Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzemi szállítási rendszerek

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzemi szállítási rendszerek"— Előadás másolata:

1 Üzemi szállítási rendszerek
9. Előadás

2 Függőkonvejorok A pálya szakaszokra bontása
A szakasz kezdőpontja egy vízszintes szakasz eleje, végpontja pedig egy függőleges síkú kettős ív, vagy egy vízszintes síkú ív vége. Az anyag feladási, ill. levételi helyeket is osztópontnak kell felvenni. (hiszen q változik)

3 Függőkonvejorok A hajtás célszerű elhelyezése vízszintes síkú pályánál: a terhelt szakasz után. Térbeli pályánál: felső szinten, a terhelt szakasz végénél (közvetlen azután, ahol a vonóerő erőteljes növekedése véget ért). A feszítés célszerű helye: közvetlen a hajtás után, így a hajtásról lefutó láncágban a láncerő beállítható (nehogy negatív, vagy közel 0 legyen! Ekkor ugyanis a lánc begyűrődik, szakad.). Térbeli pályánál a legkisebb láncerő helyén. Bonyolultabb esetben ezek a szabályok nem segítenek, hajtáshely optimalizálás szükséges.

4 Függőkonvejorok Miért van erre lehetőség?
Mert az összes veszteség a hajtáshely megválasztásától függő, így az minimalizálható! Miért szükséges az optimalizálás? A lánc egy keresztmetszetének átlagos terhelése csökken, így kisebb a kifáradásra mértékadó terhelés. Kisebb a szükséges teljesítmény is. A terhelések: megoszló (vontatási ellenállásból, lejtésből/emelkedésből) helyi (lánckerék, vagy ív) – az adott helyen fellépő láncerőtől függ. veszteségtényező

5 Függőkonvejorok Egyszerűsített vonóerőszámítás: ahol:
Fm – a vonóerő a láncban a vizsgált szakasz elején Fn – vonóerő a szakasz végén Lmn ill Hmn – a vizsgált szakasz vízszintes és függőleges vetületi hossza q – az áru 1 méterre eső tömege q0 – a vonóelem és a függeszték 1 méterre eső tömege µz – a futóművek vontatási ellenállástényezője k – a pályaívek ellenállástényezője (ált. 1,01 … 1,1 – táblázatokból kiolvasható)

6 Függőkonvejorok Egyszerűsített vonóerőszámítás: Az első egyenletből
Fm –et számítjuk. A feszítőerőt úgy kell megválasztani, hogy mindenhol minimálisan 1000N legyen a láncerő.

7 Függőkonvejorok Függőkonvejor hajtószerkezete

8 Függőkonvejorok Vonóelem feszítőszerkezete

9 Függőkonvejorok Nagyméretű darabáru felfüggesztése

10 Pneumatikus szállítóberendezések
Áramló gáz, levegő, vagy folyadék (víz) kisebb szemcséjű poranyagokat magával tud ragadni. Elsősorban tárházakban, malmokban gabonát, vagy őrleményeket, ezenkívül pl. hőerőművekben szénport, salakot, pernyét szállítanak ilyen módon. Előnyei: Kis helyigény Csekély beruházási költség Nagy üzembiztonság Hátránya: Nagy energiafogyasztás Üzemük mégis gazdaságos lehet, mert a szállítással egyidejűleg az anyag felvételére is alkalmazható (szívó üzemű), gyakran az anyag tisztítását /gabona/, portalanítását, szárítását, hűtését is elvégzik. Legjellemzőbb mérőszáma: Anyagkoncentráció v. keverési arány:

11 Pneumatikus szállítóberendezések

12 Pneumatikus szállítóberendezések

13 Pneumatikus szállítóberendezések

14 Pneumatikus szállítóberendezések

15 Pneumatikus szállítóberendezések

16 Serleges elevátorok Poros, aprószemű, és darabos ömlesztett anyagok függőleges vagy 45 foknál meredekebb, ferde irányú szállítására szolgálnak. Szállítóelemeik a heveder-, vagy lánc vonóelemre mereven felerősített serlegek, melyek az elevátor alsó részén merített, vagy beléjük öntött anyagot felemelik, és a felső, rendszerint hajtó lánckeréken vagy dobon átfordulva az elvezető surrantóba öntik. A serlegben levő anyag kiürítése a felső dobon való átfordulás közben fellépő centrifugális erő, valamint az anyagra ható gravitáció együttes hatására megy végbe. Ürítési módok: Gravitációs (kicsi szögsebesség) Centrifugális (nagy szögsebesség)

17 Serleges elevátorok Hajtóteljesítmény – szükséglet
Legnagyobb igénybevétel a felső dobra felfutás helyén ébred: Ahol: - a vonóelem legnagyobb igénybevétele [N] - a vonóelem folyómétertömege [kg/m] - a serlegek folyómétertömege [kg/m] - egy serleg tömege [kg] - serlegosztás [m] - a serlegekben levő anyag folyómétertömege [kg/m] - egy serleg térfogata töltési tényező esetén - az anyag halmazsűrűsége - a szállítási magasság [m] - a serlegek merítési ellenállása [N] - a heveder előfeszítése - az alsó feszítődob ellenállása / Vonóelem T1 –re méretezendő! /

18 Serleges elevátorok Lefele menő vonóelemág: Az elevátor hajtásához szükséges kerületi erő: k – a vonóelem hajlítási tényezője Hajtóteljesítmény szükséglet:

19 Lengő szállítógépek Ömlesztett anyagok vízszintes, vagy lejtős szállítására, esetleg rostálására alkalmasak. Az anyag a szemcsékre ható, a szerkezet mozgásából származó tömegerő hatására mozog. Addig mozog együtt a csatornával, amíg a tömegerő nagyobb nem lesz, mint a súrlódó erő határértéke: – a megcsúszás feltétele Szinuszos lengés esetén az anyag egyenlő utakat tenne meg előre – hátra. Akkor jön létre tehát szállítás, ha aszimmetria van. A lengő mozgás aszimmetrikus (rázó szállítógép) A súrlódó erő aszimmetrikus (az pályanyomás miatt) – / lengővályú, vibrációs szállítógép --- * ezek többnyire mikrodobással szállítanak/

20 Lengő szállítógépek Rázó szállítógép
A holtponti * gyorsulások hányadosa: ha A pályanyomás K=konst. A B Kb. cos – görbe, de nem az, mert l/r nem = végtelen. Ezért torzult. A lengőmozgás aszimmetrikus, a B. pont közelében a gyorsulás nagy,  megcsúszás A 2. pontban teljesül: és ezért ismét együtt mozog az anyag a vályúval. * ha l / r < 4  nem a holtpontban van a maximum!!!

21 Lengő szállítógépek Rázó szállítógép s a v t
Kb. cos – görbe, de nem az, mert l/r nem = végtelen. Ezért torzult. v t T 1 2 vályú anyag s a T/2 m g A lengőmozgás aszimmetrikus, az 1.pont közelében a gyorsulás nagy,  megcsúszás (1.pont) A 2. pontban teljesül: és ezért ismét együtt mozog az anyag a vályúval.

22 Lengő szállítógépek Rázó szállítógép
Az anyag egy kettős löket alatti elmozdulása a vályúhoz képest: Az anyagáram átlagos sebessége: ahol: illetve: A szállítóképesség: Korrekciós tényezők: c1 - szállítási módtól függő, c2 - anyagminőségtől függő, c3 - rétegvastagságtól függő.

23 Lengő szállítógépek Lengővályú

24 Lengő szállítógépek Lengővályú Holtponti gyorsulások:
A forgattyús hajtásból számítható a vályú vízszintes gyorsulása: A centrifugális* gyorsulás illetve között változik szerint. * A vályú mozgatásából származó, vízszintes irányú gyorsulás változik szerint.

25 Lengő szállítógépek Lengővályú A pályanyomás: A pályanyomás minimális:
anyag vályú - s t a + 2' 2 1 e A pályanyomás minimális: Lengővályú esetében az anyag nem emelkedik el a vályútól:  felső határ szögsebesség Ha  vibrációs szállítógép (hajításokkal szállít)

26 Lengő szállítógépek Vibrációs szállítógépek Hajítási tényező:
Ha lengővályú, ha vibrációs szállítógép. Vízszintes szállításnál:

27 Lengő szállítógépek Vibrációs szállítógépek A hajítási folyamat: a
3,3 a y [g] t [s] T T/2 2,0 -2,0 -1,0 -3,3 1,0 Együtt- Dobás mozgás G = 3,3 = 2 Hajításos szállítás, periodikus. Nincs együttmozgás, statikus Rezonancia. Gyakorlati működési tartomány Aperiodikus tartomány: a szemcse ide – oda pattog. Ismét periodikus a szemcse mozgása

28 Lengő szállítógépek Lengő szállítógépek alkalmazása:
Nem tapadó, aprószemcsés anyagokhoz. Meleg, koptató hatású anyag is lehet. Silók aljára szerelve adagolásra is alkalmas. Vízszintes irányban, vagy 5-10° -ig emelkedő, lejtő irányban szállít. Q = 5…100 t/h L = 1…40 m B = 200…800 mm Előnye: Egyszerű Olcsó üzemű Hátránya: Zajos Rezgést ad át az épületre


Letölteni ppt "Üzemi szállítási rendszerek"

Hasonló előadás


Google Hirdetések