Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái Közig.0. nappali 2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái Közig.0. nappali 2014."— Előadás másolata:

1 Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái Közig.0. nappali 2014

2 A közigazgatás cselekményei, aktusok Már sokat tudunk róla Tevékenységfajták elemzése A közigazgatás eszközrendszere tevékenység-fajtánként különböző jogi és nem jogi eszközöket igénybe vesznek Jogviszonyok jogi tények jogviszony létrehozása, módosítása, megszüntetése A közigazgatás eszközrendszerének a vizsgálata – jogi megközelítésben Jelentősége – az egyes aktustípusok jogi rezsimjének feltárása Meghatározza a szabályozás sajátosságait A jog alkalmazásának jellemzőit – pl.: a jogorvoslás lehetőségét

3 A közigazgatási cselekmények rendszerezésének szempontjai - Kivált-e változást (joghatást) a jogalanyok jogviszonyaiban? - Szabályozó (normatív) vagy egyedi jellegű-e? -Mely jogág szabályozza a cselekményt? - Milyen jogviszonyokat keletkeztet / módosít/ szüntet meg/tanúsít a kiváltott jogi hatás? -Mi a cselekmény tartalma? -Milyen jogi jellemzői vannak?

4 A közigazgatás cselekményei Cselekmények 1.Tényleges cselekmények 2.Aktusok Tényleges cselekmények – önmagukban jogi hatásuk nincs, de rendszerint szorosan kapcsolódna az aktusokhoz, azok kibocsátását, érvényesítését segítik elő Döntés-előkészítési cselekmények Ügyviteli cselekmények Igazgatási cselekmények Reálcselekmények Materiális cselekmények Aktusok a közigazgatás jogi hatás kiváltására irányuló cselekményei Változást idéznek elő a jogalanyok jogainak, kötelezettségeinek állományában Jogviszonyokat alakítanak – létrehoznak/módosítanak/megszüntetnek

5 Az aktusok fajtái normativitásuk szerint Normatív aktus – általános magatartási szabály Címzettek köre: nagyszámú, előre nem látható folyamatosan, illetőleg rendszeresen visszatérően tanúsítandó magatartást ír elő 1.Jogszabályok 2.Közjogi szervezetszabályozó eszközök – normatív határozatok, normatív utasítás Egyedi aktus (individuális aktusok) Meghatározott címzettnek szól Egyszeri végrehajtással érvényesül Konkrét jogviszonyok alakítása

6 Egyedi (individuális) aktusok jogágak szerint Más jogágak rezsimje alá tartozó aktusok Közigazgatási jogi aktusok Pénzügyi jogi Nemzetközi jogi Munkajogi Polgári jogi

7 Közigazgatási jogi aktusok az alanyok egymáshoz való viszonya szerint Kétoldalú aktusok Egyoldalú aktusok Közigazgatási szerződések Hatósági szerződés

8 A közigazgatás kétoldalú aktusai, a polgári jogi és a közigazgatási jogi szerződés Polgári jogiKözigazgatási jogi RendeltetésA közigazgatási szerv, mint polgári jogalany saját szükségleteinek kielégítése Közfeladat megoldása Jogalanyok viszonyamellérendeltségMellérendeltség, de a közigazgatási szervnek többletjogosítványai vannak A szerződés tartalmaA felek akaratnyilatkozata + Ptk A felek akaratnyilatkozata + közigazgatási jog (Ptk. háttérszabály) Jogérvényesítés módjaBíróság – Pp.közigazgatási szerv egyoldalú aktusa Bíróság - Pp

9 Egyoldalú közigazgatási jogi aktusok A közigazgatás működése során kiadott aktusok 1.Hierarchikus, irányítási aktusok Utasítás Határozat Aktus-felülvizsgálat 2.Belső igazgatási aktusok Utasítás Határozat 3.Törvényességi felügyeleti aktusok Aktus-felülvizsgálati Eljárást kezdeményező aktusok 4.Együttműködési aktusok Közhatalmi Hatósági aktusok 1.Hatósági döntés Határozat, végzés 2.Szakhatósági hozzájárulás 3.Hatósági intézkedés 4.Eljárást kezdeményező aktusok

10 Az aktusok joghoz kötöttsége, hibás aktusok Nappali Győr

11 Az aktusokkal szemben támasztott érvényességi követelmények 1.Jogi követelmények a)Általános jogi követelmények Minden aktus jogi érvényességi kellékei b)Speciális jogi követelmények Csak egyes aktusokkal, aktustípusokkal szemben előírt követelmények (pl.: hozzájárulás, jóváhagyás, határozatképesség, speciális alakszerűség, stb.) 2.Alkalmassági követelmények Célszerűség, egyértelműség, világosság, célszerűség hatékonyság, eredményesség, stb.

12 Általános jogi követelmények 1.Az aktuskibocsátó közigazgatási szerv jogképessége a)Felhatalmazás közigazgatási feladatok ellátására b)Hatáskör, illetékesség c)Joghatóság 2.Jogszerűség Az aktus tartalmának az anyagi jogi szabályoknak való megfelelése 3.A jogban szabályozott eljárási rend betartása 4.Az akarat valódisága 5.Tárgyilag és jogilag lehetséges eredményre irányuljon 6.Közlés

13 Az aktusok joghoz kötöttsége 1.Mennyire határolja be a jog a közigazgatási aktus tartalmát? 2.Két véglet a)Teljesen kötött aktus – csak egyféle aktust hozhat a közigazgatás Előnye – kiszámítható, ellenőrizhető Hátránya – kazuisztikus szabályozás, nem ad lehetőséget egyéni körülmények értékelésére Alanyi jogokat, kötelezettségeket szabályoz ilyen módon a jog b)A közigazgatás szabad belátására bízza a döntést A közigazgatás az adott szituációnak legmegfelelőbb, leghatékonyabb döntést hozhatja meg Nem kiszámítható és nem ellenőrizhető 3.A két véglet között – mérlegelési jogkör biztosítása

14 Szabad belátás - diszkrecionális jogkör 1.XIX.-XX. sz. első fele – rendészeti igazgatás 2.Praeter legem – jogszabályi rendelkezések hiányában 3.Contra legem – jogszabállyal ellentétes 4.Bianco felhatalmazás alapján kiadott aktus 5.XX. sz. második fele – jogállamiság tartalmi eleme a közigazgatás joghoz kötöttsége – a korábbi értelemben vett diszkrecionális jogkör ellentétes a jogállamiság követelményével 6.Kivételesen – rendkívüli állapot, katasztrófa helyzet – alkotmányos felhatalmazás alapján lehetőséget kap a közigazgatás contra legem, praeter legem aktusok kibocsátására 7.Megváltozik a fogalom tartalma – a nagyon széles mérlegelési jogkör – diszkrecionális mérlegelés

15 Mérlegelési jogkör 1.Több egyaránt törvényes döntési lehetőséget biztosít a közigazgatásnak a jogi szabályozás 2.Milyen módon ad a jog mérlegelési jogkört a)A norma hipotézise – nincs hipotézise a normának, határozatlan jogfogalmat tartalmaz, b)A diszpozíció - -hat,-het; keretszabály, diszjunktív diszpozíció 3.A mérlegelési jogkör terjedelme a különböző tevékenységfajtákban különböző a)A közigazgatási rendszeren belüli igazgatás fajtákban – széles mérlegelési jogkör – gyakori a kategórikus normával való szabályozás b)Hatósági tevékenységben erős jogi kötöttség – kivételes a diszkrecionális mérlegelési jogkör

16 Méltányosság 1.A kontinentális jogrendszerekben, ahol erős a közigazgatás külső igazgatási tevékenységének joghoz kötöttsége – állandóan jelenlevő jogalkalmazói igény – ahol a jog előírásai túl merevek, egyes egyedi ügyekben az ügyfelek számára indokolatlanul hátrányos döntéshez vezetnek 2.A jog előírásaitól az ügyfél javára eltérő döntés lehetősége 3.Jogalkotói vagy jogalkalmazói méltányosság? a)Jogalkotói méltányosság- jogszabály mondja meg, hogy az általános szabályoktól, mely feltételek megléte esetén és milyen mértékben lehet eltérni b)Jogalkalmazói méltányosság – a jog általános felhatalmazást ad, a jogalkalmazó maga dönti el, hogy mely ügyekben, mely szabályoktól és milyen mértékig tér el az ügyfél érdekében 4.Communis opinió – jogalkotói méltányosság – az Áe., Ket. kísérletek megbuktak – diszkriminatív jogalkalmazási gyakorlathoz vezet.

17 Hibás aktusok 1.Hibás aktus – valamely jogi vagy alkalmassági követelménynek nem felel meg 2.Aktushiba a)Lényeges – az aktus nem alkalmas jogi hatás kiváltására - érvénytelen b)Lényegtelen hiba – nem érinti az aktus jogi hatását 3.Érvénytelen aktusok a)Semmis aktusok – súlyos, lényeges hiba, ami nem orvosolható, meg kell semmisíteni a)Nem létező – keletkezésüktől fogva érvénytelenek b)Megsemmisítendő – mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az arra jogosult szerv meg nem semmisíti b)Orvosolható aktusok

18 Semmis aktusok 1.Semmisségi okok A közigazgatási szerv jogképességének (közigazgatási jogkör, hatáskör, illetékesség, joghatóság) hiánya Az aktus lehetetlenre irányul Bűncselekmény, a tartalma, vagy kibocsátása bűncselekmény következménye Akarati hibában szenved az aktus 2.A semmisség tételes jogi megközelítése – másként alakul az egyes tevékenységfajtákban a)Normatív aktusok – alkotmányellenesség – megsemmisítendő b)Hatósági aktusok – törvényességi vélelem – megsemmisítendő c)Közigazgatáson belüli aktusok – nem létező aktusok – végrehajtás megtagadásának lehetősége d)Közigazgatási szerződések – Ptk. semmiségi okok – bárki hivatkozhat rá

19 Orvosolható aktusok 1.Lényeges, ámde nem olyan súlyos, hogy a megsemmisítés indokolt lenne 2.Az orvoslás módjai: a)Kijavítás – név-, szám-, egyéb elírás, számítási hiba b)Kiegészítés – valamely jogban előírt, vagy az ügy szempontjából lényeges kérdésben nem rendelkezett c)Reformáció – módosítás, megváltoztatás

20 A puding próbája A rendőr előállítja a személyazonosságát igazolni nem tudó személyt A népegészségügyi hatóság engedélyezi a kórház működését A kormányhivatal építési korlátozás miatt korlátozási kártalanítást állapít meg A gyámhivatal engedélyezi a kiskorú örökbefogadását A városi képviselő-testület megállapítja a helyi építésügyi szabályzatot A polgármester szerződést köt a községháza felújítási munkálatainak elvégzésére a kivitelezővel A jegyző telekadót vet ki K.J.-re A helyi önkormányzat megállapodást köt intézményi társulás létrehozására A polgármesteri hivatal ügyintézője iktatja a beérkezett ügyiratot A miniszterelnök kinevezi a kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat A megyei rendőrfőkapitány parancsot ad a megye területén a fokozott közúti ellenőrzésre

21 A puding próbája A környezetvédelmi főfelügyelőség megsemmisíti a környezetvédelmi felügyelőség jogszabálysértő bírságoló határozatát A kormányablak személyazonosító igazolványt állít ki A járási hivatal földügyi hatóságkánt eljárva jelzálog-jogot jegyez be az ingatlan- nyilvántartásba Az anyakönyv-vezető bejegyzi a házasságkötést a házassági anyakönyvbe A halotti anyakönyvet vezető anyakönyv-vezető értesíti az ügyfél haláláról a születési anyakönyvet vezető anyakönyv-vezetőt A polgármester kiutasítja a képviselő-testület üléséről az ülés rendjét megzavaró polgárt A kisajátítási előadó kiutasítja a tárgyalásról a tárgyalás rendjét zavaró ügyfelet A munkavédelmi felügyelő a munkavédelmi felszerelés használatára kötelezi a dolgozót. A polgármester falugyűlést hív össze a köztársasági elnök dönt községgé nyilvánításról

22 A puding próbája A Budapesti Ügyvédi Kamara elutasítja dr. K.G.B. tagfelvételi kérelmét. Tokaj hegyközség közgyűlésemegalkotja a hegyközség alapszabályát. B. város önkormányzata szeptember 1-től köznevelési megállapodást köt a Gyermekmosoly Alapítvánnyal óvoda működtetésre. G. község önkormányzata szerződést köt a Zár-lak Vagyonvédelmi Kft.-vel a községi strand éjszakai őrzésére. T. város polgármestere testvérvárosi megállapodást köt a romániai K. város polgármesterével. Az Emberi Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára közigazgatási egyeztetésre hívja meg az érintett minisztériumok képviselőit a foglalkozási rehabilitációról szóló kormány-előterjesztésről. A rendőr kórházba szállítja a bódult állapotban lévő J.I-t. Az anyakönyvvezető a házasságkötési eljárásban házastársakká nyilvánítja H.I-t és D.G-t.

23 A puding próbája A rendőr elszállíttatja a tilosban parkoló személygépkocsit. A vízirendőrség helyszíni szabálysértési bírságot szab ki tiltott helyen fürdőzés miatt. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a CBA Kft. Élelmiszerüzletében a mérlegek hitelességét. A tűzvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását adja idősek otthona épületének használatba vételi engedélyezése során. Az emberi erőforrás miniszter kinevezi az országos tiszti főorvost. A Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdasági Igazgatóságának gépjármű főelőadója elkészíti a gépkocsivezetők ügyeleti beosztását, és azt közli a gépkocsivezetőkkel. Az egészségbiztosítási szerv finanszírozási szerződést köt a Z. megyei kórházzal. A városi gyámhivatal feljelentést tesz B.B. kiskorú veszélyeztetése miatt.


Letölteni ppt "Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái Közig.0. nappali 2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések