (VI. sor  VII. sor) IX. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (V. sor + kisvállalkozói kedvezmény – VIII. sor) X.Osztalékalapot növelő tételek XI.Osztalékalapot csökkentő tételek XII. Vállalkozói osztalékalap (IX. sor  X. sor  XI. sor) XIII.Vállalkozói osztalékalap adója

6 II. Bevételt csökkentő tételek megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása utáni kedvezmény megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása utáni kedvezmény személyenként, havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér személyenként, havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér gyakorlati képzés esetén igénybe vehető kedvezmény gyakorlati képzés esetén igénybe vehető kedvezmény a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százaléka a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százaléka a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százaléka a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százaléka

7 II. Bevételt csökkentő tételek a helyi iparűzési adó kedvezménye a helyi iparűzési adó kedvezménye a helyi iparűzési adó, feltéve, hogy az adóév utolsó napján nincs köztartozása az egyéni vállalkozónak az állami adóhatóságnál vagy az önkormányzati adóhatóságnál a helyi iparűzési adó, feltéve, hogy az adóév utolsó napján nincs köztartozása az egyéni vállalkozónak az állami adóhatóságnál vagy az önkormányzati adóhatóságnál szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatásának kedvezménye szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatásának kedvezménye a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett TB járulék összege a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett TB járulék összege a korábban munkanélküli személy alkalmazottkénti foglalkoztatásának kedvezménye a korábban munkanélküli személy alkalmazottkénti foglalkoztatásának kedvezménye a korábban munkanélküli személy alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett TB járulék összege a korábban munkanélküli személy alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett TB járulék összege

8 II. Bevételt csökkentő tételek a kisvállalkozói kedvezmény a kisvállalkozói kedvezmény Érvényesítheti: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó. Érvényesítheti: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó. A kedvezmény: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége, továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan felújítási költsége. A kedvezmény: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége, továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan felújítási költsége. A kedvezmény maximuma: a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó része, illetve 30 millió forint. A kedvezmény maximuma: a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó része, illetve 30 millió forint. A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésére vonatkozó feltételeknek az érvényesítés évében, és az azt követő négy adóévben kell fennállniuk, ellenkező esetben a tárgyévi adót meg kell növelni. A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésére vonatkozó feltételeknek az érvényesítés évében, és az azt követő négy adóévben kell fennállniuk, ellenkező esetben a tárgyévi adót meg kell növelni.

9 II. Bevételt csökkentő tételek fejlesztési tartalék fejlesztési tartalék A fejlesztési tartalék a belföldi pénzforgalmi bankszámlán fennálló számlakövetelésből az adóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg, de legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. A fejlesztési tartalék a belföldi pénzforgalmi bankszámlán fennálló számlakövetelésből az adóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg, de legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint.

10 II. Bevételt csökkentő tételek fejlesztési tartalék fejlesztési tartalék A fejlesztési tartalék feloldása beruházási célokra: A fejlesztési tartalék feloldása beruházási célokra: A fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadás(ok) összegének megfelelően lehet feloldani. A fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadás(ok) összegének megfelelően lehet feloldani. A fejlesztési tartalék feloldása nem beruházási célokra vagy fel nem használása a lekötés adóévét követő négy adóéven belül: A fejlesztési tartalék feloldása nem beruházási célokra vagy fel nem használása a lekötés adóévét követő négy adóéven belül: Ha az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot nem beruházási céllal oldja fel, akkor a Ha az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot nem beruházási céllal oldja fel, akkor a a feloldott rész után a lekötés adóévében hatályos adómértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint a feloldott rész után a lekötés adóévében hatályos adómértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint a feloldott résznek a vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után 35 százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá a feloldott résznek a vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után 35 százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá ezen adókat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. ezen adókat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti.

11 IV. Elhatárolt veszteség bármely későbbi adóév vállalkozói jövedelmével szemben elszámolható bármely későbbi adóév vállalkozói jövedelmével szemben elszámolható az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévtől az adóhatóság engedélye alapján határolható el, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévtől az adóhatóság engedélye alapján határolható el, ha a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát, vagy a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát, vagy a vállalkozó a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el. a vállalkozó a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el. Az engedély feltétele: Az engedély feltétele: elháríthatatlan külső ok elháríthatatlan külső ok az egyéni vállalkozó a veszteség elkerülése, mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható az egyéni vállalkozó a veszteség elkerülése, mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható

12 VII. Kisvállalkozási adókedvezmény Az adókedvezményt a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó veheti igénybe. Az adókedvezményt a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó veheti igénybe. Nem érvényesítet adókedvezményt a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó. Nem érvényesítet adókedvezményt a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó. A kisvállalkozási adókedvezmény megállapításánál figyelembe vehető hitel: a december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) szerint tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybevett hitel. A kisvállalkozási adókedvezmény megállapításánál figyelembe vehető hitel: a december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) szerint tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybevett hitel. A kisvállalkozási adókedvezmény mértéke: A kisvállalkozási adókedvezmény mértéke: Az adókedvezmény a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. Az adókedvezmény a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. A kisvállalkozási adókedvezmény felső határa: A kisvállalkozási adókedvezmény felső határa: Az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az 6 millió forintot. Az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az 6 millió forintot.

13 VII. Kisvállalkozási adókedvezmény Az adókedvezmények korlátozása Ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény esetén – ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is – az egyéni vállalkozó választása szerint egy érvényesíthető. Ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény esetén – ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is – az egyéni vállalkozó választása szerint egy érvényesíthető. A kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető. A kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető. A vállalkozói adókedvezmények nem haladhatják meg a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékát, kivéve, ha kisvállalkozói kedvezmény érvényesíthető. A vállalkozói adókedvezmények nem haladhatják meg a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékát, kivéve, ha kisvállalkozói kedvezmény érvényesíthető.

14 IX. Adózás utáni vállalkozói jövedelem + vállalkozói adóalap + kisvállalkozói kedvezmény – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói személyi jövedelemadó

15 X. Osztalékalapot növelő tételek a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén, a tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva az akkor elszámolt összegnek a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén, a tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva az akkor elszámolt összegnek a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100%-a a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100%-a a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66%-a a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66%-a a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33%-a a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33%-a a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben a beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben a beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette

16 XI. Osztalékalapot csökkentő tételek a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeg, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el (Ez a rendelkezés kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz – ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe – és nem anyagi javak esetében alkalmazható.) a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeg, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el (Ez a rendelkezés kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz – ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe – és nem anyagi javak esetében alkalmazható.) az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összege, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összege, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összege, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának megkezdése nem történt meg az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összege, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának megkezdése nem történt meg

17 XIII. Vállalkozói osztalékalap adója a vállalkozói osztalékalap adója az adó mértéke: 25% alapja: a vállalkozói kivét 30 %-a az adó mértéke: 35% alapja: a 25 %-os adó alapját meghaladó rész

18 Átalányadózás Az átalányadózás választásának feltételei: Az átalányadózás választásának feltételei: az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 8 millió forintot nem haladta meg az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 8 millió forintot nem haladta meg az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban Az átalányadózás választásának feltételei az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében: Az átalányadózás választásának feltételei az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében: az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 40 millió forintot nem haladta meg az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 40 millió forintot nem haladta meg az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban Az átalányadózás választásának feltételei az adóévben kezdő egyéni vállalkozó esetében: Az átalányadózás választásának feltételei az adóévben kezdő egyéni vállalkozó esetében: A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja a fenti feltételek megfelelő alkalmazásával. A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja a fenti feltételek megfelelő alkalmazásával. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

19 Átalányadózás Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha: Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha: az egyéni vállalkozó bevétele a 8 millió forintot, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a 40 millió forintot meghaladja az egyéni vállalkozó bevétele a 8 millió forintot, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a 40 millió forintot meghaladja az egyéni vállalkozó munkaviszonyt létesít az egyéni vállalkozó munkaviszonyt létesít a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét

20 Átalányadózás Az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének vagy megszüntetésének következménye: az adóév egészére nézve át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására az adóév egészére nézve át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására átalányadózás ismételten a megszűnés évét követően legalább 4 adóév elteltével választható átalányadózás ismételten a megszűnés évét követően legalább 4 adóév elteltével választható

21 Feltétel Költséghányad Főállású egyéni vállalkozó Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó40%25% kizárólag kiemelt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80%75% kizárólag kiemelt tevékenységet folytató és törvényben megjelölt üzletet működtető egyéni vállalkozó 80%75% kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87%83% kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha a tevékenysége kizárólag preferált üzlet működtetésére terjed ki 93%91%

22 Tételes átalányadózás Választhatja: a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély Választhatja: a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély A választás feltétele: a tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében levő lakásban vagy üdülőben folytatja. A választás feltétele: a tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében levő lakásban vagy üdülőben folytatja. (Ha a magánszemély több lakással, üdülővel rendelkezik, tételes átalányadózást csak akkor választhat, ha ezek közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet.) A tételes átalányadó évi összege: szobánként 32 ezer forint A tételes átalányadó évi összege: szobánként 32 ezer forint Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének: a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének: a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen: egész adóévre önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen: egész adóévre önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás

23 Vagyonátruházásból származó jövedelem ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem

24 Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 1. módszer: + Bevétel – Igazolt költségek megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások az értéknövelő beruházások az értéknövelő beruházások átruházással kapcsolatos kiadások átruházással kapcsolatos kiadások 2. módszer, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg: + Bevétel – A bevétel 75%-a

25 Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem az adó mértéke 25% az adó mértéke 25% adókedvezmény Ft adókedvezmény Ft

26 Ingatlan átruházásából származó jövedelem 1. módszer: + Bevétel – Igazolt költségek megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások az értéknövelő beruházások az értéknövelő beruházások átruházással kapcsolatos kiadások átruházással kapcsolatos kiadások = Számított jövedelem – A szerzéstől számított 6. évben a számított jövedelem 10%-a, illetve évente +10%

27 Ingatlan átruházásából származó jövedelem 2. módszer, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg: + Bevétel – A bevétel 75%-a

28 Vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 1. módszer: + Bevétel – Igazolt költségek megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások az értéknövelő beruházások az értéknövelő beruházások átruházással kapcsolatos kiadások átruházással kapcsolatos kiadások 2. módszer, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg: + Bevétel – A bevétel 75%-a Nem számít bevételnek az január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.

29 Ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az adó mértéke 25% az adó mértéke 25% lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető a befizetett adóból visszajár, vagy nem kell megfizetni a jövedelem azon része utáni adót, amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított a befizetett adóból visszajár, vagy nem kell megfizetni a jövedelem azon része utáni adót, amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított

30 Kamatból származó jövedelem bevételnek minősülnek a törvény által kamatnak minősített bevételek bevételnek minősülnek a törvény által kamatnak minősített bevételek a kamatból származó bevétel egésze jövedelem a kamatból származó bevétel egésze jövedelem minden kamat címén megszerzett bevétel, ami az Szja. tv. szerint nem minősül kamatjövedelemnek, a magánszemély egyéb jövedelmének számít minden kamat címén megszerzett bevétel, ami az Szja. tv. szerint nem minősül kamatjövedelemnek, a magánszemély egyéb jövedelmének számít az adó mértéke 0 százalék az adó mértéke 0 százalék

31 Osztalékból származó jövedelem Osztalék: a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése Osztalék: a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése az osztalékból származó bevétel egésze jövedelem az osztalékból származó bevétel egésze jövedelem az adó mértéke 25%, illetve 35% az adó mértéke 25%, illetve 35%

32 Osztalékból származó jövedelem Az osztalék utáni adó megállapítása: ki kell számítani a vagyoni betét arányát ki kell számítani a vagyoni betét arányát ki kell számítani a vagyoni betét arányában a saját tőkének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a magánszemélyre jutó értéket ki kell számítani a vagyoni betét arányában a saját tőkének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a magánszemélyre jutó értéket az adó kiszámítása: az adó kiszámítása: a 2. pontban meghatározott összeg 30%-a után az adó 25% a 2. pontban meghatározott összeg 30%-a után az adó 25% a fennmaradó rész után 35% a fennmaradó rész után 35%

33 Osztalékból származó jövedelem Osztalék: a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem Osztalék: a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem az adó mértéke 25% az adó mértéke 25%

34 Árfolyamnyereségből származó jövedelem árfolyamnyereségből származó jövedelem: az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét árfolyamnyereségből származó jövedelem: az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét az adó mértéke 25% az adó mértéke 25%

35 Természetbeni juttatások Természetbeni juttatásnak minősülnek a tv. által természetbeni juttatásnak minősített bevételek – 69. § Természetbeni juttatásnak minősülnek a tv. által természetbeni juttatásnak minősített bevételek – 69. § reprezentáció és üzleti ajándék reprezentáció és üzleti ajándék több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt a munkáltató által valamennyi munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető a munkáltató által valamennyi munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg

36 Természetbeni juttatások a természetbeni juttatás egésze jövedelemnek számít a természetbeni juttatás egésze jövedelemnek számít az adó mértéke 44% az adó mértéke 44% adófizetésre kötelezett a kifizető adófizetésre kötelezett a kifizető adómentes természetbeni juttatások: 1. számú melléklet 8. pontja adómentes természetbeni juttatások: 1. számú melléklet 8. pontja

37 Természetbeni juttatások Az adó megfizetése alól mentesített reprezentáció: Az adó megfizetése alól mentesített reprezentáció: az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint Az adó megfizetése alól mentesített 10 ezer forinti egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék: Az adó megfizetése alól mentesített 10 ezer forinti egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék: a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok értékéből az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összege 5000 forint/fő értékkel szorozva a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok értékéből az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összege 5000 forint/fő értékkel szorozva Az adó megfizetése alól mentesített reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén: Az adó megfizetése alól mentesített reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén: a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százaléka, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10 százaléka a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százaléka, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10 százaléka

38 Cégautóadó Természetbeni juttatás: a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem Természetbeni juttatás: a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják). Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják).

39 Cégautóadó A cégautóadó havi mértéke tételesen van meghatározva, mely függ: A cégautóadó havi mértéke tételesen van meghatározva, mely függ: a személygépkocsi beszerzési árától a személygépkocsi beszerzési árától a személygépkocsi beszerzésének évétől a személygépkocsi beszerzésének évétől A cégautó-adó fizetésére az a kifizető köteles, aki a magánszemély számára a magáncélú használatot biztosítja (lehetővé teszi), aki lehet: A cégautó-adó fizetésére az a kifizető köteles, aki a magánszemély számára a magáncélú használatot biztosítja (lehetővé teszi), aki lehet: tulajdonos tulajdonos üzemben tartó (üzemeltető) üzemben tartó (üzemeltető) a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólagosan jogosult más kifizető a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólagosan jogosult más kifizető A cégautó-adó fizetése alól mentesség szerezhető. A cégautó-adó fizetése alól mentesség szerezhető.

40 Kamatkedvezményből származó jövedelem Bevétel: a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot Bevétel: a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot Ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal kell számolni. Ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal kell számolni.

41 Kamatkedvezményből származó jövedelem a kamatkedvezmény egésze jövedelemnek számít a kamatkedvezmény egésze jövedelemnek számít az adó mértéke 44% az adó mértéke 44% adófizetésre kötelezett a kifizető adófizetésre kötelezett a kifizető a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni: a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni: lakás célú hitel a tv-ben előírt feltételek fennállása esetén lakás célú hitel a tv-ben előírt feltételek fennállása esetén olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön

42 Kamatkedvezményből származó jövedelem A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül.

43 Kisösszegű kifizetés a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be a bevétel egésze jövedelem a bevétel egésze jövedelem az adó mértéke 36% az adó mértéke 36% a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy összevont adóalapjának részeként adózik az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni Kis összegű kifizetés: az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján forintot meg nem haladó összeg kifizetés.

44 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem bevétel az ingatlan-bérbeadásból származó teljes bevétel bevétel az ingatlan-bérbeadásból származó teljes bevétel a bevétel egésze jövedelemnek minősül a bevétel egésze jövedelemnek minősül az adó mértéke 25% az adó mértéke 25% más ingatlan (nem termőföld) bérbeadása esetén: a magánszemély választhatja – legalább egymást követő 4 adóévben – az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását más ingatlan (nem termőföld) bérbeadása esetén: a magánszemély választhatja – legalább egymást követő 4 adóévben – az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását


Letölteni ppt "A személyi jövedelemadó Külön adózó jövedelmek. egyéni vállalkozásból származó jövedelem egyéni vállalkozásból származó jövedelem vagyonátruházásból származó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések