Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái"— Előadás másolata:

1 Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái
Közig.0. nappali 2014

2 A közigazgatás cselekményei, aktusok
Már sokat tudunk róla Tevékenységfajták elemzése A közigazgatás eszközrendszere tevékenység-fajtánként különböző jogi és nem jogi eszközöket igénybe vesznek Jogviszonyok jogi tények jogviszony létrehozása, módosítása, megszüntetése A közigazgatás eszközrendszerének a vizsgálata – jogi megközelítésben Jelentősége – az egyes aktustípusok jogi rezsimjének feltárása Meghatározza a szabályozás sajátosságait A jog alkalmazásának jellemzőit – pl.: a jogorvoslás lehetőségét

3 A közigazgatási cselekmények rendszerezésének szempontjai
- Kivált-e változást (joghatást) a jogalanyok jogviszonyaiban? - Szabályozó (normatív) vagy egyedi jellegű-e? Mely jogág szabályozza a cselekményt? - Milyen jogviszonyokat keletkeztet / módosít/ szüntet meg/tanúsít a kiváltott jogi hatás? Mi a cselekmény tartalma? Milyen jogi jellemzői vannak?

4 A közigazgatás cselekményei
Cselekmények Tényleges cselekmények Aktusok Tényleges cselekmények – önmagukban jogi hatásuk nincs, de rendszerint szorosan kapcsolódna az aktusokhoz, azok kibocsátását, érvényesítését segítik elő Döntés-előkészítési cselekmények Ügyviteli cselekmények Igazgatási cselekmények Reálcselekmények Materiális cselekmények a közigazgatás jogi hatás kiváltására irányuló cselekményei Változást idéznek elő a jogalanyok jogainak, kötelezettségeinek állományában Jogviszonyokat alakítanak – létrehoznak/módosítanak/megszüntetnek

5 Az aktusok fajtái normativitásuk szerint
Normatív aktus – általános magatartási szabály Címzettek köre: nagyszámú, előre nem látható folyamatosan, illetőleg rendszeresen visszatérően tanúsítandó magatartást ír elő Jogszabályok Közjogi szervezetszabályozó eszközök – normatív határozatok, normatív utasítás Egyedi aktus (individuális aktusok) Meghatározott címzettnek szól Egyszeri végrehajtással érvényesül Konkrét jogviszonyok alakítása

6 Egyedi (individuális) aktusok jogágak szerint
Más jogágak rezsimje alá tartozó aktusok Közigazgatási jogi aktusok Polgári jogi Pénzügyi jogi Polgári jogi: pl. irodaszer beszerzésére irányuló szerződés (közbeszerzés!!!!! –ld. később a közigazgatási szerződéseknél) Pénzügyi jogi: ld. adóhatóság aktusai Nemzetközi jogi: pl. 1139/2010. (VII. 2.) Korm. határozat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Norvég Királyság közötti, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról (a megállapodást a Korm. hagyta jóvá + kihirdetés a MK-ban) pl. kormány által 1107/2010. (V. 4.) Korm. határozat a Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogramról szóló egyezmény (CEEPUS III.) szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról (ld. a fenti) Munkajogi : közigazgatási szerveknél nem érdemi és nem ügykezelő dolgozók alkalmazása Nemzetközi jogi Munkajogi

7 Közigazgatási jogi aktusok az alanyok egymáshoz való viszonya szerint
Egyoldalú aktusok Kétoldalú aktusok Közigazgatási szerződések Hatósági szerződés A közigazgatás szerződés gyűjtőfogalom , aminek alfajtái vannak a szerződés tárgya szerint: Közszolgáltatásra irányuló szerződések (pl. közoktatási megállapodás) Társulásra irányuló megállapodás (ld. Ötv.) Együttműködési megállapodás – önkorm. –rendőrség; testvérvárosi kapcsolatok (non ius) igazgatási szervek közötti együttműködés (pl. tb. - Honvédség) Finanszírozási szerződések (ld. Eg. bizt.) Támogatási szerződések – ezek egy része hatósági szerződés Hatósági szerződés a specialitásai miatt tárgyaljuk külön, de ez is a közig. szerződések egyik válfaja

8 A közigazgatás kétoldalú aktusai, a polgári jogi és a közigazgatási jogi szerződés
Rendeltetés A közigazgatási szerv, mint polgári jogalany saját szükségleteinek kielégítése Közfeladat megoldása Jogalanyok viszonya mellérendeltség Mellérendeltség, de a közigazgatási szervnek többletjogosítványai vannak A szerződés tartalma A felek akaratnyilatkozata + Ptk A felek akaratnyilatkozata + közigazgatási jog (Ptk. háttérszabály) Jogérvényesítés módja Bíróság – Pp. közigazgatási szerv egyoldalú aktusa Bíróság - Pp Közbeszerzés problematikája és értelmezései Közszerződés (érv pl.: módosítás ilyen eljárásban) Polgári jogi szerződéskötést megelőző közigazgatási eljárás (alku) + polgári jogi szerződés Kérdés: a közigazgatási szerződésekben alkalmazandó-e, ld. pl. egészségügyi szolgáltatások kiszervezése (Egri Kórház) (de ue. háziorvosi ellátásra von. szerződés – praxisjog, stb.) 2. Hatósági szerződés – egyéb közig.kétoldalú aktusok különbözősége - a Ket. hatálya alá tartozó HATÓSÁGI ÜGYBEN - jogszabályban kijelölt ügyfajtákban, a hatósági határozat helyett

9 Egyoldalú közigazgatási jogi aktusok
A közigazgatás működése során kiadott aktusok Közhatalmi Hatósági aktusok Hierarchikus, irányítási aktusok Utasítás Határozat Aktus-felülvizsgálat Belső igazgatási aktusok Törvényességi felügyeleti aktusok Aktus-felülvizsgálati Eljárást kezdeményező aktusok Együttműködési aktusok Hatósági döntés Határozat, végzés Szakhatósági hozzájárulás Hatósági intézkedés Eljárást kezdeményező aktusok

10 Az aktusok joghoz kötöttsége, hibás aktusok
Nappali 2014. Győr

11 Az aktusokkal szemben támasztott érvényességi követelmények
Jogi követelmények Általános jogi követelmények Minden aktus jogi érvényességi kellékei Speciális jogi követelmények Csak egyes aktusokkal, aktustípusokkal szemben előírt követelmények (pl.: hozzájárulás, jóváhagyás, határozatképesség, speciális alakszerűség, stb.) Alkalmassági követelmények Célszerűség, egyértelműség, világosság, célszerűség hatékonyság, eredményesség, stb.

12 Általános jogi követelmények
Az aktuskibocsátó közigazgatási szerv jogképessége Felhatalmazás közigazgatási feladatok ellátására Hatáskör, illetékesség Joghatóság Jogszerűség Az aktus tartalmának az anyagi jogi szabályoknak való megfelelése A jogban szabályozott eljárási rend betartása Az akarat valódisága Tárgyilag és jogilag lehetséges eredményre irányuljon Közlés

13 Az aktusok joghoz kötöttsége
Mennyire határolja be a jog a közigazgatási aktus tartalmát? Két véglet Teljesen kötött aktus – csak egyféle aktust hozhat a közigazgatás Előnye – kiszámítható, ellenőrizhető Hátránya – kazuisztikus szabályozás, nem ad lehetőséget egyéni körülmények értékelésére Alanyi jogokat, kötelezettségeket szabályoz ilyen módon a jog A közigazgatás szabad belátására bízza a döntést A közigazgatás az adott szituációnak legmegfelelőbb, leghatékonyabb döntést hozhatja meg Nem kiszámítható és nem ellenőrizhető A két véglet között – mérlegelési jogkör biztosítása

14 Szabad belátás - diszkrecionális jogkör
XIX.-XX. sz. első fele – rendészeti igazgatás Praeter legem – jogszabályi rendelkezések hiányában Contra legem – jogszabállyal ellentétes Bianco felhatalmazás alapján kiadott aktus XX. sz. második fele – jogállamiság tartalmi eleme a közigazgatás joghoz kötöttsége – a korábbi értelemben vett diszkrecionális jogkör ellentétes a jogállamiság követelményével Kivételesen – rendkívüli állapot, katasztrófa helyzet – alkotmányos felhatalmazás alapján lehetőséget kap a közigazgatás contra legem, praeter legem aktusok kibocsátására Megváltozik a fogalom tartalma – a nagyon széles mérlegelési jogkör – diszkrecionális mérlegelés

15 Mérlegelési jogkör Több egyaránt törvényes döntési lehetőséget biztosít a közigazgatásnak a jogi szabályozás Milyen módon ad a jog mérlegelési jogkört A norma hipotézise – nincs hipotézise a normának, határozatlan jogfogalmat tartalmaz, A diszpozíció - -hat,-het; keretszabály, diszjunktív diszpozíció A mérlegelési jogkör terjedelme a különböző tevékenységfajtákban különböző A közigazgatási rendszeren belüli igazgatás fajtákban – széles mérlegelési jogkör – gyakori a kategórikus normával való szabályozás Hatósági tevékenységben erős jogi kötöttség – kivételes a diszkrecionális mérlegelési jogkör

16 Méltányosság A kontinentális jogrendszerekben, ahol erős a közigazgatás külső igazgatási tevékenységének joghoz kötöttsége – állandóan jelenlevő jogalkalmazói igény – ahol a jog előírásai túl merevek, egyes egyedi ügyekben az ügyfelek számára indokolatlanul hátrányos döntéshez vezetnek A jog előírásaitól az ügyfél javára eltérő döntés lehetősége Jogalkotói vagy jogalkalmazói méltányosság? Jogalkotói méltányosság- jogszabály mondja meg, hogy az általános szabályoktól, mely feltételek megléte esetén és milyen mértékben lehet eltérni Jogalkalmazói méltányosság – a jog általános felhatalmazást ad, a jogalkalmazó maga dönti el, hogy mely ügyekben, mely szabályoktól és milyen mértékig tér el az ügyfél érdekében Communis opinió – jogalkotói méltányosság – az Áe., Ket. kísérletek megbuktak – diszkriminatív jogalkalmazási gyakorlathoz vezet.

17 Hibás aktusok Hibás aktus – valamely jogi vagy alkalmassági követelménynek nem felel meg Aktushiba Lényeges – az aktus nem alkalmas jogi hatás kiváltására - érvénytelen Lényegtelen hiba – nem érinti az aktus jogi hatását Érvénytelen aktusok Semmis aktusok – súlyos, lényeges hiba, ami nem orvosolható, meg kell semmisíteni Nem létező – keletkezésüktől fogva érvénytelenek Megsemmisítendő – mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az arra jogosult szerv meg nem semmisíti Orvosolható aktusok

18 Semmis aktusok Semmisségi okok
A közigazgatási szerv jogképességének (közigazgatási jogkör, hatáskör, illetékesség, joghatóság) hiánya Az aktus lehetetlenre irányul Bűncselekmény, a tartalma, vagy kibocsátása bűncselekmény következménye Akarati hibában szenved az aktus A semmisség tételes jogi megközelítése – másként alakul az egyes tevékenységfajtákban Normatív aktusok – alkotmányellenesség – megsemmisítendő Hatósági aktusok – törvényességi vélelem – megsemmisítendő Közigazgatáson belüli aktusok – nem létező aktusok – végrehajtás megtagadásának lehetősége Közigazgatási szerződések – Ptk. semmiségi okok – bárki hivatkozhat rá

19 Lényeges, ámde nem olyan súlyos, hogy a megsemmisítés indokolt lenne
Orvosolható aktusok Lényeges, ámde nem olyan súlyos, hogy a megsemmisítés indokolt lenne Az orvoslás módjai: Kijavítás – név-, szám-, egyéb elírás, számítási hiba Kiegészítés – valamely jogban előírt, vagy az ügy szempontjából lényeges kérdésben nem rendelkezett Reformáció – módosítás, megváltoztatás

20 A puding próbája A rendőr előállítja a személyazonosságát igazolni nem tudó személyt A népegészségügyi hatóság engedélyezi a kórház működését A kormányhivatal építési korlátozás miatt korlátozási kártalanítást állapít meg A gyámhivatal engedélyezi a kiskorú örökbefogadását A városi képviselő-testület megállapítja a helyi építésügyi szabályzatot A polgármester szerződést köt a községháza felújítási munkálatainak elvégzésére a kivitelezővel A jegyző telekadót vet ki K.J.-re A helyi önkormányzat megállapodást köt intézményi társulás létrehozására A polgármesteri hivatal ügyintézője iktatja a beérkezett ügyiratot A miniszterelnök kinevezi a kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat A megyei rendőrfőkapitány parancsot ad a megye területén a fokozott közúti ellenőrzésre

21 A puding próbája A környezetvédelmi főfelügyelőség megsemmisíti a környezetvédelmi felügyelőség jogszabálysértő bírságoló határozatát A kormányablak személyazonosító igazolványt állít ki A járási hivatal földügyi hatóságkánt eljárva jelzálog-jogot jegyez be az ingatlan- nyilvántartásba Az anyakönyv-vezető bejegyzi a házasságkötést a házassági anyakönyvbe A halotti anyakönyvet vezető anyakönyv-vezető értesíti az ügyfél haláláról a születési anyakönyvet vezető anyakönyv-vezetőt A polgármester kiutasítja a képviselő-testület üléséről az ülés rendjét megzavaró polgárt A kisajátítási előadó kiutasítja a tárgyalásról a tárgyalás rendjét zavaró ügyfelet A munkavédelmi felügyelő a munkavédelmi felszerelés használatára kötelezi a dolgozót. A polgármester falugyűlést hív össze a köztársasági elnök dönt községgé nyilvánításról

22 A puding próbája A Budapesti Ügyvédi Kamara elutasítja dr. K.G.B. tagfelvételi kérelmét.  Tokaj hegyközség közgyűlésemegalkotja a hegyközség alapszabályát.  B. város önkormányzata szeptember 1-től köznevelési megállapodást köt a Gyermekmosoly Alapítvánnyal óvoda működtetésre.  G. község önkormányzata szerződést köt a Zár-lak Vagyonvédelmi Kft.-vel a községi strand éjszakai őrzésére.  T. város polgármestere testvérvárosi megállapodást köt a romániai K. város polgármesterével.  Az Emberi Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára közigazgatási egyeztetésre hívja meg az érintett minisztériumok képviselőit a foglalkozási rehabilitációról szóló kormány-előterjesztésről.  A rendőr kórházba szállítja a bódult állapotban lévő J.I-t.  Az anyakönyvvezető a házasságkötési eljárásban házastársakká nyilvánítja H.I-t és D.G-t.

23 A puding próbája A rendőr elszállíttatja a tilosban parkoló személygépkocsit.  A vízirendőrség helyszíni szabálysértési bírságot szab ki tiltott helyen fürdőzés miatt.  A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a CBA Kft. Élelmiszerüzletében a mérlegek hitelességét. A tűzvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását adja idősek otthona épületének használatba vételi engedélyezése során.  Az emberi erőforrás miniszter kinevezi az országos tiszti főorvost.  A Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdasági Igazgatóságának gépjármű főelőadója elkészíti a gépkocsivezetők ügyeleti beosztását, és azt közli a gépkocsivezetőkkel.  Az egészségbiztosítási szerv finanszírozási szerződést köt a Z. megyei kórházzal. A városi gyámhivatal feljelentést tesz B.B. kiskorú veszélyeztetése miatt.