Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása II

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása II"— Előadás másolata:

1 Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása II
Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása II. A szellemi tulajdon védelme és hasznosítása Dr. Buzás Norbert

2 A szellemi tulajdon-védelem alapjai
„Ha mindent elvennél a világból, amit fel kellett találni, nem maradna más, mint egy csomó ember, akik áznak az esőben” Tom Stoppard A szellemi tulajdon-védelem alapjai

3 Jefferson a találmányokról
(…) Its peculiar character is that no one possesses the less, because every other possesses the whole of it. He who receives an idea from me, receives instruction himself without lessening mine; as he who lights his taper at mine, receives light without darkening me (…) Inventions then cannot, in nature, be a subject of property. The Founders’ Constitution Article 1, Section 8, Clause 8, Document 12 Thomas Jefferson to Isaac McPherson 13 Aug. 1813

4 Példák a szellemi tulajdon értékére
egyes iparágakban a „nem kézzel-fogható” javak értéke az összértéknek akár 80-85%-a is lehet a Coca-Cola 39 mrd USD-ra értékelte védjegyét 2000-ben a U.S. Court of Appeals egyik döntését követően, amelyben 2000-ben érvénytelenítette az Eli Lilly egyik szabadalmát, a vállalat piaci értéke 36 milliárd USD-vel csökkent

5 Az iparjogvédelem társadalmi fejlődése
V-VI. sz. inkább üzleti titkok (kínai selyem) XIII. sz. littera patens (nyitott levél) II. Henrik 15 éves monopóliumot ad a „divatos tarka ruhák készítésére” az első „szabadalom” – John of Utynam részére színes üveg gyártására Velencei Dekrétum – az első szabadalmi törvény; uralkodói kegy helyett alanyi jog a feltalálónak 10 éves kizárólagos hasznosításra I. (Stuart) Jakab – „Statue of Monopolies” (16 év oltalom, de monopólium csak találmányokra adható) USA szabadalmi törvény (feltalálói jog) Bécsi Világkiállítás (szabályozási igények) Párizsi Uniós Egyezmény (egyenlő elbánás elve)

6 Szellemi tulajdon Szabadalom (Patent)
Használati minta-oltalom (Utility model) Formatervezési minta-oltalom (Industrial design) Védjegy (Trademark) Földrajzi árujelző (Geographical indication) Növényfajta oltalom (Plant variety) Topográfia oltalom (Topography) Névtartomány regisztráció (Domain registration) Szerzői jog (Copyright) Üzleti titok (Trade secret)

7 Az oltalom időtartama IP fajtája Oltalmi idő Hosszabbíthatóság
Szabadalom 20 év Nem hosszabbítható (kivétel SPC) Használati minta 10 év Nem hosszabbítható Formatervezési minta 5 év Újabb 5 évre, legfeljebb 4x Védjegy Újabb 10 évre, korlátlan alkalommal Szerzői jog 70 év a szerző halála után

8 A szabadalom „The patent system added the fuel
of interest to the fire of genius." Abraham Lincoln A szabadalom

9 A szabadalom lényege A szabadalom valójában egy szerződés személy(ek) és/vagy szervezete(ek) valamint egy, az adott kormányzatot képviselő nemzeti hivatal között, melyben: A kormányzat meghatározott időre kizárólagossággal garantálja a szabadalmasnak a szabadalomban foglalt találmány gyártási, forgalmazási és értékesítési jogait A szabadalmas beleegyezik, hogy teljes mértékben nyilvánosságra hozza a találmányt

10 A szabadalom főbb jellemzői
Egy találmány üzleti kiaknázására engedélyezett kizárólagos jog Meghatározott időre (20 év) érvényes Nemzeti hatáskörben adományozható Feltalálói és jogosulti (szabadalmasi) jogokat garantál Vagyontárgyként viselkedik, azaz átruházható (assign), valamint „bérbe” adható (licence)

11 A szabadalom főbb jellemzői
Egy találmány üzleti kiaknázására engedélyezett kizárólagos jog Meghatározott időre (20 év) érvényes Nemzeti hatáskörben adományozható Feltalálói és jogosulti (szabadalmasi) jogokat garantál Vagyontárgyként viselkedik, azaz átruházható (assign), valamint „bérbe” adható (licence)

12

13 A találmány kritériumai
Európa Újdonság Bejelentői elsőbbség Feltalálói tevékenység megléte (meglévő dolgok szakember számára nem nyilvánvaló kombinációja) Ipari alkalmazhatóság USA Újdonság (türelmi idő) Feltalálói elsőbbség Nem nyilvánvalóság Gyakorlati felhasználhatóság (az ésszerűség nem feltétel)

14 minden, ami nem tartozik a technika állásához A technika állása:
1. újdonság Újdonság: minden, ami nem tartozik a technika állásához A technika állása: „a technika állásához tartozik mindaz, ami (…) írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel (…) útján bárki számára hozzáférhetővé vált” Az újdonság alapja nem pusztán a lefedni kívánt terület, hanem az egész világ, azaz a jogszerzéshez abszolút újdonságot kell produkálni A publikált találmány általában elveszti szabadalomképességét, kivéve: Grace period (USA): “the invention was patented or described in a printed publication in this or a foreign country or in public use or on sale in this country, more than one year prior to the date of application for patent”

15 2. elsőbbség

16 3. nyilvánvalóság © GARY LARSON

17 4. alkalmazhatóság

18 A szabadalom főbb jellemzői
Egy találmány üzleti kiaknázására engedélyezett kizárólagos jog Meghatározott időre (20 év) érvényes Nemzeti hatáskörben adományozható Feltalálói és jogosulti (szabadalmasi) jogokat garantál Vagyontárgyként viselkedik, azaz átruházható (assign), valamint „bérbe” adható (licence)

19 Időtáv és költségek 4-500.000 Ft 2-3.000.000 Ft 12 18 30/31
elsőbbségi év nemzeti fázis PCT 12 18 30/31 elsőbbségi nap közzététel nemzeti fázis megindítása nemzetközi kutatás nemzetközi elővizsgálat

20 A szabadalom főbb jellemzői
Egy találmány üzleti kiaknázására engedélyezett kizárólagos jog Meghatározott időre (20 év) érvényes Nemzeti hatáskörben adományozható Feltalálói és jogosulti (szabadalmasi) jogokat garantál Vagyontárgyként viselkedik, azaz átruházható (assign), valamint „bérbe” adható (licence)

21 A szabadalom egy nemzeti jog, azaz
Világszabadalom nincs a PCT nem ad szabadalmat, az egy ELJÁRÁS Európai szabadalom önmagában nem garantál jogot

22 A szabadalom főbb jellemzői
Egy találmány üzleti kiaknázására engedélyezett kizárólagos jog Meghatározott időre (20 év) érvényes Nemzeti hatáskörben adományozható Feltalálói és jogosulti (szabadalmasi) jogokat garantál Vagyontárgyként viselkedik, azaz átruházható (assign), valamint „bérbe” adható (licence)

23 A szabadalomhoz köthető jogok
Feltalálói jog (személyi jog) természetes személy(ek)hez köthető a találmány megalkotásával keletkezik nem átruházható Tulajdonosi jog (vagyoni jog) jogi személyhez is tartozhat rendelkezési jog átruházással keletkezik továbbruházható Feltalálói átruházás - önkéntes - kötelező (szolgálati jogviszony) Tulajdonosi átruházás - 3. szereplőnek - vissza a feltalálónak

24 A feltalálói státusz A feltaláló az a természetes személy, aki vagy a találmányi gondolathoz, vagy annak gyakorlatba való átültetéséhez érdemben hozzájárult Egy tudományos közlemény társszerzője még nem feltétlenül feltalálója a találmánynak, azaz a feltalálói és a szerzői státusz nem mindig esik egybe A feltalálói sorrend a szabadalomban nem számít

25 A szabadalom főbb jellemzői
Egy találmány üzleti kiaknázására engedélyezett kizárólagos jog Meghatározott időre (20 év) érvényes Nemzeti hatáskörben adományozható Feltalálói és jogosulti (szabadalmasi) jogokat garantál Vagyontárgyként viselkedik, azaz átruházható (assign), valamint „bérbe” adható (licence)

26 A vagyoni jogok átruházása és bérbe adása
Feltalálói átruházás önkéntes feltalálói átruházás kötelező feltalálói átruházás: a szolgálati találmány 2. Jogosulti átruházás Használati jog (licencia) önkéntes biztosítása 2. A használati jog kényszerű biztosítása az alkalmazotti találmány a kényszerlicencia 4 év nem hasznosítás után gátló szabadalmak megsértése esetén

27 A licencia főbb jellegzetességei
Fizetési módok (lumpsum, annual minimum, upfront + royalty) Területi hatály Időbeni érvényesség Felhasználási terület Kizárólagosság

28 A szabadalom „kiterjedése”
forrás:

29 Tehát mi is a szabadalom?
1. Fizikailag minden, amiről az elmúlt percekben beszéltünk 2. Mentálisan egy dilemma a.) szerezzek jogokat de ugyanakkor ismertessem versenytársaimmal a titkaimat vagy b.) tartsak minden titokban és vállaljam annak kockázatát, hogy megfejtik a találmányomat vagy párhuzamosan kifejlesztik azt


Letölteni ppt "Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása II"

Hasonló előadás


Google Hirdetések