Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számviteli alapismeretek I. A számviteli információs rendszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számviteli alapismeretek I. A számviteli információs rendszer."— Előadás másolata:

1 Számviteli alapismeretek I. A számviteli információs rendszer

2 A számvitel fogalma Elszámolási, beszámolási, nyilvántartási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat, a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről külső és belső személyek számára. Célja a megbízható és valós kép kialakítása.

3 Számviteli információ A vállalkozás vagyonának értékéről, mennyiségi és minőségi adatairól tevékenységének bevételeiről a bevételszerzés érdekében felmerült ráfordításairól Cél a nyilvános gazdálkodás.

4 Nyilvántartás 1. Számla 2. Nyilvántartólap/ raktárbizonylat/stb. 3. Elsődleges összesítés 4. Másodlagos összesítés → bizonylat → alapnyilvántartás → analitika → főkönyv

5 A számviteli bizonylatok (2000.évi C. törvény) Fogalma 166.§ (1)-(4) Általános alaki és tartalmi kellékei 167.§ (1)-(3) Megőrzése 169.§ (1)-(3)

6 Bizonylat fogalma Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

7 Bizonylat fogalma A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. A számviteli bizonylatot – az előzőekben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni

8 Általános alaki és tartalmi kellékei 1. a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; 2. a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; 3. a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; 4. a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; 5. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; 6. külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; 7. bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; 8. a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; 9. a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; 10. továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

9 Általános alaki és tartalmi kellékei A számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható.

10 Megőrzése A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.

11 Egyszerűsített számla adattartalma Sorszám Kibocsátás kelte Eladó (szállító) neve, címe és adószáma Vevő (megrendelő) neve, címe Értékesítés megnevezése, besorolási száma Mennyiségi egység és mennyiség Bruttó egységár és bruttó érték tételesen Ellenérték pénzben kifejezett összege Százalékérték (25% = 20%; 20% = 16,67%; 5% = 4,76%) Szöveges utalások : „Mentes az adó alól”

12 Alapnyilvántartás - analitika Mennyiségi adatok természetes mértékegységben : óra, db, kg, fő Minőségi adatok a vagyontárgy egyértelmű beazonosításához: szín, méret, cikkszám, rendszám, minőségi osztály, sorszám, helyrajzi szám, stb. Érték adatok egységár, összérték forintban vagy külföldi pénzben kifejezve

13 Anyagkészlet analitika (egy lehetséges tartalmi előírás) Mennyiség Vételár Kapott engedmény Járulékos költségek Beszállító adatai Tárolás helye Szavatossági idő Cikkszám Értékvesztés Készlet csökkenés elszámolás módszere

14 Vevőkkel szembeni követelés – analitika ( egy lehetséges tartalmi előírás) Vevő, neve, címe, adószáma, számla száma Számla sorszáma Teljesítés dátuma Fizetési határidő Egységár Mennyiség Termék megnevezése Nettó érték, áfa, bruttó érték Részlet fizetés Pénznem Árfolyam-különbözet Értékvesztés, behajthatatlan követelés

15 Főkönyvi nyilvántartás: FŐKÖNYVI SZÁMLA Fogalma: egy adott vagyonrészről készített nyilvántartás, amelyben az állomány növekedés és csökkenés értékét rögzítjük előjelek nélkül 2db számoszlopban. Leegyszerűsített séma: KÓD (szám) Vagyontárgy megnevezés Bizonylat sorszám Gazdasági esemény rövid leírása „ + ” Érték növekedés „ - ” Érték csökkenés

16 Főkönyvi nyilvántartás: FŐKÖNYVI SZÁMLA A nyilvántartások egy részében (meghatározott szabály alapján) „csökkenés-növekedés” oszlopokat találunk. Leegyszerűsített séma: KÓD (szám) Vagyontárgy megnevezés Bizonylat sorszám Gazdasági esemény rövid leírása „ - ” Érték csökkenés „ + ” Érték növekedés

17 Főkönyvi napló A bizonylatokat időrendi sorrendben rögzíti a törvényben foglalt bizonylati fegyelemben rögzített határidők alapján. s. sz. Gazdasági esemény rövid leírása,bizonylat T- forgalmú számla K- forgalmú számla összeg

18 A számviteli információs rendszer elemei Számviteli bizonylat Alapnyilvántartás Analitika Főkönyv Főkönyvi kivonat Leltár Beszámoló

19 A számvitel feladatai beszámoló-készítés könyvvezetés bizonylati rendszer kialakítása könyvvizsgálat nyilvánosságra hozatal

20 Beszámoló Részei  Mérleg  Eredménykimutatás  Kiegészítő melléklet Fajtái  Éves beszámoló  Egyszerűsített éves beszámoló  Egyszerűsített beszámoló  Összevont (konszolidált) éves beszámoló

21 Beszámolókészítés Üzleti évről – általában a naptári évről, kivéve előtársaság, átalakulás, megszűnés, stb. Készítői a gazdálkodók:  MNB  Vállalkozó  Egyéb szervezet  Államháztartás szervezetei  Előzőek és természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális, és oktatási intézmények

22 Vállalkozók minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe

23 Egyéb szervezetek a) a lakásszövetkezet, b) a társasház, c) a társadalmi szervezet, a köztestület, d) az egyházi jogi személy, e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, g) a közhasznú társaság, h) a Műsorszolgáltatási Alap, i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, j) a víziközmű társulat, k) a befektetési alap, az egyéb alapok, l) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, m) a magánnyugdíjpénztár, n) az önkéntes nyugdíjpénztár, o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, p) a közraktár, r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet

24 Államháztartás szervezetei azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít Az államháztartást - a központi kormányzat, - az elkülönített állami pénzalapok, - a helyi önkormányzatok, valamint - a társadalombiztosítás költségvetései (alrendszerek) alkotják.

25 Könyvvezetés Fogalma: A vagyon nagysága vagy összetétele változásainak rögzítése. Fajtái:  Kettős könyvvezetés (kétféle nyilvántartás vezetése) idősoros könyvelés a főkönyvi naplóba számlasoros könyvelés a főkönyvi számlákra  Egyszeres könyvvezetés naplófőkönyvbe

26 Kettős könyvvezetés A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.

27 Bizonylati rendszer kialakítás Vagyonváltozások dokumentálásához kapcsolódó bizonylatok felsorolása, rögzítése, kezelése, megőrzése Bizonylatok fajtái  külső, belső  szigorú és nem szigorú számadású

28 Bizonylati rendszer Bizonylati elv minden vagyonváltozást rögzíteni kell a törvény által előírt tartalmú, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján Bizonylati fegyelem a bizonylat rögzítésének határideje más a - pénzeszközhöz kapcsolódó bizonylatok - egyéb, nem pénzmozgást dokumentáló bizonylatok esetében.

29 Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről

30 Könyvvizsgálat tulajdonos érdekében független belső ellenőrzés hitelesítés könyvvizsgálói jelentés, záradék

31 Nyilvánosságra hozatal Közzététel – cégbíróságon Letétbe helyezés – székhelyen Egyéb - napilapban, interneten

32 A számvitel területei Pénzügyi számvitel külső információs igények → beszámoló Vezetői számvitel belső információs igények → vezetői döntés előkészítés → költséggazdálkodás

33 Számviteli alapismeretek II. A vállalkozás vagyona

34 A beszámolók fajtái Éves beszámoló részletes Egyszerűsített éves beszámoló csak összegző adatok

35 Egyszerűsített éves beszámoló készítői A gazdálkodás nagyságrendje alapján: Az alábbi 3 mutató közül, 2 egymást követő üzleti évben legalább 2 a határérték alatt marad. Mérleg főösszeg: 500 MFt Éves nettó árbevétel: 1000 MFt Foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50 fő

36 Egyszerűsített éves beszámoló készítői Jogi forma és tevékenység alapján: NEM KÉSZÍTHET - Rt. - Pénzügyi vállalkozás, hitelintézet, biztosító társaság - Konszolidációba bevont vállalkozás - Ha az üzleti év eltér a naptári évtől

37 Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Feltételei: - Nettó árbevétel max. 100 MFt - Foglalkoztatottak átl. létszáma max. 50 fő - Bt, Kkt Következményei: Egyszerűsített értékelési szabályok

38 A beszámolók tagolása 1. MÉRLEG – vagyon kimutatás 2. EREDMÉNYKIMUTATTÁS - jövedelem meghatározás 3. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET - szöveges magyarázat, - elemzések

39 A mérleg összeállítás bizonylatai Leltár leltárkészítési szabályzat Főkönyvi kivonat főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek összesítése

40 A leltár Fogalma Adott időpontra vonatkozó, az összes eszközről és az összes forrásról készített tételes fölsorolás. Mennyiségi, minőségi és értékadatokat tartalmaz a gazdálkodó által előírt formában, a felelős vezető aláírásával. Fajtái teljes körű – részleges nyitó – záró – évközi A leltározás módszerei leszámlálás egyeztetés

41 Fogalmak Eszköz (a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosítása) Forrás (a vagyon eredet szerinti csoportosítása) Mérleg fordulónap (amely napra a leltár és a mérleg vonatkozik, az adott napon meglévő vagyont vizsgáljuk utólag visszakövetkeztetve) Mérleg készítés napja (az a nap, ameddig össze kell gyűjteni az információkat a leltár, ill. a mérleg összeállításához)

42 A mérleg Fogalma Jellemzői Fajtái - nyitó, záró - „A” és „B” típusú Tagolása - mérleg főcsoportok: A, B,…,G - mérleg csoportok: I., II.,…, VII. - mérleg tételek: 1., 2., …,10.

43 A mérleg Adott időpontra vonatkozik Az összes eszközről és az összes forrásról készített kimutatás Csak összevont értékadatokat tartalmaz, kerekítve (eFt, MFt) A törvény által előírt formában A felelős vezető aláírásával 2 vagy 3 oszlopos (előző év, helyesbítések, tárgy év) Kétoldalas vagy listaszerű

44 A leltár és a mérleg Azonosságok Különbségek (önálló összehasonlításra)

45 Mérleg egyezőség elve Összes eszköz = Összes forrás Eszközök = Saját + Idegen forrás Aktívák = Passzívák

46 Eszközök A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) Forgó eszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) Aktív időbeli elhatárolások

47 A) I. Immateriális javak 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése

48 A) II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és kapcs. vagyoni ért. jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járm. 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

49 A) III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

50 B) I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek

51 B) II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. … 7. …

52 B) III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. …

53 B) IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekk 2. Bankbetétek

54 C) Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások

55 Források D) Saját tőke I. …VII. E) Céltartalékok F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt köt. II. Hosszú lejáratú köt. III. Rövid lejáratú köt. G) Passzív időbeli elhatárolások

56 D) Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

57 E) Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék

58 F) I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

59 F) II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt váll.-sal szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő váll.-sal szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

60 F) III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. … 10. …

61 G) Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

62 Számviteli alapismeretek III. Gazdasági események

63 Fogalma olyan események a gazdálkodásban, amelyek a vagyon nagyságát, vagy összetételét megváltoztatják. Rögzítése a főkönyvben csak a MÉRLEG EGYEZŐSÉG ELVE alapján! (összes eszköz = összes forrás)

64 Gazdasági események Fajtái  egyszerű gazdasági események: nincs eredményre gyakorolt hatás  összetett gazdasági események: van eredményre gyakorolt hatás

65 Egyszerű gazdasági események 1. A vagyon (mérleg főösszeg) nem változik a) eszközök összetétele változik (mert az egyik E+ és a másik E-) b) források összetétele változik (mert az egyik F+ és a másik F-) 2. A vagyon nagysága megváltozik a) mérleg főösszeg nő (mert egyik E+ és egyik F+) b) mérleg főösszeg csökken (mert egyik E- és egyik F-)

66 Forrás körforgás jellegű gazdasági események Jegyzett tőke emelése tőketartalékból Elemzés: jegyzett tőke nő és tőketartalék csökken E mérleg…... F D) I. + D) III. - ÖSSZES ESZKÖZ =ÖSSZES FORRÁS

67 Tőkebevonás jellegű gazdasági események Gép vásárlás halasztott fizetéssel beruházások állománya nő és a szállító felé kötelezettség nő E MÉRLEG F A) II.5. + vételárF) III.4. + vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

68 Tőkekivonás jellegű gazdasági események Szállító kifizetése átutalással pénzeszköz csökken és szállító felé kötelezettség csökken E MÉRLEG F B) IV.2. - vételárF) III.4. - vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

69 Eszköz körforgás jellegű gazdasági események Anyagvásárlás készpénzért anyagkészlet nő és készpénz csökken E MÉRLEG F B) I.1. + vételár B) IV.1. - vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

70 Tőke kivonás jellegű gazdasági események Tb járulék átutalás pénzeszköz csökken és tb kötelezettség csökken E MÉRLEG F B) IV tb kötelezettségF) III tb kötelezettség ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

71 Eszköz körforgás jellegű gazdasági események Szoftver vásárlás készpénzért szellemi termékek állománya nő és készpénz csökken E MÉRLEG F A) I vételár B) IV vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

72 Eszköz körforgás jellegű gazdasági események Váltó elfogadása a vevőtől váltókövetelés nő és vevőkövetelés csökken E MÉRLEG F B) II eredeti követelés B) II. 4. +eredeti követelés ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

73 Eszköz körforgás jellegű gazdasági események Tartós részesedés vásárlása leányvállalatban tartós részesedés nő a kapcsolt vállalkozásban és pénzeszköz csökken E MÉRLEG F A) III vételár B) IV.2. - vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

74 A könyvvezetés fogalma (12.§) A gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan, a törvényben rögzített szabályok szerint nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja.

75 A könyvvezetés jellemzői (159.§) a számviteli alapelvek betartásával magyar nyelven valóságnak megfelelően eszközök és források változásáról folyamatosan zárt rendszerben áttekinthetően

76 A könyvvezetés fajtái  Kettős könyvvezetés idősoros könyvelés főkönyvi naplóba számlasoros könyvelés főkönyvi számlákra  Egyszeres könyvvezetés naplófőkönyvbe

77 Az egységes számlakeret (160.§) Minden gazdálkodóra vonatkozik Egységes rendszer A számviteli adatrögzítés alapja Kódrendszer Mérleg - eszközök (1., 2., 3.) - források (4.) Eredménykimutatás - bevételek (9.) - költségnemek, AST (5.) - ráfordítások (8.)

78 Vállalkozói számlarend (161.§) Az egységes számlakeret alapján Beszámolóhoz kapcsolódó adatszolgáltatás Analitikára épül A megalakulást követő 90 napon belül készül Felelőse a gazdálkodó képviseletére jogosult személy

79 A számlarend tartalma számla száma és megnevezése számla tartalma állományváltozások gazdasági eseményei és más számlákkal való kapcsolata a főkönyvi számlák és az analitika kapcsolata a számlarendet alátámasztó bizonylati rendszer

80 A kódrendszer felépítése 1.Számlaosztály – Befektetett eszközök 11.Számlacsoport – Immateriális javak 114.Számla – Szellemi termékek +

81 A főkönyvi számla Fogalma: egy adott vagyonrészről készített nyilvántartás, amelyben az állomány- növekedés és - csökkenés értékét rögzítjük előjelek nélkül 2 db számoszlopban. 1., 2., 3., 5., 8. számlaosztály jellege, - azaz a bal oldalon állománynövekedés, a jobb oldalon állománycsökkenés 4., 9. számlaosztály jellege -, + azaz a bal oldalon állománycsökkenés, a jobb oldalon állománynövekedés Bal oldal jele: „T” Jobb oldal jele: „K”

82 Számlacsoportok (1., 2.) 11. Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Anyagok 23. Befejezetlen és félkésztermékek 24. Növendék, hízó és egyéb állatok 25. Késztermékek 26. Áruk 27. Közvetített szolgáltatások 28. Göngyölegek

83 Számlacsoportok (3.) 31. Követelés áruszállításból… (vevők) 32. Követelés kapcsolt vállalkozással szemben 33. Követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 34. Váltókövetelés 35. Adott előleg 36. Egyéb követelés 37. Értékpapírok 38. Pénzeszközök 39. Aktív időbeli elhatárolások

84 Számlacsoportok (4.) 41. Saját tőke 42. Céltartalék 43. Hátrasorolt kötelezettség 44. Hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettség 48. Passzív időbeli elhatárolás

85 Egyszerű gazdasági események elemzése és könyvelése

86 Gépvásárlás számlára Vagyonrész- változás Beruházások + Szállító felé kötelezettség + Beszámoló rovata AII.FIII. Főkönyvi számla KönyveléseT-161. beruházások K-454. szállítók

87 Szoftvervásárlás készpénzes számlára Vagyonrész- változás Szellemi termék + Pénztár - Beszámoló rovata AI.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-114. szellemi termék K-381. pénztár

88 Anyagvásárlás számlára Vagyonrész- változás Anyagkészlet + Szállító felé kötelezettség + Beszámoló rovata BI.FIII. Főkönyvi számla KönyveléseT anyagkészlet K-454. szállítók

89 Áruvásárlás készpénzért Vagyonrész változás Árukészlet + Pénztár - Beszámoló rovata BI.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-261. áruk beszerzési áron K-381. pénztár

90 Hibás áru visszaküldése és az ellenérték kifizetése Vagyonrész- változás Pénztár + Árukészlet - Beszámoló rovata BIV.BI. Főkönyvi számla KönyveléseT-381. pénztár K-261. áruk beszerzési áron

91 Gépvásárlás számlájára kapott minőségi árengedmény Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Beruházások - Beszámoló rovata FIII.AII. Főkönyvi számla KönyveléseT-454. szállítók K-161. beruházások

92 Leányvállalati részvény- vásárlás készpénzért Vagyonrész- változás Tartós részesedés + Pénztár - Beszámoló rovata AIII.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-171. tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban K-381. pénztár

93 Váltó elfogadása Vagyonrész- változás Váltókövetelés + Vevőkövetelés - Beszámoló rovata BII. Főkönyvi számla KönyveléseT-341. váltókövetelés K-311. vevőkövetelés

94 Szállítói tartozás kifizetése Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Bankbetét - Beszámoló rovata FIII.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-454. szállítók K-384. elszámolási betétszámla

95 Bérfizetés átutalással Vagyonrész- változás Dolgozó felé kötelezettség - Bankbetét - Beszámoló rovata FIII.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-471. jövedelem- elszámolás K-384. elszámolási betétszámla

96 Tőketartalék áthelyezése eredménytartalékba Vagyonrész- változás Tőketartalék - Eredménytartalék + Beszámoló rovata DIII.DIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-412. tőketartalék K-413. eredménytartalék

97 Kölcsön fölvétele 5 év futamidőre Vagyonrész- változás Pénztár + Hosszú lejáratú kölcsön + Beszámoló rovata BIV.FII. Főkönyvi számla KönyveléseT-381. pénztár K-441. hosszú lejáratú kölcsön

98 Beruházási hitel fölvétele Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Hosszú lejáratú kötelezettség + Beszámoló rovata FIII.FII. Főkönyvi számla KönyveléseT-454. szállítók K-444. beruházási és fejlesztési hitelek

99 3 éves futamidejű kölcsönfolyósítás Vagyonrész- változás Tartósan adott kölcsön + Bankbetét - Beszámoló rovata AIII.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-193. tartósan adott kölcsön K-384. elszámolási betétszámla

100 Adott kölcsön tőketörlesztése Vagyonrész- változás Pénztár + Tartósan adott kölcsön - Beszámoló rovata BIV.AIII. Főkönyvi számla KönyveléseT-381. pénztár K-193. tartósan adott kölcsön

101 Kapott kölcsön tőketörlesztése Vagyonrész- változás Rövid lejáratú kölcsön - Pénztár - Beszámoló rovata FIII.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-451. rövid lejáratú kölcsön K-381. pénztár

102 Kötvénykibocsátás névértéken Vagyonrész- változás Elkülönített bankbetét + Hosszúlejáratú kötelezettség + Beszámoló rovata BIV.FII. Főkönyvi számla KönyveléseT-385. elkülönített bankbetét K-443. tartozás kötvénykibocsátásból

103 Kötvénytartozás törlesztése Vagyonrész- változás Hosszúlejáratú kötelezettség - Bankbetét - Beszámoló rovata FII.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-443. tartozás kötvénykibocsátásból K-384. elszámolási betétszámla

104 Beruházás aktiválása épületté Vagyonrész- változás Ingatlanok + Beruházások - Beszámoló rovata AII. Főkönyvi számla KönyveléseT-123. épületek K-161. beruházások

105 Számviteli alapismeretek IV. Bekerülési érték

106 Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

107 Vállalkozáson kívülről történő szerzés esetén BESZERZÉSI ÁR Vásárlás: a nettó vételár Apport átvétel: a társasági szerződés szerinti érték Csere: a csereszerződés szerinti érték Követelés fejében átvételnél: az eredeti követelés értéke Térítés nélküli átvételnél: az átadónál szereplő nyilvántartási érték MINDENÜTT TARTALMAZZA A JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEKET, ÉS MAX. A PIACI ÉRTÉK LESZ A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK.

108 Járulékos költségeket növelnek: felárak az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, vagy raktárba szállításával kapcsolatban felmerült szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai bizományi díj beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek vámterhek

109 Járulékos költségeket növelnek: illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke] az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj) a vásárolt vételi opció díja

110 Járulékos költségeket növelnek: beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön - bankgarancia díja - kezelési díj - folyósítási jutalék - rendelkezésre tartási jutalék - szerződés közjegyzői hitelesítésének díja a felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba szállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a beruházáshoz kötődő - az eszköz üzembe helyezéséig - a biztosítási díj

111 Járulékos költségeket növelnek: a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamvesztesége a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (betanítás) díjai, közvetlen költségei

112 Járulékos költségeket növelnek ingatlanokra: építési telek (földterület) és rajta lévő épület beszerzésekor az épület, építmény beszerzési, bontási költségei vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló új beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni

113 Járulékos költségeket növelnek: a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíj

114 A bekerülési értéket csökkenti: kapott árengedmény a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, és a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege devizakötelezettség árfolyamnyeresége

115 Nem változtatja meg a beszerzési árat: vissza nem térítendő fejlesztési támogatás kapott kölcsön, hitel levonható ÁFA a megosztandó ÁFA levonható része az aktiválás utáni időszakra esedékes kamat és biztosítási díj karbantartási költségek az aktiválás után beszerzett tartozék és tartalék alkatrészek

116 Speciális bekerülési értékek: Vevők: számla bruttó végösszege Kamatozó értékpapír: kamat nélküli vételár Váltókövetelés: eredeti követelés Váltótartozás: névérték Kölcsön: a jóváírt pénzösszeg Hitel: a lehívott összeg Adott előleg: ÁFA nélküli összeg

117 Saját előállítás közvetlen önköltsége: az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, vetítési alapok, jellemzők segítségével elszámolhatók

118 Devizás eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke: Általános szabály - MNB hivatalos árfolyama - kiválasztott pénzintézet középárfolyama Indoklás mellett - kiválasztott pénzintézet eladási árfolyama - kiválasztott pénzintézet vételi árfolyama - keresztárfolyam

119 Eszközök mérlegértéke bekerülési érték beszerzési ár vagy közvetlen önköltség - leértékelések értékcsökkenés vagy értékvesztés + felértékelések visszaírások és/vagy értékhelyesbítés

120 Leértékelések Értékcsökkenés – AI. és AII. - terv szerinti értékcsökkenés: VI. T-5.értékcsökkenési leírás K-1.imm.j., tárgyi eszközök - terven felüli értékcsökkenés: VII. T-8.egyéb ráfordítás K-1.imm.j., tárgyi eszközök Értékvesztés – AIII. és B - pénzügyi eszközökre: IX. T-8.pénzügyi ráfordítás K-1.,3.értékpapírok - többi eszközre: VII. T-8.egyéb ráfordítás K- 2., 3. készlet, követelés

121 Terv szerinti értékcsökkenés a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) érték alapján azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják a felosztás arányát a bevételszerzéshez való hozzájárulás alapján kell tervezni

122 Terv szerinti értékcsökkenés egyedi eszköz várható használata alapján az eszköz élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása ütemében az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni a rendeltetésszerű használatbavételtől (az üzembe helyezéstől) kell alkalmazni

123 Terv szerinti értékcsökkenés fajtái az elhasználódás üteme szerint lineáris, degresszív, progresszív, vegyes a számítás módszere szerint - bruttó értékre fix kulccsal - nettó értékre fix kulccsal - teljesítmény arányos - évek száma arányában - szorzószámos

124 Terv szerinti értékcsökkenés adatai bruttó érték - halmozott bekerülési érték maradványérték - használati idő végén várható piaci érték tervezett használati idő vagy teljesítmény leírás módszere nettó érték - a halmozott értékcsökkenésekkel csökkentett bruttó érték

125 Terv szerinti értékcsökkenés számítása bruttó érték alapján fix leírási kulccsal lineáris leírás a vállalkozó megtervezi az eszköz élettartamát és ez idő alatt minden évben ugyanannyi értékcsökkenést számol el az időszak végére az eszköz nettó értéke a maradványérték lesz az éves leírási hányadot százalékosan határozzák meg, ez a leírási kulcs (100% : évek száma) pl. 5 éves élettartam esetén 20% a leírási kulcs

126 Példa lineáris leírásra bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt megoldás összes écs: 14M-5M = 9M éves écs: 9M : 3év = 3M év éves écs halmozott écs nettó érték 1.3M 11M 2.3M6M8M 3.3M9M5M

127 Terv szerinti értékcsökkenés számítása szorzószámos módszer a lineáris módszer szerinti fix kulcsokat átsúlyozzák az egyes évek eltérő használatának megfelelően (azaz, azokban az években, amikor többet használják az eszközt, a fix kulcsnál nagyobb százalékú leírást alkalmaznak) pl. 5 év használati idő esetén a szorzószámok 1,7 és 1,2 és 1 és 0,7 és 0,4 akkor a leírási kulcsok 34%, 24%, 20%, 14%, és 8% lesznek.

128 Példa szorzószámos leírásra bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt szorzószámok: 1,4 és 1,2 és 0,4 megoldás összes écs: 14M-5M = 9M leírási kulcsok: 46,2% és 39,6% és 14,2% év éves écs halmozott écs nettó érték 1.4,158M 9,842M 2.3,564M7,722M6,278M 3.1,278M9M5M

129 Terv szerinti értékcsökkenés számítása évek száma összegének módszere az előző módszer másik változata, amely szerint az egyes évek értékcsökkenése közti különbség azonos (a matematikában használatos arányos osztás elvét alkalmazza) pl. 4 év használati idő esetén a leírás aránya: 4 : 3 : 2 :1 évek számának összege: = 10 arányszám = (bruttó – maradványérték): 10

130 Példa évek száma összegének módszerére bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt megoldás összes écs: 14M-5M = 9M arányszám = 9M : (3+2+1) = 1,5M év éves écs halmozott écs nettó érték 1.4,5M 9,5M 2.3M7,5M6,5M 3.1,5M9M5M

131 Terv szerinti értékcsökkenés számítása nettó érték alapján fix leírási kulccsal minden évben a nettó érték előre meghatározott százalékát számolják el pl. leírási kulcs 40% 1. év B  40% = értékcsökkenés nettó érték = B  60% 2. év (B  60%)  40% = értékcsökkenés nettó érték = ( B  60%) x 60% 3. év (B  60%  60%)  40% = értékcsökkenés nettó érték = (B  60%  60%) x 60%

132 Példa nettó érték alapján fix kulcsos leírásra bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év leírási kulcs: 30% év éves écs halmozott écs nettó érték 1.4,2M 9,8M 2.9,8x0,3 2,94M 7,14M6,86M 3.6,86x0,3 2,058M 9,198M4,802M

133 Terv szerinti értékcsökkenés számítása teljesítmény arányos leírás nem a használat időtartamát, hanem a műszaki paraméterek alapján az eszköz várható teljesítményét kell meghatározni egy teljesítményegységre (gépóra, futás kilométer) jutó összes értékcsökkenés lesz egy egység elszámolható költsége

134 Példa teljesítmény arányos leírás esetén bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt tervezett összes teljesítmény 100e km tényleges teljesítmény 1.év: 40ekm, 2.év: 35ekm, 3.év: 25ekm megoldás összes écs =14M-5M = 9M 1km költsége = 9M : 100e = 90Ft év éves écs halmozott écs nettó érték 1.3,6M 10,4 M 2.3,15M6,75M7,25 M 3.2,25M9M5M

135 Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés földterületre, telekre ( bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével ) erdő bekerülési (beszerzési) értékére üzembe nem helyezett beruházásra képzőművészeti alkotásra régészeti leletre kép- és hangarchívumra, egyéb gyűjteményre műemléki védettségű épületre üzleti vagy cégértékre egyéb más eszközre, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről-évre nő.

136 Terv szerinti értékcsökkenés időkorlátai max. 5 év - alapítás, átszervezés aktivált értéke - kísérleti fejlesztés aktivált értéke min. 5 év - pozitív üzleti vagy cégérték a szerződés időtartamára - vagyoni értékű jogok

137 Terven felüli értékcsökkenés immateriális javak tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása kötelező T-8. egyéb ráfordítás K-1. imm.javak, tárgyi eszközök

138 Terven felüli értékcsökkenés immateriális javak, tárgyi eszköz (a beruházás is) - értéke tartósan lecsökken, feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan vagyoni értékű jog - a szerződés csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető befejezett kísérleti fejlesztés - a fejlesztés eredményeképpen folytatott tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik befejezetlen kísérleti fejlesztés - eredménytelen lesz üzleti vagy cégérték - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében

139 Értékvesztés könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása kötelező - értékpapír T- 8. pü-i ráfordítás K- 1., 3. értékpapír - készlet T- 8. egyéb ráfordítás K- 2. készlet - követelés T- 8. egyéb ráfordítás K- 1.,3. követelés

140 Értékvesztés esetei befektetésnél - a társaság piaci megítélése romlik kamatozó értékpapír - névértéke nem térül meg követelés - várhatóan csak részben realizálódik készlet - eredeti rendeltetésének nem felel meg - megrongálódott - felhasználása, értékesítése kétségessé vált - feleslegessé vált

141 Felértékelések: visszaírás könyv szerinti érték a mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján, és korábban volt leértékelése elszámolása kötelező - terven felüli értékcsökkenés visszaírása T- 1.imm.j., tárgyi eszközök K- 9. egyéb bevétel - értékvesztés visszaírása értékpapír T- 1., 3. értékpapír K- 8. pü-i ráfordítás készlet T- 2. készlet K- 9. egyéb bevétel követelés T- 1.,3. követelés K- 9. egyéb bevétel

142 Felértékelések: értékhelyesbítés visszaírások után, ha a könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása LEHETŐSÉG - Immateriális javak: AI.3 és AI.4. - Tárgyi eszközök: AII.1., AII.2., AII.3., AII.4. - Befektetett pénzügyi eszközök: AIII.1., AIII.3. Könyvelés: T- 1. befektetett eszköz K-4. értékelési tartalék

143 Számviteli alapismeretek V. Értékelési szabályok 2.

144 Eszközök állomány- csökkenésének elszámolása egyedileg nyilvántartott eszközökre különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközökre

145 A csökkenések elszámolásának módszerei A számviteli törvény szerint elfogadott: - egyedi beszerzési áron - FIFO (first in first out) - átlagos beszerzési áron A törvényben nem engedélyezett: - LIFO - HIFO - LOFO

146 Példa egységármennyiségérték nyitó 5Ft/db6db30Ft 1.beszerzés 7Ft/db44db308Ft 1.felhasználás …20db… maradt …30db… 2.beszerzés 8Ft/db70db560Ft 2.felhasználás …60db… Záró készlet 40db

147 Megoldás FIFO módszerrel Felhasználás: Maradt: 2. Felhasználás: 2. Zárókészlet:

148 Megoldás FIFO módszerrel egységármennyiségérték nyitó 5Ft/db6db30Ft 1.beszerzés 7Ft/db44db308Ft 1.felhasználás maradt 2.beszerzés 2.felhasználás Záró készlet

149 Megoldás felhasználáskori átlagár módszerével Felhasználás: Maradt: Felhasználás: új átlagár = Zárókészlet:

150 Megoldás felhasználáskori átlagár módszerével egységármennyiségérték nyitó5Ft/db 6db30Ft 1.beszerzés7Ft/db 44db308Ft 1.felhasználás maradt 2.beszerzés 2.felhasználás Záró készlet

151 A módszerek alkalmazásának lehetőségei vásárolt készletek sajáttermelésű készletek materializált értékpapírok devizaszámla valutapénztár egyéb, különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközök

152 Az általános forgalmi adó jellemzői Közvetett Forgalmi Általános Többfázisú Hozzáadott értékre Cél-ország elve Lineáris Központi

153 ÁFA elszámolás vállalkozás vételár +ÁFA levonható eladási ár +ÁFA fizetendő rendezendő ÁFA Favágó =20 Bútorgyár = 140 Kereskedő = 40 Fogyasztó

154 Adóköteles: a forgalomba hozatal Állam felé kötelezettség nő Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén keletkezik - apport átadás - ingyenes átadás Fizetendő ÁFA Áthárítható az átvevőre Általános mértéke: 25%, export: 0% Bizonylatai: számla, készpénzes számla

155 Beszerzések ÁFA tartalma Levonható ÁFA - állam felé kötelezettség csökken Le nem vonható ÁFA - beszerzési ár része Megosztandó ÁFA - olyan beszerzésekre, amelyek adóköteles és nem adóköteles tevékenységhez egyaránt kapcsolódnak. A bevételek arányában kell arányosítani, és az előző két csoportba átsorolni.

156 ÁFA mentesség Alanyi adómentesség - bevételi értékhatárhoz kötött - választható Tárgyi adómentesség - meghatározott tevékenységhez kötött - kötelező Következménye - nem lehet levonható ÁFÁ-t érvényesíteni, a beszerzési ár vagy a költség része

157 Számviteli alapismeretek VI. Bevétel, költség, ráfordítás, eredmény

158 Alapfogalmak 1. Bevétel: Egy külső fél által ELISMERT érték. 2. Költség: A termék vagy szolgáltatás előállításához, forgalmazásához felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. 3. Ráfordítás: A vállalkozás működéséhez szükséges erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke.

159 Az eredmény Egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbözete Lehet 0, nyereség, veszteség Hozamok értelmezése - létrehozott teljesítmények várható ellenértéke - értékesített, kibocsátott teljesítmények ellenértéke - kibocsátott teljesítmények pénzügyileg realizált ellenértéke Ráfordítások értelmezése - létrehozott teljesítmények érdekében felmerült ráfordítások - értékesített teljesítményekhez kapcsolódó ráfordítások - pénzügyileg is realizált teljesítmények ráfordításai

160 Az eredmény értelmezése 1. Létrehozott eredmény - megtermelt 2. Realizált eredmény - forgalmazott 3. Pénzügyileg is realizált - pénzben is teljesített

161 Feladat Mennyi a - megtermelt eredmény? - forgalmazott eredmény? - pénzügyileg realizált eredmény? HA db terméket állítottak elő, - 90 db-ot adtak el, - az eladási ár 5 Ft/db, - a követelés felét már kifizette a vevő, - 1 db termék előállítási költsége 4 Ft/db.

162 Megoldás megtermelt eredmény 100 db x (5-4) Ft/db = 100 Ft forgalmazott eredmény 90 db x (5-4) Ft/db = 90 Ft pénzügyileg realizált eredmény 45 db x (5-4) Ft/db = 45 Ft

163 Az eredmény számviteli értelmezése Bevétel: külső fél által elismert érték, tehát a forgalmazáshoz kötődik Eredmény: bevételek és a bevételszerzés érdekében felmerült ráfordítások különbsége A z előző példa alapján a számvitelben a forgalmazáshoz, azaz az értékesítéshez kötődik az eredmény: 90 db x (5-4) Ft/db = 90 Ft

164 A vállalkozás tevékenységei 1. Szokásos tevékenység - alaptevékenység pl. termelés, szolgáltatás,kereskedelem - pénzügyi tevékenység pl. értékpapírokkal, pénzeszközökkel, hitelekkel, kölcsönökkel kapcsolatos 2. Rendkívüli tevékenység a törvény előírása szerint

165 A tevékenységek eredménye Alaptevékenység eredménye a) árbevétel – értékesítés költségei=eredmény b) egyéb bevétel – egyéb ráfordítás=eredmény Pénzügyi műveletek eredménye pénzügyi bevételek – pénzügyi ráfordítások Rendkívüli műveletek eredménye rendkívüli bevételek – rendkívüli ráfordítások

166 Árbevétel fogalma Értékesített - áru - késztermék - félkész termék - szolgáltatás vevő által elismert, forgalmi adók nélküli, bizonylattal dokumentált értéke.

167 Költségek Költségnemek: Anyagjellegű Személyi jellegű Értékcsökkenési leírás A költségek viszonya az értékesítéshez: - Értékesítés közvetlen költsége - Értékesítés közvetett költsége

168 Anyagjellegű ráfordítások Anyagköltség anyagfelhasználás beszerzési áras értéke Igénybevett szolgáltatás szállítás, raktározás, bérlés, posta, telefon, könyvelés, stb. Egyéb szolgáltatás banki, pénzügyi, biztosítási, hatósági szolgáltatás Eladott áruk beszerzési értéke eladási céllal vett termékek,saját göngyölegek értéke Közvetített szolgáltatások továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények

169 Személyi jellegű ráfordítások Bruttó bér törzsbér, jutalék, jutalom, pótlékok, prémium, 13. havi fizetés Egyéb személyi jellegű kifizetések betegszabadság, táppénz, költségtérítések, egyéb juttatások Bérjárulékok társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs járulék, stb.

170 Értékcsökkenési leírás Terv szerinti értékcsökkenés Tárgyi eszközökre és immateriális javakra Tervezés a használatba vételkor: - bekerülési érték - tervezett használati idő vagy teljesítmény - várható maradványérték - leírás módszere alapján

171 Egyéb műveletek 1. AI. és AII. értékesítése 2. Káresemény 3. Selejtezés 4. Hiány 5. Büntetések 6. Eszköz leértékelések (kiv. pénzügyi eszközök) 7. Céltartalék képzés, föloldás

172 Pénzügyi műveletek 1. Értékpapír értékesítés 2. Deviza-, valutaváltás 3. Pénzügyi eszközök, hitelek, kölcsönök kapott és fizetett hozama 4. Értékpapírok, ill. külföldi fizetőeszközben meghatározott eszközök és források átértékelése 5. Sconto

173 Rendkívüli műveletek 1. Térítés nélküli átadás 2. Térítés nélküli átvétel 3. Apport átadás 4. Jegyzett tőke leszállítása visszavásárolt saját részvény bevonásával

174 Besorolások Alapbér 2. Fizetett kötbér 3. Cégbejegyzési illeték 4. Ingatlan értékesítés eladási ára 5. Ingatlan értékesítés nyilvántartási értéke 6. Jegyzett tőke leszállításakor a névérték 7. Kapott kamat 8. Késztermék értékesítés ellenértéke 9. Térítés nélkül átadott gép nyilvántart. szerinti ért. 10. Terven felüli értékcsökkenés

175 Besorolások Áru értékvesztése 2. Bankszámla vezetés díja 3. Értékpapír eladás árfolyamvesztesége 4. Félkésztermék értékesítés ellenértéke 5. Dolgozói jutalék 6. Kapott kötbér 7. Műszaki gép értékesítésének eladási ára 8. Műszaki gép értékesítésének nyilvántartási értéke 9. Nyeremény 10. Térítés nélkül átadott készlet nyilvántartási értéke

176 Besorolások Fizetett késedelmi kamat 2. Hatósági díj 3. Járművek értékesítésének eladási ára 4. Járművek értékesítésének nyilvántartási értéke 5. Jutalom 6. Káresemény kárértéke 7. Kiskereskedelmi áruértékesítés ellenértéke 8. Térítés nélkül átadott értékpapír nyilvántartási értéke 9. Terv szerinti értékcsökkenés 10. Valutaváltás árfolyamnyeresége

177 Besorolások Bankgarancia díja 2. Devizaváltás árfolyamvesztesége 3. Export áruértékesítés ellenértéke 4. Áruhiány 5. Kapott késedelmi kamat 6. Kötvény értékvesztés 7. Telek értékesítésének eladási ára 8. Telek értékesítésének nyilvántartási értéke 9. Térítés nélkül átadott termék nyilvántartási értéke 10. Túlórapótlék

178 Besorolások havi fizetés 2. Adóbírság 3. Apportba átadott gép szerződés szerinti értéke 4. Értékpapír eladás árfolyamnyeresége 5. Jegyzett tőke leszállításakor a nyilvántartási érték 6. Postaköltség 7. Szolgáltatás értékesítés ellenértéke 8. Tárgyi eszközök értékesítésének eladási ára 9. Tárgyi eszköz értékesítés nyilvántartási értéke 10. Terven felüli értékcsökkenés visszaírás

179 Besorolások Apportba átadott áru szerződés szerinti értéke 2. Biztosítási díj 3. Immateriális javak értékesítésének eladási ára 4. Immateriális javak értékesítésének nyilvántartási értéke 5. Mulasztási bírság 6. Munkáltatót terhelő táppénz 7. Részvény értékvesztés 8. Tárgyi eszköz értékesítés ellenértéke 9. Térítés nélkül átvett eszköz értéke 10. Valutaváltás árfolyam vesztesége

180 Besorolások Apportba átadott termék szerződés szerinti értéke 2. Bérleti díj 3. Betegszabadság 4. Céltartalék képzés 5. Devizaváltás árfolyamnyeresége 6. Követelés értékvesztése 7. Anyag selejtezése 8. Szoftver értékesítés eladási ára 9. Szoftver értékesítés nyilvántartási értéke 10. Hitel rendelkezésre tartási jutaléka

181 Besorolások Apportba átadott értékpapír szerződés szerinti értéke 2. Céltartalék föloldás 3. Fizetett kamat 4. Gép értékesítés eladási ára 5. Gép értékesítés nyilvántartási értéke 6. Kapott kártérítés 7. Nagykereskedelmi áruértékesítés ellenértéke 8. Prémium 9. Telefon alapdíja 10. Váltó értékvesztés

182 Megoldások

183 Számviteli alapismeretek VII. Eredménykimutatás

184 Példa Számítsa ki kétféle módszerrel a számviteli eredményt! db terméket állítottak elő a tárgyévben, db-ot adtak el, - az eladási ár 7 Ft/db, - a követelés felét már kifizette a vevő, - 1 db termék előállítási költsége 6 Ft/db.

185 A számviteli eredményszámítás módszerei 1. FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL Értékesítés árbevétele – értékesítés költségei (közvetlen és közvetett költségek) 1100 db x 7 Ft/db – 1100 db x 5 Ft/db = 7700 Ft – 5500 Ft = 2200 Ft 2. ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL Értékesítés árbevétele – időszak ÖSSZES költsége + el nem adott, tárgyidőszaki teljesítmény – előző időszak tárgyévben eladott teljesítménye 7700 Ft – 1000 db x 5 Ft/db db x 5 Ft/db = 7700 Ft – 5000 Ft Ft

186 A beszámolók tagolása 1. MÉRLEG – vagyon kimutatás 2. EREDMÉNYKIMUTATTÁS - jövedelem meghatározás 3. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET - szöveges magyarázat, - elemzések

187 Az eredménykimutatás jellemzői A beszámoló része Kötött formájú - törvény által előírt sorokkal és szerkezettel Csak értékadatokkal - E Ft-ban, 100 MRD Ft mérlegfőösszegtől M Ft-ban Készítése a főkönyvi kivonat alapján Összevont adatokat tartalmaz - részletezés a kiegészítő mellékletben

188 Az eredménykimutatás célja Az egyes tevékenységek eredményének elszámolása - alaptevékenység - pénzügyi műveletek - rendkívüli műveletek Az egyes időszakok jövedelmezőségének bemutatása Jövőbeni döntések előkészítésének megalapozása

189 Az erdménykimutatások fajtái Formája szerint - listaszerű: „A” változat - kétoldalas: „B” változat Módszere szerint - összköltség eljárással - forgalmi költség eljárással Részletezettsége szerint - éves beszámoló: arab számos bontás is - egyszerűsített éves beszámoló: csak római számos bontás

190 Eredménykategóriák Az alaptevékenység eredménye: A) ÜZEMI, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A pénzügyi tevékenység eredménye: B) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE Ezek együtt: C) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A + B) A rendkívüli tevékenység eredménye: D) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY Mind együtt: E) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (C + D) „-” Nyereséget terhelő adó F) ADÓZOTT EREDMÉNY (E – adó) G) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (F – osztalék)

191 Üzemi, üzleti tevékenység eredménye I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)

192 Aktivált saját teljesítmény 03. Saját termelésű készletek állományváltozása (befejezetlen-, félkész- és késztermék záró és nyitó állományának különbözete) 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (saját kivitelezésű beruházás és szellemi termék önköltsége, alapítás-, átszervezés aktivált értéke,kísérleti fejlesztés aktivált értéke, saját termelésű készlet állomány csökkenése, ha egyéb vagy rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, stb.) II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04)

193 Egyéb bevételek 1. AI. és AII. értékesítésekor az eladási ár 2. Káresemény kapcsán a járó/kapott kártérítés 3. Járó büntetés jellegű bevételek (kapott késedelmi kamat, kapott kötbér, stb.) 4. Értékvesztés visszaírása (kiv. pénzügyi eszközök) 5. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása 6. Céltartalék föloldás 7. Kapott mennyiségi engedmény (rabatt) 8. Költségek fedezésére kapott támogatás, stb.

194 Egyéb ráfordítások 1. AI. és AII. értékesítésekor a könyv szerinti érték 2. Káresemény, selejtezés, hiány 3. Fizetendő büntetések (bírság, kötbér, késedelmi kamat, stb.) 4. Értékvesztés (kivétel: pénzügyi eszközök) 5. Terven felüli értékcsökkenés 6. Céltartalék képzés 7. Adott mennyiségi engedmény (rabatt)

195 Pénzügyi műveletek eredménye Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)

196 Pénzügyi műveletek bevétele Kapott kamat Kapott osztalék Árfolyam nyereség Kapott skontó

197 Pénzügyi műveletek ráfordításai Fizetett kamat Pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása Árfolyam veszteség Adott skontó

198 Adózás előtti eredmény A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (C+D)

199 Rendkívüli bevételek Térítés nélküli átvételnél az átadónál szereplő nyilvántartási érték (max. a piaci érték) Apport átadásnál a megszerzett részesedések társasági szerződés szerinti értéke Jegyzett tőke leszállításánál a visszavásárolt saját részvény bevonásakor a névérték Elengedett kötelezettség

200 Rendkívüli ráfordítások 1. Térítés nélküli átadásnál az eszköz könyv szerinti értéke 2. Apport átadásnál az eszköz könyv szerinti értéke 3. Jegyzett tőke leszállítása visszavásárolt saját részvény bevonásakor a részvény könyv szerinti értéke 4. Elengedett követelés

201 Mérleg szerinti eredmény E. Adózás előtti eredmény (C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (E-XII) 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)

202 Fizetendő adó meghatározása Társasági adó meghatározása Adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adó alap csökkentő tételek korrigált adó alap x adókulcs = számított adó Számított adó – adó kedvezmények = fizetendő adó EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) Bruttó bevétel x adókulcs = számított adó Számított adó – adókedvezmények = fizetendő adó

203 Jóváhagyott osztalék Forrásai: 1. Adózott eredmény 2. Eredmény tartalék Osztalék fizetési korlát: A korrigált saját tőke (D.V. és D.VI. nélkül) nem lehet kevesebb az osztalék fizetés után, mint a jegyzett tőke

204 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! Apportba átadott értékpapír szerződés szerinti értéke 2. Céltartalék föloldás 3. Fizetett kamat 4. Gép értékesítés eladási ára 5. Gép értékesítés nyilvántartási értéke 6. Kapott kártérítés 7. Nagykereskedelmi áruértékesítés ellenértéke 8. Prémium 9. Telefon alapdíja 10. Váltó értékvesztés 11. Késztermék állomány növekedése

205 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! Apportba átadott áru szerződés szerinti értéke 2. Biztosítási díj 3. Immateriális javak értékesítésének eladási ára 4. Immateriális javak értékesítésének nyilvántartási értéke 5. Mulasztási bírság 6. Munkáltatót terhelő táppénz 7. Részvény értékvesztés 8. Tárgyi eszköz értékesítés ellenértéke 9. Térítés nélkül átvett eszköz értéke 10. Valutaváltás árfolyam vesztesége 11. Saját készítésű szoftver önköltsége

206 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! Apportba átadott termék szerződés szerinti értéke 2. Bérleti díj 3. Saját kivitelezésű beruházás önköltsége 4. Betegszabadság 5. Céltartalék képzés 6. Devizaváltás árfolyamnyeresége 7. Követelés értékvesztése 8. Anyag selejtezése 9. Szoftver értékesítés eladási ára 10. Szoftver értékesítés nyilvántartási értéke 11. Hitel rendelkezésre tartási jutaléka

207 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! havi fizetés 2. Adóbírság 3. Apportba átadott gép szerződés szerinti értéke 4. Értékpapír eladás árfolyamnyeresége 5. Jegyzett tőke leszállításakor a nyilvántartási érték 6. Postaköltség 7. Félkész termékek állomány csökkenése 8. Szolgáltatás értékesítés ellenértéke 9. Tárgyi eszközök értékesítésének eladási ára 10. Tárgyi eszköz értékesítés nyilvántartási értéke 11. Terven felüli értékcsökkenés visszaírás

208 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! Bankgarancia díja 2. Év végi záró befejezetlen termelés állományba vétele 3. Devizaváltás árfolyamvesztesége 4. Export áruértékesítés ellenértéke 5. Áruhiány 6. Kapott késedelmi kamat 7. Kötvény értékvesztés 8. Telek értékesítésének eladási ára 9. Telek értékesítésének nyilvántartási értéke 10. Térítés nélkül átadott termék nyilvántartási értéke 11. Túlórapótlék

209 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! Fizetett késedelmi kamat 2. Hatósági díj 3. Nyitó befejezetlen termelés év eleji kivezetése 4. Járművek értékesítésének eladási ára 5. Járművek értékesítésének nyilvántartási értéke 6. Jutalom 7. Káresemény kárértéke 8. Kiskereskedelmi áruértékesítés ellenértéke 9. Térítés nélkül átadott értékpapír nyilvántartási értéke 10. Terv szerinti értékcsökkenés 11. Valutaváltás árfolyamnyeresége

210 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! Áru értékvesztése 2. Bankszámla vezetés díja 3. Értékpapír eladás árfolyamvesztesége 4. Félkésztermék értékesítés ellenértéke 5. Félkésztermék értékesítés önköltsége 6. Dolgozói jutalék 7. Kapott kötbér 8. Műszaki gép értékesítésének eladási ára 9. Műszaki gép értékesítésének nyilvántartási értéke 10. Nyeremény 11. Térítés nélkül átadott készlet nyilvántartási értéke

211 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! Alapbér 2. Fizetett kötbér 3. Cégbejegyzési illeték 4. Ingatlan értékesítés eladási ára 5. Ingatlan értékesítés nyilvántartási értéke 6. Jegyzett tőke leszállításakor a névérték 7. Kapott kamat 8. Késztermék értékesítés ellenértéke 9. Késztermék értékesítés önköltsége 10. Térítés nélkül átadott gép nyilvántartási értéke 11. Terven felüli értékcsökkenés

212 Számviteli alapismeretek VIII. Összetett gazdasági események rögzítése

213 Gazdasági események Fajtái  egyszerű gazdasági események: nincs eredményre gyakorolt hatás  összetett gazdasági események: van eredményre gyakorolt hatás

214 Összetett gazdasági események Áru értékesítés készpénzért áru - és ráfordítás + Összeg: vételár pénzeszköz+ és bevétel+ Összeg: eladási ár Eredménykimutatás utolsó sora a MSZE E MÉRLEG F B) I vételárD) VII. eladási ár - vételár B) IV.1. + eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

215 Összetett gazdasági események Részvény eladás készpénzért részvény – és ráfordítás+ Összeg: vételár pénzeszköz+ és bevétel+ Összeg: eladási ár MSZE = bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F B) III vételárD) VII. eladási ár - vételár B) IV eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

216 Összetett gazdasági események Felesleges gép eladása halasztott fizetéssel gép – és ráfordítás + Összeg: nettó érték vevőkövetelés + és bevétel + Összeg: eladási ár MSZE: bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F A) II nettó értékD) VII. elad.ár – nettó érték B) II eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

217 Összetett gazdasági események Váltó követelés behajtása váltó követelés + pénzeszköz + Összeg: eredeti köv. bevétel + és pénzeszköz + Összeg: kamatbev. MSZE = kamatbevétel E MÉRLEG F B) II eredeti követelésD) VII. + kamatbevétel B) IV névérték ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

218 Összetett gazdasági események Apportba adott licence Vagyoni ért.jog - és ráford.+ Összeg: nettó ért. Tartós részesedés + és bev. + Összeg: társ. szerződés ért. MSZE: Bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F A) I nettó értékD) VII. társ.szerz. - nettó ért. A) III társ. szerz. érték ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

219 Összetett gazdasági események 1. Eredményt javító a) bevétel nő b) költség, ráfordítás csökken 2. Eredményt rontó a) költség, ráfordítás nő b) bevétel csökken

220 Összetett gazdasági események rögzítése HOGYAN??? 1. NETTÓ módon pl. áru értékesítés nyereségesen: pénz nő, áru csökken és a mérleg szerinti eredmény nő (itt nincs külön eredménykimutatás) 2. BRUTTÓ módon pénz nő és bevétel nő valamint az áru csökken és ráfordítás nő (itt van külön eredménykimutatás)

221 Összetett gazdasági események rögzítése HOGYAN ??? A számviteli törvény előírása alapján! A számviteli alapelvek szerint: 1. Bruttó elszámolás elve 2. Összemérés elve 3. Teljesség elve 4. Világosság elve 5. Következetesség elve, stb. (kifejtését lásd. X.fejezetben)

222 Számlacsoportok (5.) 51. Anyagköltség 52. Igénybevett szolgáltatás 53. Egyéb szolgáltatás 54. Bérköltség 55. Egyéb személyi jellegű ráfordítás 56. Bérjárulékok 57. Értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmény

223 Számlacsoportok (8., 9.) 86. Egyéb ráfordítás 87. Pénzügyi művelet ráfordítása 88. Rendkívüli ráfordítások 89. Eredményt terhelő adók Értékesítés nettó árbevétele 96. Egyéb bevételek 97. Pénzügyi művelet bevétele 98. Rendkívüli bevételek

224 Gyakorlás Írja le az alábbi jelölések jelentését ! 31.T vevő + 38.K 44.T 54.T 25.T 51.T 91.K 87.T 97.K 11.T 13.K 18.T 16.K 86.T 97.K 45.T 34.T 41.T 45.K 28.K 58.K 26.K 98.K 42.K 21.T 17.T 43.T

225 Költségek elszámolása: anyagköltség Raktárbizonylat alapján az anyagfelhasználáskor. Vagyonrész- változás Anyagköltség + Anyagkészlet - Beszámoló rovata IV.BI. Főkönyvi számla KönyveléseT-51. anyagköltség K-21. anyagkészlet

226 Költségek elszámolása: igénybevett szolgáltatások Számla, vagy készpénzes számla alapján a szolgáltatás teljesítése után. Vagyonrész- változás Szolg. költsége + Szállítók + Pénzeszköz - Beszámoló rovata IV.FIII. Vagy BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT- 52. igénybevett szolg. K-45. szállítók K-38.pénztár

227 Költségek elszámolása: egyéb szolgáltatások A pénzügyi, banki, biztosítási, hatósági szolgáltatások általában bankszámláról kerülnek levonásra. Vagyonrész- változás Egyéb szolgáltatás költsége + Bankbetét - Beszámoló rovata IV.BIV. Főkönyvi számla KönyveléseT-53. igénybevett szolg. K-38. elszámolási betétszla

228 Költségek elszámolása: bérköltség A hónap utolsó napjával bérfeladáskor, a dolgozó bruttó bérének kiszámítása és rögzítése. Vagyonrész- változás Bérköltség + Dolgozó felé kötelezettség + Beszámoló rovata V.FIII. Főkönyvi számla KönyveléseT-54. bérköltség K-47. jövedelemelszámolás

229 Költségek elszámolása: betegszabadságra járó fizetés A munkáltatót terheli, naptári évenként 15 munkanap betegség miatti munkakiesés betegszabadsága. Vagyonrész- változás Egyéb személyi költség + Dolgozó felé kötelezettség + Beszámoló rovata V.FIII. Főkönyvi számla KönyveléseT- 55. egyéb személyi kifiz. K-47. jövedelemelszámolás

230 Költségek elszámolása: bérjárulékok A bér és a betegszabadság után, illetve a foglalkoztatottak után az állam és a tb felé a fizetési kötelezettségeket elszámolják hó végén. Vagyonrész- változás Bérjárulék költség + Állam, tb felé kötelezettség + Beszámoló rovata V.FIII. Főkönyvi számla KönyveléseT- 56. bérjárulék K rövid lejáratú kötelezettség

231 Költségek elszámolása: értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközökre és az immateriális javakra havonta, vagy negyedévente számolják el a terv szerinti értékcsökkenést. Vagyonrész- változás Értékcsökkenés költsége + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VI.AI. és AII. Főkönyvi számla KönyveléseT-57. értékcsökkenési leírás K immat.javak, tárgyi eszk.

232 Értékesítés számlái: áru A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (áruértékesítésnél árbevétel). Vagyonrész- változás Vevőkövetelés + Árbevétel + Beszámoló rovata BII.I. Főkönyvi számla KönyveléseT-31. vevők K-91. értékesítés nettó árbevétele

233 Értékesítés számlái: késztermék A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (késztermék-értékesítésnél árbevétel). Vagyonrész- változás Vevőkövetelés + Árbevétel + Beszámoló rovata BII.I. Főkönyvi számla KönyveléseT-31. vevők K-91. értékesítés nettó árbevétele

234 Értékesítés számlái: tárgyi eszköz, immateriális javak A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (befektetett eszköz értékesítésénél egyéb bevétel). Vagyonrész- változás Vevőkövetelés + Egyéb bevétel + Beszámoló rovata BII.III. Főkönyvi számla KönyveléseT-31. vevők K-96. egyéb bevételek

235 Értékesítések állománycsökkenései: áru Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (áru esetén anyag jellegű ráfordítás: ELÁBÉ). Vagyonrész- változás Költség + Árukészlet - Beszámoló rovata IV.BI. Főkönyvi számla KönyveléseT-81. ELÁBÉ K-26. áruk

236 Értékesítések állománycsökkenései: késztermék Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (késztermék esetén: saját termelésű készletek állományváltozása - STKÁV). Vagyonrész- változás Költség (STKÁV) + Késztermék - Beszámoló rovataII.BI. Főkönyvi számla KönyveléseT-58. STKÁV K-25. késztermékek

237 Értékesítések állománycsökkenései: tárgyi eszköz, immateriális javak Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (tárgyi eszköz esetén egyéb ráfordítás). Vagyonrész- változás Egyéb ráfordítás + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VII.AI. vagy AII. Főkönyvi számla KönyveléseT-86. egyéb ráfordítás K befektetett eszközök

238 Apport átadás: társasági szerződés szerinti értéke Másik társaság alapításakor részesedésre cserélik az eszközöket, aminek a külső fél által elismert értéke a bevétel. Vagyonrész- változás Tartós részesedés + Rendkívüli bevétel + Beszámoló rovata AIII.X. Főkönyvi számla KönyveléseT-17. tartós részesedés K-98. rendkívüli bevétel

239 Apport átadás: nyilvántartás szerinti értéken Másik társaság alapításakor részesedésre cserélik az eszközöket, aminek a könyvelés szerinti értéke a ráfordítás. Vagyonrész- változás Rendkívüli ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata XI.A, B Főkönyvi számla , 2., KönyveléseT-88. rendkívüli ráfordítás K-1,2,3. eszközök

240 Egyéb ráfordítások elszámolása: selejtezés, káresemény, hiány Az eszközök állományából a nyilvántartás szerinti értéket ki kell vezetni, amely eredményt csökkent. Vagyonrész- változás Egyéb ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata VIII.A, B Főkönyvi számla , 2., KönyveléseT- 86. egyéb ráfordítás K-1,2,3. eszközök

241 Egyéb ráfordítások elszámolása: terven felüli értékcsökkenés Immateriális javakra és tárgyi eszközökre, ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél alacsonyabb. Vagyonrész- változás Egyéb ráfordítás + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VII.AI. vagy AII. Főkönyvi számla KönyveléseT-86. egyéb ráfordítás K befektetett eszközök

242 Egyéb ráfordítások elszámolása: készlet, követelés értékvesztés Készletekre és követelésekre, ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél alacsonyabb. Vagyonrész- változás Egyéb ráfordítás + Forgóeszköz - Beszámoló rovata VII.BI. és BII. Főkönyvi számla KönyveléseT-86. egyéb ráfordítás K készlet, követelés

243 Egyéb ráfordítások elszámolása: céltartalék képzés Olyan költségekre, kötelezettségekre, amelyek a lezárt évhez kapcsolódnak, a mérlegkészítés időszakában ismertté váltak, de felmerülésük időpontja és pontos összege bizonytalan. Vagyonrész- változás Egyéb ráfordítás + Céltartalék + Beszámoló rovata VII.E Főkönyvi számla KönyveléseT-86. egyéb ráfordítás K-42. céltartalékok

244 Egyéb bevételek elszámolása: kapott bírság, büntetés, kártérítés Pénzben realizált, vagy a külső fél által elismert követelés eredményt növelő tételként jelenik meg. Vagyonrész- változás Pénzeszköz + vagy Követelés + Egyéb bevétel + Beszámoló rovata BIV. vagy BII. III. Főkönyvi számla 38., KönyveléseT-38., 36. pénzeszköz, követelés K-96. egyéb bevétel

245 Egyéb bevételek elszámolása: visszaírások (terven felüli écs., értékvesztés) Az eszközökre, ha volt leértékelés elszámolva a korábbi években, és ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél magasabb, akkor a csökkentést kivezetik. Vagyonrész- változás Eszközök + Egyéb bevétel + Beszámoló rovata A, BIII. Főkönyvi számla1., 2., KönyveléseT-1,2,3. eszközök K-96. egyéb bevétel

246 Egyéb bevételek elszámolása: céltartalék föloldás A korábban elszámolt céltartalék megszüntetése, ha a kiváltó okok megszűntek, ill. a kapcsolódó költségeket elszámolták. Vagyonrész- változás Céltartalék - Egyéb bevétel + Beszámoló rovata EIII. Főkönyvi számla KönyveléseT-42. céltartalékok K-96. egyéb bevétel

247 Rendkívüli ráfordítás elszámolása: térítés nélküli átadás Az eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, ami eredményt csökkentő hatású. Vagyonrész- változás Rendkívüli ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata XI.A, B Főkönyvi számla , 2., KönyveléseT-88. rendkívüli ráfordítás K-1,2,3. eszközök

248 Saját előállítású eszköz állományba vétele: beruházás, szellemi termék, kísérleti fejlesztés, stb. A létrehozott befektetett eszköz önköltsége eredménycsökkentő hatású volt, de nem értékesítették, így az állományba vételkor költség kivezetés történik, amely eredményt növelő hatása révén a költségeket ellentételezi (saját előállítású eszköz aktivált értéke). Vagyonrész- változás Befektetett eszköz + Költség SEEAÁ - Beszámoló rovataAI. vagy AII. II. Főkönyvi számla11., KönyveléseT-11.,16. befektetett eszközök K-58. SEEAÉ

249 Számviteli alapismeretek IX. Devizás elszámolások

250 Devizás eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke Egyedi beszerzési árfolyam Általános szabály az átváltáshoz - MNB hivatalos árfolyama - kiválasztott pénzintézet középárfolyama Indoklás mellett - kiválasztott pénzintézet eladási árfolyama - kiválasztott pénzintézet vételi árfolyama - keresztárfolyam

251 Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegértéke bekerülési érték Ft-ban - állománycsökkenések FIFO módszerrel vagy átlagáron - értékvesztés + értékvesztés visszaírása A nyilvántartási árfolyamok egyedileg összevetésre kerülnek a mérleg fordulónapi árfolyammal, és ha az árfolyam-különbözet jelentős összegű, akkor minden eszköz és kötelezettség a fordulónapi árfolyamon kerül a mérlegbe.

252 Példa: devizás eszközök, kötelezettségek Devizaszámla egyenlege 1000 EUR bekerülési árfolyam 260 Ft/EUR Anyagvásárlás 4000 EUR (napi árfolyam 250,260) Vásárlás 5000 EUR deviza (napi árfolyam 254,264) Devizaszámláról kifizetnek a szállítóknak 2000 EUR -t (napi árfolyamok 258, 268) Határozza meg a mérlegértékeket! A követeléseket középárfolyamon tartják nyilván, a devizaszámlán a csökkenéseket FIFO módszerrel számolják el. XII.31. árfolyam: 256,266

253 Megoldás Devizaszámla nyitó: 1000 EUR x 260 Ft/EUR vásárlás: 5000 EUR x 264 Ft/EUR kifizetés: 1000 EUR x 260 Ft/EUR EUR x 264 Ft/EUR Ft záró: 4000 EUR x 264 Ft/EUR mérlegérték: 4000 EUR x 261 Ft/EUR eszköz leértékelődés: nem realizált árfolyam veszteség

254 Megoldás folytatás Szállítók vásárlás: 4000 EUR x 255 Ft/EUR kifizetés: 2000 EUR x 255 Ft/EUR = Ft deviza értéke: Ft Realizált árfolyam veszteség: Ft záró: 2000 EUR x 255 Ft/EUR mérlegérték: 2000 EUR x 261 Ft/EUR forrás fölértékelődés: nem realizált árfolyam veszteség ÖSSZEVONT ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET: deviza: Ft szállítók: Ft

255 Számviteli alapismeretek X. Számviteli szabályozás Számviteli alapelvek Számviteli politika

256 Számviteli rendszerek Politikai hátterű 1. Európai Unió jogrendjébe illesztett 2. USA számvitele (US GAAP) United States Generally accepted accounting principles Szakmai önszerveződésű 3. Nemzetközi számviteli standardok - régi rövidítése: IAS International Accounting Standards - új rövidítése: IFRS International Financial Reporting Standards

257 Kontinentális megközelítés Kódex jellegű szabályozás törvények rendeletek szakmai útmutatók Cél a beszámoló-készítés és végrehajtás egységesítése

258 A standard fogalma A törvény figyelembe vételével megalkotott részletes szabályok, módszerek, eljárások, amelyek meghatározzák a beszámoló-készítés és a könyvvezetés részletes szabályait.

259 Angolszász megközelítés problémamegoldó technikai jellegű témákra összpontosít értelmezések alapján készül a beszámoló

260 Az EU számviteli rendelkezései Céljai 1. Egységes beszámoltatás 2. Közösségi szintű elemzési adatok begyűjtése Okai 1. Hitelezői érdekek védelme 2. Egységes adóalap 3. Eredményfelosztás

261 Az EU szabályozás szintjei Rendeletek 1606/2002. EK rendelet a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról Irányelvek 4. irányelv a társaságok éves beszámolójáról 7. irányelv a konszolidált éves beszámolóról (2006./46./EK és 2006./43./EK irányelvek) Európai Bizottság közleményei Ajánlások EU intézmények iránymutatásai

262 Az EU tagországok szabályozási rendszere Nemzetközi számviteli standardok ↓ Nemzeti jogszabályok az általános számviteli elvekről ↓ Nemzeti számviteli standardok a részletes számviteli eljárásokról, alkalmazható módszerekről ↓ Módszertani segédletek a nemzeti számviteli standardok gyakorlati alkalmazásához

263 Hazai szabályozás Törvény évi C. törvény a számvitelről Rendeletek 192/2000.(XI.24.) Korm.r. biztosítók 249/2000.(XII.24.) Korm.r. az államháztartás szervezetei 250/2000.(XII.24) Korm.r. hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások Magyar számviteli standardok és azok értelmezései Gazdálkodó számviteli politika u

264 A számviteli törvény szerkezete I. Általános rendelkezések, a törvény célja, hatálya II. Beszámolás és könyvvezetés, beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, számviteli alapelvek III. Az éves beszámoló, általános szabályok, mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés IV. Egyszerűsített éves beszámoló V. Egyszerűsített beszámoló VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek VIII. Számviteli szolgáltatás IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. Könyvvizsgálat XI. Könyvvezetés, bizonylatolás XII. Jogkövetkezmények XIII. Az Országos Számviteli Bizottság XIV. Záró rendelkezéseku

265 A számviteli tv. mellékletei 1. Mérleg 2. Összköltség eljárású eredménykimutatás 3. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás 4. Egyszerűsített mérleg 5. Eredménylevezetés 6. Konszolidált beszámoló eltérései 7. Cash flow kimutatás

266 A számviteli alapelvek „ A könyvvezetés a §-okban foglaltak és a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.”

267 1. A vállalkozás folytatásának elve beszámoló elkészítésében és a könyvvezetésben belátható jövőben is fenn tudja tartani működését,folytatni tudja tevékenységét nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése

268 2. A teljesség elve mindent könyvelni kell, ami az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatást gyakorolt amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak

269 3. A valódiság elve a könyvvitelben és a beszámolóban a valóságban is megtalálhatóak bizonyíthatóak kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek

270 4. A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót - áttekinthetően - érthetően - a törvénynek megfelelően - rendezett formában kell elkészíteni

271 5. A következetesség elve a beszámoló - tartalma - formája az azt alátámasztó könyvvezetés az állandóságot és az összehasonlíthatóságot kell biztosítsa

272 6. A folytonosság elve üzleti év - nyitóadatainak - meg kell egyezniük - az előző üzleti év megfelelő záró adataival az egymást követő években - az eszközök és a források értékelése - az eredmény számbavétele - csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat

273 7. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

274 8. Az óvatosság elve nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha - az árbevétel, - a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan a tárgyévi eredmény meghatározása során az - értékvesztés elszámolásával, - a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté - értékcsökkenéseket - értékvesztéseket - céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség

275 9. A bruttó elszámolás elve a bevételek és a költségek (ráfordítások) a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el tehát nem nettó módon, csak a különbözeteket rögzítik

276 10. Az egyedi értékelés elve az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni egyedileg kell értékelni

277 11. Az időbeli elhatárolás elve az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik

278 12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve beszámolóban könyvvezetésben a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni

279 13. A lényegesség elve lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait és a felhasználók döntéseit

280 14. A költség-haszon összevetésének elve a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel

281 A számviteli politika a törvényben rögzített alapelvek értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó belső szabályzatot

282 A számviteli politika mit tekint a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából - lényegesnek, nem lényegesnek - jelentősnek, nem jelentősnek meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni

283 A számviteli politika A számviteli politika keretében el kell készíteni: az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát az eszközök és a források értékelési szabályzatát az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a pénzkezelési szabályzatot.

284 A számviteli politika Az újonnan alakuló gazdálkodó a - számviteli politikát - szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. A változásokat 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.


Letölteni ppt "Számviteli alapismeretek I. A számviteli információs rendszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések