Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogi kérdések a pedagógia hátterében – gyermekvédelem TÁMOP 3.1.17-15-2015-0010 Egyek 2015 szeptember 28. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogi kérdések a pedagógia hátterében – gyermekvédelem TÁMOP 3.1.17-15-2015-0010 Egyek 2015 szeptember 28. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet."— Előadás másolata:

1 Jogi kérdések a pedagógia hátterében – gyermekvédelem TÁMOP Egyek 2015 szeptember 28. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet

2 22 A gyermekek, gyermekes családok helyzetének néhány jellemzője Kiskorúak száma (KSH 2012.jan.1. ): fő (2001-ben ) Házasságkötések (KSH 2011) Válás: A gyerekek 84%-a kétszülős családban A gyerekek 16 %-a egyszülős családban Az egyszülős családok 86 %-ában az anya él együtt egy vagy több gyermekkel (KSH népszámlálás 2011) Házasságon kívül 2013-ban: 46,2 % (eddigi legmagasabb) ÉvÉlve születés Gulyásné dr. Kovács Erzsébet

3 3 A gyermekek, gyermekes családok helyzetének néhány jellemzője Gyermekszegénység Szegénységi küszöb alatt él a lakosság 14 %-a, 1,23 millió fő Gyermekszegénység aránya 22,6 %, 413 ezer gyermek az EU-ban azon 5 ország közé tartozunk ahol a legnagyobb a távolság a népesség és a gyermekek szegénysége között A szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők: alacsony iskolai végzettség – szülő alacsony isk. végzettsége 3-szor valószínűbbé teszi gyermekei szegénységét – a roma származás – 750 ezres roma népességen belül a szegénységi arány 70% (TÁRKI) a családok gyermekszáma 3 vagy több gyermekes 33%-a, egyszülős: 29,9%-a szegény, a szegény gyermekek 60%-a inaktív, ill. alacsony munkaintenzitású családokban él – a 3. generáció nő fel úgy, hogy a környezetében nincs aktív dolgozó – alacsony foglalkoztatottság egyik oka, az alapfokú iskolai végzettségűek alacsony munkaerő piaci jelenléte: 25,7 %-uk foglalkoztatott, az EU-ban 46,2 % 3

4 Gyermekszegénység – Lehetőségek beszűkülése – Behozhatatlan hátrányok – Jó minőségű szolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyek egyenlőtlensége Cél – A hátrányok átörökítésének megakadályozása – Beavatkozás a lehető legkorábban – Koragyermekkor jelentősége – Sikeres iskolai karrier támogatása 4

5 5 55 Szegénységi kockázatok Roma népességhez tartozás – A szegénység, leszakadás nem cigánykérdés, de a roma népességet fokozottan érinti, – Több a nem roma szegény gyerek, mint a roma, de a roma gyerekek között sokkal nagyobb a szegények aránya – A romák száma: a 2001-es népszámláláskor mintegy 190 ezren vallották magukat romának, 2011-ben 315 ezren, a népesség becsült száma ezer (a lakosság 6-7 %-a) – A szegénységi arány a roma népességen belül eléri a 70%-ot (TÁRKI 2010), – Iskolázottságuk messze az átlag alatti (8 ált.-nál nem magasabb iskolai végzettségűek között 30% a roma) – Foglalkoztatási rátájuk 20 % (roma nőké 10%) – Több mint 60 %-uk vidéken, falusias környezetben, többnyire szegregátumokban (1600 telep) él, igen rossz lakáskörülmények között, – Havas Gábor 2009: „kb.100 olyan település van az országban amely már végérvényesen szegény/cigány gettóvá vált, és további 200 amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak tűnő módon halad e felé az állapot felé.”

6 6 66

7 7 77 Hátrányos helyzetű térségek Jelmagyarázat Leghátrányosabb, komp. prog. (33) Leghátrányosabb helyzetű (14) Hátrányos helyzetű (47) Nem hátrányos (80) KSH, 2007,

8 8 8

9 9 A gyámhatoságoknal nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak ezer azonos korú lakosra jutószáma, 2011 /Forrás: KSH Szociáis és Statisztikai Évkönyv 2011/ 9

10 10 A befektetések megtérülése a tanulás különböző szakaszaiban Forrás: Cunha et all(2006)

11 Biztos Kezdet Gyerekház Gyvt.38/A. § 238 (1) A Biztos Kezdet Gyerekház (a továbbiakban: Gyerekház) célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. 238 (2) A Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői szolgálattal, az óvodával, egyéb gyermekintézménnyel, valamint szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival. (3) A Gyerekházra e törvény gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 11

12 12

13 13 Az iskolába lépők közül 3 évet óvodába járók aránya Forrás: KIR-Stat, Tárki-Tudok/Lannert Judit

14 14 Magántanulók aránya, általános iskola, KIR-Stat Forrás: Tárki-Tudok/Lannert Judit

15 15 Helyzetkép iskolai adatok Iskolai adatok (2012/13) Ált.isk. hhh tanulók: 13,7% Gimnáziumban hhh: 1,4 % Problémák: A magyar iskolarendszer nem méltányos (PISA felmérés), nem csökkenti a családi körülmények okozta hátrányokat A szegregált iskolákban alacsonyabb a szakos tanárok száma, gyengébb a felszereltség Nincs tekintettel arra, hogy a hhh gyerek nem tud otthon felkészülni az órákra, Középfokú oktatásból magas a lemorzsolódás(különösen szakiskolából) Magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyereket kevéssé tolerálja Korai iskolaelhagyók (max. alapfokú isk. végzettségű évesek) aránya 11,2% (2100-ben, 2013-ban 11,8% (É-Alföld, É-Mo. 14 % fölött), EU 2020 cél max. 10 %

16 A gyermekvédelem rendszere 1.Pénzbeli ellátások 2.Személyes gondoskodás keretébe tartozó – Gyermekjóléti alapellátások – Gyermekvédelmi szakellátások 3.A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések 4.Javítóintézetek 16

17 A gyermekvédelem rendszere 15. § (1) 82 Pénzbeli és természetbeni ellátások: 82 a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, 17

18 A gyermekvédelem rendszere Gyermekjóléti alapellátások Biztos Kezdet Gyermekház a) a gyermekjóléti szolgáltatás, – Gyermekjóléti szolgálat – Gyermekjóléti központ b) a gyermekek napközbeni ellátása, – Bölcsőde, – Családi napközi – Házi gyermekfelügyelet – Alternatív ellátások c) a gyermekek átmeneti gondozása. – Helyettes szülő – Gyermekek átmeneti otthona – Családok átmeneti otthona 18

19 A gyermekvédelem rendszere Gyermekvédelmi szakellátás a) az otthont nyújtó ellátás, – Nevelőszülő – gyermekotthon b) 85 az utógondozói ellátás, 85 – Utógondozó otthon c) 86 a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

20 A gyermekvédelem rendszere Hatósági intézkedések a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, b) a védelembe vétel, c) a családbafogadás, d) az ideiglenes hatályú elhelyezés, e) a nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése, i) 88 a megelőző pártfogás elrendelése

21 21 Jogszabályi változások jan.1-től állami fenntartásba kerültek a megyei önkormányzatok által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények jan. 1-től állami fenntartásba kerültek a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények Az állam fenntartói feladatait a Kormány rendeletében kijelölt szerv (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság) végzi. Gyermekvédelmi gyámság Megszűnik a gyermekotthon vezetőjének és a nevelőszülőnek a gyámi jogköre, A gyermekvédelmi gondoskodásben részesülő gyermekek gyámságát, gyermekvédelmi gyámok látják el (max. 30 gyerek/gyám) TEGYESZ alkalmazza őket

22 Jogszabályi változások Nevelőszülői ellátás új, egységes foglalkoztatási jogviszony január 1. napjától január 1. után a 12 év alatti gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek csak nevelőszülőnél kerülhetnek elhelyezésre (Gyvt. 161/M.§ (1)) – kivétel lehet: tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, illetve testvérsor már szakellátásban élő gyermekek: – év – 3 év alatti gyermekek; – év – 6 év alatti gyermekek, – év – 12 év alatti gyermekek elhelyezése befogadó szülőnél történjen (Gyvt. 161/M.§ (2)) 22

23 A gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett kiskorúak száma és aránya (KSH: Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig május) 23

24 Nevelőszülőnel és gyermekotthonban gondozott kiskorúak aránya, 2000– 2011 /Forrás: KSH Szociáis és Statisztikai Évkönyv 2011/ 24

25 A gyermekvédelmi rendszer célja Gyvt. 14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Alapelvek – A gyermek mindenek felett álló érdeke – Szükségletekhez igazodó ellátás – Ellátások igénybe vétele általában önkéntes – Anyagi okból családból kiemelni nem lehet – Együttműködés (jelzőrendszer, jelzési kötelezettség) – fogalmak (gyermek, kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú) 25

26 Jelzőrendszer - tagok 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) 103 a köznevelési intézmények, 103 d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) 104 a pártfogó felügyelői szolgálat, 104 h) 105 az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, 105 i) 106 a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, 106 j) 107 az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, 107 k) 108 a munkaügyi hatóság

27 Jelzőrendszer- jelzés 2) 109 Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek 109 a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Jelzés Célja: megszakítsa a bántalmazást, elhanyagolást, megakadályozza annak folytatódását Fontos az írásbeliség! Ha azonnali jelzést (telefonos, szóbeli, rövid ) kíván meg a helyzet súlyossága, utána írásbeli feljegyzésben a problémát konkrétan, körültekintően le kell írni (problémajelző lap), Ki kell derüljön belőle, mi az alapja a bántalmazás gyanújának, a veszélyeztetettség súlyosságának (amennyiben ez már megítélhető), és annak, ha azonnali beavatkozás szükséges. 27

28 Adatok zárt kezelése (új!) (2a) 110 A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli. (2014. március 15-től) 110 A gyámhivatal nem enged betekintést az ügyfélnek az iratok azon részébe, amelyből következtetni lehetne a jelzést tevő intézményre vagy személyre. A gyermekjóléti szolgálat sem biztosít betekintést az iratok ezen részébe. A bántalmazókkal szemben nem a jelzést tevőknek kell fellépniük, hanem a gyermekjóléti szolgálatnak, a gyámhatóságnak, a rendőrségnek kell a szükséges lépéseket megtenniük. 28

29 Felelősség- együttműködés (3) 111 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. 111 (4) 112 Ha az (1) bekezdés a)–i) és k) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)–i) és k) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. 112 A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan (www.szgyf.gov.hu) 29

30 30 Gyermekjóléti szolgáltatás A településen a megelőző rendszer központja szociális munka módszereivel és eszközeivel Feladatai (szolgáltató, szervező, közvetítő ): Családban nevelkedés segítése – információszolgáltatás, szabadidős programok, tanácsadás, hivatalos ügyek intézésének segítése Veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése – jelzőrendszer működtetése, esetkonferencia, családgondozás, családi krízisek kezelése, – hatósági intézkedés kezdeményezése (védelembe vétel, családból kiemelés) – iskolai szociális munkát biztosíthat (2015. jan. 1.) Családból kiemelt gyermek visszagondozása Ellátási formák: – Önálló családgondozó (egyszemélyes szolgálat), – Gyermekjóléti szolgálat (alapfeladatok); – Gyermekjóléti központ 40 e. lélekszám fölött (alapfeladatok és kórházi szoc.munka, utcai, lakótelepi szoc.munka, kapcsolattartási ügyelet, készenléti szolgálat).

31 Változások január 1-től Gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés január 1 -jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. Települési szinten a család -és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család-és gyermekjóléti központ keretében. A települési önkormányzat november 30 -áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A települési önkormányzatok feladatkörében marad a lakóhely szintű minimumszolgáltatások általános segítő feladatok biztosítása. A hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzataihoz kerül. A szolgáltatás illetékessége kiterjed a járást alkotó települések lakosságára is. A központoknak szakmai támogatást kell nyújtaniuk a szolgálatok számára. A központok új gyermekjóléti feladataként jelenik meg január 1 –jei hatálybalépéssel az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység.. 31

32 32 Hatósági intézkedések Védelembe vétel (a gyermek a családban marad) – Szülői veszélyeztetés, alapellátással megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja – Szülő nem együttműködő – Gyermekjóléti szolg. családgondozóját kirendeli – Kötelezheti a szülőt (vigye eü. Szolgáltatóhoz, iskolapszichológusnál való megjelenésre, konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételére, gyereknek magatartási szabályokat állapíthat meg) – Szülői felügyeleti jogot nem érinti – Évente felülvizsgálat – Megszüntetés: nincs már rá szükség, 2 éve elrendelték és a veszélyeztetettséget nem sikerült megszüntetni, a gyereket ki kell emelni a családból, a gyerek nagykorúvá válik,

33 Nevelésbe vétel 77. § 519 (1) A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek 519 a) családja képessé válik a gyermek visszafogadására, b) számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor, c) örökbefogadása megtörténik, vagy d) eléri nagykorúságát, ha az a)–c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az önálló életre. 33

34 Nevelésbe vétel 78. § 520 (1) A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha 520 a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy ac) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy ad) a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, 34

35 Nevelésbe vétel b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot. 35

36 36

37 Jogszabályi változások A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása (Gyvt.) A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát augusztus 31-éig a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény tartalmazza. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben ennek meghatározása már nem szerepel szeptember 1-jétől Gyvt-ben 67/A. § 420 (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: 420 a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, 37

38 Jogszabályi változások A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása (Gyvt.) b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) 421 a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek

39 Jogszabályi változások A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása (Gyvt.) (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. 39

40 Jogszabályi változások A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása (Gyvt.) (2) A települési önkormányzat jegyzője állapítja meg gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetének fennállását, és a határozatban megjelöli mely ok miatt (szülő alacsony iskolai végzettsége, munkanélküli szülő, lakáskörülmények). (6) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. 40

41 Jogszabályi változások Megelőző pártfogás (2015. jan.1.) Nyomozó hatóság jelez a gyámhatóságnak bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése esetén Gyámhatóság védelembe vétel iránti eljárásban megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének beszerzése céljából. A gyámhatóság a pártfogó felügyelői környezettanulmány és kockázatértékelés alapján a védelembe vétellel egyidejűleg, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a bűnismétlés megelőzése érdekében a) a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén aa) elrendeli a gyermek megelőző pártfogását, ab) kötelezi a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködésre, a megelőző pártfogó felügyelővel az általa meghatározott időközönként történő személyes találkozásra, és ac) a megállapított magatartási szabályok betartására, vagy b) a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének legalább közepes foka esetén a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmének, a gyermekjóléti szolgálat javaslatának és az eset összes körülményének figyelembevételével dönt a megelőző pártfogás mellőzéséről vagy az a) pontban foglalt intézkedések alkalmazásáról. 41

42 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok köznevelési tv. 1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Értelmező rendelkezések 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, 42

43 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok köznevelési tv. 5. A pedagógus kötelességei és jogai 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, 69.§ (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,(ÚJ! 2015.jan.) 43

44 Közoktatási törvény (hatálytalan) A veszélyeztetettséggel kapcsolatos szabályozás a törvényben 19.§. 7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, 41.§ (6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. 44

45 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok köznevelési tv. Köznevelési tv. 45.§ (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (HATÁLYTALAN) 45

46 (6) 164 Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. (ÚJ!)

47 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok köznevelési tv. (adatkezelés) 26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok 41. § (7) A gyermek, tanuló adatai közül d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,…. továbbíthatóak. 47

48 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok köznevelési tv. (adatkezelés) 42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 48

49 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok köznevelési tv. (adatkezelés) 2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. (3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 49

50 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről…. 41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. 50

51 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről… § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. (2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. 51

52 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 43. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése 131. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. (2) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet fordít a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal. (3) Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek. (4) Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust, tanuló esetén az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni. 52

53 Igazolatlan hiányzás 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A GYERMEK, A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE 19. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok 51.§ (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (5) 27 Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot

54 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (hatályon kívül) 6. § (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési- oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. 54

55 (3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. (5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, 55

56 c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, (8) Az óvoda, a kollégium vezetője vagy helyettese – ha nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – látja el a (4)–(5) bekezdésben meghatározott feladatokat. 56

57 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 57


Letölteni ppt "Jogi kérdések a pedagógia hátterében – gyermekvédelem TÁMOP 3.1.17-15-2015-0010 Egyek 2015 szeptember 28. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések