MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,

Az előadások a következő témára: "MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,"— Előadás másolata:

1 MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.

2 2.3.Pénzpiac Tananyag: Makroökonómia (Oktatási segédlet)
2. kötet: old.

3 2.3.Pénzpiac Téma felépítése: 1. Pénz lényege, gazdasági szerepe
2. Bankrendszer jellemzői 3. Pénzkínálat- pénzteremtés 4. Pénzkereslet 5. Pénzpiaci egyensúly (LM görbe)

4 I. Pénz lényege, gazdasági szerepe Ismétlés (Mikroökonómiában tanultak)
Pénz fogalma: általánosan és tartósan elfogadott csereeszköz, bármely áru értékét képes kifejezni. Pénz lényege: árutermelői viszony Pénz funkciói: forgalmi eszköz (csereeszköz) (mindenki által elfogadott, bármikor tovább cserélhető) fizetési eszköz (egyoldalú jövedelemátengedést biztosít adófizetés hiteltörlesztés) elszámolási egység (értékmérő, alkalmas az árak kifejezésére) vagyontartás eszköze (értékőrző, felhalmozási eszköz) világpénz

5 Milyen tulajdonságok tesznek alkalmassá egy
I. Pénz lényege, gazdasági szerepe Ismétlés (Mikroökonómiában tanultak) Milyen tulajdonságok tesznek alkalmassá egy jószágot, hogy pénzként funkcionáljon? keresett értékálló homogén osztható szállítható tartós könnyen felismerhető

6 Pénz kialakulása, fejlődése Ismétlés: Mikroökonómia
Kezdetben árupénz: saját belső értéke van (só, vas, ezüst, arany), maga is áru, van termelési költsége és ennek szerepe van az érték megállapításában Később: nem árupénz: nincs belső értéke, értéke független az előállítási költségétől Belső érték nélküli pénz: önmagában nincs értéke - törvény garantálja az elfogadását (törvényes fizetőeszköz) - társadalmi közmegegyezés elfogadja Pénzhelyettesítők: bankok  bankjegy: képviseli a fémpénzt (van fedezete) állam  államjegy : bizalmi pénz Ma: a törvényes fizetőeszköz sem jelenik meg mindig a forgalomban (helyettesítik: csekk, bankkártya, banki átutalás)

7 Modern pénzrendszer A mai pénz hitelpénz
kibocsátását törvények szabályozzák hitelnyújtással keletkezik, visszafizetéssel szűnik meg nincs belső értéke Megjelenési formája: készpénz (bankjegy + érme) számlapénz (bankszámlapénz): a bankok által teremtett pénz, amely a bankban bármikor átváltható törvényes fizetőeszközre

8 2. Bankrendszer jellemzői
Bankrendszer fogalma Bankrendszer formái: egyszintű kétszintű Kétszintű bankrendszer: Jegybank: a bankok bankja Kereskedelmi bankok

9 2. Bankrendszer jellemzői
Jegybank feladatai: készpénz kibocsátás monopóliuma szabályozza az egész pénzforgalmat,a hazai valuta értékének őrzése monetáris politikájával hatást gyakorol: piaci kamatlábra árszínvonalra valutaárfolyamra gazdaság reálfolyamataira kezeli a ker.bankok, egyéb pénzintézetek számláit kormány pénzügyeit intézi állam nemzetközi pénzügyeit intézi tartalékokat kezeli

10 2. Bankrendszer jellemzői
Kereskedelmi bankok feladatai: Betétek gyűjtése Hitel nyújtása Számlavezetés Értékpapír kibocsátás, forgalmazás Devizaszámla kezelés Egyéb pénzügyi szolgáltatások

11 3. Pénzkínálat- pénzteremtés
Pénzaggregátumok: M0,M1, M2, M3, M4 M0 = jegybankpénz= Forgalomban lévő készpénz+ ker. bankok jegybankpénz tartaléka M1 = szűken vett pénz= Forgalomban lévő készpénz+ ker.banknál lévő látra szóló betét M2= tágabb értelemben vett pénz= M1+ kvázi pénz (lekötött betét) M3 = M2 + banki értékpapírok

12 3. Pénzkínálat- pénzteremtés
Pénzpiaci modell feltételei Pénz fogalma = M2 Értékpapíron a végtelen lejáratú, fix kamatozású papírt értjük Reálkategóriákat vizsgálunk Gazdaság pénzkínálata adott Pénzpiac: az M2 keresletének és kínálatának az összessége Pénzkínálat = M2 Pénzkereslet= M2-ből a gazdaság szereplőinek a pénztartási igénye

13 3. Pénzteremtés folyamata 1. Mikor van szükség jegybankpénzre?
Ha az egymással fizetési kapcsolatban álló ügyfelek különböző kereskedelmi banknál vezetnek folyószámlát. Jegybank X bank betéte Y bank betéte X bank Y bank jegybanki A ügyfél jegybanki B ügyfél tartalék tartalék betéte „A” fizet „B”-nek: A megbízás  X bank  jegybank Y bank B ügyfél

14 A jegybank korlátozza a kereskedelmi bankok pénzteremtését
Kötelező jegybanki tartalék: az üzleti bankok a betéteik meghatározott %-ában kötelesek jegybanki tartalékot elhelyezni Jegybanki tartalék  = tartalékráta (t) betétek Pénzteremtés: nincs szükség a teljes betétállománynak megfelelő tartalékra a likviditáshoz

15 III.3. Hogyan tud pénzt teremteni egy kereskedelmi bank?
X úr 1000 E Ft betétet helyez el a bankban. 1. Bank 1 000Kp 1000 X betét Pl.: a kötelező tartalékráta 10 %, (t= 0,1) A bank tartalékot képez, szabad pénzeszköze 900 E Ft

16 III.3. Hogyan tud pénzt teremteni egy kereskedelmi bank?
1 00 JB tartalék X betét 900 Készpénz A bank 900 E Ft hitelt tud nyújtani Y úrnak, aki elhelyezi azt a 2. bankban betétként:

17 III.3. Hogyan tud pénzt teremteni egy kereskedelmi bank?
1. bank bank 100 JB tart „X” betét JB tart „Y” betét 900 hitel Kp „Y” úr bankszámlapénze: (1-t)  1000=900 E Ft A következő lépésben a 2. bank újabb hitelt tud nyújtani szabad pénzeszközeiből: Végül az n. lépés után: (1-t)  (1-t)2  (1-t)3  … + (1-t)n  1000 =1000 1/t

18 III.3. Hogyan tud pénzt teremteni egy kereskedelmi bank?
Pénzmultiplikáció: 1000 E Ft induló jegybankpénz 1/t = 1/0,1 = 10 szeres pénzmennyiséget eredményezett. De: a bank nem merítheti ki teljes pénzteremtési lehetőségét, mert számítani kell a betétek kereskedelmi bankon kívüli felhasználására, szabad tartalékok szükségesek!

19 Pénzkínálat befolyásolható: - kötelező tartalékráta
3. Hogyan tud hatni a Jegybank a pénzkínálatra? (Lásd: Monetáris politika) Pénzkínálat befolyásolható: - kötelező tartalékráta - refinanszírozási kamatláb - nyílt piaci műveletek

20 3. Pénzpiaci modell- kínálati oldala
Pénzpiaci modellben Nominális pénz adott Reálpénz = nom. pénz/árszínvonal= M/P (a pénz vásárlóereje) Pénzkínálati függvény: Ms = m  MB

21 4. Pénzkereslet Klasszikus elmélet: A pénz mennyiségi elmélete
M  f = P  Y M: pénz mennyisége f: a pénz forgási sebessége (felt: konstans) Y: potenciális kibocsátás (hosszú távon konstans, a termelési tényezők függvénye)

22 Klasszikus elmélet: A pénz mennyiségi elmélete
A pénzkereslet csak a jövedelem függvénye A pénzkereslet független a kamatlábtól

23 Keynesi pénzkereslet elmélet
Keynes: likviditáspreferencia elmélete alapján (a pénztartás motívumai) A pénzkereslet elemei - tranzakciós - óvatossági - spekulációs

24 Óvatossági pénzkereslet: Mó = f(Y,i)
IV. Pénzkereslet Tranzakciós pénzkereslet: Mt= f(Y) (rendszeres vásárlások lebonyolítása) Óvatossági pénzkereslet: Mó = f(Y,i) (előre nem látott események fedezésére) (+,-) Vagyontartási (spekulációs) pénzkereslet: Ms = f(i) (vagyon megőrzése) (-)

25 IV. Összesített pénzkereslet
Reálpénzkereslet : M ( Y(+), i (-) ) a reálkamatláb (i) és a jövedelem (Y) függvénye M = Mt(Y) + MÓ(Y,i) +MS(i) i Jövedelem nő M(y,i)

26 V. Pénzpiaci egyensúly P, Y nagyságát az összkereslet és összkínálat egyensúlya határozza meg. Külső adottságok

27 V. Pénzpiaci egyensúly Az LM görbe származtatása: Y1 > Y’
túlkínálat LM I 1 I 0 túlkereslet M’(Y’) M(Y) Y L M/P Y Y1 Az LM görbén kívül levő pontok: nincs egyensúly a pénzpiacon

28 Az LM görbe jobbra tolódik
LM görbe elmozdulásai Az LM görbe jobbra tolódik ha a nominálpénzkínálat nő ha az árszínvonal csökken Az LM görbe balra tolódik ha a nominálpénzkínálat csökken ha az árszínvonal nő

29 LM görbe tulajdonságai (összefoglalva)
A kamatláb és a jövedelemszint azon értékeit mutatja, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van, A pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van. Pozitív meredekségű. Reálpénzkínálat növekedésének hatására az LM görbe jobbra felfelé tolódik. A görbétől balra felfelé lévő pontok a pénzpiaci túlkínálatot fejezik ki, a jobbra lefelé lévő pontok pedig a túlkeresletet.

30 2.3. Pénzpiaci modul vége Visszatérés a követelményekhez!! -