Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉS I. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár BSC KÉPZÉS 2014. TAVASZI FÉLÉV 2014. TAVASZI FÉLÉV 4. téma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉS I. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár BSC KÉPZÉS 2014. TAVASZI FÉLÉV 2014. TAVASZI FÉLÉV 4. téma."— Előadás másolata:

1 KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉS I. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár BSC KÉPZÉS TAVASZI FÉLÉV TAVASZI FÉLÉV 4. téma

2 A vasúti pálya emelkedési viszonyai, a fellépő emelkedési ellenállás hatására, jelentősen befolyásolják a vonóerő-szükségletet, ezzel a vonatok terhelését és ezen keresztül a vasútvonal átbocsátóképességét. A vasútvonalak emelkedőjét/esését ‰-ben kell megadni. A vonalszakaszokat - az emelkedési és ívellenállások alapján mindkét irányban - terhelési osztályokba kell sorolni. A vonalszakaszok terhelési osztályozása 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.1. Terhelési osztályok

3 Íves, emelkedőben fekvő vonalszakasz viszonyított emelkedője így számítható: e v = e + μ R. Egy vasútvonalon annyi viszonyított emelkedő érték számítható, ahányféle (e + μ R ) összeg adódik. A legnagyobb viszonyított emelkedő a mértékadó emelkedő: e m = (e i + μ Ri ) max. A mértékadó emelkedő az a legnagyobb, legalább 1 km hosszú emelkedő, amelyen felfelé haladva a vontatásra kiválasztott mozdony, a tervezés alapjául szolgáló súlyú vonatot, a vonóerő teljes kihasználása mellett, a kijelölt állandó sebességgel képes vontatni. A tervezés során összhangot kell teremteni az alábbi jellemzők között: - tervezési sebesség, - mozdony vonóereje, - mértékadó emelkedő, - továbbítandó vonattömeg. Törekedni kell arra, hogy egy-egy vonal azonos terhelési osztályba tartozzon. Vonalátépítésnél a mértékadó emelkedő a meglévőnél nagyobb nem lehet. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.2. Mértékadó emelkedő Négy paraméter egysége: - vonóerő, - vontatási sebesség, - mértékadó emelkedő - vontatott tömeg

4 Állandó sebesség esetén a vonóerő és a mértékadó emelkedőn fellépő ellenállások összege egyenlő: F =  E F = μ m  Q m +μ k  Q k +e m  (Q m +Q k ), ahol μ m = mozdony fajlagos menetellenállása (N/kN) μ k = a kocsik fajlagos menetellenállása (N/kN) Q m = mozdony súlyereje (kN) Q k = a kocsik súlyereje (kN). e m = - μ v (‰) A vonatterhelés megállapítása: 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE

5 1.3. A fajlagos vonóerő és a fajlagos menetellenállás viszonya 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE

6 1.4. Mozdonyterhelési diagramok 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE

7 A vontatási sebesség növekedése a Gotthard vasúton

8 Az emelkedőben felfelé haladó szerelvény vontatásához szükséges munka: L = L menetellenállás legyőzésére + L emelésre L = μ  N  u + T  u = μ  Q  cos  u + Q  sin  u = = μ  Q  cos  h/cos  + Q  sin  m/sin  = = μ  Q  h + Q  m = Q  m  (μ  cotg  +1) 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.5. A vontatási munka

9 Az ábrán látható hossz-szelvény esetén a munkák az állandó emelkedésű és a tört vonalvezetés esetén: A-B: M = Q  m 4 A-C-D-E-F-G-B:M = Q  (m 1 + m 3 ) m 1 + m 3  m 4, ezért m 2 = m 1 + m 3 – m 4 = vesztett magasság és Q  m 2 = vesztett munka. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.6. A vesztett magasság

10 A különböző vonalváltozatok üzemi költségének közelítő összehasonlítására. A virtuális az a vízszintes hosszúság, amelyen a vontatási munka azonos a vizsgált, emelkedőben fekvő szakasz vontatási munkájával: L AB’ = L AB L AB = [μ m  Q m +μ k  Q k +e m  (Q m +Q k )]  H, L AB’ = (μ m  Q m +μ k  Q k )  H v, H v = H  m (méter) 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.7. A virtuális hossz

11 Országos közforgalmú vasutak eltérő esésű szakaszai töréspontjainak legkisebb távolsága nyíltvonalon és az állomási átmenő fővágány(ok)ban legalább a vonathossznak feleljen meg, de - homorú lejttöréseknél 300 m-nél, - domború lejttöréseknél 200 m-nél rövidebb nem lehet. A max. lejttörés-különbség: - (felülről) domború lekerekítéseknél  e  e m, - homorú lekerekítéseknél  e  e m /2. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.8. Lejtők csatlakoztatása

12 A lejttörés és lekerekítő íve nem eshet: - nyíltvonalon és állomási átmenő fővágányban átmeneti ívbe, ahol túlemelés kifuttatás is van, - kitérőre (állomási átmenő fővágányban), - ágyazatnélküli acélszerkezetű vagy közvetlen leerősítésű hídra, - útátjáróra (homorú ív esetén). A töréspontoknál alkalmazandó függőleges lekerekítő ívsugár: V  100 km/hR f  0,4V fejl 2 V  100 km/hR f = 0,004V fejl 3, de Rmin = 1500 m. Sík vidéken 3 ‰-nél nagyobb mértékadó emelkedő tervezését kerülni kell. Alkalmazott emelkedők: - síkvidéki vasút: 0 - 7‰ - dombvidéki vasút: ‰ - hegyvidéki vasút: ‰. A hosszanti vízelvezetés érdekében hosszú bevágást és az alagutakat lejtőbe kell tervezni. Állomásokon - kivéve azokat a vágányokat, amelyeken a nehézségi erőt tolatásra felhasználják - 1,5‰-nél nagyobb esést új építésnél tervezni nem szabad. Átalakításnál - a helyi körülményeket és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve - előzetes hatósági engedéllyel legfeljebb 2,5‰ tervezhető. A rakodó- és hídmérlegvágány, a lefejtővágány vízszintes legyen. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE

13 1.9. A függőleges lekerekítő ív kialakítása 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE


Letölteni ppt "KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉS I. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár BSC KÉPZÉS 2014. TAVASZI FÉLÉV 2014. TAVASZI FÉLÉV 4. téma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések