Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kisvállalkozói adó Bakóczay Ákosné.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kisvállalkozói adó Bakóczay Ákosné."— Előadás másolata:

1 A kisvállalkozói adó Bakóczay Ákosné

2 A kisvállalkozói adó célja, rövid áttekintése.
Célja a foglalkoztatottság növelése, de tartalmaz olyan elemeket is, melyek a beruházások ösztönzését szolgálják. Fő cél a foglalkoztatottság növelése. Alapját a pénzforgalmi szemléletből kiindulva kell meghatározni, ez közelebb hozza a vállalkozásokat az adózáshoz. Az adót az határozza meg, hogy a vállalkozás mennyi pénzt termel.

3 A kisvállalati adó alanyai
Törvény 16.§ Alanya lehet: Az egyéni cég A közkereseti társaság, A betéti társaság, A korlátolt felelősségű társaság, A ZRT A szövetkezet, lakásszövetkezet, Az erdőbirtokossági társulat A végrehajtó iroda Az ügyvédi iroda és közjegyző iroda A szabadalmi ügyvivői iroda A külföldi vállalkozó, A belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

4 Az adót választók mentesülnek
a társasági adó alól, a SZOCHÓ alól, a szakképzési hozzájárulás alól Az adó mértéke az alap 16 százaléka. Az adó éves adó (naptári éves), megfizetni a következő év május 31.-ig. kell. Negyedévente (bizonyos esetekben havonta) előleget kell fizetni. Nincs adóelőleg kiegészítés (feltöltési) kötelezettség. Veszteség elhatárolás lehetséges. A veszteség a pénzforgalmi eredmény negatív értéke. (10 év) Beruházások esetében szélesebb az elhatárolás lehetősége.

5 Az adó választható. December 20.-ig. kell a választást bejelenteni. (T203KV) Kik választhatják? Maximum 25 fő foglalkoztatása esetén. (KSH 2009.jan. útmutató alapján a választást megelőző év adata) 500 millió forintban meghatározott összes bevételi és mérlegfőösszeg határ alatt. (rövidebb évnél arányosítani kell) Adószámát a NAV az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel A mérlegforduló napja december 31.A megelőző évben is. Kapcsolt vállalkozásokat együttesen kell figyelembe venni. Nem jogszerű választás, ha az adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. Az adóalanyiság csak akkor szűnik mg, ha az átlagos állományi létszám meghaladja az 50 főt.

6 Az adó alapja Pénzforgalmi szemléletű – módosító tételekkel korrigált – eredmény ( a pénzeszközök előző évi és tárgyévi értékének különbsége) Növelve a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel. Az adó alapja nem lehet kevesebb mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege.

7 Pénzeszközök fogalmán értjük:
készpénz, elektronikus pénz, csekk, bankbetétek. Személyi jellegű kifizetések. azok tartoznak ide, melyek járulékalapot képeznek. (munkabér, munkadíj, személyes közreműködés címén kivett összeg,, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok. Ide tartoznak azok nem bérköltségként kifizetett összegek melyekben a le nem vonható áfa is beletartozik, valamint az utána fizetendő SZJA) A törvény egyértelműen rögzíti, hogy az adóalap megállapításánál, csak azokat a tételeket kell figyelembe venni, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek.

8 Korrekciós tételek Általánosságban csökkentik az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (hitel, tőkeemelés, osztalék) növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (hitel visszafizetése, hitel nyújtása, tőkeleszállítás) Meghatározzák azt is, hogy mely költségek azok amelyeket nem lehet elszámolni

9 Csökkentő tételek: Nővelő tételek: Hitel vagy kamat felvétel
Nyújtott hitel törlesztése, visszafizetése Kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása Értékpapír beváltása Tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelés) Osztalék, osztalékelőleg megszerzése Elszámolásra kiadott előleg visszafizetése Nővelő tételek: Hitel vagy kölcsön nyújtása Hitel vagy kölcsön törlesztése Saját kibocsátású kötvény beváltása, törlesztése Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tulajdoni részesedés vásárlása Tőkekivonás Osztalék, osztalékelőleg fizetése Elszámolásra kiadott előleg kifizetetése

10 Az adóalap védelmét vagy az adóelkerülés megelőzését szolgáló egyes módosító tételek:
Végleges pénzátadás 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a tevékenység nem indokolja Megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék Üzérkedés, megvesztegetés érdekében történő kifizetés Ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés Megelőző időszakban keletkezett, de kisvállalkozóként fizetett adó, bírság, pótlék. Valamint e törvény alapján fizetett adó és adóelőleg Tartozás térítés nélküli átvállalása Alultőkésítés rejtett osztaléka.

11 A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítások
Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve Ha magánszemély javára történik Ha olyan külföldi személlyel vagy céggel, amellyel kapcsolt vállalkozásban nem áll. Térítés nélküli eszközátadás Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás Eszköz hiányának elszámolása, ha a hiány a kötelező gondosság mellett nem merült volna fel.

12 Szokásos piaci ár elvének alkalmazása
Kapcsolt vállalkozással kötött szerződésben olyan ellenértéket határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot növelni kell. A kiigazítást attól függetlenül kell elvégezni, hogy Az jár-e pénzeszköz változással, Az ügylettel kapcsolatban a törvény szerint más módosító tételét is alkalmazni kell. A kiigazításnak feltétele, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés is történjen. Külön nyilvántartási kötelezettséget nem kell teljesíteni.

13 Veszteségelhatárolás
Pénzforgalmi szemléletű negatív eredmény (korrigált összeg) elhatárolható. 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel. Az elhatárolt veszteség összegéből az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeg, az adózó döntése alapján teljes mértékben, időbeli korlátozás nélkül csökkentheti a következő adóévek adóalapját. Fontos! Az új beruházások megfelelő elhatárolt veszteséggel a következő években, akár teljes mértékben lecsökkentheti az adóalapot. Ebben az esetben nem érvényesül az a szabály, hogy az adóalap legalább a TBJ. szerinti járulékalapnak felel meg.

14 Egyéb, a kisvállalati adó választásához kapcsolódó átmeneti szabályok
Figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt és kiadást, amelynek teljesítési időpontja a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzi, de tényleges realizálására a kisvállalati adóalanyiság időszakában kerül sor. A törvény biztosítja, hogy egyes ügyletek eredménye (kölcsön nyújtásából származó eredmény) megjelenjen a pénzforgalmi szemléletű eredményben. Ha az ügylet alapjául szolgáló eszköz és kötelezettség az adóalanyiság első évében már állományban volt, eredmény módosító tétel helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek e törvény hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értéket kell figyelembe venni.

15 A kisvállalati adóelőleg
A kisvállalati adóelőleg bevallása Gyakorisága a megelőző adóév kisvállalati adó összegétől függ. Ha az előző évben az adófizetési kötelezettség az 1 millió forintot elérte a bevallás és befizetés havonta történik Az első évben abban az esetben havi bevalló, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétel meghaladta a 100 millió forintot. Bevétel= összes bevétel Egyéb esetben negyedévente köteles bevallást és befizetést tenni. Határidő a hónapot, negyedévet követő hó 12.-e

16 A kisvállalati adóelőleg alapja
Az előleg összege a pénzeszközöknek az adóelőleg megállapítási időszakban realizált változása és az adómegállapítási időszakban a fizetendő TBJ. Szerinti járulékalapot képező összese jövedelem. Az adómegállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adóelőleg Az adóelőleg megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének 16 százaléka. Nem lehet kevesebb, mint az adóelőleg megállapítási időszakban a fizetendő TBJ. Szerinti járulékalapot képező jövedelem 16 százaléka.

17 A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának egyszerűsített formája
Kiindulás a pénzeszközváltozás. (negyedévente) Növelni kell: A Tbj. Szerinti járulékalapot képező összes jövedelemmel Az előző adómegállapítási időszakra tekintettel a megfizetett adóelőleg összegével Kifizetett osztalék és osztalékelőleg összegével.

18 A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának teljes körű módja
Az egyszerűsített módszer arra vezethet, hogy túlfizetik az előleget. (hitel felvétel esetén, ha azt a következő időszakban használják fel) Választási lehetőség van. Lehet alkalmazni az adóalap módosító tételeket is az előleg meghatározása esetén. Ezt teljes körűen kell elvégezni, de a teljes adóévben alkalmazni kell

19 A negatív adóelőleg-alap görgetése
Lehetőség van arra, hogy az adóelőleg-megállapítási időszak negatív adóalapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban csökkentő tételként figyelembe vegyék. Nem azonos a veszteségelhatárolás felhasználásával. Ezt csak az adóévben lehet felhasználni.

20 A kisvállalati adó mértéke, bevallása
Az adót az előlegek beszámításával a következő év május 31.-ig. kell bevallani és a különbséget megfizetni, vagy túlfizetés esetén azt visszaigényelni. Ha nem egész évben működött, akkor a megszűnéstől számított ötödik hó utolsó napjáig. Az adó mértéke 16 százalék.

21 Az adóalanyiság megszűnése
Nem lehet a mérleg forduló napját megváltoztatni. Év közben nem lehet kilépni Évvégén december 20-ig. lehet bejelenteni a következő évre a megszűnést.

22 A kisvállalati adóalanyiság megszűnése a törvényben meghatározott oknál fogva
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik: A bevételi értékhatár meghaladását megelőző hónap utolsó napjával Végelszámolás, felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal Ha felszámolás, végelszámolás nélkül szűnik meg a megszűnés napjával Az adóalany átalakulását megelőző nappal Határozat jogerőre emelkedés napját megelőző hónap utolsó napjával (vám, számla, nyugta) mulasztási bírság, jövedéki bírság esetén Adószám felfüggesztése esetén a jogerőre emelkedés hónapját megelőző hónap utolsó napjával 1 milliónál nagyobb végrehajtható adótartozás esetén a naptári negyedév utolsónapján Létszámváltozás esetén annak a hónapnak az utolsó napjával mikor meghaladta az 50 főt.

23 A társaságiadó-alanyok átlépése a kisvállalati adó alá
A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a kisvállalkozói adó törvényben alkalmazott eltérésekkel. TAO alany a bejelentés évére már nem tesz adóelőleg bevallást, és a következő évben előleget nem fizet. Fejlesztési tartalék Nem élhet fejlesztési tartalék képzésével A lekötött fejlesztési tartalék fel nem használt részét nem köteles elszámolni, ha nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének és az adó megfizetésének kötelezettsége. A feloldás a lekötést követő 4 év, ha beruházásra fordítja.

24 Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésének feltételes kedvezménye.
Megszűnés esetén a kivezetésből származó eredménynek az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegéből a fel nem használt rész miatt az elmaradt adót és késedelmi pótlékot meg kell fizetni. A kisvállalati adóalany esetében nem kell, ha az immateriális jószág szerzésére fordítja 3 adóéven belül

25 Értékcsökkenési leírás
Megszűnés esetén az adózás előtti eredményt növelni illetve csökkenteni kell a könyv szerinti érték és a számított nyilvántartási érték különbözetével. Áttérés esetében a társasági adóalanynak az értékcsökkenési leírás különbözetével el kell számolni, mentesülésre nincs lehetőség.

26 Kedvezményezett átalakulás
A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a TAO adóalanyának a kedvezményezett átalakulás halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség.

27 Kedvezményezett részesedéscsere
A kedvezményezett részesedéscsere halasztott kedvezményével el kell számolni, mentesülésre nincs lehetőség. Tartós adományozás A kedvezménnyel el kell számolni Kisvállalkozási kedvezmény Nem köteles elszámolni a kedvezménnyel, ha a kisvállalati adóalanyisága alatt nem terhelné a TAO törvény szerint eredménynövelési kötelezettség.

28 Foglalkoztatottság növelésének kedvezménye
A megszűnés kapcsán nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a TAO törvény szerint egyébként nem terhelné adózás előtti eredmény növelési kötelezettség, ez álla kisvállalati adózóra is, de ha utóbb kiderül, hogy ennek nem felelet meg, akkor a keletkezés évének megfelelően kell a kiváltó esemény évéről bevallást tennie. Nem realizált árfolyamnyereség A megszűnés évében az adózás előtti eredményt növeli a még el nem számolt, a nem realizált árfolyamnyereség átmeneti kedvezményét megszüntető növelő tétel, és csökkenti a nem realizált árfolyamnyereségre tekintettel figyelembe vett növelő tétel. Kedvezményezett átalakulást vagy kedvezményezett eszközátruházást követő megszűnés A különbözettel el kell számolni, mentesülésre nincs lehetőség Szokásos piaci ár A TAO szerint kell eljárni, növelni vagy csökkenteni kell az adózás előtt eredményt. Egyéni cég Egyéni vállalkozó, egyéni céggé alakulásakor a kedvezmények esetében hasonló módon kell eljárni, mint A TAO-nál Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Ha a feltételeknek nem felel meg a visszafizetési kötelezettség áttérés esetén is fennáll

29 Társaságadó szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén
Amennyiben a megszűnési okok bekövetkeznek, a vállalkozás tevékenységét társaságiadó-alanyként végzi tovább. A kisvállalkozás alatt szerzett eszközök értékcsökkenést elszámoltnak kell tekinteni. (költségként elszámolta) A kisvállalkozást megelőző időszakból származó veszteségből évente 20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

30 Iparűzési adó Kisvállalkozó az iparűzési adó alapját megállapíthatja.
Általános szabályok szerint A nettó árbevétel 80 százalékában A kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében

31 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "A kisvállalkozói adó Bakóczay Ákosné."

Hasonló előadás


Google Hirdetések