Számviteli alapismeretek I.

Az előadások a következő témára: "Számviteli alapismeretek I."— Előadás másolata:

1 Számviteli alapismeretek I.
A számviteli információs rendszer

2 A számvitel fogalma Elszámolási, beszámolási, nyilvántartási rendszer,
amely objektív információkat szolgáltat, a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről külső és belső személyek számára. Célja a megbízható és valós kép kialakítása.

3 Számviteli információ
A vállalkozás vagyonának értékéről, mennyiségi és minőségi adatairól tevékenységének bevételeiről a bevételszerzés érdekében felmerült ráfordításairól Cél a nyilvános gazdálkodás.

4 Nyilvántartás Számla Nyilvántartólap/ raktárbizonylat/stb.
Elsődleges összesítés Másodlagos összesítés → bizonylat → alapnyilvántartás → analitika → főkönyv

5 A számviteli bizonylatok (2000.évi C. törvény)
Fogalma 166.§ (1)-(4) Általános alaki és tartalmi kellékei 167.§ (1)-(3) Megőrzése 169.§ (1)-(3)

6 Bizonylat fogalma Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

7 Bizonylat fogalma A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. A számviteli bizonylatot – az előzőekben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni

8 Általános alaki és tartalmi kellékei
a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

9 Általános alaki és tartalmi kellékei
A számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható.

10 Megőrzése A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.

11 Egyszerűsített számla adattartalma
Sorszám Kibocsátás kelte   Eladó (szállító) neve, címe és adószáma Vevő (megrendelő) neve, címe Értékesítés megnevezése, besorolási száma Mennyiségi egység és mennyiség Bruttó egységár és bruttó érték tételesen Ellenérték pénzben kifejezett összege   Százalékérték (25% = 20%; 20% = 16,67%; 5% = 4,76%)   Szöveges utalások : „Mentes az adó alól”  

12 Alapnyilvántartás - analitika
Mennyiségi adatok természetes mértékegységben : óra, db, kg, fő Minőségi adatok a vagyontárgy egyértelmű beazonosításához: szín, méret, cikkszám, rendszám, minőségi osztály, sorszám, helyrajzi szám, stb. Érték adatok egységár, összérték forintban vagy külföldi pénzben kifejezve

13 Anyagkészlet analitika (egy lehetséges tartalmi előírás)
Mennyiség Vételár Kapott engedmény Járulékos költségek Beszállító adatai Tárolás helye Szavatossági idő Cikkszám Értékvesztés Készlet csökkenés elszámolás módszere

14 Vevőkkel szembeni követelés – analitika ( egy lehetséges tartalmi előírás)
Vevő, neve, címe, adószáma, számla száma Számla sorszáma Teljesítés dátuma Fizetési határidő Egységár Mennyiség Termék megnevezése Nettó érték, áfa, bruttó érték Részlet fizetés Pénznem Árfolyam-különbözet Értékvesztés, behajthatatlan követelés

15 Főkönyvi nyilvántartás: FŐKÖNYVI SZÁMLA
Fogalma: egy adott vagyonrészről készített nyilvántartás, amelyben az állomány növekedés és csökkenés értékét rögzítjük előjelek nélkül 2db számoszlopban. Leegyszerűsített séma: KÓD (szám) Vagyontárgy megnevezés Bizonylat sorszám Gazdasági esemény rövid leírása „ + ” Érték növekedés „ - ” Érték csökkenés

16 Főkönyvi nyilvántartás: FŐKÖNYVI SZÁMLA
A nyilvántartások egy részében (meghatározott szabály alapján) „csökkenés-növekedés” oszlopokat találunk. Leegyszerűsített séma: KÓD (szám) Vagyontárgy megnevezés Bizonylat sorszám Gazdasági esemény rövid leírása „ - ” Érték csökkenés „ + ” Érték növekedés

17 Főkönyvi napló A bizonylatokat időrendi sorrendben rögzíti a törvényben foglalt bizonylati fegyelemben rögzített határidők alapján. s. sz. Gazdasági esemény rövid leírása,bizonylat T-forgalmú számla K-forgalmú összeg

18 A számviteli információs rendszer elemei
Számviteli bizonylat Alapnyilvántartás Analitika Főkönyv Főkönyvi kivonat Leltár Beszámoló

19 A számvitel feladatai beszámoló-készítés könyvvezetés
bizonylati rendszer kialakítása könyvvizsgálat nyilvánosságra hozatal

20 Beszámoló Részei Fajtái Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet
Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló

21 Beszámolókészítés Üzleti évről – általában a naptári évről,
kivéve előtársaság, átalakulás, megszűnés, stb. Készítői a gazdálkodók: MNB Vállalkozó Egyéb szervezet Államháztartás szervezetei Előzőek és természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális, és oktatási intézmények

22 Vállalkozók minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe

23 Egyéb szervezetek a) a lakásszövetkezet, b) a társasház, c) a társadalmi szervezet, a köztestület, d) az egyházi jogi személy, e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, g) a közhasznú társaság, h) a Műsorszolgáltatási Alap, i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, j) a víziközmű társulat, k) a befektetési alap, az egyéb alapok, l) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, m) a magánnyugdíjpénztár, n) az önkéntes nyugdíjpénztár, o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, p) a közraktár, r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet

24 Államháztartás szervezetei
azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít Az államháztartást - a központi kormányzat, - az elkülönített állami pénzalapok, - a helyi önkormányzatok, valamint - a társadalombiztosítás költségvetései (alrendszerek) alkotják.

25 Könyvvezetés Fogalma: A vagyon nagysága vagy összetétele
változásainak rögzítése. Fajtái: Kettős könyvvezetés (kétféle nyilvántartás vezetése) idősoros könyvelés a főkönyvi naplóba számlasoros könyvelés a főkönyvi számlákra Egyszeres könyvvezetés naplófőkönyvbe

26 Kettős könyvvezetés A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.

27 Bizonylati rendszer kialakítás
Vagyonváltozások dokumentálásához kapcsolódó bizonylatok felsorolása, rögzítése, kezelése, megőrzése Bizonylatok fajtái külső, belső szigorú és nem szigorú számadású

28 Bizonylati rendszer Bizonylati elv Bizonylati fegyelem
minden vagyonváltozást rögzíteni kell a törvény által előírt tartalmú, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján Bizonylati fegyelem a bizonylat rögzítésének határideje más a pénzeszközhöz kapcsolódó bizonylatok egyéb, nem pénzmozgást dokumentáló bizonylatok esetében.

29 Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről

30 Könyvvizsgálat tulajdonos érdekében független belső ellenőrzés
hitelesítés könyvvizsgálói jelentés, záradék

31 Nyilvánosságra hozatal
Közzététel – cégbíróságon Letétbe helyezés – székhelyen Egyéb - napilapban, interneten

32 A számvitel területei Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel
külső információs igények → beszámoló Vezetői számvitel belső információs igények → vezetői döntés előkészítés → költséggazdálkodás

33 Számviteli alapismeretek II.
A vállalkozás vagyona

34 A beszámolók fajtái Éves beszámoló részletes
Egyszerűsített éves beszámoló csak összegző adatok

35 Egyszerűsített éves beszámoló készítői
A gazdálkodás nagyságrendje alapján: Az alábbi 3 mutató közül, 2 egymást követő üzleti évben legalább 2 a határérték alatt marad. Mérleg főösszeg: 500 MFt Éves nettó árbevétel: 1000 MFt Foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50 fő

36 Egyszerűsített éves beszámoló készítői
Jogi forma és tevékenység alapján: NEM KÉSZÍTHET - Rt. - Pénzügyi vállalkozás, hitelintézet, biztosító társaság - Konszolidációba bevont vállalkozás - Ha az üzleti év eltér a naptári évtől

37 Sajátos egyszerűsített éves beszámoló
Feltételei: Nettó árbevétel max. 100 MFt Foglalkoztatottak átl. létszáma max. 50 fő Bt, Kkt Következményei: Egyszerűsített értékelési szabályok

38 A beszámolók tagolása MÉRLEG – vagyon kimutatás
EREDMÉNYKIMUTATTÁS jövedelem meghatározás KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET szöveges magyarázat, elemzések

39 A mérleg összeállítás bizonylatai
Leltár leltárkészítési szabályzat Főkönyvi kivonat főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek összesítése

40 A leltár Fogalma Adott időpontra vonatkozó, az összes eszközről és az összes forrásról készített tételes fölsorolás. Mennyiségi, minőségi és értékadatokat tartalmaz a gazdálkodó által előírt formában, a felelős vezető aláírásával. Fajtái teljes körű – részleges nyitó – záró – évközi A leltározás módszerei leszámlálás egyeztetés

41 Fogalmak Eszköz (a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosítása)
Forrás (a vagyon eredet szerinti csoportosítása) Mérleg fordulónap (amely napra a leltár és a mérleg vonatkozik, az adott napon meglévő vagyont vizsgáljuk utólag visszakövetkeztetve) Mérleg készítés napja (az a nap, ameddig össze kell gyűjteni az információkat a leltár, ill. a mérleg összeállításához)

42 A mérleg Fogalma Jellemzői Fajtái - nyitó, záró - „A” és „B” típusú
Tagolása - mérleg főcsoportok: A, B,…,G - mérleg csoportok: I., II.,…, VII. - mérleg tételek: 1., 2., …,10.

43 A mérleg Adott időpontra vonatkozik
Az összes eszközről és az összes forrásról készített kimutatás Csak összevont értékadatokat tartalmaz, kerekítve (eFt, MFt) A törvény által előírt formában A felelős vezető aláírásával 2 vagy 3 oszlopos (előző év, helyesbítések, tárgy év) Kétoldalas vagy listaszerű

44 A leltár és a mérleg Azonosságok - - - -
Különbségek (önálló összehasonlításra)

45 Mérleg egyezőség elve Összes eszköz = Összes forrás Eszközök = Saját + Idegen forrás Aktívák = Passzívák

46 Eszközök A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) Forgó eszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) Aktív időbeli elhatárolások

47 A) I. Immateriális javak
Alapítás átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése

48 A) II. Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcs. vagyoni ért. jogok
Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járm. Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

49 A) III. Befektetett pénzügyi eszközök
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

50 B) I. Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek
Növendék-, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek

51 B) II. Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések …

52 B) III. Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban
Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok …

53 B) IV. Pénzeszközök Pénztár, csekk Bankbetétek

54 C) Aktív időbeli elhatárolások
Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások

55 Források D) Saját tőke I. …VII. E) Céltartalékok
F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt köt. II. Hosszú lejáratú köt. III. Rövid lejáratú köt. G) Passzív időbeli elhatárolások

56 D) Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

57 E) Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre
Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék

58 F) I. Hátrasorolt kötelezettségek
Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

59 F) II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt váll.-sal szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő váll.-sal szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

60 F) III. Rövid lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek …

61 G) Passzív időbeli elhatárolások
Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek

62 Számviteli alapismeretek III.
Gazdasági események

63 Gazdasági események Fogalma olyan események a gazdálkodásban, amelyek a vagyon nagyságát, vagy összetételét megváltoztatják. Rögzítése a főkönyvben csak a MÉRLEG EGYEZŐSÉG ELVE alapján! (összes eszköz = összes forrás)

64 Gazdasági események Fajtái
egyszerű gazdasági események: nincs eredményre gyakorolt hatás összetett gazdasági események: van eredményre gyakorolt hatás

65 Egyszerű gazdasági események
A vagyon (mérleg főösszeg) nem változik a) eszközök összetétele változik (mert az egyik E+ és a másik E-) b) források összetétele változik (mert az egyik F+ és a másik F-) A vagyon nagysága megváltozik a) mérleg főösszeg nő (mert egyik E+ és egyik F+) b) mérleg főösszeg csökken (mert egyik E- és egyik F-)

66 Forrás körforgás jellegű gazdasági események
Jegyzett tőke emelése tőketartalékból Elemzés: jegyzett tőke nő és tőketartalék csökken E mérleg … F D) I D) III ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

67 Tőkebevonás jellegű gazdasági események
Gép vásárlás halasztott fizetéssel beruházások állománya nő és a szállító felé kötelezettség nő E MÉRLEG F A) II vételár F) III vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

68 Tőkekivonás jellegű gazdasági események
Szállító kifizetése átutalással pénzeszköz csökken és szállító felé kötelezettség csökken E MÉRLEG F B) IV vételár F) III vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

69 Eszköz körforgás jellegű gazdasági események
Anyagvásárlás készpénzért anyagkészlet nő és készpénz csökken E MÉRLEG F B) I vételár B) IV vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

70 Tőke kivonás jellegű gazdasági események
Tb járulék átutalás pénzeszköz csökken és tb kötelezettség csökken E MÉRLEG F B) IV tb kötelezettség F) III tb kötelezettség ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

71 Eszköz körforgás jellegű gazdasági események
Szoftver vásárlás készpénzért szellemi termékek állománya nő és készpénz csökken E MÉRLEG F A) I vételár B) IV vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

72 Eszköz körforgás jellegű gazdasági események
Váltó elfogadása a vevőtől váltókövetelés nő és vevőkövetelés csökken E MÉRLEG F B) II eredeti követelés B) II eredeti követelés ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

73 Eszköz körforgás jellegű gazdasági események
Tartós részesedés vásárlása leányvállalatban tartós részesedés nő a kapcsolt vállalkozásban és pénzeszköz csökken E MÉRLEG F A) III vételár B) IV vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

74 A könyvvezetés fogalma (12.§)
A gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan, a törvényben rögzített szabályok szerint nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja.

75 A könyvvezetés jellemzői (159.§)
a számviteli alapelvek betartásával magyar nyelven valóságnak megfelelően eszközök és források változásáról folyamatosan zárt rendszerben áttekinthetően

76 A könyvvezetés fajtái Kettős könyvvezetés Egyszeres könyvvezetés
idősoros könyvelés főkönyvi naplóba számlasoros könyvelés főkönyvi számlákra Egyszeres könyvvezetés naplófőkönyvbe

77 Az egységes számlakeret (160.§)
Minden gazdálkodóra vonatkozik Egységes rendszer A számviteli adatrögzítés alapja Kódrendszer Mérleg - eszközök (1., 2., 3.) - források (4.) Eredménykimutatás - bevételek (9.) - költségnemek, AST (5.) - ráfordítások (8.)

78 Vállalkozói számlarend (161.§)
Az egységes számlakeret alapján Beszámolóhoz kapcsolódó adatszolgáltatás Analitikára épül A megalakulást követő 90 napon belül készül Felelőse a gazdálkodó képviseletére jogosult személy

79 A számlarend tartalma számla száma és megnevezése számla tartalma
állományváltozások gazdasági eseményei és más számlákkal való kapcsolata a főkönyvi számlák és az analitika kapcsolata a számlarendet alátámasztó bizonylati rendszer

80 A kódrendszer felépítése
1. Számlaosztály – Befektetett eszközök 1 Számlacsoport – Immateriális javak 4. Számla – Szellemi termékek +

81 A főkönyvi számla Fogalma: egy adott vagyonrészről készített nyilvántartás, amelyben az állomány- növekedés és - csökkenés értékét rögzítjük előjelek nélkül 2 db számoszlopban. 1., 2., 3., 5., 8. számlaosztály jellege , - azaz a bal oldalon állománynövekedés, a jobb oldalon állománycsökkenés , 9. számlaosztály jellege - , + azaz a bal oldalon állománycsökkenés, a jobb oldalon állománynövekedés Bal oldal jele: „T” Jobb oldal jele: „K”

82 Számlacsoportok (1., 2.) 11. Immateriális javak
Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Anyagok Befejezetlen és félkésztermékek Növendék, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk Közvetített szolgáltatások Göngyölegek

83 Számlacsoportok (3.) 31. Követelés áruszállításból… (vevők)
32. Követelés kapcsolt vállalkozással szemben 33. Követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 34. Váltókövetelés 35. Adott előleg 36. Egyéb követelés 37. Értékpapírok 38. Pénzeszközök 39. Aktív időbeli elhatárolások

84 Számlacsoportok (4.) 41. Saját tőke 42. Céltartalék
Hátrasorolt kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettség Passzív időbeli elhatárolás

85 Egyszerű gazdasági események elemzése és könyvelése

86 Szállító felé kötelezettség
Gépvásárlás számlára Vagyonrész-változás Beruházások + Szállító felé kötelezettség Beszámoló rovata AII. FIII. Főkönyvi számla 454. - + Könyvelése T-161. beruházások K-454. szállítók

87 Szoftvervásárlás készpénzes számlára
Vagyonrész- változás Szellemi termék + Pénztár - Beszámoló rovata AI. BIV. Főkönyvi számla 114. + - 381. Könyvelése T-114. szellemi termék K-381. pénztár

88 Anyagvásárlás számlára
Vagyonrész- változás Anyagkészlet + Szállító felé kötelezettség Beszámoló rovata BI. FIII. Főkönyvi számla 211. + - 454. - + Könyvelése T- 211. anyagkészlet K-454. szállítók

89 Áruvásárlás készpénzért
Vagyonrész változás Árukészlet + Pénztár - Beszámoló rovata BI. BIV. Főkönyvi számla Könyvelése T-261. áruk beszerzési áron K-381. pénztár

90 Hibás áru visszaküldése és az ellenérték kifizetése
Vagyonrész- változás Pénztár + Árukészlet - Beszámoló rovata BIV. BI. Főkönyvi számla 381. + - Könyvelése T-381. pénztár K-261. áruk beszerzési áron

91 Gépvásárlás számlájára kapott minőségi árengedmény
Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Beruházások Beszámoló rovata FIII. AII. Főkönyvi számla 454. - + Könyvelése T-454. szállítók K-161. beruházások

92 Leányvállalati részvény- vásárlás készpénzért
Vagyonrész- változás Tartós részesedés + Pénztár - Beszámoló rovata AIII. BIV. Főkönyvi számla Könyvelése T-171. tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban K-381. pénztár

93 Váltó elfogadása Vagyonrész- változás Váltókövetelés + Vevőkövetelés -
Beszámoló rovata BII. Főkönyvi számla 341. + - 311. Könyvelése T-341. váltókövetelés K-311. vevőkövetelés

94 Szállítói tartozás kifizetése
Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Bankbetét Beszámoló rovata FIII. BIV. Főkönyvi számla 454. - + 384. + - Könyvelése T-454. szállítók K-384. elszámolási betétszámla

95 Bérfizetés átutalással
Vagyonrész- változás Dolgozó felé kötelezettség - Bankbetét Beszámoló rovata FIII. BIV. Főkönyvi számla 471. - + 384. + - Könyvelése T-471. jövedelem- elszámolás K-384. elszámolási betétszámla

96 Tőketartalék áthelyezése eredménytartalékba
Vagyonrész- változás Tőketartalék - Eredménytartalék + Beszámoló rovata DIII. DIV. Főkönyvi számla 413. - + Könyvelése T-412. tőketartalék K-413. eredménytartalék

97 Kölcsön fölvétele 5 év futamidőre
Vagyonrész- változás Pénztár + Hosszú lejáratú kölcsön Beszámoló rovata BIV. FII. Főkönyvi számla 441. - + Könyvelése T-381. pénztár K-441. hosszú lejáratú kölcsön

98 Beruházási hitel fölvétele
Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Hosszú lejáratú kötelezettség + Beszámoló rovata FIII. FII. Főkönyvi számla 454. - + 444. Könyvelése T-454. szállítók K-444. beruházási és fejlesztési hitelek

99 3 éves futamidejű kölcsönfolyósítás
Vagyonrész- változás Tartósan adott kölcsön + Bankbetét - Beszámoló rovata AIII. BIV. Főkönyvi számla 193. + - 384. Könyvelése T-193. tartósan adott kölcsön K-384. elszámolási betétszámla

100 Adott kölcsön tőketörlesztése
Vagyonrész- változás Pénztár + Tartósan adott kölcsön - Beszámoló rovata BIV. AIII. Főkönyvi számla 193. + - Könyvelése T-381. pénztár K-193. tartósan adott kölcsön

101 Kapott kölcsön tőketörlesztése
Vagyonrész- változás Rövid lejáratú kölcsön - Pénztár Beszámoló rovata FIII. BIV. Főkönyvi számla 451. - + Könyvelése T-451. rövid lejáratú kölcsön K-381. pénztár

102 Kötvénykibocsátás névértéken
Vagyonrész- változás Elkülönített bankbetét + Hosszúlejáratú kötelezettség Beszámoló rovata BIV. FII. Főkönyvi számla 385. + - 443. - + Könyvelése T-385. elkülönített bankbetét K-443. tartozás kötvénykibocsátásból

103 Kötvénytartozás törlesztése
Vagyonrész- változás Hosszúlejáratú kötelezettség - Bankbetét Beszámoló rovata FII. BIV. Főkönyvi számla 443. - + 384. + - Könyvelése T-443. tartozás kötvénykibocsátásból K-384. elszámolási betétszámla

104 Beruházás aktiválása épületté
Vagyonrész- változás Ingatlanok + Beruházások - Beszámoló rovata AII. Főkönyvi számla 123. + - Könyvelése T-123. épületek K-161. beruházások

105 Számviteli alapismeretek IV.
Bekerülési érték

106 Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke
az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

107 Vállalkozáson kívülről történő szerzés esetén
BESZERZÉSI ÁR Vásárlás: a nettó vételár Apport átvétel: a társasági szerződés szerinti érték Csere: a csereszerződés szerinti érték Követelés fejében átvételnél: az eredeti követelés értéke Térítés nélküli átvételnél: az átadónál szereplő nyilvántartási érték MINDENÜTT TARTALMAZZA A JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEKET, ÉS MAX. A PIACI ÉRTÉK LESZ A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK.

108 Járulékos költségeket növelnek:
felárak az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, vagy raktárba szállításával kapcsolatban felmerült szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai bizományi díj beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek vámterhek

109 Járulékos költségeket növelnek:
illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke] az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj) a vásárolt vételi opció díja

110 Járulékos költségeket növelnek:
beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön - bankgarancia díja - kezelési díj - folyósítási jutalék - rendelkezésre tartási jutalék - szerződés közjegyzői hitelesítésének díja a felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba szállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a beruházáshoz kötődő - az eszköz üzembe helyezéséig - a biztosítási díj

111 Járulékos költségeket növelnek:
a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamvesztesége a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (betanítás) díjai, közvetlen költségei

112 Járulékos költségeket növelnek ingatlanokra:
építési telek (földterület) és rajta lévő épület beszerzésekor az épület, építmény beszerzési, bontási költségei vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló új beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni

113 Járulékos költségeket növelnek:
a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíj

114 A bekerülési értéket csökkenti:
kapott árengedmény a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, és a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege devizakötelezettség árfolyamnyeresége

115 Nem változtatja meg a beszerzési árat:
vissza nem térítendő fejlesztési támogatás kapott kölcsön, hitel levonható ÁFA a megosztandó ÁFA levonható része az aktiválás utáni időszakra esedékes kamat és biztosítási díj karbantartási költségek az aktiválás után beszerzett tartozék és tartalék alkatrészek

116 Speciális bekerülési értékek:
Vevők: számla bruttó végösszege Kamatozó értékpapír: kamat nélküli vételár Váltókövetelés: eredeti követelés Váltótartozás: névérték Kölcsön: a jóváírt pénzösszeg Hitel: a lehívott összeg Adott előleg: ÁFA nélküli összeg

117 Saját előállítás közvetlen önköltsége:
az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, vetítési alapok, jellemzők segítségével elszámolhatók

118 Devizás eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke:
Általános szabály - MNB hivatalos árfolyama - kiválasztott pénzintézet középárfolyama Indoklás mellett - kiválasztott pénzintézet eladási árfolyama - kiválasztott pénzintézet vételi árfolyama - keresztárfolyam

119 Eszközök mérlegértéke
bekerülési érték beszerzési ár vagy közvetlen önköltség - leértékelések értékcsökkenés vagy értékvesztés + felértékelések visszaírások és/vagy értékhelyesbítés

120 Leértékelések Értékcsökkenés – AI. és AII terv szerinti értékcsökkenés: VI. T-5.értékcsökkenési leírás K-1.imm.j., tárgyi eszközök - terven felüli értékcsökkenés: VII T-8.egyéb ráfordítás K-1.imm.j., tárgyi eszközök Értékvesztés – AIII. és B pénzügyi eszközökre: IX T-8.pénzügyi ráfordítás K-1.,3.értékpapírok - többi eszközre: VII T-8.egyéb ráfordítás K- 2., 3. készlet, követelés

121 Terv szerinti értékcsökkenés
a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) érték alapján azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják a felosztás arányát a bevételszerzéshez való hozzájárulás alapján kell tervezni

122 Terv szerinti értékcsökkenés
egyedi eszköz várható használata alapján az eszköz élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása ütemében az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni a rendeltetésszerű használatbavételtől (az üzembe helyezéstől) kell alkalmazni

123 Terv szerinti értékcsökkenés fajtái
az elhasználódás üteme szerint lineáris, degresszív, progresszív, vegyes a számítás módszere szerint bruttó értékre fix kulccsal nettó értékre fix kulccsal teljesítmény arányos évek száma arányában szorzószámos

124 Terv szerinti értékcsökkenés adatai
bruttó érték halmozott bekerülési érték maradványérték használati idő végén várható piaci érték tervezett használati idő vagy teljesítmény leírás módszere nettó érték a halmozott értékcsökkenésekkel csökkentett bruttó érték

125 Terv szerinti értékcsökkenés számítása
bruttó érték alapján fix leírási kulccsal lineáris leírás a vállalkozó megtervezi az eszköz élettartamát és ez idő alatt minden évben ugyanannyi értékcsökkenést számol el az időszak végére az eszköz nettó értéke a maradványérték lesz az éves leírási hányadot százalékosan határozzák meg, ez a leírási kulcs (100% : évek száma) pl. 5 éves élettartam esetén 20% a leírási kulcs

126 Példa lineáris leírásra
bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt megoldás összes écs: 14M-5M = 9M éves écs: 9M : 3év = 3M év éves écs halmozott nettó érték 1. 3M 11M 2. 6M 8M 3. 9M 5M

127 Terv szerinti értékcsökkenés számítása
szorzószámos módszer a lineáris módszer szerinti fix kulcsokat átsúlyozzák az egyes évek eltérő használatának megfelelően (azaz, azokban az években, amikor többet használják az eszközt, a fix kulcsnál nagyobb százalékú leírást alkalmaznak) pl. 5 év használati idő esetén a szorzószámok 1,7 és 1,2 és 1 és 0,7 és 0,4 akkor a leírási kulcsok 34%, 24%, 20%, 14%, és 8% lesznek.

128 Példa szorzószámos leírásra
bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt szorzószámok: 1,4 és 1,2 és 0,4 megoldás összes écs: M-5M = 9M leírási kulcsok: ,2% és 39,6% és 14,2% év éves écs halmozott nettó érték 1. 4,158M 9,842M 2. 3,564M 7,722M 6,278M 3. 1,278M 9M 5M

129 Terv szerinti értékcsökkenés számítása
évek száma összegének módszere az előző módszer másik változata, amely szerint az egyes évek értékcsökkenése közti különbség azonos (a matematikában használatos arányos osztás elvét alkalmazza) pl. 4 év használati idő esetén a leírás aránya: 4 : 3 : 2 :1 évek számának összege: = 10 arányszám = (bruttó – maradványérték): 10

130 Példa évek száma összegének módszerére
bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt megoldás összes écs: 14M-5M = 9M arányszám = M : (3+2+1) = 1,5M év éves écs halmozott nettó érték 1. 4,5M 9,5M 2. 3M 7,5M 6,5M 3. 1,5M 9M 5M

131 Terv szerinti értékcsökkenés számítása
nettó érték alapján fix leírási kulccsal minden évben a nettó érték előre meghatározott százalékát számolják el pl. leírási kulcs 40% 1. év B  40% = értékcsökkenés nettó érték = B  60% 2. év (B  60%)  40% = értékcsökkenés nettó érték = ( B  60%) x 60% 3. év (B  60%  60%)  40% = értékcsökkenés nettó érték = (B  60%  60%) x 60%

132 Példa nettó érték alapján fix kulcsos leírásra
bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év leírási kulcs: 30% év éves écs halmozott nettó érték 1. 4,2M 9,8M 2. 9,8x0,3 2,94M 7,14M 6,86M 3. 6,86x0,3 2,058M 9,198M 4,802M

133 Terv szerinti értékcsökkenés számítása
teljesítmény arányos leírás nem a használat időtartamát, hanem a műszaki paraméterek alapján az eszköz várható teljesítményét kell meghatározni egy teljesítményegységre (gépóra, futás kilométer) jutó összes értékcsökkenés lesz egy egység elszámolható költsége

134 Példa teljesítmény arányos leírás esetén
bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt tervezett összes teljesítmény 100e km tényleges teljesítmény 1.év: 40ekm, 2.év: 35ekm, 3.év: 25ekm megoldás összes écs =14M-5M = 9M 1km költsége = 9M : 100e = 90Ft év éves écs halmozott nettó érték 1. 3,6M 10,4M 2. 3,15M 6,75M 7,25M 3. 2,25M 9M 5M

135 Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés
földterületre, telekre (bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) erdő bekerülési (beszerzési) értékére üzembe nem helyezett beruházásra képzőművészeti alkotásra régészeti leletre kép- és hangarchívumra, egyéb gyűjteményre műemléki védettségű épületre üzleti vagy cégértékre egyéb más eszközre, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről-évre nő.

136 Terv szerinti értékcsökkenés időkorlátai
max. 5 év alapítás, átszervezés aktivált értéke kísérleti fejlesztés aktivált értéke min. 5 év pozitív üzleti vagy cégérték a szerződés időtartamára vagyoni értékű jogok

137 Terven felüli értékcsökkenés
immateriális javak tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása kötelező T-8. egyéb ráfordítás K-1. imm.javak, tárgyi eszközök

138 Terven felüli értékcsökkenés
immateriális javak, tárgyi eszköz (a beruházás is) - értéke tartósan lecsökken, feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan vagyoni értékű jog - a szerződés csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető befejezett kísérleti fejlesztés - a fejlesztés eredményeképpen folytatott tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik befejezetlen kísérleti fejlesztés eredménytelen lesz üzleti vagy cégérték - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében

139 Értékvesztés könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása kötelező - értékpapír T- 8. pü-i ráfordítás K- 1., 3. értékpapír készlet T- 8. egyéb ráfordítás K- 2. készlet követelés T- 8. egyéb ráfordítás K- 1.,3. követelés

140 Értékvesztés esetei befektetésnél - a társaság piaci megítélése romlik
kamatozó értékpapír - névértéke nem térül meg követelés - várhatóan csak részben realizálódik készlet - eredeti rendeltetésének nem felel meg - megrongálódott - felhasználása, értékesítése kétségessé vált - feleslegessé vált

141 Felértékelések: visszaírás
könyv szerinti érték a mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján, és korábban volt leértékelése elszámolása kötelező - terven felüli értékcsökkenés visszaírása T- 1.imm.j., tárgyi eszközök K- 9. egyéb bevétel értékvesztés visszaírása értékpapír T- 1., 3. értékpapír K- 8. pü-i ráfordítás készlet T- 2. készlet K- 9. egyéb bevétel követelés T- 1.,3. követelés K- 9. egyéb bevétel

142 Felértékelések: értékhelyesbítés
visszaírások után, ha a könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása LEHETŐSÉG - Immateriális javak: AI.3 és AI.4. - Tárgyi eszközök: AII.1., AII.2., AII.3., AII.4. - Befektetett pénzügyi eszközök: AIII.1., AIII.3. Könyvelés: T- 1. befektetett eszköz K-4. értékelési tartalék

143 Számviteli alapismeretek V.
Értékelési szabályok 2.

144 Eszközök állomány- csökkenésének elszámolása
egyedileg nyilvántartott eszközökre különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközökre

145 A csökkenések elszámolásának módszerei
A számviteli törvény szerint elfogadott: - egyedi beszerzési áron - FIFO (first in first out) - átlagos beszerzési áron A törvényben nem engedélyezett: - LIFO - HIFO - LOFO

146 Példa 5Ft/db 6db 30Ft 7Ft/db 44db 308Ft … 20db 30db 8Ft/db 70db 560Ft
egységár mennyiség érték nyitó 5Ft/db 6db 30Ft 1.beszerzés 7Ft/db 44db 308Ft 1.felhasználás … 20db maradt 30db 2.beszerzés 8Ft/db 70db 560Ft 2.felhasználás 60db Záró készlet 40db

147 Megoldás FIFO módszerrel
1. Felhasználás: Maradt: 2. Felhasználás: Zárókészlet:

148 Megoldás FIFO módszerrel
egységár mennyiség érték nyitó 5Ft/db 6db 30Ft 1.beszerzés 7Ft/db 44db 308Ft 1.felhasználás maradt 2.beszerzés 2.felhasználás Záró készlet

149 Megoldás felhasználáskori átlagár módszerével
1. Felhasználás: Maradt: 2. Felhasználás: új átlagár = Zárókészlet:

150 Megoldás felhasználáskori átlagár módszerével
egységár mennyiség érték nyitó 5Ft/db 6db 30Ft 1.beszerzés 7Ft/db 44db 308Ft 1.felhasználás maradt 2.beszerzés 2.felhasználás Záró készlet

151 A módszerek alkalmazásának lehetőségei
vásárolt készletek sajáttermelésű készletek materializált értékpapírok devizaszámla valutapénztár egyéb, különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközök

152 Az általános forgalmi adó jellemzői
Közvetett Forgalmi Általános Többfázisú Hozzáadott értékre Cél-ország elve Lineáris Központi

153 ÁFA elszámolás +ÁFA Favágó - 100 20 20-0=20 Bútorgyár 800 160 160-20=
vállalkozás vételár +ÁFA levonható eladásiár fizetendő rendezendő ÁFA Favágó - 100 20 20-0=20 Bútorgyár 800 160 160-20= 140 Kereskedő 1000 200 = 40 Fogyasztó 1200

154 Adóköteles: a forgalomba hozatal
Állam felé kötelezettség nő Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén keletkezik - apport átadás - ingyenes átadás Fizetendő ÁFA Áthárítható az átvevőre Általános mértéke: 25%, export: 0% Bizonylatai: számla, készpénzes számla

155 Beszerzések ÁFA tartalma
Levonható ÁFA - állam felé kötelezettség csökken Le nem vonható ÁFA - beszerzési ár része Megosztandó ÁFA - olyan beszerzésekre, amelyek adóköteles és nem adóköteles tevékenységhez egyaránt kapcsolódnak. A bevételek arányában kell arányosítani, és az előző két csoportba átsorolni.

156 ÁFA mentesség Alanyi adómentesség bevételi értékhatárhoz kötött választható Tárgyi adómentesség meghatározott tevékenységhez kötött kötelező Következménye nem lehet levonható ÁFÁ-t érvényesíteni, a beszerzési ár vagy a költség része

157 Számviteli alapismeretek VI.
Bevétel, költség, ráfordítás, eredmény

158 Alapfogalmak Bevétel: Egy külső fél által ELISMERT érték.
Költség: A termék vagy szolgáltatás előállításához, forgalmazásához felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Ráfordítás: A vállalkozás működéséhez szükséges erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke.

159 Az eredmény Egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbözete Lehet 0, nyereség, veszteség Hozamok értelmezése - létrehozott teljesítmények várható ellenértéke - értékesített, kibocsátott teljesítmények ellenértéke - kibocsátott teljesítmények pénzügyileg realizált ellenértéke Ráfordítások értelmezése - létrehozott teljesítmények érdekében felmerült ráfordítások - értékesített teljesítményekhez kapcsolódó ráfordítások - pénzügyileg is realizált teljesítmények ráfordításai

160 Az eredmény értelmezése
Létrehozott eredmény megtermelt Realizált eredmény forgalmazott Pénzügyileg is realizált pénzben is teljesített

161 Feladat Mennyi a - megtermelt eredmény? - forgalmazott eredmény? - pénzügyileg realizált eredmény? HA db terméket állítottak elő, db-ot adtak el, - az eladási ár 5 Ft/db, - a követelés felét már kifizette a vevő, - 1 db termék előállítási költsége 4 Ft/db.

162 Megoldás megtermelt eredmény 100 db x (5-4) Ft/db = 100 Ft
forgalmazott eredmény db x (5-4) Ft/db = 90 Ft pénzügyileg realizált eredmény db x (5-4) Ft/db = 45 Ft

163 Az eredmény számviteli értelmezése
Bevétel: külső fél által elismert érték, tehát a forgalmazáshoz kötődik Eredmény: bevételek és a bevételszerzés érdekében felmerült ráfordítások különbsége Az előző példa alapján a számvitelben a forgalmazáshoz, azaz az értékesítéshez kötődik az eredmény: db x (5-4) Ft/db = 90 Ft

164 A vállalkozás tevékenységei
Szokásos tevékenység alaptevékenység pl. termelés, szolgáltatás,kereskedelem pénzügyi tevékenység pl. értékpapírokkal, pénzeszközökkel, hitelekkel, kölcsönökkel kapcsolatos Rendkívüli tevékenység a törvény előírása szerint

165 A tevékenységek eredménye
Alaptevékenység eredménye a) árbevétel – értékesítés költségei=eredmény b) egyéb bevétel – egyéb ráfordítás=eredmény Pénzügyi műveletek eredménye pénzügyi bevételek – pénzügyi ráfordítások Rendkívüli műveletek eredménye rendkívüli bevételek – rendkívüli ráfordítások

166 Árbevétel fogalma Értékesített áru késztermék félkész termék szolgáltatás vevő által elismert, forgalmi adók nélküli, bizonylattal dokumentált értéke.

167 Költségek Költségnemek: Anyagjellegű Személyi jellegű
Értékcsökkenési leírás A költségek viszonya az értékesítéshez: Értékesítés közvetlen költsége Értékesítés közvetett költsége

168 Anyagjellegű ráfordítások
Anyagköltség anyagfelhasználás beszerzési áras értéke Igénybevett szolgáltatás szállítás, raktározás, bérlés, posta, telefon, könyvelés, stb. Egyéb szolgáltatás banki, pénzügyi, biztosítási, hatósági szolgáltatás Eladott áruk beszerzési értéke eladási céllal vett termékek,saját göngyölegek értéke Közvetített szolgáltatások továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények

169 Személyi jellegű ráfordítások
Bruttó bér törzsbér, jutalék, jutalom, pótlékok, prémium, 13. havi fizetés Egyéb személyi jellegű kifizetések betegszabadság, táppénz, költségtérítések, egyéb juttatások Bérjárulékok társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs járulék, stb.

170 Értékcsökkenési leírás
Terv szerinti értékcsökkenés Tárgyi eszközökre és immateriális javakra Tervezés a használatba vételkor: bekerülési érték tervezett használati idő vagy teljesítmény várható maradványérték leírás módszere alapján

171 Egyéb műveletek AI. és AII. értékesítése Káresemény Selejtezés Hiány
Büntetések Eszköz leértékelések (kiv. pénzügyi eszközök) Céltartalék képzés, föloldás

172 Pénzügyi műveletek Értékpapír értékesítés Deviza-, valutaváltás
Pénzügyi eszközök, hitelek, kölcsönök kapott és fizetett hozama Értékpapírok, ill. külföldi fizetőeszközben meghatározott eszközök és források átértékelése Sconto

173 Rendkívüli műveletek Térítés nélküli átadás Térítés nélküli átvétel
Apport átadás Jegyzett tőke leszállítása visszavásárolt saját részvény bevonásával

174 Besorolások 1. Alapbér Fizetett kötbér Cégbejegyzési illeték
Ingatlan értékesítés eladási ára Ingatlan értékesítés nyilvántartási értéke Jegyzett tőke leszállításakor a névérték Kapott kamat Késztermék értékesítés ellenértéke Térítés nélkül átadott gép nyilvántart. szerinti ért. Terven felüli értékcsökkenés

175 Besorolások 2. Áru értékvesztése Bankszámla vezetés díja
Értékpapír eladás árfolyamvesztesége Félkésztermék értékesítés ellenértéke Dolgozói jutalék Kapott kötbér Műszaki gép értékesítésének eladási ára Műszaki gép értékesítésének nyilvántartási értéke Nyeremény Térítés nélkül átadott készlet nyilvántartási értéke

176 Besorolások 3. Fizetett késedelmi kamat Hatósági díj
Járművek értékesítésének eladási ára Járművek értékesítésének nyilvántartási értéke Jutalom Káresemény kárértéke Kiskereskedelmi áruértékesítés ellenértéke Térítés nélkül átadott értékpapír nyilvántartási értéke Terv szerinti értékcsökkenés Valutaváltás árfolyamnyeresége

177 Besorolások 4. Bankgarancia díja Devizaváltás árfolyamvesztesége
Export áruértékesítés ellenértéke Áruhiány Kapott késedelmi kamat Kötvény értékvesztés Telek értékesítésének eladási ára Telek értékesítésének nyilvántartási értéke Térítés nélkül átadott termék nyilvántartási értéke Túlórapótlék

178 Besorolások 5. 13. havi fizetés Adóbírság
Apportba átadott gép szerződés szerinti értéke Értékpapír eladás árfolyamnyeresége Jegyzett tőke leszállításakor a nyilvántartási érték Postaköltség Szolgáltatás értékesítés ellenértéke Tárgyi eszközök értékesítésének eladási ára Tárgyi eszköz értékesítés nyilvántartási értéke Terven felüli értékcsökkenés visszaírás

179 Besorolások 6. Apportba átadott áru szerződés szerinti értéke
Biztosítási díj Immateriális javak értékesítésének eladási ára Immateriális javak értékesítésének nyilvántartási értéke Mulasztási bírság Munkáltatót terhelő táppénz Részvény értékvesztés Tárgyi eszköz értékesítés ellenértéke Térítés nélkül átvett eszköz értéke Valutaváltás árfolyam vesztesége

180 Besorolások 7. Apportba átadott termék szerződés szerinti értéke
Bérleti díj Betegszabadság Céltartalék képzés Devizaváltás árfolyamnyeresége Követelés értékvesztése Anyag selejtezése Szoftver értékesítés eladási ára Szoftver értékesítés nyilvántartási értéke Hitel rendelkezésre tartási jutaléka

181 Besorolások 8. Apportba átadott értékpapír szerződés szerinti értéke
Céltartalék föloldás Fizetett kamat Gép értékesítés eladási ára Gép értékesítés nyilvántartási értéke Kapott kártérítés Nagykereskedelmi áruértékesítés ellenértéke Prémium Telefon alapdíja Váltó értékvesztés

182 Megoldások

183 Számviteli alapismeretek VII.
Eredménykimutatás

184 Példa Számítsa ki kétféle módszerrel a számviteli eredményt!
db terméket állítottak elő a tárgyévben, db-ot adtak el, - az eladási ár 7 Ft/db, - a követelés felét már kifizette a vevő, - 1 db termék előállítási költsége 6 Ft/db.

185 A számviteli eredményszámítás módszerei
1. FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL Értékesítés árbevétele – értékesítés költségei (közvetlen és közvetett költségek) 1100 db x 7 Ft/db – 1100 db x 5 Ft/db = 7700 Ft – 5500 Ft = 2200 Ft 2. ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL Értékesítés árbevétele – időszak ÖSSZES költsége + el nem adott, tárgyidőszaki teljesítmény – előző időszak tárgyévben eladott teljesítménye 7700 Ft – 1000 db x 5 Ft/db db x 5 Ft/db = 7700 Ft – 5000 Ft Ft

186 A beszámolók tagolása MÉRLEG – vagyon kimutatás
EREDMÉNYKIMUTATTÁS jövedelem meghatározás KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET szöveges magyarázat, elemzések

187 Az eredménykimutatás jellemzői
A beszámoló része Kötött formájú törvény által előírt sorokkal és szerkezettel Csak értékadatokkal E Ft-ban, 100 MRD Ft mérlegfőösszegtől M Ft-ban Készítése a főkönyvi kivonat alapján Összevont adatokat tartalmaz részletezés a kiegészítő mellékletben

188 Az eredménykimutatás célja
Az egyes tevékenységek eredményének elszámolása alaptevékenység pénzügyi műveletek rendkívüli műveletek Az egyes időszakok jövedelmezőségének bemutatása Jövőbeni döntések előkészítésének megalapozása

189 Az erdménykimutatások fajtái
Formája szerint listaszerű: „A” változat kétoldalas: „B” változat Módszere szerint összköltség eljárással forgalmi költség eljárással Részletezettsége szerint éves beszámoló: arab számos bontás is egyszerűsített éves beszámoló: csak római számos bontás

190 Eredménykategóriák Az alaptevékenység eredménye:
A) ÜZEMI, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A pénzügyi tevékenység eredménye: B) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE Ezek együtt: C) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A + B) A rendkívüli tevékenység eredménye: D) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY Mind együtt: E) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (C + D) „-” Nyereséget terhelő adó F) ADÓZOTT EREDMÉNY (E – adó) G) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (F – osztalék)

191 Üzemi, üzleti tevékenység eredménye
I.       Értékesítés nettó árbevétele II.      Aktivált saját teljesítmények értéke III.     Egyéb bevételek IV.     Anyagjellegű ráfordítások V.      Személyi jellegű ráfordítások VI.     Értékcsökkenési leírás VII.   Egyéb ráfordítások     A.      Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye  (I+II+III-IV-V-VI-VII)

192 Aktivált saját teljesítmény
03.     Saját termelésű készletek állományváltozása (befejezetlen-, félkész- és késztermék záró és nyitó állományának különbözete) 04.     Saját előállítású eszközök aktivált értéke (saját kivitelezésű beruházás és szellemi termék önköltsége, alapítás-, átszervezés aktivált értéke,kísérleti fejlesztés aktivált értéke, saját termelésű készlet állomány csökkenése, ha egyéb vagy rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, stb.) II.      Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04)

193 Egyéb bevételek AI. és AII. értékesítésekor az eladási ár
Káresemény kapcsán a járó/kapott kártérítés Járó büntetés jellegű bevételek (kapott késedelmi kamat, kapott kötbér, stb.) Értékvesztés visszaírása (kiv. pénzügyi eszközök) Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Céltartalék föloldás Kapott mennyiségi engedmény (rabatt) Költségek fedezésére kapott támogatás, stb.

194 Egyéb ráfordítások AI. és AII. értékesítésekor a könyv szerinti érték
Káresemény, selejtezés, hiány Fizetendő büntetések (bírság, kötbér, késedelmi kamat, stb.) Értékvesztés (kivétel: pénzügyi eszközök) Terven felüli értékcsökkenés Céltartalék képzés Adott mennyiségi engedmény (rabatt)

195 Pénzügyi műveletek eredménye
Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű  bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII.  Pénzügyi műveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX.     Pénzügyi műveletek ráfordításai B.      Pénzügyi műveletek eredménye  (VIII-IX)

196 Pénzügyi műveletek bevétele
Kapott kamat Kapott osztalék Árfolyam nyereség Kapott skontó

197 Pénzügyi műveletek ráfordításai
Fizetett kamat Pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása Árfolyam veszteség Adott skontó

198 Adózás előtti eredmény
A.      Üzemi, üzleti tevékenység eredménye B.      Pénzügyi műveletek eredménye C.      Szokásos vállalkozási eredmény  (A+B) X.      Rendkívüli bevételek XI.     Rendkívüli ráfordítások D.      Rendkívüli eredmény  (X-XI) E.      Adózás előtti eredmény  (C+D)

199 Rendkívüli bevételek Térítés nélküli átvételnél az átadónál szereplő nyilvántartási érték (max. a piaci érték) Apport átadásnál a megszerzett részesedések társasági szerződés szerinti értéke Jegyzett tőke leszállításánál a visszavásárolt saját részvény bevonásakor a névérték Elengedett kötelezettség

200 Rendkívüli ráfordítások
Térítés nélküli átadásnál az eszköz könyv szerinti értéke Apport átadásnál az eszköz könyv szerinti értéke Jegyzett tőke leszállítása visszavásárolt saját részvény bevonásakor a részvény könyv szerinti értéke Elengedett követelés

201 Mérleg szerinti eredmény
E.      Adózás előtti eredmény  (C+D) XII.   Adófizetési kötelezettség F.      Adózott eredmény  (E-XII) 22.     Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre 23.     Jóváhagyott osztalék, részesedés G.      Mérleg szerinti eredmény  (F+22-23)

202 Fizetendő adó meghatározása
Társasági adó meghatározása Adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adó alap csökkentő tételek korrigált adó alap x adókulcs = számított adó Számított adó – adó kedvezmények = fizetendő adó EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) Bruttó bevétel x adókulcs = számított adó Számított adó – adókedvezmények = fizetendő adó

203 Jóváhagyott osztalék Forrásai: Adózott eredmény Eredmény tartalék
Osztalék fizetési korlát: A korrigált saját tőke (D.V. és D.VI. nélkül) nem lehet kevesebb az osztalék fizetés után, mint a jegyzett tőke

204 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 1.
Apportba átadott értékpapír szerződés szerinti értéke Céltartalék föloldás Fizetett kamat Gép értékesítés eladási ára Gép értékesítés nyilvántartási értéke Kapott kártérítés Nagykereskedelmi áruértékesítés ellenértéke Prémium Telefon alapdíja Váltó értékvesztés Késztermék állomány növekedése

205 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 2.
Apportba átadott áru szerződés szerinti értéke Biztosítási díj Immateriális javak értékesítésének eladási ára Immateriális javak értékesítésének nyilvántartási értéke Mulasztási bírság Munkáltatót terhelő táppénz Részvény értékvesztés Tárgyi eszköz értékesítés ellenértéke Térítés nélkül átvett eszköz értéke Valutaváltás árfolyam vesztesége Saját készítésű szoftver önköltsége

206 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 3.
Apportba átadott termék szerződés szerinti értéke Bérleti díj Saját kivitelezésű beruházás önköltsége Betegszabadság Céltartalék képzés Devizaváltás árfolyamnyeresége Követelés értékvesztése Anyag selejtezése Szoftver értékesítés eladási ára Szoftver értékesítés nyilvántartási értéke Hitel rendelkezésre tartási jutaléka

207 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 4.
13. havi fizetés Adóbírság Apportba átadott gép szerződés szerinti értéke Értékpapír eladás árfolyamnyeresége Jegyzett tőke leszállításakor a nyilvántartási érték Postaköltség Félkész termékek állomány csökkenése Szolgáltatás értékesítés ellenértéke Tárgyi eszközök értékesítésének eladási ára Tárgyi eszköz értékesítés nyilvántartási értéke Terven felüli értékcsökkenés visszaírás

208 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 5.
Bankgarancia díja Év végi záró befejezetlen termelés állományba vétele Devizaváltás árfolyamvesztesége Export áruértékesítés ellenértéke Áruhiány Kapott késedelmi kamat Kötvény értékvesztés Telek értékesítésének eladási ára Telek értékesítésének nyilvántartási értéke Térítés nélkül átadott termék nyilvántartási értéke Túlórapótlék

209 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 6.
Fizetett késedelmi kamat Hatósági díj Nyitó befejezetlen termelés év eleji kivezetése Járművek értékesítésének eladási ára Járművek értékesítésének nyilvántartási értéke Jutalom Káresemény kárértéke Kiskereskedelmi áruértékesítés ellenértéke Térítés nélkül átadott értékpapír nyilvántartási értéke Terv szerinti értékcsökkenés Valutaváltás árfolyamnyeresége

210 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 7.
Áru értékvesztése Bankszámla vezetés díja Értékpapír eladás árfolyamvesztesége Félkésztermék értékesítés ellenértéke Félkésztermék értékesítés önköltsége Dolgozói jutalék Kapott kötbér Műszaki gép értékesítésének eladási ára Műszaki gép értékesítésének nyilvántartási értéke Nyeremény Térítés nélkül átadott készlet nyilvántartási értéke

211 Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 8.
Alapbér Fizetett kötbér Cégbejegyzési illeték Ingatlan értékesítés eladási ára Ingatlan értékesítés nyilvántartási értéke Jegyzett tőke leszállításakor a névérték Kapott kamat Késztermék értékesítés ellenértéke Késztermék értékesítés önköltsége Térítés nélkül átadott gép nyilvántartási értéke Terven felüli értékcsökkenés

212 Számviteli alapismeretek VIII.
Összetett gazdasági események rögzítése

213 Gazdasági események Fajtái
egyszerű gazdasági események: nincs eredményre gyakorolt hatás összetett gazdasági események: van eredményre gyakorolt hatás

214 Összetett gazdasági események
Áru értékesítés készpénzért áru - és ráfordítás Összeg: vételár pénzeszköz+ és bevétel Összeg: eladási ár Eredménykimutatás utolsó sora a MSZE E MÉRLEG F B) I vételár D) VII. eladási ár - vételár B) IV eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

215 Összetett gazdasági események
Részvény eladás készpénzért részvény – és ráfordítás Összeg: vételár pénzeszköz+ és bevétel Összeg: eladási ár MSZE = bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F B) III vételár D) VII. eladási ár - vételár B) IV eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

216 Összetett gazdasági események
Felesleges gép eladása halasztott fizetéssel gép – és ráfordítás Összeg: nettó érték vevőkövetelés + és bevétel Összeg: eladási ár MSZE: bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F A) II nettó érték D) VII. elad.ár – nettó érték B) II eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

217 Összetett gazdasági események
Váltó követelés behajtása váltó követelés + pénzeszköz + Összeg: eredeti köv. bevétel + és pénzeszköz Összeg: kamatbev. MSZE = kamatbevétel E MÉRLEG F B) II eredeti követelés D) VII. + kamatbevétel B) IV névérték ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

218 Összetett gazdasági események
Apportba adott licence Vagyoni ért.jog és ráford Összeg: nettó ért. Tartós részesedés + és bev Összeg: társ. szerződés ért. MSZE: Bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F A) I nettó érték D) VII. társ.szerz. - nettó ért. A) III társ. szerz. érték ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

219 Összetett gazdasági események
Eredményt javító a) bevétel nő b) költség, ráfordítás csökken Eredményt rontó a) költség, ráfordítás nő b) bevétel csökken

220 Összetett gazdasági események rögzítése
HOGYAN??? NETTÓ módon pl. áru értékesítés nyereségesen: pénz nő, áru csökken és a mérleg szerinti eredmény nő (itt nincs külön eredménykimutatás) BRUTTÓ módon pénz nő és bevétel nő valamint az áru csökken és ráfordítás nő (itt van külön eredménykimutatás)

221 Összetett gazdasági események rögzítése
HOGYAN ??? A számviteli törvény előírása alapján! A számviteli alapelvek szerint: Bruttó elszámolás elve Összemérés elve Teljesség elve Világosság elve Következetesség elve, stb. (kifejtését lásd. X .fejezetben)

222 Számlacsoportok (5.) 51. Anyagköltség 52. Igénybevett szolgáltatás
53. Egyéb szolgáltatás 54. Bérköltség 55. Egyéb személyi jellegű ráfordítás 56. Bérjárulékok 57. Értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmény

223 Számlacsoportok (8., 9.) 86. Egyéb ráfordítás
Pénzügyi művelet ráfordítása Rendkívüli ráfordítások Eredményt terhelő adók Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi művelet bevétele Rendkívüli bevételek

224 Gyakorlás Írja le az alábbi jelölések jelentését !
31.T vevő K T 54.T T T 91.K T K 11.T K T 16.K T K 45.T T T 45.K K K 26.K K K 21.T T T

225 Költségek elszámolása: anyagköltség
Raktárbizonylat alapján az anyagfelhasználáskor. Vagyonrész-változás Anyagköltség + Anyagkészlet - Beszámoló rovata IV. BI. Főkönyvi számla 51. + - 21. Könyvelése T-51. anyagköltség K-21. anyagkészlet

226 Költségek elszámolása: igénybevett szolgáltatások
Számla, vagy készpénzes számla alapján a szolgáltatás teljesítése után. Vagyonrész-változás Szolg. költsége + Szállítók + Pénzeszköz - Beszámoló rovata IV. FIII. Vagy BIV. Főkönyvi számla 52. + - Könyvelése T-52. igénybevett szolg. K-45. szállítók K-38.pénztár

227 Költségek elszámolása: egyéb szolgáltatások
A pénzügyi, banki, biztosítási, hatósági szolgáltatások általában bankszámláról kerülnek levonásra. Vagyonrész-változás Egyéb szolgáltatás költsége + Bankbetét - Beszámoló rovata IV. BIV. Főkönyvi számla Könyvelése T-53. igénybevett szolg. K-38. elszámolási betétszla

228 Költségek elszámolása: bérköltség
A hónap utolsó napjával bérfeladáskor, a dolgozó bruttó bérének kiszámítása és rögzítése. Vagyonrész-változás Bérköltség + Dolgozó felé kötelezettség + Beszámoló rovata V. FIII. Főkönyvi számla Könyvelése T-54. bérköltség K-47. jövedelemelszámolás

229 Költségek elszámolása: betegszabadságra járó fizetés
A munkáltatót terheli, naptári évenként 15 munkanap betegség miatti munkakiesés betegszabadsága. Vagyonrész-változás Egyéb személyi költség + Dolgozó felé kötelezettség + Beszámoló rovata V. FIII. Főkönyvi számla Könyvelése T- 55. egyéb személyi kifiz. K-47. jövedelemelszámolás

230 Költségek elszámolása: bérjárulékok
A bér és a betegszabadság után, illetve a foglalkoztatottak után az állam és a tb felé a fizetési kötelezettségeket elszámolják hó végén. Vagyonrész-változás Bérjárulék költség + Állam, tb felé kötelezettség + Beszámoló rovata V. FIII. Főkönyvi számla Könyvelése T- 56. bérjárulék K rövid lejáratú kötelezettség

231 Költségek elszámolása: értékcsökkenési leírás
A tárgyi eszközökre és az immateriális javakra havonta, vagy negyedévente számolják el a terv szerinti értékcsökkenést. Vagyonrész-változás Értékcsökkenés költsége + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VI. AI. és AII. Főkönyvi számla Könyvelése T-57. értékcsökkenési leírás K immat.javak, tárgyi eszk.

232 Értékesítés számlái: áru
A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (áruértékesítésnél árbevétel). Vagyonrész-változás Vevőkövetelés + Árbevétel Beszámoló rovata BII. I. Főkönyvi számla Könyvelése T-31. vevők K-91. értékesítés nettó árbevétele

233 Értékesítés számlái: késztermék
A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (késztermék-értékesítésnél árbevétel). Vagyonrész-változás Vevőkövetelés + Árbevétel Beszámoló rovata BII. I. Főkönyvi számla Könyvelése T-31. vevők K-91. értékesítés nettó árbevétele

234 Értékesítés számlái: tárgyi eszköz, immateriális javak
A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (befektetett eszköz értékesítésénél egyéb bevétel). Vagyonrész-változás Vevőkövetelés + Egyéb bevétel Beszámoló rovata BII. III. Főkönyvi számla Könyvelése T-31. vevők K-96. egyéb bevételek

235 Értékesítések állománycsökkenései: áru
Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (áru esetén anyag jellegű ráfordítás: ELÁBÉ). Vagyonrész-változás Költség + Árukészlet - Beszámoló rovata IV. BI. Főkönyvi számla Könyvelése T-81. ELÁBÉ K-26. áruk

236 Értékesítések állománycsökkenései: késztermék
Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (késztermék esetén: saját termelésű készletek állományváltozása - STKÁV). Vagyonrész-változás Költség (STKÁV) + Késztermék - Beszámoló rovata II. BI. Főkönyvi számla Könyvelése T-58. STKÁV K-25. késztermékek

237 Értékesítések állománycsökkenései: tárgyi eszköz, immateriális javak
Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (tárgyi eszköz esetén egyéb ráfordítás). Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VII. AI. vagy AII. Főkönyvi számla Könyvelése T-86. egyéb ráfordítás K befektetett eszközök

238 Apport átadás: társasági szerződés szerinti értéke
Másik társaság alapításakor részesedésre cserélik az eszközöket, aminek a külső fél által elismert értéke a bevétel. Vagyonrész-változás Tartós részesedés + Rendkívüli bevétel + Beszámoló rovata AIII. X. Főkönyvi számla Könyvelése T-17. tartós részesedés K-98. rendkívüli bevétel

239 Apport átadás: nyilvántartás szerinti értéken
Másik társaság alapításakor részesedésre cserélik az eszközöket, aminek a könyvelés szerinti értéke a ráfordítás. Vagyonrész-változás Rendkívüli ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata XI. A, B Főkönyvi számla 1., 2., Könyvelése T-88. rendkívüli ráfordítás K-1,2,3. eszközök

240 Egyéb ráfordítások elszámolása: selejtezés, káresemény, hiány
Az eszközök állományából a nyilvántartás szerinti értéket ki kell vezetni, amely eredményt csökkent. Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata VIII. A, B Főkönyvi számla 1., 2., Könyvelése T- 86. egyéb ráfordítás K-1,2,3. eszközök

241 Egyéb ráfordítások elszámolása: terven felüli értékcsökkenés
Immateriális javakra és tárgyi eszközökre, ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél alacsonyabb. Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VII. AI. vagy AII. Főkönyvi számla Könyvelése T-86. egyéb ráfordítás K befektetett eszközök

242 Egyéb ráfordítások elszámolása: készlet, követelés értékvesztés
Készletekre és követelésekre, ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél alacsonyabb. Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Forgóeszköz - Beszámoló rovata VII. BI. és BII. Főkönyvi számla Könyvelése T-86. egyéb ráfordítás K készlet, követelés

243 Egyéb ráfordítások elszámolása: céltartalék képzés
Olyan költségekre, kötelezettségekre, amelyek a lezárt évhez kapcsolódnak, a mérlegkészítés időszakában ismertté váltak, de felmerülésük időpontja és pontos összege bizonytalan. Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Céltartalék + Beszámoló rovata VII. E Főkönyvi számla Könyvelése T-86. egyéb ráfordítás K-42. céltartalékok

244 Egyéb bevételek elszámolása: kapott bírság, büntetés, kártérítés
Pénzben realizált, vagy a külső fél által elismert követelés eredményt növelő tételként jelenik meg. Vagyonrész-változás Pénzeszköz + vagy Követelés + Egyéb bevétel + Beszámoló rovata BIV. vagy BII. III. Főkönyvi számla 38., 96. Könyvelése T-38., 36. pénzeszköz, követelés K-96. egyéb bevétel

245 Az eszközökre, ha volt leértékelés elszámolva a korábbi években,
Egyéb bevételek elszámolása: visszaírások (terven felüli écs., értékvesztés) Az eszközökre, ha volt leértékelés elszámolva a korábbi években, és ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél magasabb, akkor a csökkentést kivezetik. Vagyonrész-változás Eszközök + Egyéb bevétel Beszámoló rovata A, B III. Főkönyvi számla 1., 2., 96. Könyvelése T-1,2,3. eszközök K-96. egyéb bevétel

246 Egyéb bevételek elszámolása: céltartalék föloldás
A korábban elszámolt céltartalék megszüntetése, ha a kiváltó okok megszűntek, ill. a kapcsolódó költségeket elszámolták. Vagyonrész-változás Céltartalék - Egyéb bevétel + Beszámoló rovata E III. Főkönyvi számla Könyvelése T-42. céltartalékok K-96. egyéb bevétel

247 Rendkívüli ráfordítás elszámolása: térítés nélküli átadás
Az eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, ami eredményt csökkentő hatású. Vagyonrész-változás Rendkívüli ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata XI. A, B Főkönyvi számla 1., 2., Könyvelése T-88. rendkívüli ráfordítás K-1,2,3. eszközök

248 Saját előállítású eszköz állományba vétele: beruházás, szellemi termék, kísérleti fejlesztés, stb.
A létrehozott befektetett eszköz önköltsége eredménycsökkentő hatású volt, de nem értékesítették, így az állományba vételkor költség kivezetés történik, amely eredményt növelő hatása révén a költségeket ellentételezi (saját előállítású eszköz aktivált értéke). Vagyonrész-változás Befektetett eszköz + Költség SEEAÁ - Beszámoló rovata AI. vagy AII. II. Főkönyvi számla 11., Könyvelése T-11.,16. befektetett eszközök K-58. SEEAÉ

249 Számviteli alapismeretek IX.
Devizás elszámolások

250 Devizás eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke
Egyedi beszerzési árfolyam Általános szabály az átváltáshoz - MNB hivatalos árfolyama - kiválasztott pénzintézet középárfolyama Indoklás mellett - kiválasztott pénzintézet eladási árfolyama - kiválasztott pénzintézet vételi árfolyama - keresztárfolyam

251 Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegértéke
bekerülési érték Ft-ban - állománycsökkenések FIFO módszerrel vagy átlagáron - értékvesztés + értékvesztés visszaírása A nyilvántartási árfolyamok egyedileg összevetésre kerülnek a mérleg fordulónapi árfolyammal, és ha az árfolyam-különbözet jelentős összegű, akkor minden eszköz és kötelezettség a fordulónapi árfolyamon kerül a mérlegbe.

252 Példa: devizás eszközök, kötelezettségek
Devizaszámla egyenlege 1000 EUR bekerülési árfolyam 260 Ft/EUR Anyagvásárlás 4000 EUR (napi árfolyam 250,260) Vásárlás 5000 EUR deviza (napi árfolyam 254,264) Devizaszámláról kifizetnek a szállítóknak EUR-t (napi árfolyamok 258, 268) Határozza meg a mérlegértékeket! A követeléseket középárfolyamon tartják nyilván, a devizaszámlán a csökkenéseket FIFO módszerrel számolják el. XII.31. árfolyam: 256,266

253 Megoldás Devizaszámla nyitó: EUR x 260 Ft/EUR vásárlás: EUR x 264 Ft/EUR kifizetés: EUR x 260 Ft/EUR EUR x 264 Ft/EUR Ft záró: EUR x 264 Ft/EUR mérlegérték: EUR x 261 Ft/EUR eszköz leértékelődés: nem realizált árfolyam veszteség

254 Megoldás folytatás Szállítók vásárlás: 4000 EUR x 255 Ft/EUR kifizetés: EUR x 255 Ft/EUR = Ft deviza értéke: Ft Realizált árfolyam veszteség: Ft záró: EUR x 255 Ft/EUR mérlegérték: EUR x 261 Ft/EUR forrás fölértékelődés: nem realizált árfolyam veszteség ÖSSZEVONT ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET: deviza: Ft szállítók: Ft

255 Számviteli alapismeretek X.
Számviteli szabályozás Számviteli alapelvek Számviteli politika

256 Számviteli rendszerek
Politikai hátterű 1. Európai Unió jogrendjébe illesztett 2. USA számvitele (US GAAP) United States Generally accepted accounting principles Szakmai önszerveződésű 3. Nemzetközi számviteli standardok - régi rövidítése: IAS International Accounting Standards - új rövidítése: IFRS International Financial Reporting Standards

257 Kontinentális megközelítés
Kódex jellegű szabályozás törvények rendeletek szakmai útmutatók Cél a beszámoló-készítés és végrehajtás egységesítése

258 A standard fogalma A törvény figyelembe vételével megalkotott
részletes szabályok, módszerek, eljárások, amelyek meghatározzák a beszámoló-készítés és a könyvvezetés részletes szabályait.

259 Angolszász megközelítés
problémamegoldó technikai jellegű témákra összpontosít értelmezések alapján készül a beszámoló

260 Az EU számviteli rendelkezései
Céljai 1. Egységes beszámoltatás 2. Közösségi szintű elemzési adatok begyűjtése Okai 1. Hitelezői érdekek védelme 2. Egységes adóalap 3. Eredményfelosztás

261 Az EU szabályozás szintjei
Rendeletek 1606/2002. EK rendelet a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról Irányelvek 4. irányelv a társaságok éves beszámolójáról 7. irányelv a konszolidált éves beszámolóról (2006./46./EK és 2006./43./EK irányelvek) Európai Bizottság közleményei Ajánlások EU intézmények iránymutatásai

262 Az EU tagországok szabályozási rendszere
Nemzetközi számviteli standardok ↓ Nemzeti jogszabályok az általános számviteli elvekről Nemzeti számviteli standardok a részletes számviteli eljárásokról, alkalmazható módszerekről Módszertani segédletek a nemzeti számviteli standardok gyakorlati alkalmazásához

263 Hazai szabályozás Törvény Rendeletek
2000. évi C. törvény a számvitelről Rendeletek 192/2000.(XI.24.) Korm.r. biztosítók 249/2000.(XII.24.) Korm.r. az államháztartás szervezetei 250/2000.(XII.24) Korm.r. hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások Magyar számviteli standardok és azok értelmezései Gazdálkodó számviteli politikau

264 A számviteli törvény szerkezete
Általános rendelkezések, a törvény célja, hatálya Beszámolás és könyvvezetés, beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, számviteli alapelvek Az éves beszámoló, általános szabályok, mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Sajátos beszámolási kötelezettségek Számviteli szolgáltatás Nyilvánosságra hozatal és közzététel Könyvvizsgálat Könyvvezetés, bizonylatolás Jogkövetkezmények Az Országos Számviteli Bizottság Záró rendelkezéseku

265 A számviteli tv. mellékletei
Mérleg Összköltség eljárású eredménykimutatás Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés Konszolidált beszámoló eltérései Cash flow kimutatás

266 A számviteli alapelvek
„ A könyvvezetés a §-okban foglaltak és a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.”

267 1. A vállalkozás folytatásának elve
beszámoló elkészítésében és a könyvvezetésben belátható jövőben is fenn tudja tartani működését,folytatni tudja tevékenységét nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése

268 2. A teljesség elve mindent könyvelni kell, ami az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatást gyakorolt amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak

269 3. A valódiság elve a könyvvitelben és a beszámolóban
a valóságban is megtalálhatóak bizonyíthatóak kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek

270 4. A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót - áttekinthetően
- érthetően - a törvénynek megfelelően - rendezett formában kell elkészíteni

271 5. A következetesség elve
a beszámoló tartalma formája az azt alátámasztó könyvvezetés az állandóságot és az összehasonlíthatóságot kell biztosítsa

272 6. A folytonosság elve üzleti év - nyitóadatainak - meg kell egyezniük - az előző üzleti év megfelelő záró adataival az egymást követő években - az eszközök és a források értékelése - az eredmény számbavétele - csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat

273 7. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor
a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

274 8. Az óvatosság elve nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha
- az árbevétel, - a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan a tárgyévi eredmény meghatározása során az - értékvesztés elszámolásával, - a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté - értékcsökkenéseket - értékvesztéseket - céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség

275 9. A bruttó elszámolás elve
a bevételek és a költségek (ráfordítások) a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el tehát nem nettó módon, csak a különbözeteket rögzítik

276 10. Az egyedi értékelés elve
az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni egyedileg kell értékelni

277 11. Az időbeli elhatárolás elve
az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik

278 12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve
beszámolóban könyvvezetésben a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni

279 13. A lényegesség elve lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából
minden olyan információ amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait és a felhasználók döntéseit

280 14. A költség-haszon összevetésének elve
a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel

281 A számviteli politika a törvényben rögzített alapelvek
értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó belső szabályzatot

282 A számviteli politika mit tekint a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából - lényegesnek, nem lényegesnek - jelentősnek, nem jelentősnek meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni

283 A számviteli politika keretében el kell készíteni:
az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát az eszközök és a források értékelési szabályzatát az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a pénzkezelési szabályzatot.

284 A számviteli politika Az újonnan alakuló gazdálkodó a - számviteli politikát - szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. A változásokat 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.